|
|
| 1. sor: |
1. sor: |
| | | | |
| − | '''Adatlap'''
| |
| − |
| |
| − | {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
| |
| − | |'''Adatfelvétel ideje: '''
| |
| − | |1986. április
| |
| − | |-
| |
| − | |'''Adatközlők:'''
| |
| − | |(1.)Szabó Antalné, 1908. Söjtör, római katolikus, Pötréte, Szabadság u. 8.
| |
| − | |-
| |
| − | |
| |
| − | |(2.)Horváth Jánosné Szekeres Mária, 1910. Kálmáncsa, római katolikus, Pötréte, Szabadság u. 2.
| |
| − | |-
| |
| − | |
| |
| − | |(3.)Horváth János, 1907. Boncodfölde, római katolikus, Pötréte, Szabadság u. 2.
| |
| − | |-
| |
| − | |
| |
| − | |(4.)Özv. Horváth Teréz Vargyas Jánosné, 1896. római katolikus, Pötréte, Kossuth u. 10.
| |
| − | |-
| |
| − | |
| |
| − | |(5.)Dömötör Mária Kiss Jánosné, 1913. Alsórajk, római katolikus, Pötréte Szabadság u. 10.
| |
| − | |-
| |
| − | |'''Gyűjtötte:'''
| |
| − | |Balogh Balázs
| |
| − | |-
| |
| − | |'''Wiki feldolgozás:'''
| |
| − | |Széles Ágota
| |
| − | |-
| |
| − | |'''A település a Wikipedián:'''
| |
| − | |http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%B6rdef%C3%B6lde
| |
| − | |-
| |
| − | | '''weboldal:'''
| |
| − | |http://www.pordefolde.hu/
| |
| − | |}
| |
| − |
| |
| − |
| |
| − | ----
| |
| − | __NOTOC__
| |
| − | ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
| |
| − | ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
| |
| − | Az adatközlők érdemi néphagyományt a község keletkezéséről nem tudtak. (1,2,3,4,5)
| |
| − |
| |
| − | ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
| |
| − | Horváth, Póczak, Gáspár, Cseke, Bedő, Kovács és Simon családok a legősibbek a faluban. A Szabó család régen jött Söjtörről, a Molnár család pedig Zalabocskából. (1,2,3,4,5)
| |
| − |
| |
| − | ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
| |
| − | Senki sem tud róla, hogy nagy számban költöztek volna be valamikor a faluba. (2,3,4,5)
| |
| − | Egy adatközlő szerint 1900 körül sok cigány telepedett le Pötréten. (1)
| |
| − |
| |
| − | ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
| |
| − | Nem tudnak arról, hogy valamikor a faluból nagy számban elmentek volna. (1,2,3)
| |
| − |
| |
| − | ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
| |
| − | Minden adatközlő szerint a Felsőrajkon élő emberek hasonlítanak legjobban a Pötréten élőkhöz. (1,2,3,4,5)
| |
| − |
| |
| − | ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
| |
| − | Nem tudnak róla a falubeliek, hogy a falujuk beletartozik-e valamelyik tájegységbe. (1,2,3)
| |
| − |
| |
| − | ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
| |
| − | Jobbára csak a közeli megyéket sorolták fel e kérdésre válaszként a megkérdezettek, pl. Somogy, Vas, stb. (1,2,3,4,5)
| |
| − |
| |
| − | ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
| |
| − | Gelse a szép templomáról, Felsőrajk a jó kovács éa bognár mesterembereiről és Zalaszentmihály pedig három nagy uradalmáról és nagy gazdagságáról volt híres. (1,2,3,4,5)
| |
| − |
| |
| − | ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
| |
| − | Pötrétét a mocsaras környéke miatt a zalaszentmihályiak „pocsolyásnak” csúfolták. A pötréteiek pedig a hagyományos népi öltözetük helyett polgáriasult szűk szoknyát viselő zalaszentmihályiakat „szűkszoknyásoknak” csúfolták. (4)
| |
| − | A többi megkérdezett erről a csúfolódásról nem tudott. (1,2,3,5)
| |
| − |
| |
| − | ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
| |
| − | Igen, főleg Alsórajkról és Hahótról házasodtak a helybeliek, de jelentős mértékű volt a Gelséről és a Felsőrajkról történő házasodás is. (1,2,3,4)
| |
| − |
| |
| − | ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===
| |
| − |
| |
| − | ====a) Vásárra: ====
| |
| − | Pacsára mentek minden hónap első csütörtökén, Nagykanizsára pedig minden hónap első keddjén. Zalaegerszegre csak ritkán jártak, Hahóton pedig évente egyszer volt nagy vásár.
| |
| − | ====b) Piacra: ====
| |
| − | Szinte mindenki csak Nagykanizsára járt szerdán és pénteken.
| |
| − | ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
| |
| − | Sümegre mentek búcsúba szeptember 15-én, Vasvárra augusztus 15-én. Ritkán elmentek Celldömölkre is.
| |
| − | ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
| |
| − | Búcsúszentlászló volt a legismertebb búcsújáróhely, ide szeptember 12-én és szeptember 26-án jártak Mária nevenapján, illetve fogolykiváltó ünnepkor. (1,2,3,4,5)
| |
| − |
| |
| − | ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
| |
| − | Májustól októberig mentek régen summásnak Somogy megyébe a faluból a szegényebbek, de más munkára nem mentek soha. (1,2,3,4)
| |
| − |
| |
| − | ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
| |
| − | Régen jöttek horvát summások a Grunner uradalomba dolgozni, de különben nem nagyon jártak a faluba summásnak más faluból. Cselédnek néha-néha jöttek, de mindig más faluból és kevesen. (1,2,3,4,5)
| |
| − |
| |
| − | ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
| |
| − | Mindenki magának készített csak, ha készített kocsikasokat, vesszőkosarat stb. (1,2,3,6,7)
| |
| − | ====a) kocsikasokat====
| |
| − | n.a.
| |
| − | ====b) vesszőkosarakat====
| |
| − | n.a.
| |
| − | ====c) szalmafonatú edényeket====
| |
| − | n.a.
| |
| − | ====d) szövőbordát ====
| |
| − | n.a.
| |
| − | ====e) favillát====
| |
| − | n.a.
| |
| − | ====f) fagereblyét====
| |
| − | n.a.
| |
| − | ====g) faboronát ====
| |
| − | n.a.
| |
| − | ====h) egyebet?====
| |
| − | n.a.
| |
| − | ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
| |
| − | n.a.
| |
| − |
| |
| − | ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
| |
| − | A cserépedényeket vándorárusoktól vették, akik Sümegről hozták főként az edényeket. Előfordult, hogy Göcsejből, vagy Novából hozták. (1,3,5,7,8)
| |
| − |
| |
| − | ===1.16.===
| |
| − |
| |
| − | ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
| |
| − | Paprikások, ruhások, bosnyákok, meszesek, üvegesek. Az edényfoltozók köszörűs cigányok voltak, a teknővájók is cigányok voltak.
| |
| − | ====b) Honnan jöttek? ====
| |
| − | A paprikások az Alföldről jöttek, Erdélyből ruhások jöttek. A bosnyákok kést, fésűt árultak. 1945 előtt jártak a meszesek is Pötrétén elég gyakran.
| |
| − | ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
| |
| − | Az 1914-15-ben Pötrétén járó üvegeseket „báliszóknak” hívták.
| |
| − | ====d) Mit árultak? ====
| |
| − | A bosnyákok kést, fésűt árultak.
| |
| − | Néha medvetáncoltatók is megfordultak a faluban. (1,2,3,4,6,8)
| |
| − |
| |
| − | ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
| |
| − | A pötréteieknek nincs szőlőjük saját falvuknak határában, csak Dióskál, Felsőrajk és Pacsa határában, ritkábban Hahót és Alsórajk határában is. (1,2,3,4)
| |
| − |
| |
| − | ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
| |
| − | Pötréte határában egyáltalán nincs szőlő.
| |
| − |
| |
| − | ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
| |
| − | A falunak egy temetője van.
| |
| − |
| |
| − | ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
| |
| − | Csontokat nem találtak erre soha. (2,3,4,5)
| |
| − |
| |
| − | ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
| |
| − | 1945 után fogadták Jézus szíve ünnepét július 16-án tartják. A marhavész ellen fogadták Szent Vendel ünnepét. Megtartják még Szent Anna ünnepét és Mária nevenapját. (1,2,3,4,5)
| |
| − |
| |
| − | ==2. Termelés, munka ==
| |
| − | ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
| |
| − | Kizárólag 2-3 egymáshoz erősített boronát használtak a két világháború között a szántás elegyengetéséhez. (1,2,3,5)
| |
| − |
| |
| − | ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
| |
| − |
| |
| − | ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
| |
| − | A közepes birtokokon kizárólag kézzel vetettek a két világháború között.
| |
| − | ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
| |
| − | A faluban csak két nagyon módos gazdának és az uradalomnak volt vetőgépe. (1,2,3,4)
| |
| − |
| |
| − | ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
| |
| − | Leginkább hajmókot használtak, mert azt volt a legegyszerűbb elkészíteni, de ismeretes volt a villás és a gereblyés kaszacsapó is „emberemlékezet óta”. (1,2,3,4)
| |
| − |
| |
| − | ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
| |
| − | Senki sem ismerte adatközlőim közül az olyan kévekötő fát, amelynek a vastagabb felén lapos nyílás volt a sarlónak. Feltehetően Pötrétén nem használták. (1,2,3,4,5,6)
| |
| − |
| |
| − | ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
| |
| − | 21 kéve volt 1 kereszt. Általában 6-7 ilyen keresztet raktak régen egymás mellé egyvégtében, ez volt a kepe. (1,2,3,4)
| |
| − |
| |
| − | ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
| |
| − | Ismerték a kepe szót, használták a termés mennyiségének a megjelölésére, 1 kepe 6-7 egymás mellé tett keresztet jelölt. (1,2,3,5)
| |
| − |
| |
| − | ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
| |
| − | Sajnos Pötrétén egyetlen egy csépet sem találtam, a megkérdezettek egybehangzó válasza szerint a csép nyele kb. 2 m volt. (1,2,4,5,6,7)
| |
| − |
| |
| − | ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
| |
| − | A gépi cséplés esetén a két világháború között a gazda állította össze a csapatot szomszédaiból, ismerőseiből. Kölcsönbe jártak egymáshoz csépelni. (1,2,3,4)
| |
| − |
| |
| − | ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
| |
| − | A kicsépelt szalmát 1930 körül Pötrétén mindig elevátorral és villa segítségével rakták kazalba. Az uradalomba volt elevátor, mindenki odajárt a faluból is csépelni. Nyársat sohasem használtak. (1,2,3,4)
| |
| − |
| |
| − | ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
| |
| − | Kb. 1930-ig jelentős volt a hajdina termelés. 1959-ben teljesen megszűnt. (1,2,3,4)
| |
| − |
| |
| − | ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
| |
| − | Kb. 1930-as években kezdődött, és az 1940-es években vált általánossá a burgonyának az eke barázdájába való vetése. (1,2,3,4)
| |
| − |
| |
| − | ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
| |
| − | 3-4 napig szárították a szénát, ez alatt egyszer forgatták meg, ezután boglyába hordták. Minden eső után újra kellett forgatniuk. (1,2,3,4)
| |
| − |
| |
| − | ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
| |
| − | A napi száraztakarmányt villával vitték az istállóba. A töreket pedig „sillingával”. (2,3,4)
| |
| − |
| |
| − | ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
| |
| − |
| |
| − | ====a) az iga felső fájának nevét: ====
| |
| − | nyakfa, „vonyófa”, igafőfa
| |
| − | ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
| |
| − | szeg, rúdszeg
| |
| − | ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
| |
| − | igaszeg, nyakszeg (1,2,3,4,5)
| |
| − |
| |
| − | === 2.15. ===
| |
| − |
| |
| − | ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
| |
| − | Igen
| |
| − | ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
| |
| − | Elég sokan.
| |
| − | ====c) Melyik évszakban?====
| |
| − | Ősszel a szegények használtak almozáshoz falevelet. (1,2,3,4)
| |
| − |
| |
| − | === 2.16. ===
| |
| − |
| |
| − | ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
| |
| − | Mindhárom fajtát régóta ismerik, főleg az a) és a c) típusú volt az elterjedt, a b) típusút csak a nagyon vad lovak esetében használták. (1,2,3,4)
| |
| − | ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
| |
| − | n.a.
| |
| − | ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
| |
| − | n.a.
| |
| − |
| |
| − | ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
| |
| − | Amit ló húzott az volt a kocsi és amit ökör, vagy tehén, az volt a szekér. Tehát lovaskocsi, szénásszekér, ökrösszekér stb. (1,2,3,4)
| |
| − |
| |
| − | ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
| |
| − | Általában 3,5 m körüli hosszúságú volt a szálastakarmányt szállító szekér. Két félét használtak: a vendégoldallal való szállítás a régebbi és a sokkal elterjedtebb, a nyújtott szekérrel való szállítás a ritkább és a kevésbé új. (1,2,3,4)
| |
| − |
| |
| − | ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
| |
| − | A nyomórúd a szekéren csigával szorították le. A csiga egy a szekeret keresztbe átérő farúd volt, amibe négy kisebb farúdat illesztettek, aminek a segítségével leszorították a nyomórúdat. (1,2,3,4)
| |
| − |
| |
| − | ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
| |
| − | A lovaskocsi saroglyája „sarrú” enyhén ívelt volt. (1,2,3,4)
| |
| − |
| |
| − | ===2.21. ===
| |
| − |
| |
| − | ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
| |
| − | Volt aki két szekérkast is használt. A legelterjedtebb a 20-as ábra b) változata errefelé. (1,2,3,4)
| |
| − | ====b) Használtak-e kettőt is?====
| |
| − | n.a.
| |
| − |
| |
| − | ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
| |
| − | A vonómarhát és a tehenet is talpalták, főként ősszel. (1,3,4)
| |
| − |
| |
| − | ===2.23. A fejőedény régi neve? ===
| |
| − | A fejőedény régi neve: „zséter”. (1,2,3)
| |
| − |
| |
| − | ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
| |
| − |
| |
| − | ====a) indítják====
| |
| − | Ne! Na!
| |
| − | ====b) terelik jobbra ====
| |
| − | Hi!
| |
| − | ====c) és balra====
| |
| − | Hajde! Hakk!
| |
| − | A becce szót ismerik, de egyik indítószóhoz se kapcsolják. (2,3,4)
| |
| − |
| |
| − | ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
| |
| − | Coca ne! (1,2,3,4)
| |
| − |
| |
| − | ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
| |
| − | Tyu-tyu-tyu! vagy Pi-pi-pi! (1,2,3,4)
| |
| − |
| |
| − | ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
| |
| − | A kutyát a nevével hívják, vagy azt mondják neki: Gyere ide! (2,3,4,5)
| |
| − |
| |
| − | ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
| |
| − | Tilolónak hívták a tilolótípusú törőt, amivel régen a kendert és a lent törték. (1,2,3,4,5)
| |
| − |
| |
| − | ===2.29.===
| |
| − |
| |
| − | ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
| |
| − | Legtöbben régen fekvő rokkát használtak, de előfordult a ferde rokka is. (1,2,3,4)
| |
| − | ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
| |
| − | n.a.
| |
| − |
| |
| − | ==3. Ház és háztartás ==
| |
| − | === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
| |
| − | Egységes, nem voltak különálló házcsoportjai
| |
| − | ====a) Hogy hívták ezeket? ====
| |
| − | n.a.
| |
| − | ====b) Miért volt így? ====
| |
| − | n.a.
| |
| − | ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
| |
| − | Pötréte mindig a mai helyén állt. (1,2,3,4,6)
| |
| − |
| |
| − | ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
| |
| − | Az utolsó boronából készült lakóházat az 1940-es évek legvégén bontották le. (1,2,3,4)
| |
| − |
| |
| − | ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
| |
| − | A szabadkéményes és a füstöskéményes házak füstvezetékét vagy a falba, vagy félig a falba helyezett kéménnyé alakították át. Zárt kéményeket kizárólagos jelleggel 1945 után építettek a faluban. (1,3,4,5)
| |
| − |
| |
| − | ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
| |
| − | 3 ajtó nyílt a szabadba, a „pitarba”. (1,2,3,4)
| |
| − |
| |
| − | ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
| |
| − | A faluban régen majdnem mindegyik ház kereszt-mestergerendás volt, a földfalu házak is. (1,2,3,4)
| |
| − |
| |
| − | ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
| |
| − | Az első rakott sparhelteket valószínűleg az 1907-es pötrétei tűz utáni években közvetlenül rakták. (4)
| |
| − | Az 1920-as években vált általánossá a rakott sparheltek használata. (1,2,3,4,5)
| |
| − |
| |
| − | ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
| |
| − | A „kontyolt” házak az 1940-es években váltak általánossá. Egysoros házakat utoljára 1945 előtt építettek. (1,2,3)
| |
| − |
| |
| − | ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
| |
| − | A megkérdezettek emlékeznek olyan régi házra a faluban, amelyben valamikor konyhából fűtött kemence volt a szobában. (1,2,5,6)
| |
| − |
| |
| − | ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
| |
| − | Normál magasságú patkára építették a konyhai kemencét, kb. 50 cm. (1,2,4,5)
| |
| − |
| |
| − | ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
| |
| − | Pötrétén az egyetlen ismert pajtatípus a 3 osztatú téglalap alaprajzú pajta. Az istállóból, a pajtából és a pajtafiából áll tehát a pajta. A szabadba 2 ajtaja nyílik, egyik az istállóból, a másik a pajtából. (1,2,3,4,5)
| |
| − |
| |
| − | ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
| |
| − | Nem használt senki fazékkiszedővillát. (1,2,3,4,5)
| |
| − |
| |
| − | ===3.12.===
| |
| − |
| |
| − | ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
| |
| − | Nem savanyítottak soha egészben sem répát,
| |
| − | ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
| |
| − | Sem káposztát. (1,2,4)
| |
| − |
| |
| − | ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
| |
| − | 1950-es években szűnt meg általánosa a kenyér házi sütése. (1,2,3,4)
| |
| − |
| |
| − | ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
| |
| − | A csillagos forma volt a leggyakoribb, de előfordult később a vesszőíves kenyértartó is. (1,2,3,4)
| |
| − |
| |
| − | ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
| |
| − | Használtak régen füllel ellátott dongás vajköpülőt, az adatközlők egybehangzó véleménye szerint, de sajnos egyetlen egyet se tudtak mutatni a faluban. (1,2,3,4)
| |
| − |
| |
| − | ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
| |
| − | Az adatközlők közül már egy sem emlékszik arra, hogy milyen volt a fából készült hajdinatörő ütője. (1,2,3,4,5)
| |
| − |
| |
| − | ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
| |
| − | Liszttel sűrítve hajdinából készítettek kását vöröshagymás zsírral, amit hajdinakásának hívtak, de azt sohasem fogyasztották kiszaggatva. (1,2,3,4)
| |
| − |
| |
| − | ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
| |
| − | Ünnepekre készítettek fonott hosszúkás kalácsot és fonott kör alakú kalácsot. (1,2,4)
| |
| − |
| |
| − | ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
| |
| − | Minden adatközlő szerint „emberemlékezet” óta fogyasztanak lecsót Pötrétén. Paprikát tettek a lecsóba a legtöbbet, kicsit kevesebb vöröshagymát és paradicsomból tették a legkevesebbet. Krumplit soha nem használtak a főzéshez. (1,2,4,5)
| |
| − |
| |
| − | ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
| |
| − | Minden adatközlő szerint „örök időktől fogva” esznek nyersen paradicsomot és paprikát Pötrétén. (1,2,4,5)
| |
| − | Egy informátor szerint csak 1915-től esznek nyers paradicsomot és paprikát. (3)
| |
| − |
| |
| − | ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
| |
| − | A „karácsonyi asztalra” mazsolás-diós, mákos, kakaós, lekváros kalács került, olykor kuglóf. (1,2,4)
| |
| − |
| |
| − | ===3.22. ===
| |
| − |
| |
| − | ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
| |
| − | Igen, viseltek régen széles gatyát a férfiak
| |
| − | ====b) Hány szélből készült?====
| |
| − | Az asszonyok szerint a gatyák legalább 10 szélből készültek. (1,2,4,5)
| |
| − |
| |
| − | ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
| |
| − | Kb. az 1950-es évekig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel, de még ma is él a faluban egy-két idős asszony, akik még ilyet hordanak. (1,2,3,5)
| |
| − |
| |
| − | ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
| |
| − | Vásznat soha nem szőttek a faluban asszonyok. (1,2,3,4,5)
| |
| − |
| |
| − | ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
| |
| − | Nem volt soha „kötelező” a fejkendő viselete. (1,3,4,5)
| |
| − | Egy adatközlő szerint az 1910-es évekig. (2)
| |
| − |
| |
| − | ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
| |
| − | Az ágyak párhuzamos egymás mellé tétele kb. 1920-as évektől volt szokás kb. 1970-ig. (1,2,3,4,5)
| |
| − |
| |
| − | ==4. Család, közösség, világkép==
| |
| − | ===4.1.===
| |
| − |
| |
| − | ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
| |
| − | A legtöbb esküvőre farsangkor és májusban került sor.
| |
| − | ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
| |
| − | Böjtben sohasem volt esküvő. (1,3,4)
| |
| − |
| |
| − | ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
| |
| − |
| |
| − | ====a) 1910 körül: ====
| |
| − | csak vasárnap
| |
| − | ====b) 1930 körül: ====
| |
| − | csak szombat (1,2,3,4,5)
| |
| − |
| |
| − | ===4.3. ===
| |
| − |
| |
| − | ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
| |
| − | Vagy mindkét félnél, vagy a lányos háznál tartották meg a lakodalmat.
| |
| − | ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
| |
| − | Általában két főétkezés volt, ha két háznál tartották, akkor az ebéd az egyiknél, a vacsora a másiknál megegyezés szerint tartatott meg.
| |
| − | ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
| |
| − | A vendégek aszerint mentek a házakhoz, hogy a vőlegény vagy a menyasszony barátai voltak-e. (1,2,3,4)
| |
| − |
| |
| − | === 4.4. ===
| |
| − |
| |
| − | ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
| |
| − | 1910 körül a vendéghívó „kuszori” hívta meg a vendégeket szalagos bottal és bokrétás kalappal feldíszítve a lakodalomra a lakodalom előtti csütörtökön és közvetlen a lakodalom előtt vasárnap reggel. (1,3,4)
| |
| − | ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
| |
| − | 1980 körül postai meghívóval hívják meg a vendégeket, nagyon ritkán a jegyespár személyesen. (1,3,4)
| |
| − |
| |
| − | === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
| |
| − |
| |
| − | ====a) 1910 körül: ====
| |
| − | 1910 körül a vendéghívó „kuszori” hívta meg a vendégeket szalagos bottal és bokrétás kalappal feldíszítve a lakodalomra a lakodalom előtti csütörtökön és közvetlen a lakodalom előtt vasárnap reggel. (1,3,4)
| |
| − | ====b) 1930 körül: ====
| |
| − | 1980 körül postai meghívóval hívják meg a vendégeket, nagyon ritkán a jegyespár személyesen. (1,3,4)
| |
| − |
| |
| − | ===4.6. ===
| |
| − |
| |
| − | ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
| |
| − | Soha nem volt szokás a lakodalom során a szándékolt tányértörés. (1,3,4)
| |
| − | ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
| |
| − | n.a.
| |
| − | ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
| |
| − | n.a.
| |
| − | ====d)Meddig élt ez a szokás?====
| |
| − | n.a.
| |
| − |
| |
| − | ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
| |
| − |
| |
| − | ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
| |
| − | A tánczene leginkább cigányzene volt régen, amit a helybeli zenekar játszott.
| |
| − | ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
| |
| − | Volt prímás, „kontorás”, bőgős, cimbalmos és sípos.
| |
| − | ====c) Hány főből állott a zenekar? ====
| |
| − | 5
| |
| − | ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
| |
| − | A gombos- és a tangóharmónika megjelenésére vonatkozó adatokat az adatközlők nem tudtak mondani. Kb. 1970-től sokszor van diszkó zene is. (1,2,3,4)
| |
| − |
| |
| − | ===4.8. Lucázás===
| |
| − |
| |
| − | ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
| |
| − | December 13-án volt lucázás.
| |
| − | ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
| |
| − | A szokás nem alakos, ezen sincs. „Szabad-é kotyolni?” kérdéssel járták körbe a legények a lányos házakat. Ha nem engedték be őket, akkor a magukkal vitt szalmát szétszórták az udvaron és szintén magukkal vitt tuskót otthagyták, hogy a „megmaradt lánynak” legyen mit felvágnia a következő kotyolásig. A szokásra mindenki emlékszik a faluban, de kötött szöveget nem mondtak, csak annyit, hogy sok-sok malacság volt azokban a versikékben. (1,2,3,4,5)
| |
| − |
| |
| − | ===4.9. Regölés ===
| |
| − |
| |
| − | ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
| |
| − | December 26-án.
| |
| − | ====b) Meddig élt ez a szokás? ====
| |
| − | Utoljára csak az 1940-es évek végén regöltek
| |
| − | ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
| |
| − | Főként a legények és a gyerekek regöltek
| |
| − | ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
| |
| − | Vittek magukkal láncos botot. Az adatközlők emlékezetében sajnos csak egészen kis töredékek maradtak meg a kötött szövegből (1,2,3,4,5):
| |
| − | „Haj regörejtem
| |
| − | azt is neked ejtem...” (3)
| |
| − | „Aggyon az Uristen
| |
| − | ennek a gazdának
| |
| − | két szép tehenet
| |
| − | tejet, vajat eleget
| |
| − | hadd süssenek rétest
| |
| − | a szegény regösnek...” (1)
| |
| − |
| |
| − | ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
| |
| − | Az adatközlők többsége szerint csak kb. 3-4 öreglegény volt és van a faluban. (1,2,3,5)
| |
| − | Egy informátor emlékszik arra, hogy gyermek korában mindenki azt emlegette, hogy 1909-ben 6 öreglegény volt a faluban egyszerre és a falunak 150 lakosa volt csak. (4) Ez viszont már a lakosság 4 %-át jelentette.
| |
| − |
| |
| − | ===4.11. X-el díszített tejesfazék===
| |
| − |
| |
| − | ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
| |
| − | Ismeretes
| |
| − | ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
| |
| − | Egy és három X-el díszített tejesfazék,
| |
| − | ====c) Hol szerezték be ezeket?====
| |
| − | Vándorárusok hoztak, vagy Nagykanizsán a vásáron szerezték be őket. (1,2,4)
| |
| − |
| |
| − | ===4.12===
| |
| − |
| |
| − | ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
| |
| − | Soha nem dobtak égő tárgyakat a levegőbe. (1,2,3,5)
| |
| − | =====a) Melyik napon, =====
| |
| − | n.a.
| |
| − | =====b) miért, =====
| |
| − | n.a.
| |
| − | =====c) kik végezték? =====
| |
| − | n.a.
| |
| − | =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
| |
| − | n.a.
| |
| − | ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
| |
| − | n.a.
| |
| − | =====a) Melyik napon, =====
| |
| − | n.a.
| |
| − | =====b) miért, =====
| |
| − | n.a.
| |
| − | =====c) kik végezték? =====
| |
| − | n.a.
| |
| − | =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
| |
| − | n.a.
| |
| − |
| |
| − | ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
| |
| − | Régen és akkor is csak ritkán volt alakoskodás is Miklós-napon: láncos bot, kender szakáll, lisztes arc, kifordított bunda voltak a kellékek. A falu egy megválasztott személye öltözött így fel és sorra járva a házakat a gyerekek ablakba kitett cipőibe ajándékokat dugott. (1,3,5)
| |
| − |
| |
| − | ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
| |
| − | A betlehemes játék szereplői voltak: Mária, József, pár pásztor, főpásztor, két angyal. (1,2,4)
| |
| − |
| |
| − | ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
| |
| − | Szent Vendel volt minden állat védőszentje. (1,3,4)
| |
| − |
| |
| − | ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
| |
| − | A gyerekeket tüzesemberrel, lúdvérccel, bugyros bácsival, csendőrrel, mumussal, rókával, kakassal és kéményseprővel ijesztgették. (1,3,4)
| |
| − |
| |
| − | ===4.17. Diódobálás ===
| |
| − |
| |
| − | ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
| |
| − | Sohasem volt diódobálás sem otthon, sem a templomban. (1,3,4)
| |
| − | ====b) Mikor, hol, miért? ====
| |
| − | n.a.
| |
| − | ====c) Írjuk le tömören a szokást?====
| |
| − | n.a.
| |
| − |
| |
| − | ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
| |
| − | Szekercés, fátvágó embert láttak a régiek a holdban. (2,3,4)
| |
| − | Egy adatközlő szerint azért van fent a holdban a szekercés ember, mert földi életében megölte favágó barátját és Isten örök büntetése, hogy a holdban vágja a fát. (1)
| |
| − |
| |
| − |
| |
| − | [[Kategória:Települések]]
| |
| − | [[Kategória:Zalabocska]]
| |
| − | [[Kategória:Söjtör]]
| |
| − | [[Kategória:Pötrét]]
| |
| − | [[Kategória:Felsőrajk]]
| |
| − | [[Kategória:Gelse]]
| |
| − | [[Kategória:Zalaszentmihály]]
| |
| − | [[Kategória:Alsórajk]]
| |
| − | [[Kategória:Hahót]]
| |
| − | [[Kategória:Pacsa]]
| |
| − | [[Kategória:Nagykanizsa]]
| |
| − | [[Kategória:Zalaegerszeg]]
| |
| − | [[Kategória:Vasvár]]
| |
| − | [[Kategória:Celldömölk]]
| |
| − | [[Kategória:Búcsúszentlászló]]
| |
| − | [[Kategória:Sümeg]]
| |
| − | [[Kategória:Nova]]
| |
| − | [[Kategória:Dióskál]]
| |
