„Kisberzseny” változatai közötti eltérés
a (→2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.) |
a (→2.21.) |
||
| 246. sor: | 246. sor: | ||
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ==== | ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ==== | ||
| − | + | Olyan hosszú és olyan széles volt, mint maga a kocsi, vesszőből készül, hátul zárt, elől nyitott volt. (1,2) | |
====b) Használtak-e kettőt is?==== | ====b) Használtak-e kettőt is?==== | ||
| − | + | n.a. | |
===2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.=== | ===2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.=== | ||
A lap 2014. április 17., 15:54-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1992. július |
| Adatközlők: | (1.) Takács Gyula, 1917. |
| (2.) Nagy Józsefné, 1923. | |
| (3.) Farkas Vincéné, 1917. | |
| (4.) Ferenczi Magdolna, 1916. | |
| (5.) Nagy József, 1908. | |
| Gyűjtötte: | Borvendég Attila |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Kisberzseny |
| weboldal: | http://www.kisberzseny.hu/nyitolap/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
„Valami halászok voltak az alapítók, volt itt két patak, s ott dolgoztak.” Lapos, nádas terület volt. (1) Nagyberzsent a törökök a Somlón elfoglalták, az emberek bemenekültek a nádasba, halászatból, vadászatból éltek ezután. (2,3,4,5)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Nagy, Német, Takács, Jagasits (régi telepesek). (1) Nagy, Takács, Német, Jagasits, Kovács. (2) Kovács, Nagy, Takács. (3) Kovács, Nagy, Takács. (4)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem volt ilyen, nem emlékeznek rá. (1,2,3,4,5)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
1945 után elköltöztek Ajkára (kb. 340 fő lakosságból kb. 140 fő maradt). 1956-ban nyugatra mentek. 1959-ben a TSZ szervezés után is költöztek el. (1,2,3,4,5)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Vallásilag Kamond (Kerta), egyébként Apácatorna, Karakószörcsök, ezek is a tüskevári jegyzőséghez tartoztak. (1) Tüskevár, Pinkóc, Apácatorna, Karakószörcsök, Somlójenő. (2)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Somlóvidék: Borszörcsök, Somlóvásárhely, Kerta, Iszkáz, Doba. (1,2)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
„Hát itt van Vas megye, Jánosháza környéke, Marcal mente.” (1) Marcal vidéke, Karakó, Kamond. (2)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Tüskevár, Somlóvásárhely, Kerta – híres vásárok. (1) „Nem tudok ilyet.” (2) A somlófalvak a borukról. (4,5)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
A berzsenyieket nemigen szokták. (1) „Nem tudok ilyet.” (2) „A szúnyogok elejbe harangoztak.” (Egyszer úgy ellepték a szúnyogok a falut, hogy úgy látták az emberek, hogy füst. Mindenki azt gondolta, hogy tűz van, ezért harangoztak.) (4,5)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
„Inkább messziről hoztak, 10-20 km-ről is.” Ukk, Nemeskeresztúr, Kamond, Karakószörcsök, Bakonyok.” (1) „Legtöbbet a faluból, de hoztak Iszkázról, Pálfalváról is.” 30 km-re is elmentek asszonyért. (2)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Tüskevár (József nap, Kisasszony nap, Mátyás nap), Kerta (Erzsébet nap), Somlóvásárhely
b) Piacra:
Jánosháza (szerdánként), Devecser (csütörtök, vittek gyümölcsöt, disznót, baromfit, tejterméket). A szemesterményt Jánosházára vitték.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
„Messzebb nemigen.” Karakószörcsök, Keresztúr, Galsa, Kamond
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Celldömölk (Mária nap), Sümeg (Jézus szive), Sárvár (1,2,3,4)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
A gazdálkodók helyben alkalmazták a „felesleges” munkaerőt. (1) Régen Károlyházára aratni, kapálni elég sokan eljártak. (2,3,4)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Kamondról, de főleg Jánosházáról hoztak aratókat, marokszedőket. 10-15 háznál is voltak ilyenek. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
„Minálunk semmi ipar itt nem volt.” (1) „Nem nagyon volt ilyen.” (2)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Tüskeváron voltak gelencsérek (Tót nevezetűek), helybe hozták a portékát. (Minden héten hoztak.) (1,2)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
tyukászok – Jánosháza (német származású, valamilyen Miklós) meszesek – Ugod, Sümeg paprikások – Szeged favellások – Bakonyból drótostótok Bosnyákok pipát, kést cigarettaszipkát árultak. A vándorárusok a TSZ szervezése után nem jöttek. (1,2,3,4,5)
b) Honnan jöttek?
Jánosházáról, Bakonyból, Ugodról, Sümegről, Szegedről.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Meszesek, tyukászok, paprikások, favellások, drótostótok, bosnyákok.
d) Mit árultak?
Meszet, paprikát, favillát, pipást, kést, cigarettaszipkát.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Galsa felé 1 km-re a Kis hegyen, itt volt régen is, meg a mezőn [szőlő]. Ma már nincs, felszántották. Idegen faluból valóknak nem volt szőlőjük, sem más földjük ennek a falunak a határában. (1,2)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Csak egy temető van, a régi öregek több száz éve ezt csinálták. (1,2)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Nem voltak fogadott ünnepek. (1,2)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
1940 után használták a 3 levelű boronát. (1,2) Már az 1930-40-es években is volt ilyen, de a faborona volt az általános. (5)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Géppel is, kézzel is. (2)Kézzel is vetettek, de volt vetőgép, inkább azt használták. (3,4,5)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Az 1920-as években géppel volt általános. (1)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?
A gereblyés változat volt használatban (takarókasza, gráblástakaró). (1,2)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Nem volt ilyen. (1,2)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
búza 12 + pap rozs 16 + pap (1,2)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Nem volt meghatározva, hogy hány kereszt kerül egy kepébe. Általában 5-7, de 10-nél nemigen került több egy sorba. (1,4,5) 1 kereszt gabona volt egy kepe, 10 kepe volt egybe, az volt a kepesor. (1)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
160 cm. (1) 1 öl. (2)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Helybelieknek is volt gépük, de jöttek masinálni Jánosházáról, Karakóról is. Mindegyik gépész állandó csapattal dolgozott. (1,2)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Kb. 1920-as évektől nyársat használtak, előtte favillát. (1,2)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Nem termeltek hajdinát. (1,2)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
1920-30-as évektől eke után vetik. (1,2)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Renden szárították, forgatták, börzögették, sodrásba, esetleg petrencébe hordták. (1,2)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Villával. (1,5)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igavonó
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
rúdszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszegek, nyakszeg (1,5)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Nem. (1,2)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
n.a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
„Láncestrángot használtak mindig.” (1) „A rúdhoz lánc ment a hámfához kötél.” (2)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A kocsi és a szekér között a rúdjában volt különbség. Szekér elé marhát fogtak, kocsi elé lovat. A jobbmódúak kocsival, lóval jártak inkább mindenhová. (1,2)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
Hosszúszekérrel, ez 4-5 m hosszú volt. Vendégoldalt csak a TSZ megalakulása után kezdtek használni. (1,2,5)
2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Elől hosszúláncot, hátul rudazókötelet használtak. Csigát csak a TSZ idején kezdtek el használni. (1,2)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Ívelt volt. (1,2,3)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Olyan hosszú és olyan széles volt, mint maga a kocsi, vesszőből készül, hátul zárt, elől nyitott volt. (1,2)
b) Használtak-e kettőt is?
n.a.
