„Felsőjánosfa” változatai közötti eltérés

A lap 2014. március 17., 18:39-kori változata

Adatlap

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A falu régen major volt 2 házzal, gazdalakással. Onnan nőtt ki a falu. A major a Sigray gróf tulajdona volt (kb. 60 kat. hold), 12 cseléd és egy gazdatiszt dolgozott a majorban. Régen csak Jánosfának nevezték. (1,2,3,4,5) A falu Alsójánosfa nevű párja Szlovéniában van. (2)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A község régi családjai: Pomper, Szakter, Bischof (németek a múlt század vége felé települtek be). (1,2,3,4,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Igen, svábok települtek be a faluba. (1,2,3,4,5)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem tudnak. (1,2,3,4,5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

A környékbeli falvak mind hasonlóak, szerekből állnak. (1,2,5) Konkrét falut nem tudtak mondani. (3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Az Őrség határán van. (1,2,3,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Őrség, ide tartozik pl. Őriszentpéter, Velemér, Pankasz, Magyarszombatfa. Hegyhát és Göcsej is szinte már itt van a falu határába. Kicsit messzebb a határnál van a Vendvidék. (1,2,3,4,5) A Hetés is itt van nem messze. (1,2)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Zalalövő, itt voltak a vásárok és a piac. Csatár, itt volt a búcsú. (1,2) Őrimagyarósd itt is volt búcsú. (3) Nem tudnak híres falvakról. (4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A szalafőiek egyszer keresztbe vitték a fát az erdőben, így az mindig fennakadt a fákon és bokrokon. A vasaljaiak egyszer egy rossz díványt vittek ki az erdőbe. Nagyon rossz idő volt, a szél fújta az ágy rúgóit. Megijedtek, s futottak az erdőből a bíróhoz: – Medve van a határba! A bíró elment az erdőbe, s látta, hogy ez csak a divány rugóinak a hangja volt. Jót nevettek a dolgon. (1,2) A gersei legények elmentek egyszer egy másik falu báljára, s ott elkezdtek verekedni, megszégyenítették a falu legényeit, azzal, hogy bevezettek egy szamarat a bálba. Azóta hívják őket „gersei ördögöknek”. (3) Nem tudnak ilyen történeteket. (4,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Szoktak. A környékbeli falvakból, városokból, vagy akár messzebbről is (pl. Őrimogyorósd). (1,2,3,4,5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Zalalövőre: állat, ruha stb. vásárra évente négyszer.

b) Piacra:

Zalalövőre minden kedden (állatokat is árultak).

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

A faluban Péter-Pálkor van a búcsú.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Csatár (Mária búcsú szeptember közepén). (1,2,3,4,5)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Régen a cselédek a majorban dolgoztak. Summások is jártak ki Dinnyésre, Pusztabenyérre. A cselédek, férfikak, nők egyaránt a földeken dolgoztak (kévét kötöttek, kepét hordtak, befogták az ökröket, stb.) (1,2,3,4,5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Ide nem nagyon jártak dolgozni, inkább innen jártak el. (1,2,3,4,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Vesszőkosarakat (silingákat) készítettek eladásra is (szakajtóvéka vagy zsombor). A favillát és a faboronát Szenterzsébetről hozták. (1,2,3,4,5)

a) kocsikasokat

b) vesszőkosarakat

c) szalmafonatú edényeket

d) szövőbordát

e) favillát

f) fagereblyét

g) faboronát

h) egyebet?

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Nagyrákos, Pankasz, Velemér (Varga Sándor). (1,2,3,4,5)

1.16.

Jártak meszesek, köcsögösök, favilla árusok Kondorfáról (Kósa Dezső), cigány edényfoltozók Rimányból. Kránicok Kisrákosból nem jártak ide. (1,2,3,4,5)

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

b) Honnan jöttek?

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

d) Mit árultak?

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybelieknek a Pacsa hegyen voltak szőlőik (400-1000 öl nagyságúak). A helyi szőlőhegyen a helybelieken kívül főleg a zalalövőieknek volt szőlője. (1,2,3,4,5)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A faluban egy temető van. Előkerült csontokról nem tudnak. (1,2,3,4,5)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Egyszer május 24-én a jég elverte a termést, ezen a napon megfogadták, hogy nem dolgoznak. (1) Június 2-án Sarlós Boldogasszony napján nem dolgoztak, nehogy a jég és a villám tönkretegye a termést. (3,4) Jégeső, jégverés ellen Szent Jakab körül megfogadták, hogy nem dolgoznak. (5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Faboronát használtak vasfoggal, általában csak egyet. (1,2,3,4,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

Kb. 1920 óta a jobb gazdáknál már használtak vetőgépet. A szegényember kézzel vetett. A két világháború között még nem volt olyan általános a vetőgép használata. (1,2,3,4,5)

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Villás kaszacsapót használtak. (1,2,3,4,5)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

A kévekötőfán volt lyuk, de nem a sarlóba, hanem a derékszíjba rakták. (1,2,5) Valószínű, hogy volt lyuk, de nem biztosak benne, hogy mire szolgált. (3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

17 vagy 21 kévét szoktak keresztbe rakni. A 17., illetve a 21. kéve a papkéve, ez védi a keresztet az esőtől. 10-12 keresztet raktak egymásba, az összerakott keresztet kepének hívják. Sokszor a villámcsapástól félve csak 5-6 keresztet raktak egymásba. (1,2,3,4,5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerik, meghatározatlan számú összerakott keresztet jelent. Mértékegységként nem használják. (1,2,3,4,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

Kb. 2 méter hosszú. (1,2,3,4,5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A cséplőbanda az összegyűlt barátokból, rokonokból, komákból, sógorokból, szomszédokból állt. Általában minden évben ugyanaz a csapat állt össze. (1,2,3,4,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal, vagy villával (3 ágú). (1,2,3,4,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

„Mióta az oroszok bejöttek az sem terem, mert az idő azóta rossz.” (1) Amióta nem olyan sovány a föld, a hajdina nem terem. Kb. 30 éve. (2,3,4,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Emlékezetük óta eke után, barázdába vetették a burgonyát. A szülők régen még kapával ültettek. (1,2,3,4,5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A szénát szétterítették, száraz időben kb. kétszer, esős időben minden eső után forgatták. Akkor lehetett kazalba rakni mikor jó „zörgős” volt. Meg kellett csavarni két kézzel, s ha széttörött, akkor már eléggé megszáradt. (1,2,3,4,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával (3, illetve 4 ágú). (1,2,3,4,5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

Az iga vagy járom másik elnevezése: tézsula (1)

a) az iga felső fájának nevét:

a) szekérrúd (1), nincs külön neve (2,3,4,5)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

b) nincs külön neve

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

c) igaszeg (1,2,3,4,5)

2.15.

Régen sokan használták, ha elfogyott a szalma, főleg a szegényebbek. (1,2,3,4,5)

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

c) Melyik évszakban?

2.16.

Nyaklót használtak, bőrből volt, ehhez csatolták a tartóláncot. A bőrt és a tartóláncot karika kapcsolta össze. (1,2) Nyaklót használtak. (3,4,5)

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

b) Melyik mód régibb, újabb?

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekeret teherhordásra használták. Kocsija vagy hintója általában csak a gazdagabbaknak volt, személyszállításra használták főleg ünnepnapokon. (1,2,3,4,5)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szekér hosszúoldallal együtt kb. 4 méter. Sokszor a hosszúoldalt és a vendégoldalt együtt használták, ha apró volt a szalma. Talán a hosszúoldal az elterjedtebb és a régebbi. Ezt említették mindig először. (1,2,3,4,5)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorításához láncot és kötelet használtak. Hátul volt a kötél, elől a lánc. (1,2,3,4,5)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovaskocsi saroglyája gömbölyű. (1,2) A saroglya ívelt. (3,4,5)

2.21.

Kocsikas formája (rajz). (1,2,3,4,5)

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

b) Használtak-e kettőt is?

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Szokták, általában tavasszal, trágyahordáskor. A bazaltkő sokszor megsértette az állatk talpát, ezért befogás előtt patkoltatták őket. Teheneket is patkoltak tavasszal. (1,2,5) Nem emlékeznek rá, hogy tehenet patkoltak volna. (3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedény neve: zséter. (1,2,3,4,5)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

a) Neee... (+ ostor)

b) terelik jobbra

b) jobbra: Hik!

c) és balra

   balra: Hok! c) Haheee... (1,2,3,4,5)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Cocane, cocane... (1,2,3,4,5) Hücsbe, hücsbe... (behajtás a helyére) (1)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipine, pipine... (1,2,3,4,5)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Nevén vagy füttyszóval. (1,2,3,4,5)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilótípusú törőt. (1,2,3,4,5)

2.29.

Álló és fekvő rokkát is használtak. (1,2,3,4,5) Gyapjú fonására állórokkát, kender fonására fekvő rokkát használtak. (1)

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

A falu 4 különálló szerből áll: Hadaszer, Pomperszer, Főszer, Lakiszer. A szerek az ott letelepedett őslakosokról kapták a nevüket. (1,2,3,4,5)

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?