„Orosztony” változatai közötti eltérés
(→3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.) |
(→3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.) |
||
| 318. sor: | 318. sor: | ||
===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.=== | ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.=== | ||
| − | + | Használtak, több volt fából, mint cserépből. (1,2,3) | |
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.=== | ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.=== | ||
A lap 2014. április 10., 13:55-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1992. szeptember |
| Adatközlők: | (1.) Nink Károly, 1914. Orosztony, római katolikus, Orosztony, Petőfi S. u. 28. |
| (2.) Nink Károlyné Sohár Gizella, 1920. római katolikus, Orosztony, Petőfi S. u. 28. | |
| (3.) Vékási Józsefné Herceg Margit, 1921. Orosztony, római katolikus, Gelsesziget, Fő u. 67. | |
| Gyűjtötte: | Szabó Zoltán, Juhász Katalin |
| Wiki feldolgozás: | Szakolczai Zsófia |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Orosztonyban régen élt egy gazdag kőszívű földesúr. Akkor még nem hívták a falut Orosztonynak. Tony volt az úr neve és mivel gyakran kegyetlenkedett, rajta ragadt a szólás: „Ó rossz Tony!” Innen ered a falu neve. (3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Szabó, Kovács, Horváth. (1,2,3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem települt ide senki. (1,2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
1926-ban több család Amerikába vándorolt. Ezen kívül csak 45 után volt nagyobb elvándorlás: a fiatalok kedvezőbb lehetősgek reményében a közeli és távolabbi városokba költöztek (Nagykanizsa, Gelse, Budapest). (1,2,3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Kerecseny, Gelse, Garabonc, Gelsesziget, Újudvar, „Pacsátul Egerszegig egyfajta nép lakik”. (1,2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Zalaiak. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Egerszegen túl a göcsejiek. (1,2)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
A saját falujukról: Túri György itt esett el. Van is egy ilyen nevű rész: Harckert. A törökök itt ütötték agyon. (1,2) Gelse a hét ördögről híres. (3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Az újlakiak keresztbe vitték a létrát az erdőben. (1,2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Rajk, Újudvar, Kerecseny, Dióskál, Gelse, Gelsesziget. Azokból a falvakból, amelyek közel esnek és hasonlóak. (1,2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Pacsára, Nagykanizsára, Zalakomárba (1,2,3)
b) Piacra:
Nem piacoztak. (1,2,3)
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
A rokonokhoz, testvérekhez mentek csak búcsúba a közeli falvakba. (1,2,3)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Szentlászóra jártak gyalog, zászlóval, kereszttel. Este mentek és Búcsúszentlászlón a templomban éjszakáztak. A szentkút legendáját is jól ismerik valamennyien. (1,2,3)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Summásnak Somogyba és cselédnek. (1,2) Hónapszámba jártak a Behiják uradalomba aratni, cukorrépát kapálni. Szombat esténként hazamentek, vasárnap este vissza. (3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Ide nem jártak. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Eladásra nem készítettek, a vásárban vették az eszközöket. (1,2,3)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Gelencsérek jártak szekérrek Komáromból, Bakónakról, Sümegről. (1,2,3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Köszörűs, drótosok, edényfoltozók, meszesek, mézeskalácsosok. (1,2,3)
b) Honnan jöttek?
n.a.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Köszörűs, drótosok, edényfoltozók, meszesek, mézeskalácsosok. (1,2,3)
d) Mit árultak?
n.a.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Nagy volt az orosztonyi határ. Mindenkinek itt volt szőlője. Részei: Pogányvár, Örömhegy, Aranyhegy, Szegfalu, Árpahegy. (1,2,3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A mostani temetőn kívül van a „baksaházi” temető és a „Harckert”. (1,2,3)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Rozália a nagy kolerajárvány emlékére, szeptember 4. (1,2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Használtak, elég általános volt már a harmincas, negyvenes években. (1,2,3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Kb. 50-50 %-ban kézzel és géppel is. (1,2,3)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Kb. 50-50 %-ban kézzel és géppel is. (1,2,3)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
A c) változatot a „takarittós”-t használták. (1,2,3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Csak egy finoman kiesztergált botot lyuk nélkül. (1,2,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Ismerték e kifejezést, meghatározatlan számú keresztet jelöl. A termés mennyiségét az egy keresztből kapott tiszta gabona súlyával adták meg. (1,2,3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
n.a.
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele 158 cm hosszú, a helyszínen történt mérés szerint. (1,2) Nem emlékszik. (3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A gazda állította össze a csapatot. (1,2,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Két ember villával, vagy ha messzebb volt a kazal, petrencével. 1940 körül kezdtek elevátort használni. (1,2) Elevátorral. (3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Amíg a TSZ be nem jött (1955-60). (1,2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Bokorba vetették. (1,2,3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Rendre lekaszálták, egyszer forgatták, petrencébe rakták. Állványt nem használtak. (1,2,3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Vellával. (1,2,3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
vonó (1,2)igabőfa (3)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
derékszeg (1,2)rúdszeg (3)
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (1,2)igaszeg (3)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
A szegényebbek használtak tavasszal, de nem volt általános. (1,2,3)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
tavasszal
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Használtak tartóláncot (tisztázhatatlan, melyiket). (1,2)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Kocsi, amit ló húz, szekér, amibe tehenet fognak. A szekéren nem volt förhénc. (1,2,3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
3,5-4 méteres. Sukkban nem mérték. A vendégoldal később jött be. (1,2,3)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Elől lánccal, hátul kötéllel, csigával. (1,2,3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Enyhén ívelt. (1,2,3)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Használtak kocsikast, kettőt is egyszerre. Volt „üléskas” is, amit az ünnepi kocsira tettek. (1,2,3)
b) Használtak-e kettőt is?
igen (1,2,3)
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Ha a lába köze sokat kopott, akkor igen. (1,2) Csak a lovat. (3)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2,3)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Névről indítás. Megállítás: Hóhe!(1,2) Ne! Megállítás: Hahe!(3)
b) terelik jobbra
jobbra: Haj-de!(1,2) jobbra: Hajde!(3)
c) és balra
balra: Hí-de! (1,2) balra: Hí! (3) Becce a kisborjú neve. (1,2,3)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca ne, ne, ne. (1,2,3)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pí, pí, pí. (1,2,3)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Gyere ide, eszne + a neve. (1,2,3)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Kendervágót, tilót. (1,2,3)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Az a) típusút régebben, a b) típusút később. (1,2) Csak az a) típusút használták, a b) típusú „német rokká”-t ismerték, de nem használták. (3)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
Nagyradához tartozott valamikor a „Baksaházi utca, vagy Baksaháza”. Az ott lakók Radára jártak templomba és külön temetőjük is volt. 20-30 házból állt. Csak a patak választotta el Orosztonytól. (1,2,3)
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Csak a szőlőhegyen volt ilyen, egyébként ún. „mórfalat” raktak (kaloda közé rakott föld és szalma). (1,2
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A szabadkémény falba rakott kéménnyel váltották fel a 30-as évektől kezdve fokozatosan. (1,2,3)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A 20-as, 30-as évekig mindegyik ajtó az udvarra nyílt, ezután már egybe nyitották a helyiségeket. (1,2,3)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Nem emlékeznek ilyenre. (1,2,3)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Mióta emlékeznek, már volt rakott sparhelt, amit a 30-as évek táján a csikótűzhely váltott fel. (1,2,3)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A 30-as években kezdtek ilyet építeni, de akkor még nagyon kevesen. Akkor még hosszú házak épültek inkább. Ezek a kockaházak csak az 50-es évek végétől váltak általánossá. (1,2,3)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Csak cserépkályha volt. (1,2,3)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
50-70 cm magas. (1,2,3)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Csak téglalap alaprajzú volt. (1,2,3)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Csak ruhát használtak erre a célra. (1,2,3)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Nem törköly között, hanem csak simán savanyították a tarlórépát szeletelve. (1,2,3)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
A káposztát is csak legyalulva savanyították. Összezúzott vadkörtét tettek a tetejére. (1,2,3)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A TSZ-világig. (1,2,3)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Az a) típusút gerendára akasztva. Polcocska nem volt rajta, csak keresztfa. (1,2,3)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Használtak, több volt fából, mint cserépből. (1,2,3)
