„Hegyháthodász” változatai közötti eltérés
A Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon wikiből
a |
a (→1. Külső kapcsolatok, történeti tudat) |
||
| 32. sor: | 32. sor: | ||
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat== | ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat== | ||
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?=== | ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?=== | ||
| − | + | A tatárdúlás idején már megvolt a falu. Mindig jobbágyfalu volt, előbb a Nádasdyaké, majd a Festetich családé. 1908-ban parcellázták a grófi birtokot, a gróf önként osztott földet. (1,2,3) | |
===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.=== | ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.=== | ||
| − | + | Az ősi családok kihalóban vannak. Agg, Csiszár, Horváth, Ábrahám, Bertai. A Kercsmár család aratónak jött a grófságba, aztán ott maradt. Úgy elszaporodtak, hogy egy időben a fél falu Kercsmár volt. Ők a Vendvidékről jöttek. (1,2,3) | |
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?=== | ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?=== | ||
| − | + | Nem volt betelepülés. Házasságok révén kerültek új emberek a faluba. (1,2,3) | |
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?=== | ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?=== | ||
| − | + | Valaha 600-nál több ember lakott a faluban, most 198. Az 50-es években a fiatalok „szanaszéjjel mentek az országban”. (1,2,3) | |
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?=== | ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?=== | ||
| − | + | Gazdaságilag hasonló falvak Hegyhátsál, Nádasd, Ozmánbükk, Katafa, Vaspör (a faluk később egy TSZ-ben voltak). (1,2,3) | |
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?=== | ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?=== | ||
| − | + | A falu a Hegyhát szélén van. Közel esik Hegyhátsál. E két falu távol esik a többi hegyháti településtől. (1,2,3) | |
===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.=== | ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.=== | ||
| − | + | A legközelebbi tájegységek az Őrség. Ide sorolják a következő falvakat: Szőce, Viszák, Őriszentpéter, Kisrákos, Nagyrákos, Bajánsenye. Velemért nem sorolja az Őrséghez. (1,2,3) | |
===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? === | ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? === | ||
| − | + | A környéken Nádasd volt a legnagyobb. Egyébről nem tudnak. (1,2,3) | |
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? === | ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? === | ||
| − | + | A falut nem csúfolták sehogy. A Csiszárokat Kondoroknak hívták, ezért nevezték az erdőt Kondorsűrűnek. A Kercsmárokat Szabónak hívták. (1,2,3) | |
===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.=== | ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.=== | ||
| − | + | Szoktak más falvakból házasodni. „Össze-vissza házasodtak.” A falu evangélikus vallású, ezért a legközelebbi településekről nem házasodtak, inkább távolabbról hoztak, Nádasdról, Őrimagyarósdról. (1,2,3) | |
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? === | ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? === | ||
====a) Vásárra: ==== | ====a) Vásárra: ==== | ||
| − | + | Körmend – minden hónapban egyszer, kivéve január. Kirakodó- és állatvásár volt. A vásárba tömegesen mentek, árultak is a falubeliek: gyümölcsöt, zöldséget, aludttejet, tojást vittek a fejükön nagy kosarakban. | |
====b) Piacra: ==== | ====b) Piacra: ==== | ||
| − | + | Körmend – itt is árultak. | |
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):==== | ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):==== | ||
| − | + | Nádasd május első vasárnapja. Ha túl közel esett az első vasárnap elsejéhez, akkor a második vasárnapon tartották. (Sálkatafa Nádasdhoz tartozott, ezért itt is május első vasárnapján volt búcsú.) Őrimagyarósd Szentháromságkor, Halastó Szent Mihálykor. | |
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?==== | ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?==== | ||
| − | + | Pusztacsatár – templom volt itt és Szentkút. Nagyboldogasszonykor. (1,2,3) | |
===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)=== | ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)=== | ||
| − | + | A faluban nem volt nincstelen ember, így csak a nagyobb családokból ment el egy-két ember summásnak Nagycenkre, Fejér megyébe jártak. Az 1920-30-as években 20 ember is eljárt Alsósárdra, Rábarétre (Sopron megye), Nagyszentjánosra (Győr) répát kapálni, szedni, aratni. (1,2,3) | |
===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? === | ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? === | ||
| − | + | A faluba nem jöttek munkára, senkinek sem volt akkora birtoka, hogy ne bírta volna el a család. Az uradalomba jártak kaszálni, aratni, csépelni. (1,2,3) | |
===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: === | ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: === | ||
====a) kocsikasokat==== | ====a) kocsikasokat==== | ||
| − | + | Nem készítettek. Mindenki csak a saját számára csinált ezt-azt. (1,2,3) | |
====b) vesszőkosarakat==== | ====b) vesszőkosarakat==== | ||
| − | + | Nem készítettek. Mindenki csak a saját számára csinált ezt-azt. (1,2,3) | |
====c) szalmafonatú edényeket==== | ====c) szalmafonatú edényeket==== | ||
| − | + | Nem készítettek. Mindenki csak a saját számára csinált ezt-azt. (1,2,3) | |
====d) szövőbordát ==== | ====d) szövőbordát ==== | ||
| − | + | Nem készítettek. Mindenki csak a saját számára csinált ezt-azt. (1,2,3) | |
====e) favillát==== | ====e) favillát==== | ||
| − | + | Nem készítettek. Mindenki csak a saját számára csinált ezt-azt. (1,2,3) | |
====f) fagereblyét==== | ====f) fagereblyét==== | ||
| − | + | Nem készítettek. Mindenki csak a saját számára csinált ezt-azt. (1,2,3) | |
====g) faboronát ==== | ====g) faboronát ==== | ||
| − | + | Nem készítettek. Mindenki csak a saját számára csinált ezt-azt. (1,2,3) | |
====h) egyebet?==== | ====h) egyebet?==== | ||
| − | + | Nem készítettek. Mindenki csak a saját számára csinált ezt-azt. (1,2,3) | |
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?==== | ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?==== | ||
| − | + | Nem készítettek. Mindenki csak a saját számára csinált ezt-azt. (1,2,3) | |
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?=== | ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?=== | ||
| − | + | Majdnem minden héten jött fazekas a faluba. Szépen járt, gabonáért árulta a cserepet. Őrségi gerencsér volt. A körmendi vásáron is vettek fazekakat. (1,2,3) | |
===1.16.=== | ===1.16.=== | ||
====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?==== | ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?==== | ||
| − | + | Árusok járták a falut, de nem tudják hova valók voltak. Piros paprikások, batyus órás, üveges járt. A cigányok edényt drótoztak. (1,2,3) | |
====b) Honnan jöttek? ==== | ====b) Honnan jöttek? ==== | ||
| − | + | Nem tudják hova valók voltak. | |
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ==== | ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ==== | ||
| − | + | n.a. | |
====d) Mit árultak? ==== | ====d) Mit árultak? ==== | ||
| − | + | Piros paprikások, batyus órás, üveges járt. A cigányok edényt drótoztak. | |
===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? === | ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? === | ||
| − | + | Régebben csak saját határban volt szőlő, ma már Zalában, a Balaton mellett is. Kevés a nemes faj, főleg mohát, elvitát, kulmint, izabellát termesztenek. (1,2,3) | |
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)=== | ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)=== | ||
| − | + | Más falubelinek csak örökségként volt szőlője a határban. | |
===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!=== | ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!=== | ||
| − | + | A falunak egy működő temetője van, ez mindig itt állt. Miután betelt ismét ugyanott nyitották meg. (1,2,3) | |
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? === | ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? === | ||
| − | + | n.a. | |
===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?=== | ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?=== | ||
| − | + | 1948-ban vett a falu egy harangot. Ennek fölszentelésének napját (augusztus első vasárnapja) tartják meg. (1,2,3) | |
==2. Termelés, munka == | ==2. Termelés, munka == | ||
A lap 2014. április 13., 12:02-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1990. június |
| Adatközlők: | (1.) Csiszár Ferencné, 1909. Hegyháthodász |
| (2.) Bertai Jenő, 1897. Katafa
(3.) Bertai Jenőné, 1903. Hegyháthodász | |
| Gyűjtötte: | Kordé Tünde |
| Wiki feldolgozás: | |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A tatárdúlás idején már megvolt a falu. Mindig jobbágyfalu volt, előbb a Nádasdyaké, majd a Festetich családé. 1908-ban parcellázták a grófi birtokot, a gróf önként osztott földet. (1,2,3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Az ősi családok kihalóban vannak. Agg, Csiszár, Horváth, Ábrahám, Bertai. A Kercsmár család aratónak jött a grófságba, aztán ott maradt. Úgy elszaporodtak, hogy egy időben a fél falu Kercsmár volt. Ők a Vendvidékről jöttek. (1,2,3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem volt betelepülés. Házasságok révén kerültek új emberek a faluba. (1,2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Valaha 600-nál több ember lakott a faluban, most 198. Az 50-es években a fiatalok „szanaszéjjel mentek az országban”. (1,2,3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Gazdaságilag hasonló falvak Hegyhátsál, Nádasd, Ozmánbükk, Katafa, Vaspör (a faluk később egy TSZ-ben voltak). (1,2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A falu a Hegyhát szélén van. Közel esik Hegyhátsál. E két falu távol esik a többi hegyháti településtől. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
A legközelebbi tájegységek az Őrség. Ide sorolják a következő falvakat: Szőce, Viszák, Őriszentpéter, Kisrákos, Nagyrákos, Bajánsenye. Velemért nem sorolja az Őrséghez. (1,2,3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
A környéken Nádasd volt a legnagyobb. Egyébről nem tudnak. (1,2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
A falut nem csúfolták sehogy. A Csiszárokat Kondoroknak hívták, ezért nevezték az erdőt Kondorsűrűnek. A Kercsmárokat Szabónak hívták. (1,2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Szoktak más falvakból házasodni. „Össze-vissza házasodtak.” A falu evangélikus vallású, ezért a legközelebbi településekről nem házasodtak, inkább távolabbról hoztak, Nádasdról, Őrimagyarósdról. (1,2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Körmend – minden hónapban egyszer, kivéve január. Kirakodó- és állatvásár volt. A vásárba tömegesen mentek, árultak is a falubeliek: gyümölcsöt, zöldséget, aludttejet, tojást vittek a fejükön nagy kosarakban.
b) Piacra:
Körmend – itt is árultak.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Nádasd május első vasárnapja. Ha túl közel esett az első vasárnap elsejéhez, akkor a második vasárnapon tartották. (Sálkatafa Nádasdhoz tartozott, ezért itt is május első vasárnapján volt búcsú.) Őrimagyarósd Szentháromságkor, Halastó Szent Mihálykor.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Pusztacsatár – templom volt itt és Szentkút. Nagyboldogasszonykor. (1,2,3)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
A faluban nem volt nincstelen ember, így csak a nagyobb családokból ment el egy-két ember summásnak Nagycenkre, Fejér megyébe jártak. Az 1920-30-as években 20 ember is eljárt Alsósárdra, Rábarétre (Sopron megye), Nagyszentjánosra (Győr) répát kapálni, szedni, aratni. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
A faluba nem jöttek munkára, senkinek sem volt akkora birtoka, hogy ne bírta volna el a család. Az uradalomba jártak kaszálni, aratni, csépelni. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
Nem készítettek. Mindenki csak a saját számára csinált ezt-azt. (1,2,3)
b) vesszőkosarakat
Nem készítettek. Mindenki csak a saját számára csinált ezt-azt. (1,2,3)
c) szalmafonatú edényeket
Nem készítettek. Mindenki csak a saját számára csinált ezt-azt. (1,2,3)
d) szövőbordát
Nem készítettek. Mindenki csak a saját számára csinált ezt-azt. (1,2,3)
e) favillát
Nem készítettek. Mindenki csak a saját számára csinált ezt-azt. (1,2,3)
f) fagereblyét
Nem készítettek. Mindenki csak a saját számára csinált ezt-azt. (1,2,3)
g) faboronát
Nem készítettek. Mindenki csak a saját számára csinált ezt-azt. (1,2,3)
h) egyebet?
Nem készítettek. Mindenki csak a saját számára csinált ezt-azt. (1,2,3)
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
Nem készítettek. Mindenki csak a saját számára csinált ezt-azt. (1,2,3)
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Majdnem minden héten jött fazekas a faluba. Szépen járt, gabonáért árulta a cserepet. Őrségi gerencsér volt. A körmendi vásáron is vettek fazekakat. (1,2,3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Árusok járták a falut, de nem tudják hova valók voltak. Piros paprikások, batyus órás, üveges járt. A cigányok edényt drótoztak. (1,2,3)
b) Honnan jöttek?
Nem tudják hova valók voltak.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
n.a.
d) Mit árultak?
Piros paprikások, batyus órás, üveges járt. A cigányok edényt drótoztak.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Régebben csak saját határban volt szőlő, ma már Zalában, a Balaton mellett is. Kevés a nemes faj, főleg mohát, elvitát, kulmint, izabellát termesztenek. (1,2,3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Más falubelinek csak örökségként volt szőlője a határban.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A falunak egy működő temetője van, ez mindig itt állt. Miután betelt ismét ugyanott nyitották meg. (1,2,3)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
1948-ban vett a falu egy harangot. Ennek fölszentelésének napját (augusztus első vasárnapja) tartják meg. (1,2,3)
