„Ikervár” változatai közötti eltérés
a (→3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?) |
a (→3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.) |
||
| 292. sor: | 292. sor: | ||
===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.=== | ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.=== | ||
| − | + | 1907. június 8-án tűzvész pusztított a faluban, és ekkor a még meglévő favázas házak megsemmisültek. (1,2,3) | |
===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?=== | ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?=== | ||
A lap 2014. május 11., 18:53-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | Ikervár, 1989. november |
| Adatközlők: | (1.) Psti Józsefné Németh Rozália, 1926. Ikervár, római katolikus, Ikervár, Ady E. u. 33. |
| (2.) Pupp Ferenc, 1920. Ikervár, római katolikus, Ikervár, Petőfi u. 51. | |
| (3.) György, 1924. Ikervár, római katolikus, Ikervár, Rákóczi u. 10. | |
| Gyűjtötte: | Pásti József |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Ikerv%C3%A1r |
| weboldal: | http://www.ikervar.hu/hu/koszonto |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Községünk már a honfoglalás idején lakott település volt. Bizonyítja ezt az 1988-ban kezdődött régészeti ásatás, melynek során száznál több emberi csontmaradványt, nyilcsúcsokat, női ékszereket, stb. találtak. (1,2,3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Cseh, Pupp, Kovács, Farkas, Szántó, Takács, Varga, Pupp (Csényéből), Cseh (Nyőgérből), Kovács (Rábakovácsiból). (2,3) Néhány család – Faiszt-ok – svábok. (1)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nagyobb betelepülésről nem tudnak. (2,3) Néhány család – Faiszt-ok – svábok. (1)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem költöztek el nagyobb számban. (1,2,3) „Ide mindig csak jöttek.” (1)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Rum – lélekszám alapján. (1) Rábapaty – kosárfonó tradíciók alapján. (2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem tartozik tájegységhez, vidékhez. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Őrség: Őriszentpéter, Szalafő, Nagyrákos. Göcsej Rábaköz: Szil, Szany. Kemenesalja: Kemenesmagasi, Hegyhátszentjakab. Vendek: Magyarlak. Horvátok: Horvátlövő, Horvátzsidány, Narda. Németek: Kőszegfalva, Pornóapáti. (1,2,3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Velemér: fazekasság Őriszentpéter: Az őrség kapuja (1,2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Kutyaharangozó Ikervárnak csúfolták. (Oka: az egyik Batthyány gróf kedvenc vadászkutyájának „temetésén” harangoztak.) Falucsúfolók: Tarisznyás Pecöl, Cserebókos Megyehíd, Simonyiban döglött zsiba, Mesteriben kigyulladt a lúdkatróc. (1,2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
A szomszéd falvakból házasodtak. Szórványosan: Kovácsi, Pecöl, Megyehíd. Gyakrabban: Sótony, Nyőgér. Nem: Sáriból, mert a sári parasztok rátartiak voltak. (1,2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Sárvár – október 28., Simon-Júdás vásár. Rum
b) Piacra:
Sárvár – hetipiac
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
a környékbeli falvakba
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Celldömölk – szeptember 8., Nagymáriacell – augusztus 15. (1,2,3)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Újmajor: Tuboly birtokára summásnak (kevesen) A sárvári cukorgyárba idénymunkára. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Nem volt jellemző, kivéve az 1896-os vizierőmű-építést, amikor százával jöttek alföldi kubikosok is. (2,3) A vendek jöttek aratáskor. (1)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
A használati eszközöket általában helyi iparosok készítették. (1,2,3)
a) kocsikasokat
n. a.
b) vesszőkosarakat
A kosárfonások hagyományai vannak. (1,2,3)
c) szalmafonatú edényeket
n. a.
d) szövőbordát
n. a.
e) favillát
n. a.
f) fagereblyét
n. a.
g) faboronát
n. a.
h) egyebet?
n. a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?
n. a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Sárvári cserépedényeket használtak, piacon, vásáron vették. (2,3) Őrségből hozták, árustól vették. (1)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Meszesek, bosnyákok, deszkások, üvegesek, üstfoltozók, teknyősök
b) Honnan jöttek?
Sümegről, Boszniából, Ausztriából
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Meszesek, bosnyákok, deszkások, üvegesek, üstfoltozók, teknyősök
d) Mit árultak?
meszet árultak, késeket árultak, deszkát árultak, üveget árultak, oláh cigányok – teknőt árultak
Meszesek: Sümegről jöttek – meszet árultak Bosnyákok: Bosniából – késeket árultak Deszkások: Ausztriából – deszkát árultak Üvegesek: Trencsén-tót – üveget árultak Üstfoltozók: cigányok Teknyősök: oláh cigányok – teknőt árultak (1,2,3)
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A sótonyi és a nyőgéri szőlőhegyen kezdetben kevesebb családnak volt „szőlőhegye”, de később (1960-tól) sokan vásároltak. (1,2,3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n. a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Honfoglaláskori, kálváriadombi, templomkerti, községi új temető. (1,2,3)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n. a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Október 20-a – Szent Vendel napja. Ő az állatok védőszentje, s hogy ne érje kár az állatállományt, ezen a napon senki sem fogott be. (1,2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Használtak két boronát, általános volt. (1,2,3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A másodvetést kézzel végezték. (1,2,3)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A gazdáknak volt vetőgépük, tehát általános a gépi vetés. (1,2,3)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?
A gereblyés és villás kaszacsapó nem ismeretes. A hajmókot használtak kizárólagosan. (1,2,3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használták a nyílással ellátott kévetkötőt. (1,2,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
14 kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni. 5-6 keresztet raktak összekapcsolva, ez volt a kepe. (1,2,3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Kepe: meghatározott számú kereszt. Használták a termés mennyiségének a meghatározásához. (1,2,3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
144-155 cm közötti hosszúságú volt a csép nyele. (2,3) 155 cm fölötti hosszúságú volt a csép nyele. (1)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Állandó csapat járt a géppel, általában 17 fő. (1,2,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal hordták a szalmát fej fölött, ez volt az általános. Elevátor csak az uradalomban volt. (1,2,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
1960 után biztos, hogy nem folyt hajdinatermesztés. Valószínűsíthető, hogy utoljára 1956 körül termesztették. (1,2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Kb. 1930 körül kezdődött a burgonya barázdába való vetése. (1,2,3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A rend forgatalan maradt, ha vékony volt. A rendet forgatták. Gyüjtötték boglyába (baglába). (Ha megázott, többször terítették.) (1,2,3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Villával, vagy nagy vesszőkosárral – buritó – hordták. (1,2,3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igabéfa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
guzs
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (1,2,3)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Használták (1,2,3)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n. a.
c) Melyik évszakban?
Ősszel és télen használták a fák levelét almozáshoz. (1,2,3)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Nyaklóval együtt használták a szügyre erősített tartóláncot. Ez utóbbi az újabb. (1,2,3)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n. a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n. a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekérnek nevezték a hosszú szénahordó szekeret, kocsinak vagy kocsiszekérnek a rövid szekeret. (1,2,3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A hosszúszekér hossza: 550 cm. A nyújtott szekér a gyakoribb, a vendégoldal a ritkább. (1,2,3)
2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Csak kötéllel szorították le a nyomórúdat, semmi más eszközt nem használtak. (1,2,3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A saroglya egyenes volt, esetleg enyhén ívelt. (1,2,3)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
A vesszőből készült szekérkas lefelé szükülő trapéz alakú volt. (1,2,3)
b) Használtak-e kettőt is?
Kettőt is használtak, főleg szüret idején. (1,2,3)
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Szokták patkolni a vonómarhát, nyáron. Sokan patkoltatták. A betakarítástól függően a tehenet is patkoltatták. (1,2,3)
2.23. A fejőedény régi neve?
Sajtár. Zséter. (1,2,3)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
ne, te, ne!
b) terelik jobbra
hik!
c) és balra
höjsz! A „becce” nevet ismerik, de indításkor – indítószóhoz – nem kapcsolják. (1,2,3)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca ne, ne, ne. (1,2,3)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pi, pi, pi vagy pityi, pityi, pityi. (1,2,3)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Le, eszle. (1,2,3)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Tilolós törőt használtak a kender és len töréséhez. (1,2,3)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Állórokkát használtak. (1,2,3)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n. a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
Cigányszer, Malomszeg elkülönült házcsoportok voltak.
b) Miért volt így?
Malomszeg: A község központjától távolabb lévő – a Rábán működő – malom köré csoportosult néhány ház. (1,2,3)
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
A községnek mindig itt volt a helye. (1,2,3)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
1907. június 8-án tűzvész pusztított a faluban, és ekkor a még meglévő favázas házak megsemmisültek. (1,2,3)
