„Hottó” változatai közötti eltérés
A Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon wikiből
a (→2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?) |
a (→2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.) |
||
| 203. sor: | 203. sor: | ||
===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.=== | ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.=== | ||
| − | + | 3,5-4 m a szálastakarmányt szállító szekér, vendégoldalt nem használtak. (1,2,3) | |
===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.=== | ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.=== | ||
A lap 2014. május 5., 11:57-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1985. szeptember |
| Adatközlők: | (1.) |
| (2.) | |
| Gyűjtötte: | Pintér István |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Hott%C3%B3 |
| weboldal: | http://www.hotto.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Adatközlők elődeinek elmondása szerint a török elől menekültek a környező földekről az emberek az erdőbe. A törökdúlás után az erdőt kiírtották, s a falu itt maradt. A falu mellett volt egy kiszáradt tó, innen kapta a nevét. (1,2,3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Kámán, Kovács, Horváth. (1,2,3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem tudnak betelepülésről a faluba. (1,2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem volt elköltözés a faluból. (1,2,3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Böncodföldét, Bödét tartják magukéhoz hasonlónak, azonosak a szokásaik, a települések fekvése, a lakosság összetétele. (1,2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Göcsejbe tartozik a falu. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Göcsejről tudnak, amiben laknak, Őrségről: Őriszentpéter, Velemér, Gödörháza, Szaknyér. (1,2,3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nem tudnak híres községről. (1,2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Nem tudnak arról, hogy csúfolták volna a falut, ők sem csúfolták a más falubelieket. (1,2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Házasodtak más falvakból, Kutasról, Bagodból, Hottóról. Jelentős számú volt a házasodás. (1,2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Zalalövő, Zalaegerszeg, Körmend
b) Piacra:
Zalaegerszeg
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Milejszeg, Böde, Kustánszeg, Bagod
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Vasvár szeptember 8. (1,2,3)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Somogy megyébe, Veszprém megyébe, Sopron megyébe nagyobb számban mentek summára, répakapálásra, kukoricakapálásra, aratásra, répaszedésre. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Nem jöttek ide summások. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Csak saját használatra készítettek. (1,2,3)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Őrségi cserépedényeket használtak, vásáron , vagy vándorárusoktól vették. (1,2,3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Gerencsérek, meszesek, drótosok, üvegesek, erdélyi ruhások. (1,2,3)
b) Honnan jöttek?
Erdélyből.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Gerencsérek, meszesek, drótosok, üvegesek, erdélyi ruhások.
d) Mit árultak?
Cserépedényt, meszet, ruhát.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Boncodföldén, Dobronhegyen, Szentmihályon voltak szőlőik. (1,2,3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Itt idegeneknek nem volt. (1,2,3)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Két temető van a faluban. (1,2,3)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Sarlós Boldogasszoy (július 2.) a fogadott ünnep jégverés ellen. (1,2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Használtak két és háromlevelűt. (1,2,3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Többségük kézzel vetett. (1,2,3)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Egy-két jobbmódú gazdánál volt csak vetőgép. (1,2,3)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Használtak villásat és hajmókosat (banics, kecskeláb). (1,2,3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használtak ilyent. (1,2,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Búzából és rozsból 21 kévét tettek egy keresztbe, terméstől függően 5-6-7-8 keresztet kepébe. (1,2,3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Meghatározatlan számú kereszt összerakva a kepe. Termés mennyiségének meghatározására nem használták. (1,2,3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
180 cm a csép nyele. (1,2,3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Általában kölcsönös volt a cséplésnél a csapat, de volt olyan év, amikor állandó volt. (1,2,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárson vitték a szalmát. (1,2,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
1950 körül szűnt meg a hajdina termelése. (1,2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
1960 után kezdték a burgonyát eke után rakni. (1,2,3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A lekaszált füvet a rendről szétterítették, forgatták, ha száradt ágyatokba, végül boglyába rakták. Szénaszárító állványt nem használtak. (1,2,3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Buritóval (kosár) és köcölével. (1,2,3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
vonófa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
rúdszög
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszegek (1,2,3)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Ősszel használták a fák levelét almozáshoz. (1,2,3)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
Ősszel.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Használtak tartóláncot, 32-től már nyaklót. (1,2,3)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekérnek a teherhordót, kocsinak a személyszállítót nevezték. (1,2,3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
3,5-4 m a szálastakarmányt szállító szekér, vendégoldalt nem használtak. (1,2,3)
