„Nádasd” változatai közötti eltérés

A lap 2014. április 28., 00:04-kori változata

Adatlap

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A falu melletti nádasokról kapta a nevét. Batthyány birtok volt. A Batthyány család áttért evangélikussá és aztán visszatért, aki nem tért vissza, a Fölszegi rész, az evangélikus maradt. (2,3,4,5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Sipos, Csapó, Tóth, Pap, Szabó, Jóna. (3,4,5) A Hatz család Kőhalomról 1871-ben jött, a Martfranci és a Leilifranci is valahonnan németföldről jöttek, elmagyarosodtak. (3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem. (1,2,3,4,5)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

„Én akkor születtem, amikor elmentek Amerikába, de a háború után visszajöttek és lehetett őket buzerálni.” (1) Elmentek, de vissza is jöttek, 1920-ban már visszajöttek. A falu negyedrésze elment, de visszajött. (3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Ezek mind egyformák: Katafa, Mizdó, Sál. Sárkánydoroszló már más. Őrimagyarosd már az Őrség. (1,3,4,5)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Rába mente. (1) Nem tudják. (3,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Őrség, Hegyhát. (1,2,3,4,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Őriszentpéter – vannak ott szrek. Velemér – ősi templom. Szalafő, Kondorfa, Ják, Nagyszombatfa. (1,2,3,4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem. Az embereket inkább. (1) Mizdó, hol a pina mindig izzó. Katafa lapba van, minden bolond abba van. Jó ökör nevelő Nádasd, kurva nevelő Halogy. (3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Halogy – majdnem a fele falu. (1) Hegyháthodász – jó dogosok. A Rábán túl lusták. (3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Körmend havonta. Zalalövő: január 10., április 1., augusztus. Nádasdon is volt álaltvásár március 2-án és szeptember 1-én.

b) Piacra:

Körmend hétfőn.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Csatár, Vasvár Mária napkor. Búcsúszentlászló nyáron.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Máriacel, Felsőcsatár. (1,3,4,5)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

50 % elment Somogyba báró Biderman birtokaira, az Esterházy herceg majorjaiba, Szombathely mellett a püspökség majorjaiba, Tihanyba a papságnak is voltak majorjai. Volt akir kapálástól répa szedésig, volt aki csak aratásra, cséplésre. (1,2,3,4,5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Kondorfáról jöttek, azok szegények voltak, hozták a kézicsépet és csépölték mérőszám a gabonát. (3,4,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Kötöttek egy kosarat, amit silingonak hívtak. Mindenki tudta csinálni. Krumplit, füvet hordtak benne. Szecskát, pelvát is. (4,5) Seprűt, vágott fát, gabonát, gyümölcsöt, tejhasznot, tojást adtak el. (1,2,3) A piacon vásároltak. (1,2,3,4,5)

a) kocsikasokat

b) vesszőkosarakat

c) szalmafonatú edényeket

d) szövőbordát

e) favillát

f) fagereblyét

g) faboronát

h) egyebet?

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Velemérről hozták a faluba, de a piacon is volt – Körmenden a magyarszombatfai gelencsérektől. (1,2,3,4,5)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Meszet sümegiek hoztak. Cserepet Velemérről. Szegény zsidók cipőfüzőt, harisnyagumit hoztak, csereberéltek. Olájok a majmot táncoltatták – a rostát verte és táncolt a majom. A drótosok Trencsénből jöttek: a verébre tud-e patkót csinálni? Vendek, tótok voltak az ablakosok – Antalbácsi a miapámnál szokott megaludni. Erdélyi faélcigányok hordták a batyut a hátukon. Bosnyákok voltak a Jancsik: buksza, kés, itt az olcsó Jancsi – bosnyáknak hívták. (1,2,3,4,5)

b) Honnan jöttek?

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

d) Mit árultak?

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A falu határában van a szőlő: Rigó hegy, Almásdi hegy, Cserhegy, Cseresznyés hegy, Várhegy, Háromhegy. (1,3,4,5)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A régi temetőbe nem temetkezne csak az újba, 1974-ben kezdték az új temetőt. A templom helyén is temető volt. Ott ahol a kovácsműhely van, ott is temető volt. Több mint 100 éve már kovácsműhely volt ott, most pálinkafőzde.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A sározógödörben találtak csontot, az öregek azt mondják, hogy török had árok volt. (1,3,4,5)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Templombúcsú május 3-át követő vasárnap. (1,3,4,5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Ritkán, nagyobb gazdáknak volt kétlevelű. (1,3,4,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

A II. világháború előtt a jobbmóduaknak volt vetőgépje, kb. 20 %. (1,3,4,5)

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A villás volt az általános, akinek nem volt vellája az mogyoróvesszőt kötött a kaszára. (1,3,4,5)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen. (1,3,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

21 kéve búza egy kereszt, 20 + a pap. 18 kéve rozs egy kereszt 5 kereszt egy kepe. (1,3,4,5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Öt kereszt egy kepe. (1,3,4,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

155 cm fölött. Kb. 2 m. (1) Kb. 150 cm. (3) Kb. 160 cm. (4,5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A géptulajdonos fogadta. (1,3,4,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárson, a cséplőgéppel vált ismerté. (1,3,4,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Kb. az 50-es évektől nincs. (1,3,4,5) 1955-ben a hajdina árából vettek kabátot. (1,2)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

1940-50-től általános, de már előtte ismert. (1,3,4,5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Lekaszálják, elterítik ha vastag, másfél nap után megfordítják, 2-3 nap után kész. Bogla 2 q, petrence 25-30 kg. (1,3,4,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Köcöle, hordó ruha. (1,3,4,5) Egy köcöle elég este és reggel. A kerek jászolt telehordták. (3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

Nyakfa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg. (1,3,4,5)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

A közbirtokosság eladta az erdejét, ott vettek egy parcellát onnan hoztak csarit, a szalmát sokszor meg kellett etetni. (3)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

c) Melyik évszakban?

Tavasszal, ősszel hordták, sokan. (1,4,5)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A fuvarosoknak régóta van nyaklója, másnak jó volt a tartólánc is. Most már használnak nyaklót is. Szombathely vidékén kumet van. (3) Voltak tyukászok, azoknak volt kumet és nyakló. Régóta a 30-as években volt. (1)

b) Melyik mód régibb, újabb?

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekérrel dolgoztak, a kocsi volt a hintó. (1) Van, aki a szekeret is kocsinak hívja. A kocsi régen féderes volt. (3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A rövid szekeret elbontottuk lett a hosszú szekér, 4-5 m. Van akinek van vendégoldala, de ritka. (3) Kb. 4 m-es a hosszúszekér. A polgár ember lovakra használt vendégoldalt, ritka. (1)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Hosszúlánc. A rudat lenyomtuk, lekötöttük. (1,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Enyhén ívelt. (1,3,4,5)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

b) Használtak-e kettőt is?

Használtak kettőt. (1,3,4,5)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Megpatkolták az első lábát, ha elvásott vagy eltörött a körme. (1,3,4,5)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3,4,5)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

ne

b) terelik jobbra

Hiik

c) és balra

Nejde (1,3,4,5)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Poca ne. (1,3,4,5)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi-pi-pi. (1,3,4,5)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Nevet adtak neki. (1) Emberi nyelven beszéltek. (3,4,5)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Sulokkal törtek, tilót csak harmaton szárítás után használtak. (3) Este, reggel tiloltak. (4,5)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Fekvő típusú rokkát használtak. (1,3,4,5)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?