„Németfalu” változatai közötti eltérés
a (→2.16.) |
(→2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?) |
||
232. sor: | 232. sor: | ||
===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?=== | ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?=== | ||
− | + | Szekér volt a teher és trágyahordó szekér, később már deszkás oldalú, kocsinak nevezték a finomabb kivitelű, vássára, búcsúra járó szekeret. (11,12,13) | |
===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.=== | ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.=== |
A lap 2014. április 18., 14:24-kori változata
Adatlap
Adatfelvétel ideje: | 1985. október |
Adatközlők: | (1.) Salamon Kálmánné (82) |
(2.) Végh Károly (81) | |
(3.) Salamon Béla (61) | |
(4.) Mácsek Imre (83) | |
(5.) Salamon Gáborné (84) | |
(6.) Milei Józsefné (65) | |
(7.) Pálfi Gézáné (78) | |
(8.) Simon Gáborné (83) | |
(9.) Kustán Istvánné (71) | |
(10.) Srágli Józsefné (63) | |
(11.) Kovács Kálmánné (79) | |
(12.) Pilise Károly (76) | |
(13.) Bicsák József (77) | |
Gyűjtötte: | Nagy Károlyné |
Wiki feldolgozás: | |
A település a Wikipedián: | |
weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Törökdúlás után az erdőből települtek a faluba. (11,12,13)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Kurtai, Bábos, Pilise családok. (11,12,13)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Novából települtek be nagyobb számban. (11,12,13)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem költöztek el a faluból. (11,12,13)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Csonkahegyhátat, Kustánszeget. (11,12,13)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Göcsejbe tartozik. (11,12,13)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Őrségről: Velemér, Nagy és Kisrákos, Őriszentpéter; Hetés: Lenti környéke, Kerka melléke (11,12,13)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nováról, híres a templomáról. (11,12,13)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Németfalusi birkásoknak. Más faluról ilyet nem tudnak. (11,12,13)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Házasodtak a szomszéd falvakból, Kurtánszegről, Becsvölgyéből, Csonkahegyhátról. (11,12,13)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Novára, Lentibe, Zalalövőre, Zalaegerszegre
b) Piacra:
Zalaegerszegre
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Szomszéd községekbe a rokonsághoz
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Vasvárra: szeptember 12-én¬; Csatárba: szeptember 8-án (11,12,13)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Somogyba jártak répakalápásra, szedésre, aratásra. (11,12,13)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Ide nem jöttek summások. (11,12,13)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Eladásra nem készítettek, saját használatra igen. (11,12,13)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Őrségi gerencsérektől vásároltak vásáron és vándorárusoktól. (11,12,13)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Gerencsére, meszesek, paprikások, drótosok. (11,12,13)
b) Honnan jöttek?
n.a.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Gerencsére, meszesek, paprikások, drótosok. (11,12,13)
d) Mit árultak?
n.a.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Keménfai hegyen kevés volt. Itt más falubeliknek nem volt. (11,12,13)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Itt más falubeliknek nem volt. (11,12,13)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A mai temetőn kívül voklt az erdőben a „puszta temető”. (11,12,13)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Sarlós Boldogasszony jégverés ellen. (11,12,13)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Használtak két és háromlevelűt is. (11,12,13)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Mindenki kézzel vetett, csak egy-két család géppel. (11,12,13)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
...csak egy-két család géppel. (11,12,13)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Villásat használtak. (11,12,13)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használtak ilyent. (11,12,13)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
21 kévét raktak egy keresztbe, de ha nagyon alacsonyra nőtt a búza, akkor 17 kévét. Ezt kepébe rakták, 7-8 keresztet. (11,12,13)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
7-8 keresztet raktak egy kepébe, a termés mérésére nem használták. (11,12,13)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
2 m hosszú a csép nyele. (11,12,13)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Nem volt állandó csapat, kölcsönösen jártak a szomszédok és rokonok. (11,12,13)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal hordták a szalmát a kazalba. (11,12,13)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
1960 után már senki nem termelt. (11,12,13)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
1960 körül kezdték a burgonyát eke után vetni. (11,12,13)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A lekaszált füvet elterítették, megforgatták és boglyába rakták. Szárító állványt nem használtak. (11,12,13)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Köcölével és buritóval (kosárral). (11,12,13)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
Felső fa: vonófa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
Rudat rögzítő szeg: rúdszög
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
Szélső szegek: igaszegek
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Ősszel almoltak fák levelével. (11,12,13)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
ősszel
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Alkalmaztak tartóláncot, 35 körül jött a nyakló. (11,12,13)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
...35 körül jött a nyakló. (11,12,13)
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér volt a teher és trágyahordó szekér, később már deszkás oldalú, kocsinak nevezték a finomabb kivitelű, vássára, búcsúra járó szekeret. (11,12,13)