„Nagygörbő” változatai közötti eltérés

A lap 2014. április 28., 02:03-kori változata

Adatlap

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A Kovácsi hegységben lévő Várhegyen volt vára Gurbó uraságnak és amikor a várat elhagyták a kisebbik fia kapta terület Kis Gurbó illetve Kisgörbő nevet kapta, a nagyobbik fia területe a Nagygörbő település nevet kapta. (1,2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Judi, Verebélyi, Ferenci, Dóber, Bödör. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nagyobb számban nem telepedtek a községbe. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem volt elköltözés. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Kisgörbő. Egyforma település végett. (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A Kovácsi hegy körüli falvak csoportjába. (1,2,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Csáford, Huszonya, Aranyadi hegyek szőlő termesztés végett. (1,2,3,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Sümegi fazekasokról, zalaszentgróti szőlő oltókról, akik a fás raffiás oltást végezték és 50-60 évig teremtek az általok így oltott szőlőtőkék. Az úgynevezett melegített oltás rövidebb életű. (1,2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

„Girbe görbe Nagygörbő. Girbe görbe Nagygörbő.” (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Sümegcsehiből gyakrabban, más falvakból szórványos volt. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Türje, Szent Mihályi vásár, szeptember 29. Zalaszentgrót, Húsvét előtti, Gergely napi május 9-én. Szent Iváni június 24. Egyed napi szeptember 1 és Karácsony előtti sümegi vásárok közül az októberi Dömötör napi és a novemberben az Erzsébeti vásár volt látogatottabb. Zalaszántó – Pünkösd utáni kedden, Illés utáni kedden, és búcsú utáni kedden.

b) Piacra:

Sümeg hétfőn és pénteken. Zalaszentgrót csütörtöki napokon.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Búcsúra Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Szent Kozma és Dömjén napi, Sümegcsehi Szent Mihályi szeptember utolsó vasárnap. Mihályfa kisasszonyi szeptember 8. Szalapa Mária neve napi szeptember 12. Kisgörbő Károly hercegi november 4. Nagygörbő Szent Margiti június 10. Zalaszentgrót Szent Imre napi november 5. Döbröce Krisztus Királyi október utolsó vasárnapján. Türje Szent István napi búcsú augusztus 20. Tekenye Szent Anna napi búcsú július 26. Óhíd Szent Imre napi november 5.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Sümeg Mária neve napi szeptember 12. Vasvár augusztus 15. Nagyboldogasszonyi. (1,2,3,4,5)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Küngösi uradalomba 6 hónapra. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Ide szoktak jönni a Tolnay Kornél urasághoz aratási munkára. Kevesen. (1,2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Csak a helyi szükségletre készítettek munkaeszközöket, amelyeket helyi mesterek készítettek. Favillát és szövőbordát vásárokon vették. (1,2,3,4)

a) kocsikasokat

b) vesszőkosarakat

c) szalmafonatú edényeket

d) szövőbordát

e) favillát

f) fagereblyét

g) faboronát

h) egyebet?

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Sümegen a vásárokon vásárolták. Vagy a faluban árulták lovaskocsiról, a cserépedények szalma közé voltak rakva, amikor szállították. A sümegi cserepes neve „Patonai”. (1,2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Földön áruló erdélyiek 1944-ig, tojás vásárlók 1950-ig, hal árusok ma is, sümegi meszesek ma is, cigánykovácsok 1940-ig, tót üvegesek 1944-ig, szitajavítók 1960-ig, sümegi fazekasok 1956-ig, borkővágó 1944-ig, bádogosok 1960-ig. (1,2,3,4)

b) Honnan jöttek?

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

d) Mit árultak?

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Nem volt számottevő. (1,2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Volt a templom körül és most a jelenlegi helyén a falu végén. (1,2,3,4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A hegy ünnepe József napján volt március 19-én. Egész nap ünnepeltek. A hegykapuban minden alkalommal „Dícsérni” kellett. Szent Vendel napján szintén egész napos ünnepet tartottak október 20. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Általánosan. (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

Kézzel általában. Gépi vetés ritkábban volt. (1,2,3,4)

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Villásat nem használtak. Gereblyéset és kaszacsapós kaszát aratáskor mindig használtak. Dőlt gabona esetén nem használták. A kaszacsapó a régebbi a kasza gereblye későbbi időpontban vált használatossá. (1,2,34)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem használtak. Nem emlékeznek ilyenre. (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Búzából, rozsból 1 keresztbe 18 kévét raktak egybe. Zabból és tavaszi árpából. Először 6-ba rakták, ahol megszáradt, illetve utóérést kapott. Ezután 14 kévét raktak egybe, több összerakott kereszt neve kepe volt. A gabonakeresztek hordásakor a kazalszerűen összerakott kévék neve asztag volt. (1,2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Igen, ismerik. Egyvégtében összerakott meghatározatlan számú kereszt. A termés meghatározásához nem használták. (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A kézi csép nyele 144-155 cm között volt. A nyél általában mogyorófából volt, a hadaró somfából készült. A kettőt kengyelszerűen rákötözött bőr ebben átkötött szíj fogta egybe. A nyélen lévő börözés forgott. A hadaró hossza 80-90 cm. (1,2,3,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Ahol részes aratók voltak, ott a gabona cséplésnél is azok vettek részt (részesaratók bére 8-1, keresztből 1 kereszt, cséplő munkásrészt 4,5 %). Volt úgy is, hogy állandó csapat járt a géppel, volt, hogy kalákában is csépeltek a háborús években. A gépész és etető viszont állandó volt a géppel. (1,2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

a) Századelőn volt a nyárs divatba, de általánossá nem vált. b) 3-4 m hosszú rudakon, amelyet petrencerúdnak hívank. c) Tolnay uraságnál elevátorral. d) Fa- vagy vasvillával ún. 1 kereszt szalmát felszúrtak a villára és fej felett vitték, adogatták egymásnak a kaszalétrán tovább. A nyárssal szintén így vitték a szalmát. Az elterjedtebb módszer a villázás volt. (1,2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

1960-ban. (1,2,3,4,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

1920-ban kezdődött 1970-ig. Ez időszakban egyfelé szántó ekével. 1970-től kétfelé hántó ekével, amelyet csörlő vontat. Nem általános. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítik, ha vastag a rend, forgatják, ha megázik, akkor többször, ágylásba szedik vagy villahegyekbe, ezt kis baglyába szedik és petrence rúddal összehordják nagyobb baglyába. Pár napos, ún. „fórás” után szekéren vagy kocsin behordják a pajtába, illetve szérűskertbe. Ahol kazalba rakják. Szénaszárító állványt nem használtak. (1,2,3,4,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Nagyobb méretű kosárban, törekes kosárnak hívták. Vagy zsákvászonból készült 1,5 mx1,5 m-es ún. párfödélben. Másféle eszközt nem ismertek. A szénát, szalmát vonyogóval húzkodták ki a kazalból. (1,2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vonófa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg vagy járomszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

iga szegek d) igabéfa f) iga ó fa (1,2,3,4,5)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen, használták kevesen. Ősszel és tavasszal. Az erdőben a fa levelét összegereblyézték és juta zsákba vagy párfödélbe kötve fejen, vállon hazavitték. (1,2,3,4)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

c) Melyik évszakban?

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Igen. 1930-as években ez volt elterjedve. Az 1950-es években a nagyüzemek elterjedésével vált gyakorlattá a tartólánc nyaklóhoz való kötése.

b) Melyik mód régibb, újabb?

A szügyre kötött tartólánc a régibb. (1,2,3,4)

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Amelyet tehenek igásökrök húznak, annak neve szekér. Amelyet lovak, öszvérek, szamarak húznak, annak neve kocsi. (1,2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

2,2 m-es, 3 m-es, 3,5 m-es, 4 m-es. A vendégoldallal való szállítás az újabb. (1,2,3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A szekér hátulján lévő csigával, amely 160-180 cm hosszú 10x10 cm négyzet alapú két végén hengeresre kialakított fa négyzetes oldalain 2-2 db téglalap alapú lyuk a lapockafák részére. A nyomórúdon átvetett kötelet a csiga két végébe akasszák és a lapockafák segítségével forgatják míg jó szoros lesz. Vagy a nyomórúd és a kocsioldal két végére a kötelet x alakban felteszik és a kötél egyik végét erősen meghúzzák, majd megkötik. (1,2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Enyhén ívelt. (1,2,3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Az üléskas a kocsi oldalához volt igazítva trapéz alakú és fűzfavesszőből fonták. Háttámlája is fonott volt. Az ülés alatti része üres volt, ahova az utipoggyászt is tehették. Alkalmanként 2, 3, 4 is felkerült a kocsira, szekérre. (1,2,3,4)

b) Használtak-e kettőt is?

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Igen, szokták. Tavasszal, nyáron és ősszel. Télen nem, mert akkor csúsztak volna. Az igásökröket sokan, a teheneket kevesen patkoltatták. (1,2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Nee! Gyopár, Betyár induljunk!

b) terelik jobbra

hajtsz!

c) és balra

Hii! Hii! A becce név borjút jelöl meg. A megállás: Haa-He! (1,2,3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca nee! (1,2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi! Pi! Ne! (1,2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Esz ne! Kiskutyám! (1,2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilótípusú törőt. (1,2,3,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

A fekvő típusút. (1,2,3,4)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?