„Nagyrécse” változatai közötti eltérés

A lap 2014. április 29., 00:49-kori változata

Adatlap

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Érdemi néphagyomány nyomára nem bukkantam a község keletkezésével kapcsolatban. (1,2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A falu törzsökös családjai a Friskó, a Harmadás, a Takács, a Németh, Szajkó, a Béber, a Kovács, a Csinyát (ez volt a leggazdagabb) családok voltak. Valamikor az I. világháború előtt Zalaújlakról költözött ide a Beke család. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak arról, hogy valahonnan nagy számban települtek volna be a faluba. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem költöztek el nagyobb számban a faluból egyszerre az emlékezettel elérhető időben. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Nagyrécséhez a leginkább hasonló falunak Kisrécsét és Nagybakónakot vélik. Ugyanolyan egyszerű, dolgos emberek, földművesek lakják. (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falu nem tartozik bele egyik nagy tájegységbe sem. (1,2,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Közeli tájegységként a Göcsej, Hetés és Őrség tájegységeit említették az adatközlők hosszas fejtörés után, de arra egy adatközlő sem tudott egy példát sem mondani, hogy mely falvak tartoznak e tájegységekbe. (1,2,3,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Kiskanizsa, ahol a sáskák élnek, híres a zöldségtermesztésről. A szűkebb környéken a zalakarosiak a borukról (legújabban a fürdőjükről) híresek. Galambok a háború előtti Gyöngyösbokréta mozgalmáról, a viseletéről (necc) és a viszonylagos jómódúságáról volt híres, Zalasárszeg a „jó gelencsérföldön” túl arról, hogy ott nemesek laktak. Kisrécsét a környék legszegényebb falujaként tartották számon, de „jó vicces emberek” lakták, a „Sebők” ragadványnevű família (Némethék) pedig különösen „vicckeltő” család hírében állott. (1,2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A környékbeliek szavajárása volt, hogy „Nem férünk hozzá, mint Novák a kalácshoz”. Novák egy nagyrécsei ember volt, aki a ládába tette a kalácsát, aztán nem tudta kivenni onnan, mert ráült a láda tetejére. A kisrécsei „Sebők” Németh család pedig az összes kisrécsei családról, házról-házra gyártott egy csúfoló sort. Ebből amire még emlékeznek: „Nagyvalagú Rosenberger (malomtulajdonos zsidó volt, aki nem szeretett dolgozni), hibli-höbli Mileji (beszédhibás volt), világkerülő Ács Péter (mindig úton volt), gyöngeelméjű kis Tóth (ő volt a bíró), ökörhízlaló Borbás Imre”. Szintén a kisrécsiekre mondták, hogy „Vékonyba vágom, mint a Bohár a göbét”. A zalaújlakiaknak azt mondták, hogy: „Átesel rajta, mint újlaki asszony a kosáron”. A környékbeli falvakról is volt egy mondóka, amiből csak arra emlékeznek, hogy: „Ronda Csapi, csúf Újlak, utálatos Bakónak…” Ezek a települések gidres-gödrös helyen voltak. (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Főleg Zalaújlakról, Bakónakról és Kisrécséről házasodtak jelentős mértékben. Galambokra innen mentek, de onnan nem jöttek Nagyrécsére házasodni. Nagyrécse főleg az utóbbi időben lett „kapós”, mert közel van hozzá Nagykanizsa. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Főleg Kanizsára mentek, ahol évente 10 vásár volt, június és július kivételével minden hó első keddjén. Eljártak még Komárvárosba, ahol második szerda volt a vásárnap és Keszthelyre, Szigetvárra szórványosan, ahol más nem emlékeznek, hogy mikor volt a vásár.

b) Piacra:

Kanizsára jártak, ahol szerdánként (péntekenként) volt a hetipiac.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

A környékbeli településekre jártak, Bakónakra Szent Istvánkor, Galambokra Áldozó csütörtökön, Zalaújlakra Őrangyalokkor (szeptember 7.) és Kanizsára József napkor (március 19.)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Búcsúszentlászlóra (Mária nevenapja, Fogolykiváltó), Sümegre, Homokkomáromba és Segesdre jártak, de időpontot nem tudtak mondani. (1,2,3,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A zalasárszegi Inkey családnak itt is voltak birtokai, a helyi uradalomba jártak a nagyrécseiek summáskodni, és napszámba is, jelentős mértékben. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Ide, az Inkey uradalomba jártak Horvátországból munkára, és egy-két jelentéktelen mértékű család is fogadott a környékbeli falvakból cselédet. (1,2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

b) vesszőkosarakat

c) szalmafonatú edényeket

d) szövőbordát

e) favillát

f) fagereblyét

g) faboronát

h) egyebet?

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Nem, a faluban nem készítettek ilyen eszközöket, hanem a kanizsai vásárban szerezték be őket. (1,2,3,4)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Nagybakónakon készítették azokat a cserepeket, amikor a faluban zömmel használtak. Ezeket főleg a kanizsai vásáron, illetve ritkábban vándorárusoktól szerezték be. A kanizsai vásáron máshol készített cserepeket is vettek olykor. (1,2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

A meszesek Sümegről jártak mindig, és még ma is járnak olykor gépkocsival. Edényfoltozó és köszörűs cigányok a 70-es évek végéig jártak, de nem tudták soha hogy hova valósiak. A 60-as évekig halasok is jártak a Balaton környékéről, több faluból is, de konkrét falunévre nem emlékeztek. 45-ig „krabótok” is jártak a faluba, akik borotvát és késeket árultak, valahonnan Horvátországból, „délrül” jöttek. (1,2,3,4)

b) Honnan jöttek?

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

d) Mit árultak?

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Főleg nősüléssel, a környékbeli falvak határában volt pár nagyrécsei gazdának szőlője, nem jelentős mértékben főleg Bakónakon. A nagyrécsei határban meg jelentéktelenebb mértékben volt csak 1-2 embernek szőlője. (1,2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A falunak 1 temetője volt és van. Arról azonban tudnak, hogy a pusztaegyházi oldalon a régészek találtak nagyobb számban csontokat. (1,2,3,4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falunak Szent László napja a fogadott ünnep, amit viszont nem tudnak, hogy miért fogadták meg. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A két világháború közötti időszakban a 2-3 egymáshoz erősített vasborona használata majdnem kizárólagos volt, 1-2 vasszöggel kivert favázas borona volt már csak a faluban. Volt, aki a lovak mögé olykor 4 leveles boronát is kötött. (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

A két világháború közötti időszakba a gépi vetés már általánossá vált, a kézi vetés egyre ritkábbá vált. Az emlékezet szerint a 20-as évek végén 5, a 30-as évek közepén már 12 vetőgép volt a faluban, a módosaknak Kühne, vagy Hoffher-Shrantz márkájúak. (1,2,3,4)

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A faluban kizárólag a c) típusú kaszacsapó, a hajmók volt használatos. (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Habár ismerték a kévekötőfát, de azt csak páran használtak a faluban, mert az általános a kéve kézzel (!) való megkötése volt. A lukas végű kévekötőfát viszont senki sem ismerte. (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Búzából és rozsból is mindig 21 kévét raktak egy keresztbe, árpából 17-et. Meghatározatlan számú keresztet raktak összekapcsolva a mezőn, annyit, amennyit a föld szélessége engedett, de nem túl sokat, nehogy a tűz ha belekap leégesse az egész sort, ennek „kepe” volt a neve. (1,2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerik, meghatározatlan számú összekapcsolt keresztet jelent, amelyet nem használtak a termés mennyiségének a meghatározásához. Azt általában keresztben adták meg. (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

Egy csépnyelet sikerült lemérni a faluban, annak 147 cm volt a hossza. Az emlékezet szerint is 144-155 cm között volt a csép nyelének általánosan a hossza. (1,2,3,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A gazda állította ki mindig a munkásokat a rokonság és a szomszédság köréből. (1,2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

1930 körül a kicsépelt szalmát villával hordták kazalba, a nyárs használatát nem ismerték. Viszont előfordult ritkán, hogy kötél segítségével húzták fel a szalmát a kazal tetejére. Eleváter csak a cséplőgépekhez a 30-as évek végén társult. (1,2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A hajdina termelése teljesen a 30-a évek végén szűnt meg. (1,2,3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A burgonya eke után való barázdába vetése nem terjedt el általánosan, csak páran csinálták a 30-as évek vége felé. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A lekaszált szénát szétszórták a renden, aztán 1-2 nap múltán egyszer megforgatták és utána 1 nappal már „baglába” gyűjtötték. 2-3 petrence volt 1 bagla. Eső esetén többször is forgatták a renden a szénát. Állványt nem használtak a szárításhoz. (1,2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával hordták kizárólagosan a napi száraztakarmányt az istállóba. (1,2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

fölsőfa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

húzószeg vagy rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

járomszeg (1,2,3,4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

A szegényeknél általánosan volt a falevelek alomhoz való használata. (1,2,3,4)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

c) Melyik évszakban?

főként ősszel

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A szügyre erősített tartólánc volt a régebbi, és általános 1930 körül, a nyaklót is ismerték, ami később terjedt el és soha sem vált általánossá. (1,2,3,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekeret szarvasmarha, a kocsit ló húzta, a szekérnek mindig „fenn” volt a rúdja. (1,2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányt szállító szekér „hosszú szekér” 4,5 m hosszú volt. A nyújtott szekér a régebbi, a vendégoldallal való szállítás a 30-as években terjedt el, de soha nem vált általánossá. (1,2,3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Volt, aki csak kötéllel szorította le a nyomórúdat, de az általános a „csiga” használata volt, ami egy hengeres fát jelentett, amit „lapcikákkal” lehetett forgatni, és az feszítette meg a kötelet. (1,2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A faluban enyhén ívelt saroglyát használtak kizárólagosan. (1,2,3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A faluban b) típusú kast használtak, egy darabot.

b) Használtak-e kettőt is?

Nagyon ritkán előfordult, hogy valaki 2 darabot használt, elől-hátul a b) típusból. (1,2,3,4)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Az évszaktól függetlenül előfordult, hogy a teheneket is nem csak az ökröket „megtalpalták”. Azoknak a jószágoknak volt erre szüksége, amelyek „fúrtak” a lábukkal lépéskor, és a kövecses talaj kisebezte a körmüket. (1,2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Fejőke. A zséter elnevezést soha nem használták a faluban, de ismerik a környékbeli falvakból. (1,2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne!

b) terelik jobbra

Csálé!

c) és balra

Hokk! A becce szót ismerik, a kisborjút jelenti, de nem kapcsolják soha indítószavakhoz. (1,2,3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca-ne! (1,2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipipi. (1,2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Nevéről szólítják, füttyentenek neki, vagy „gyere ide” szavakkal hívogatják a kutyát. Halványan emlékeznek, hogy az öregek használták az „eszne” kifejezést is a kutyák hívogatásához. (1,2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kender töréséhez tilótípusú törőt használtak, aminek „tiló” volt a neve. (1,2,3,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

A faluban álló c) típusú rokkát használtak. (1,2,3,4)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?