„Pölöskefő” változatai közötti eltérés

A lap 2014. május 3., 12:57-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:
Adatközlők:	(1.)
	(2.)
Gyűjtötte:
Wiki feldolgozás:
A település a Wikipedián:
weboldal:

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Az öregek elmondása szerint a régi Pölöskefő a Kisfalud hat részben terült el, ekkor Piliskének nevezték. Innen települt át a falu a mai Sarki utcának nevezett részbe. Kovács István (Kács István) háza körül alakult ki a település.

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Ősi családok: Vizlendvai, Pálfi, Gál, Máté, Papp, Kovács, Sziva. Később települtek: Cser, Dominkó, Cinki, Adorján, Koltai, Somogyi, Bence, Sável, Hajmási, Tislerics, Méhes.

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Idegen ajkúak a faluba nem települtek be. Szinmagyar község volt mindig. Slézinger kocsmáros volt, Heizinger vegyeskereskedők jöttek be a faluba, ők zsidó származásúak.

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Amerikában a 10-es években néhányan próbálkoztak szerencsével: Sziva, Kovács, Zsiga. Néhány év után vissza is jöttek. Az ott szerzett pénzből földet vásároltak. A két világháború között nem szöktek Amerikába, mint az I. világháború előtt, ahogy az adatközlők elmondták. Elmesélték még azt is, hogy kb. 7-8 hold föld árát kerestek össze Kanadába és csak utána gyüttek haza.

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Hasonló értékűnek tartják a környéken Pötrétét, Kacorlakot, mert szorgalmas, jó állattenyésztő emberek laktak ezekben a falukban. Itt az értékelés a birtok alapján történt részükről. Gelsét, Szentbalázst a dombos területeik miatt szegényebbeknek tartották.

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem fogadták el, ha göcsieknek nevezték őket, mert szerintük az odébb volt, a Válickán túl.

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Tájegységként sorolták fel Göcsejt, Őrséget (cserepeseknek nevezték az itt lakókat, mert minden faluban cserépégetéssel foglalkoztak a rossz földek miatt). Hetést a szőttesekkel kapcsolatosan emlegették. Ott se volt olyan jó föld, mint a pölöskefeji határban.

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

A környező községeket elsősorban vásáraik, másodsorban a település gazdálkodása alapján rangsorolták. Híres vásárok voltak Pacsán, olaszok jöttek oda az állatainkat megvenni. Vásárairól voltak híresek Zalaszentbalázs, Gelse, Téglaégetés alapján sorolták a híresebbek közé Pacsát, Zalaszentmihályt, Zalaszentbalázst a gőzmalom miatt sorolták a híresebbek közé.

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Csúfolkodó mondások nem jellemzőek a községre. Bicskás faluk közé sorolták a hahótiakat, rendetlenek közé a kacorlakiakat.

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

A környék faluiból házasodtak. A legtöbb asszonyt Pötrétéről, Kacrolakról hozták, de néhányan elvetődtek más távolabbi községekbe is: Dióskál, Szentpéterúr, stb. Hoztak asszony Gelséről, Hehótról, Szentbalázsról is. Ide azért házasodtak, mert az asszonnyal szőlőbirtokhoz is jutottak a szentbalázsi és hahóti hegyen, mert Pölöskefőnek nem volt szőlőterülete, mivel sík a határ.

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Vásárra Pacsára, Kanizsára, Gelsére. Lóvásárra Somogyba is eljártak.

b) Piacra:

Piharcra Kanizsára gyalog jártak, fejen vékában hízott baromfiakat, tejtermékeket hordtak gyalog. Zsiga Gáspár vesszőputtonyt kötött a feleségének, hogy könnyebben szállítsa a piharci árut. Még ennivalóra sem adtak pénzt, úgy vitték magukkal, hogy minél több pénzt tudjanak összegyűjteni a föld vásárlására. Drága volt a vonat, 1 napszám ára.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Búcsúkra a környékbe jártak a rokonsághoz.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Búcsújáró helyek közöl a pölöskefejiek csak Búcsúszentlászlóra szoktak menni batyukkal. Egy-kettő akadt, aki elment Sümegre és Vasvárra.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Summásnak a faluból csak a Pintér és Magyar családok jártak Fejér megyébe. A pölöskefőiek a falu határában levő uraság földjeire szegődtek el hónaposnak, napszámosnak vagy arató munkásnak. Idegenek nem igen gyüttek ide az uraság földjeire hónaposnak, mert a cselédek mellett velük is meg tudták műveltetni födjeiket. Az I. világháború előtt kézi cséplésre jártak több éven keresztül a Tótok, akik jó zsupszalmát csinyátak a házak zsuppolásához. Ezt a munkát gabonáért végezték.

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Az adatközlők elmondása szerint idénymunkások az urasághoz csak a század elején gyüttek aratás idején a Vend vidékről és Hetésből. De ez csak néhány évig tartott.

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

igen

b) vesszőkosarakat

igen

c) szalmafonatú edényeket

igen

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Favillát vásárokon meg a botosoknál vették. Nagyon ügyes kosárkötők voltak a Kovácsok és a Tislerics családok. „Mások is értettek hozzá, de ha díszes kosarat vagy kocsikast akartunk csinátatni, akkor a munkát azok végezték el.”

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Cserépedényeket Szombatfáról és Sümegrül hoztak a göröncsérek ponyvás kocsikon. A piactéren rakódtak ki és „Jó sümegi edén”-t kiabálva járták végig a falut és hívták az asszonyokat a vásárba. Mindenféle terményt elfogadtak az edényekért cserébe. A kukoricának volt a legkisebb értéke, mert csak 4-szer tőtöttér adták a mázas edényt. A cserépedény szépségétől függően 2-szer, 3-szor töltött terménnyel fizettünk. A „parasztfazék”ócsóbb volt, a virágos, díszesebb drágább.

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

b) Honnan jöttek?

Paprikások Szegedről és Kalocsáról. Meszesek Sümegrü meg Tapolcárul, A halasok a Balaton mellékéről, drótosok Trencsérből

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Paprikások, meszesek, bosnyákok („ócsó Jancsik”), drótosok

d) Mit árultak?

Paprikások Szegedről és Kalocsáról jártak a 20-as évekig. Bádogpoharakból mérték a pirospaprikát. Meszesek Sümegrü meg Tapolcárul gyüttek. Pénzért adták a darabos meszet. Bosnyákok „ócsó Jancsik” a Muraközbü gyüttek ollót, beretvát, kést és egyéb ilyen árut vásároltunk tőlük. A búcsúba is meg szoktak ők jelenni. A halasok a Balaton mellékéről gyüttek borért adták a halat. Drótosok Trencsérből jártak, a főzőfazekakat drótozták össze, de gyüttek üveges tótok is. Kb. az 1935-ös évekig jártak Pölöskefőre.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybelieknek csak a szentbalázsi és főleg a hatóti hegyen voltak a szőleik, nősülés útján és vásárlás útján jutottak a területhez. 1900 körül a Posta-hegyi területet birka legelőként vásárolták meg, kiparcellázták és úgy telepítették a területet be szőlővel. Az egyik hahóti zsidótól vásárolták. 600-800 négyszögölesek általában a szőleik. Egy-két családnak vót a gelsei hegyen szőleje.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A falu határában nem tudnak temetőről. Az új falu kialakulásakor a mai templom körül temetkeztek, amelynek használata a múlt században megszűnt. Az új temetőt a falu északi részében alakították ki a régiek.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A török időben a Kisfaludi határrészben nagy csata volt, ott találtak szántáskor emberi csontokat

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Fogadott ünnepe a falunak csak a Mária Magdolna napi búcsú volt. Egyéb fogadott ünnepek nincsenek, mint a karcolakiaknak, akik Szent Vendelt, mint az állatok védőszentjének ünnepét megünneplik. A II. világháború után a II. világháború utáni fogoly kiváltán ünnepét szokták szeptember utolsó napján megünnepelni.

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Kettő-három tagú boronát magtakarásra már az 1920-as évektől általánosan használtak. Néhány tehenes gazdának vót csak egytagú boronája. Kökény boronát simításhoz csak az uraság földjein használtak. ”Mi inkább a gurgót (hengert) hasznátuk a talaj elsimítására.”

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A két világháború között a gabonát abroszból (párfödél) kézzel „vették”, vékával hordták a vető után a vetőmagot.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A vetőgép nagyon ritka volt. Egy-két gazdának vót csak. Az uraság földjein vetőgéppel vetettek. 1945 után terjedt el a vetőgép használata általánosan.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

c) Melyik évszakban?

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

b) Melyik mód régibb, újabb?

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

b) Használtak-e kettőt is?

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

2.23. A fejőedény régi neve?

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

b) terelik jobbra

c) és balra

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

@@ 134. sor: / 134. sor: @@
 ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
+A két világháború között a gabonát abroszból (párfödél) kézzel „vették”, vékával hordták a vető után a vetőmagot.
 ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
+A vetőgép nagyon ritka volt. Egy-két gazdának vót csak. Az uraság földjein vetőgéppel vetettek. 1945 után terjedt el a vetőgép használata általánosan.
 ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===