„Kapca” változatai közötti eltérés

A lap 2014. május 6., 07:05-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1990. július
Adatközlők:	(1.) Szabocsán Erzsébet Szőke Erzsébet, 1927. Zalagyertyános, római katolikus, Kapca, 144.
	(2.) Piczku Anna Simonka Anna, 1894. Zalagyertyános, római katolikus, Kapca, 122.
	(3.) Németh Mária Szarjas Mária, 1927. római katolikus, Kapca 73.
	(4.) Császár István, 1911. római katolikus, Kapca, 7.
Gyűjtötte:	Sajti Zsuzsa
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Kapca_(Szlov%C3%A9nia)
weboldal:

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A község eredetéről, keletkezéséről nem tudnak semmit. A falut mindig így nevezték. (1,2,3) A község török időkben keletkezett, neve is török eredetű. (4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A község régi családjai már nem élnek. (1) Rácz (már nem él). (2) Lebár, Szabó. (3) Császár. (4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A faluba nagyobb számú betelepülőkről nem tudnak. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nagyobb számban a faluból nem költöztek el. (1,2,3) A háború után sokan vándoroltak ki Amerikába. (4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

A magyar falvak errefelé mind hasonlítanak egymásra. (1,2) A leginkább Kot község hasonlít. A kotiak idejárnak iskolába is. (3,4) De hasonló még Gyertyános, Lakos. (4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A községet magábafoglaló tájegység neve Prekmurje. (1,2,3) Muravidék. (4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Hetés: Bánuta, Hídvég, Radamos, Göntérháza, Zsitkóc. „A hetésiek másként beszélnek, ezért különülnek el.” (1) Közeli tájegységeket, csoportokat nem ismer. (2) Hetés: Dobronak felé Hosszúfalun túl, 7 háza-végű község. Névről ismeri Göcsejt, de nem tudja mely falvak tartoznak ide. (3) Hetés: Radamos, Göntérháza, Zsitkóc, Dobronak. (4) A kapcaik nem tartják magukat Hetéshez tartozónak.

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Petesháza: kőolajáról és a melegvízről ismert. (1) Csáktornya: ide küldték festeni a vásznat. (2) Filuc: gerencsérekről ismert. (3) Kebele: gerencsérek, Palina: gráblakészítők. (4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A kotiakat így csúfolták Kapcán: „Kotiak vagytok, híd alatt laktok, kígyó feje a kanáltok, taracskos béka a tányértok.” A kotiakat „démosoknak” is csúfolták. A kotiak „kapcai kustánciaknak” csúfolták a kapcai embereket, Odrianc falu lakóit „csuzeköknek” mondták. (1) Kótiakra: „Kótiak vagyok, híd alatt laktok, kígyófej a villátok, taracskos béka a tányértok.” „Kóti domasok: (3) „Kóti domasok”: otthoniast, otthonülőt jelent. A kótiak nem házasodtak általában más községekbe, ezért mondták ezt rájuk. (4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

A magyar községekből, illetve községekbe házasodtak általánosan. Sokan jöttek, illetve mentek így el a faluból. Főleg Pince, Völgyifalu, Csente, Gyertyános, Hosszúfaluba házasodtak. Az utóbbi időben vált általánossá a szlovén-magyar keveredés. Sok szlovén asszonyt hoznak a faluba. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Lendván hetente malacvásárt tartottak. (1) Szerdahelyre, Csáktornyára, Lendvára. (2) Lendvára, Csáktornyára, Lendván évente négyszer marhavásár volt, hetente disznóvásár. (3,4)

b) Piacra:

Lendva (1,2,3,4), Csáktornya (3,4).

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Csáktornyára augusztus 1-2, régebben Vasvárra. (1,2,3,4) Turnyiscsére Nagyasszony napján. (3) Gyertyános, Lakos, Kót. (4)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Csáktornya, Máriabistrice többször évente (1), Pünkösd előtti vasárnaptól Kisasszonyig (2). Máriabistricére márciustól Kisasszonyig, manapság Medugorjére, Homokkomáromba, minden 13-án. Manapság Homokkomáromba, illetve Medugorjére. (4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Summások Tornyiszentmiklósra mentek gyalog, cselédnek Kanizsára, Csáktornyára mentek az ottani zsidókhoz, Újfaluba jártak csépelni, a gyertyánosi majorba napszámba. (1) A lendvai szőlőhegyre mentek napszámba permetezni, kapálni, a gyertyánosi majorba napszámba jártak, Baranyába 1 hónapra mentek aratni, csépelni. (2) Bácskába mentek summásnak hat hónapra a gyertyánosi majorba jártak napszámba. (3) Bácskába, Baranyába, Bánátba hat hónapi mezei szezonmunkára jártak, sokan mentek cselédnek Triesztbe, Franciaországba. (4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

A községbe más faluból nem jártak dolgozni. (1,2,3,4) A háború előtt palinaiak jöttek négyesben aratni, illetve csépelni a zsupnak valót. (4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluba:

A helybeli mesteremberek csak a falu szükségleteit elégítetté ki: helyben készítettek méhkaptárt, kosarat, pókot, vékát. (4)

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

Csak a falu használatára.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

Favillát, kaszanyelet, gráblát Palináról hoztak. (4)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A kapcaiak a cserépedényeket Kobiljéről a kebölei fazekasoktól szerezték be. (1,2) Filucról. (2,3) Filucról és Kobiljéből származta az edények. (4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Ócsu Jancsik, a nyakukba akasztott polcról nadrágszíjat, csecsebecséket árultak. Tikászok tojásszedők jártak, hátukon katrincával. A meszesek Csáktornyáról jöttek. Fűrészvágók is járták a falvakat. (1) Gerencsérek jöttek Horvátországból, pintérek, akik sajtárt, hordót árultak. (2) Filucról gerencsérek jöttek, Csáktornyáról suszterek, Ócsu Jancsik. (3) Gerencsérek jöttek Kebeléből és Szlovénia távolabbi részeiből, szekérrel járták a falvakat. A bosnyákok nyakukban tálcát hordtak, kést, szappant, borotvát árultak. Stájerok főzőkanalat, rostát, szitát kínáltak. (4)

b) Honnan jöttek?

Csáktornya, Horvátország, Kebele, Szlovénia.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Ócsu Jancsik, tikászok, meszesek, gerencsérek, suszterek, bosnyákok, pintérek, stájerok.

d) Mit árultak?

Nadrágszíjat, csecsebecséket, meszet,sajtárt, hordót, cserépedényt, kést, szappant, borotvát, főzőkanalat, rostát, szitát.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybelieknek Pincehegyen, Völgyifalunál, Csentehegyen, Lendvahegyen, Hosszúfaluban voltak szőlői.(1,2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

A horvátoknak is itt voltak szőlőbirtokaik. (1,2,3,4)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A falu határában régen is, most is egy temető volt. A kevés számú zsidót külön temették. (4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Más helyen emberi csontokat nem találtak. (4)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A kisbúcsú ünnepét 1938-ban fogadták, ez a Jézus szíve ünnepe, májusban tartják. 1938-ban a pap 45 családnál járt, akik megfogadták, minden este miatyánkot mondanak Jézus szent szíve tiszteletére. Jakab napján (július 25.) van a nagybúcsú. Július 7-én jégverés elleni, június 7-én fagy elleni fogadott ünnepet tartottak. (1,3,4) Július 7. jég elleni, június 7. fagy elleni ünnep. (2)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A két világháború között 2 egymáshoz erősített boronát használtak, melyet ló húzott. Később a traktor után már hármat is egybekapcsoltak. (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A két világháború között a gabonát kizárólag kézzel vetették, háziszőttes abroszból vetettek. (1,2,3,4)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

n.a.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

A kaszacsapót vagy hajmókot használták. A takarítófát csak aratáskor tették a kaszára. (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Kévekötőfát csak később, a háború után használtak, nyílás nem volt rajta. (1) A jószág (jószág = gabona) összekötéséhez használtak kévekötőfát, nyílás nem volt rajta. (2) Kévekötőfát csak régebben használtak, később nem. A kévekötőfán nyílás nem volt. (3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

21 kévéből rakták a keresztet a mezőn. 4-5 keresztet kapcsoltak össze. (1,2) A kereszt 21 kévéből állt. Aszerint rakták össze a kereszteket, hogy milyen széles volt a tábla. (3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A hetésiek mondják a kévére, hogy kepe. (1) A kepébe 17 kévét raktak ott, ahol kevesebb volt a termés. (2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele kb. 150 cm. (1,2,3,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

c) Melyik évszakban?

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

b) Melyik mód régibb, újabb?

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

b) Használtak-e kettőt is?

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

2.23. A fejőedény régi neve?

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

b) terelik jobbra

c) és balra

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1980 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1980 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást!

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

@@ 197. sor: / 197. sor: @@
 ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
+A csép nyele kb. 150 cm. (1,2,3,4)
 ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===