„Bak” változatai közötti eltérés
A Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon wikiből
a (→1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?) |
a (→2. Termelés, munka) |
||
| 133. sor: | 133. sor: | ||
===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? === | ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? === | ||
| − | |||
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ==== | ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ==== | ||
| − | + | Kézi vetés általános volt. (1,2,3) | |
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.==== | ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.==== | ||
| − | + | n.a. | |
===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?=== | ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?=== | ||
| − | + | Hajmókot használtak, amit gibatinak hívtak. (1,2,3) | |
===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?=== | ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?=== | ||
| − | + | Használtak. (1,2,3) | |
===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? === | ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? === | ||
| − | + | 17-21 kévét raktak keresztbe. A földterület nagyságától függően 5-8 keresztet raktak, amit kepének hívtak. (1,2,3) | |
===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? === | ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? === | ||
| − | + | A kepe szót ismerik, 5-8 keresztet jelentett. (1,2,3) | |
===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?=== | ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?=== | ||
| − | + | 150 cm. (1,2,3) | |
===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? === | ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? === | ||
| − | + | Ebben az időszakban kalákában csépeltek. (1,2,3) | |
===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon === | ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon === | ||
| − | + | Villával és petrencéző rúddal. (1,2,3) | |
===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? === | ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? === | ||
| − | + | 1950-re. (1,2,3) | |
===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?=== | ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?=== | ||
| − | + | Már 1935-ben eke után rakták a krumplit, de csak az 1940-re vált általánossá. (1,2,3) | |
===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)=== | ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)=== | ||
| − | + | A lekaszált rendeket időjárástól függően forgatták, majd felgyűjtötték és petrencékbe rakták. (1,2,3) | |
===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?=== | ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?=== | ||
| − | + | Villával. (1,2,3) | |
===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): === | ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): === | ||
====a) az iga felső fájának nevét: ==== | ====a) az iga felső fájának nevét: ==== | ||
| − | + | iga felső-fa, iga fő-fa | |
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ==== | ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ==== | ||
| − | + | rúdszög | |
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:==== | ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:==== | ||
| + | igaszeg (1,2,3) | ||
| 184. sor: | 184. sor: | ||
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ==== | ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ==== | ||
| − | |||
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ==== | ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ==== | ||
| − | + | A szegényebb gazdálkodók 1940-50 között használtak almolásra falevelet. (1,2,3) | |
====c) Melyik évszakban?==== | ====c) Melyik évszakban?==== | ||
| − | + | Az őszi időszakban. | |
=== 2.16. === | === 2.16. === | ||
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ==== | ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ==== | ||
| − | + | Nem használtak szügyre erősített tartóláncot. (1,2,3) | |
====b) Melyik mód régibb, újabb? ==== | ====b) Melyik mód régibb, újabb? ==== | ||
| − | + | n.a. | |
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?==== | ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?==== | ||
| − | + | n.a. | |
===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?=== | ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?=== | ||
| − | + | A teherhordásra használt alkalmatosságot nevezték szekérnek. A személyszállításra használt alkalmatosságot pedig kocsinak, könnyű kocsinak hívták. (1,2,3) | |
===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.=== | ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.=== | ||
| − | + | 3,5-4 m. (1,2,3) | |
===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.=== | ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.=== | ||
| − | + | A szegényebbek kötelet, a tehetősebb gazdák csigát használtak. (1,2,3) | |
===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.=== | ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.=== | ||
| − | + | Enyhén ívelt. (1,2,3) | |
===2.21. === | ===2.21. === | ||
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ==== | ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ==== | ||
| − | + | Formája mindig a szekér formáját követte. | |
====b) Használtak-e kettőt is?==== | ====b) Használtak-e kettőt is?==== | ||
| + | Dupla szekérkast használtak. (1,2,3) | ||
| − | + | ===2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.=== | |
| − | ===2.22. Szokták-e a vonómarhát | + | Vonómarhát csak akkor patkoltattak, ha fúrt, akkor is csak az egyik lábát. Furásnak nevezték, ha a tehén járás közben balra-jobbra forgatta a lábait. (1,2,3) |
| − | + | ||
===2.23. A fejőedény régi neve? === | ===2.23. A fejőedény régi neve? === | ||
| − | + | Zséter. (1,2,3) | |
===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal === | ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal === | ||
====a) indítják==== | ====a) indítják==== | ||
| − | + | Ne, ne! | |
====b) terelik jobbra ==== | ====b) terelik jobbra ==== | ||
| + | Hajde-ne! | ||
| + | ====c) és balra==== | ||
| + | Balra: Híd-ne! | ||
| − | + | Becce nevet ismerik, indítószavaknál használják. (1,2,3) | |
===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?=== | ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?=== | ||
| − | + | Coca ne, ne, ne. (1,2,3) | |
===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?=== | ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?=== | ||
| − | + | Pittye-pittye, pizsi-pizsi. (1,2,3) | |
===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?=== | ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?=== | ||
| − | + | Füttyszó kíséretével: esz-ne, esz-le. (1,2,3) | |
===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)=== | ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)=== | ||
| − | + | Tiló típusú törőt. (1,2,3) | |
===2.29.=== | ===2.29.=== | ||
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ==== | ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ==== | ||
| − | + | Fekvő rokkát, aminek más elnevezése nem volt. (1,2,3) | |
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.==== | ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.==== | ||
| + | n.a. | ||
==3. Ház és háztartás == | ==3. Ház és háztartás == | ||
A lap 2014. május 29., 19:18-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1986. december |
| Adatközlők: | (1.) Pajtényi Béla, 1922. római katolikus, Bak, Kossuth u. 2. |
| (2.) Simon Ferenc, 1935. római katolikus, Bak, Táncsics u. 5/a. | |
| (3.) Simon Ferencné, 1937. római katolikus, Bak, Táncsics u. 5/a. | |
| Gyűjtötte: | Zsuppányi Károly |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Bak_(telep%C3%BCl%C3%A9s) |
| weboldal: | http://www.bak.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Feltehető, hogy Bak már a rómaiak Pannóniájában lakott hely volt. Régi neve azonban nem ismeretes. A honfoglalás után Koppány birtoka volt Dél-Dunántúl, mint azt az egyes községek neve is bizonyítja (pl. Zalakoppány). Koppány lázadása és halála után birtokai, köztük Bak is Szent Istvánra szálltak. 1024-ben az akkor alapított Zalavári bencés apátság kapja meg Magnus Bac, Nagy Bak néven. Később IV. Béla Szigliget vára helyett cserében megkapja Bakot és még két másik községet. Bakon akkor királyi telepesek laknak és ezekkel együtt kerül Bak a Pannonhalmi apátság birtokába. Az, hogy Bak várföld volt-e, nem tudható biztosan, de egy régi oklevél várjobbágyokról tesz említést 1239-ben. 1234-1360-ig terjedő időben a Hahót nem beli Arnold ágnak is volt birtoka Bakon. Egy 1332-37 időből való pápai tized szedő irat így említi Bakot „Plébánosa van Baknak, amely meglehetősen nagy hely”. 1394-ben már országos vásár-tartási jogáról van szó, sőt egy 1400-as oklevél mint várost említi: Oppidum Book. 1421-ben szintén így szerepel, Oppidum Book. 1354. március 14-én (Nagh Bak) a zalavári apátság bérbe adja Ördög (Eördögh) Mihály fiainak, István és Ákus mestereknek és ezek utódainak. Később a család saját birtokaként kezelte Bakot, amiért az apátság perelte a jogtalan bitorlót. 1450-ben Zsigmond király először a lorenzi Nerffeyra ruházta Bakot, majd a Pölöskei Ördögöknek adományozta. Nagy Bak a török dúlása idején teljesen kihalt. Maga a templom is egy 1554-es hivatalos püspöki látogatás adata szerint tető nélkül volt, és később elpusztult. Azt, hogy hol feküdt régi Bak biztosan nem tudják, valószínűség szerint a mai temető feletti részen, mint azt az egyes dülők neve is mutatja. A török idők után Bak egy ideig csak mint földbirtok szerepel és a Nádasdyak kezén van. Tőlük veszi meg 1677-ben Széchenyi György esztergomi érsek-prímás, a Pölöskei uradalommal együtt (amelyhez Bak is tartozott). Egy 1720-ból származó feljegyzés szerint már él néhány család bak területén, de mindössze hét jobbágycsalád és 11 zsellér háztartás népe, kb. 100 lélek. Ezek házai azonban nem a régi Bak helyén, hanem attól északabbra az út közelében épültek. Bakot a XVIII-XIX. században is a Széchenyi család birtokolja. Később családi öröklés révén Széchenyi Ferenc tulajdona lesz, aki halálakor földjeit szétosztva Istvánnak a nagy magyarnak juttatja Bakot. 1828-ban már 70 házból állott a falu és 549 lakosa volt. Széchenyi István 1824-ben a hívek közmunkájának segítségével templomot épített, amelyet Paulay Szent Ferenc oltalmába ajánl. Egy 1939-es monográfia szerint 241 ház áll Bakon, és 1501 lakosa van. Ma már 500 háza és 2000 lakója van. (1,2,3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Horváth, Simon, Cseh, Tóth-Bán, Révész, Kránicz, Szabó. (1,2,3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Az 1945 után felszámolt Fehér, illetve Hanna-major kerületén lakó cselédek, akik magyar származásuak voltak. (1,2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nagyobb számú elköltözés nem volt. (1,2,3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Söjtör, Pölöske, Zalatárnok, Nova, mivel infrastruktúrájuk hasonló volt, valamint nevezetességeik vannak (lsd. Nova templom). (1,2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Göcsej határán van, választó vonal a Válicka. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Göcsej: Milejszeg, Pálfiszeg, Kustánszeg, Vörösszeg. Hetés: Lentikápolna, Máhomfa, Bárszentmihályfa. (1,2,3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nova templomáról (freskói), Búcsúszentlászló búcsújáróhelyéről, Gellénháza olajlelőhelyéről. (1,2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Ilyen nem volt. (1,2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Szórványosan Söjtör, Zalatárnok, Sárhida, Bocfölde községekből. (1,2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Zalaegerszeg, Bak
b) Piacra:
Zalaegerszeg
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Környékbeli falvakba
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Búcsúszentlászló, Vasvár, Sümeg (1,2,3)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
A helyi uradalomba. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
A környező községekből. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
Eladásra csak kosarat készítettek. (1,2,3)
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Pórszombati, Novai cserépedényeket vásároltak az idejáró gölöncsérektől. (1,2,3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
A faluba csak gölöncsérek, valamint helybeli teknővájó cigányok jártak. (1,2,3)
b) Honnan jöttek?
n.a.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Gölöncsér, teknővájó cigányok.
d) Mit árultak?
Cserépedényt, teknőt.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Söjtör, Hahót, Bocfölde, Csatár, Zalatárnok községek határában szőlő és egyéb más földterület. A felsorolt községek lakói pedig Bak község határában. (1,2,3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Söjtör, Hahót, Bocfölde, Csatár, Zalatárnok községeknek volt.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Két temetőről, melyek közül az egyiket Ó-temetőnek is hívnak. (1,2,3)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Nagyobb számban kerültek elő emberi csontok a templom közelében, valamint a Határi dülőben, mely a feltevések szerint egykoron Avar temető lehetett. (1,2,3)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Október 20. Szent Vendel napja, a barmok védőszentje. Május első szombatja, jégverés elleni ünnep. (1,2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Nem. (1,2,3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Kézi vetés általános volt. (1,2,3)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
n.a.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Hajmókot használtak, amit gibatinak hívtak. (1,2,3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használtak. (1,2,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
17-21 kévét raktak keresztbe. A földterület nagyságától függően 5-8 keresztet raktak, amit kepének hívtak. (1,2,3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe szót ismerik, 5-8 keresztet jelentett. (1,2,3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
150 cm. (1,2,3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Ebben az időszakban kalákában csépeltek. (1,2,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Villával és petrencéző rúddal. (1,2,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
1950-re. (1,2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Már 1935-ben eke után rakták a krumplit, de csak az 1940-re vált általánossá. (1,2,3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A lekaszált rendeket időjárástól függően forgatták, majd felgyűjtötték és petrencékbe rakták. (1,2,3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Villával. (1,2,3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
iga felső-fa, iga fő-fa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
rúdszög
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (1,2,3)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
A szegényebb gazdálkodók 1940-50 között használtak almolásra falevelet. (1,2,3)
c) Melyik évszakban?
Az őszi időszakban.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Nem használtak szügyre erősített tartóláncot. (1,2,3)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A teherhordásra használt alkalmatosságot nevezték szekérnek. A személyszállításra használt alkalmatosságot pedig kocsinak, könnyű kocsinak hívták. (1,2,3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
3,5-4 m. (1,2,3)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A szegényebbek kötelet, a tehetősebb gazdák csigát használtak. (1,2,3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Enyhén ívelt. (1,2,3)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Formája mindig a szekér formáját követte.
b) Használtak-e kettőt is?
Dupla szekérkast használtak. (1,2,3)
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Vonómarhát csak akkor patkoltattak, ha fúrt, akkor is csak az egyik lábát. Furásnak nevezték, ha a tehén járás közben balra-jobbra forgatta a lábait. (1,2,3)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2,3)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Ne, ne!
b) terelik jobbra
Hajde-ne!
c) és balra
Balra: Híd-ne!
Becce nevet ismerik, indítószavaknál használják. (1,2,3)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca ne, ne, ne. (1,2,3)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pittye-pittye, pizsi-pizsi. (1,2,3)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Füttyszó kíséretével: esz-ne, esz-le. (1,2,3)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Tiló típusú törőt. (1,2,3)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Fekvő rokkát, aminek más elnevezése nem volt. (1,2,3)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
