„Halogy” változatai közötti eltérés
(→2. Termelés, munka) |
a (→3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?) |
||
255. sor: | 255. sor: | ||
====a) Hogy hívták ezeket? ==== | ====a) Hogy hívták ezeket? ==== | ||
− | + | A mai község határán elkülönülő házcsoport: Kishalogy a Daraboshegy mellett, 15 házból állt | |
====b) Miért volt így? ==== | ====b) Miért volt így? ==== | ||
− | + | akinek ott volt birtoka, az költözött oda. A falu főutcájának valamikor a Dózsa György utca volt (régen Kis utca volt a neve). A falu feljebb költözött a víz mellől. (1,2,4) | |
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?==== | ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?==== | ||
− | + | A falu főutcájának valamikor a Dózsa György utca volt (régen Kis utca volt a neve). A falu feljebb költözött a víz mellől. (1,2,4) | |
===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.=== | ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.=== |
A lap 2014. április 8., 10:45-kori változata
Adatlap
Adatfelvétel ideje: | |
Adatközlők: | (1.) |
(2.) | |
Gyűjtötte: | |
Wiki feldolgozás: | |
A település a Wikipedián: | |
weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A község keletkezéséről nem tudnak semmit. (1,2,4)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Kónya, Németh, Horváth, Tóth. (1,2,4)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Régebben a faluba nagyobb számmal nem költöztek be. (1,2,4)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
1946-ban többen (kb. 10-12 család) elköltözött Pölöskére (a kitelepített svábok helyére), Devecserbe, Daraboshegyre. (1,2,4)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Halogyhoz hasonló falu Daraboshegy, mert régen ide tartozott. (1)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A falu az Őrség és a Hegyhát szélén fekszik (igazából egyikbe sem tartozik bele) és a Rába-mentén. (1,2,4)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Ismerik az Őrséget (Őriszentpéter, Nagyrákos, Kisrákos, Pankasz, Felsőhalász, Ivánc, Szentmárton, Kondorfa, Sződce, Magyarósd), a Hegyhátat (Halastó, Szarvaskend, Katafa, Nádasd, Döröske, Döbörhegy, Gersekarád, Mákfa, Vasvár, Alsóújlak, Szemenye, Oszkó) és a Rába-mentét. (1,2,4)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Híres községek: Szentjakab: Vadása-tó, Halogy: Parkerdő (Himfay-parkerdő). (1)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Halogyi egyetem: nagyon sok pártfunkcionárius került ki innen. (2) Halogy lapban van, minden bolond abban van. Kondorfa gyantásország: lakói erdei munkások voltak, gyantát gyűjtöttek. Kondorfa: keresztbe vitték a létrát az erdőben. Felsőmarác: nem a járdán, hanem az utca közepén mentek. Piroslábúak, mint a maráciak: mindig mezítláb mentek a vásárra. Békástói halogyiak: sok béka volt itt. Sáli legény van pénz, halogyi lány azt nézd: a halogyiak igen szegények voltak. Fát viszek, kenyeret hozok: ezt csikorogta a halogyi szekér, a sződcei mást, de erre nem emlékeztek. (1,2,4)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Házasodtak más falvakból, sokan. Legtöbben Felsőmarácról, ezen kívül Iváncról és Nádasdról. (1,2,4)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Körmend állatvásár, 11 volt egy évben január kivételével.
b) Piacra:
Körmend
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Nádasd május első vasárnapja, Csákánydoroszló 1 héttel később, Horvátnádalja ugyanakkor, Marác (legünnepeltebb) Erzsébet napján, Ivánc 1 héttel később.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Vasvár kétszer Mária-napkor, Csatár. (1,2,4)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
A faluból nagyon sok helyre eljártak munkára. Mezőgazdasági munkára Sopron megyébe (Nagytölgyfa, Kapuvár, Mezőlak, Mosonmagyaróvár), Zalába, Fejér megyébe (pl. az Ipoly-major), Baranyába, Veszprém megyébe (Vitsei bérgazdaság), Zérci apátságba, az Eszterházi birtokokra, később a kútfúrósok egész Dunántúlra eljártak. (1,2,4)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
A faluba, elsősorban a helybeli majorokba jöttek néhányan. Itt volt a Nagyrét-major, a Kismajor és a Himfay major. (1,2,4)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
Eladásra vesszőkosarakat készítettek. A többi szükséges dolgot maguknak megcsinálták, vagy pedig a vásárokon szerezték be. (1,2,4)
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
A cserépedényeket vagy a vásárokon vagy pedig a vándorárusoktól szerezték be. Magyarszombatfán és Veleméren készítették ezeket. (1,2,4)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
köszörűsök (cigányok), drótosok, foltozók (tótok), bádogosok, meszesek (Sümegről, a Bakonyból), borosok (zalai), fazekasok, üvegesek. (1,2,4)
b) Honnan jöttek?
meszesek (Sümegről, a Bakonyból)
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
n.a.
d) Mit árultak?
n.a.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A helybelieknek más falvak határában nem voltak szőlőik. (1,2,4)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Más falubelieknek sem volt az itteni határban szőlőföldje. (1,2,4)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A faluban most egy temető van. Mindig is itt volt. (1,2,4)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A falunak volt egy fogadott ünnepe. A jég egyszer elverte a határt, és ezért Pünkösdtől július 1-ig szombaton délután nem dolgoztak, litániát tartottak körmenettel. (1,2,4)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
A két világháború között nem használtak kettes és hármas (magtakaró) boronát, hanem csak fából készítettet. A vasborona a falvakban a 40-es években jelent meg, az uradalmakban korábban. (2,4)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A két világháború között a közepes gazdaságokban a gabonát leginkább kézzel vetették.(1,2,4)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
ritka, a faluban egy-két gép volt. (1,2,4)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Mindhárom kaszára emlékeznek, de leggyakrabban a villás(a) kaszacsapót (aratóvilla) használták. (1,2,4)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
A faluban kétféle kévekötőfa volt. Az egyiken volt akkora lyuk, hogy a sarlót bele lehetett akasztani (ez volt a gyakoribb), a másikon a kis lyuk a kévekötőfa felakasztására szolgált. (1,2,4)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Az egyéni gazdálkodás idején a búzából és a rozsból 18-22 kévét tettek egy keresztbe. Általában 21-t (1), 22-t (2,4). A mezőn változó számú keresztet raktak össze (10-20). Ennek a neve a kepe. (1,2,4)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe nem jelentett meghatározott számú keresztet. (1,2,4)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele: 160 cm körüli. (1,4)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A gépi csépléskor a géptulajdonos állította össze a csapatot. Egy géppel állandó csapat járt. A faluban kb. 3 cséplőgép volt. (1,2,4)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A kicsépelt szalmát egy 4 m-es nyárssal hordták kazalba. (1,2,4)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A hajdina termelése 1945-50 körül szűnt meg. (1,2,4)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
1848-49 körül lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése. (1,2,4)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A füvet kézi kaszával lekaszálták, 1-2 napig száradni hagyták, megforgatták vagy elhintették, a forgatás száma az időjárástól függött. Petrencébe (20 kg-os) vagy baglába (100-120 kg) gyűjtötték. (1,2,4)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A napi száraztakarmányt az istállóba kosárral és köcölében hordták. Ez egy négyszögletű, 130x130 m2 vászondarab. (1,2,4)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igafölsőfa, járomfa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
hasszeg, rúdszeg, tézsulaszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (1,2,4)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Az almozáshoz használták a fák levelit (csalit).
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Sokan használták. (1,2,4)
c) Melyik évszakban?
Leginkább tavasz felé, amikor elfogyott a szalma.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
1930 körül alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot. Nyakló nemigen volt a faluban. (1,2,4)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér: nem volt rugózása, ökör vagy ló húzta, trágyát szállítottak vele, betakarításnál használták. Kocsi: féderes, ló húzta, nincs lőcse. Kocsiszekér: könnyebb szekér, lőcsös. (1,2,4)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szálastakarmányt szállító szekér 3,5-4 méter hosszú volt. Csak nyújtott hosszú szekeret használtak a faluban. (1,2,4)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórúd leszorítása a szekér elején lánc, a hátulján rudazó kötél segítségével történt. (1,2,4)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2,4)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
n.a.
b) Használtak-e kettőt is?
Használtak a faluban egyes és kettes kocsikast is. (1,2,4)
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Nem sokan patkoltatták a vonómarhát, de ha megtört a patkója, akkor igen. Elsősorban a nyári időszakban. (1,2,4)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2,4)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Ne!
b) terelik jobbra
Hajsz! Hík!
c) és balra
Csás! Hejde!
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coci ne-ne-ne. Coca ne-ne-ne. (1,2,4)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pipi ne-ne-ne. (1,2,4)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A kutyát a nevén hívogatták. (1,2,4)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
A len és kender töréséhez kendervágót (erősebb, durvázó) és tilolót használtak. (1,2,3,4)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
A faluban használtak fekvőrokkát(a) és állót(c) is. Ez utóbbi újabb volt. (1,2,4)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
A mai község határán elkülönülő házcsoport: Kishalogy a Daraboshegy mellett, 15 házból állt
b) Miért volt így?
akinek ott volt birtoka, az költözött oda. A falu főutcájának valamikor a Dózsa György utca volt (régen Kis utca volt a neve). A falu feljebb költözött a víz mellől. (1,2,4)
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
A falu főutcájának valamikor a Dózsa György utca volt (régen Kis utca volt a neve). A falu feljebb költözött a víz mellől. (1,2,4)