„Nyőgér” változatai közötti eltérés
(→2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)) |
(→2.29.) |
||
278. sor: | 278. sor: | ||
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ==== | ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ==== | ||
+ | fekvő, neve egyszerűen: rokka (1,3,4,5,8) | ||
+ | A TSZ létrejötte után megszűnt a kendertermelés. | ||
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.==== | ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.==== | ||
− | + | n.a. | |
==3. Ház és háztartás == | ==3. Ház és háztartás == |
A lap 2014. április 15., 14:26-kori változata
Adatlap
Adatfelvétel ideje: | 1989. augusztus |
Adatközlők: | (1.) Desics Imréné Vajkovics Gizella, (80) nyugdíjas, Nyőgér, Petőfi u. 3. |
(2.) Martonicz Ferenc (69), nyugdíjas, Nyőgér, Petőfi u. 80. | |
(3.) Hegyi Lajosné Auer Gizella (87), nyugdíjas, Nyőgér, Petőfi u. 71. | |
(4.) Ifj. Hegyi Lajosné Szemes Rozália (49), rok. nyugdíjas, Nyőgér, Petőfi u. 71. | |
(5.) Semperger Ferencné Martonicz Teréz (90), nyugdíjas, Nyőgér, Petőfi u. 67. | |
(6.) Joó Ferenc (65), nyugdíjas, Nyőgér, Béke u. 3. | |
(7.) Joó Ferencné Vincze Irén (62), nyugdíjas, Nyőgér, Béke u. 3. | |
(8.) Márk Mária (80), nyugdíjas, Nyőgér, Petőfi u. 43. | |
Gyűjtötte: | |
Wiki feldolgozás: | Hajba Sándor |
A település a Wikipedián: | Szakolczai Zsófia |
weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Nagyon régi jobbágyfalu. Legrégibb forrása az ún. Csöcsér, ahonnan a vizet hordták a falusiak. A falu neve eredetileg Nyugér volt. A monda szerint Mátyás király itt pihent meg vadászat közben, s a falut a vele jött Joó-családnak és a Csehordszágból vele jött kedves apródjának, Desicsnek ajándékozta. Állítólag élnek még itt a két család leszármazottjai. (1,5) Később a falusiak a Batthyány grófok jobbágyai voltak. A park Nyilakáról rá lehetett látni az ikervári Batthyány kastélyra. (2,6) Nyőgér = Nyög-ér (nyögve hordták a faluba a vizet a völgyben lévő kútból). (3,8)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Legősibb a Joó és a Desics család. Aztán a Ráczok, Martoniczok, Márkok, Hőbérek és Sempergerek. (1,2,3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem tudnak. (1,2,5,6,8)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem tudnak róla, sőt, határozottan állítják, hogy nem költözködtek. (1,2,6,8)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Nem ismernek hasonlót. (1,2,7,8)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Hegyháti tájegység. Termelőszövetkezetük is ezt a nevet viseli. Szintiszta magyar és katolikus falu. Zömmel 10-20 holdas gazdák lakták, volt egy uradalom és néhány szegényember. (1,2,6)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Rábamente: Ikervár, Rábakovácsi, Balozsameggyes. Kemenesalja: Káld, Köcsk, Egyházashetye, Mesteri, Borgáta. (1,2,7,8)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Egyházashetye: Berzsenyi szülőháza Ikervár: Batthyány Lajos szobra, kastélya Sárvár: Gárdonyi ott tanított. Urbán Lajos itt cipészkedett. Ő volt a kommün népbiztosa. Fia, Ernő író volt, ő is ott született. (1,2,4,6)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
„Egervölgy ősszel gazdag Egervölgy, tavasszal szegin Nimetfalu.” (1,3,5)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Igen. Jelentősen Sótonyból és Bejcgyertyánosból. Ritkábban Egervölgyről, Szemenyéből, Gércéről, Ikervárról. „Rábán túlra tehénért, meg menyecskéért ne menj, mert azok kisasszonyok, nem tudnak dolgozni!” (1,2,6)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Sárvárra: András vásár, Simon-Judás vásár; Szombathelyre, Vásárosmiskére, Celldömölkre: lovasemberek július 2-án; Zalaegerszegre, Hosszúperesztegre (1,2,6)
b) Piacra:
Sárvárra hétfői napokon (1,2,4,6,8)
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Sótonyba Szentháromság vasárnapján; Bejcgyertyánosba Mária neve napján, szeptember 12-én; Ikervárra Szent Györgynapi búcsú április 24-én. „Sóskás búcsú.” (1,2,3,7)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Celldömölkre (Kiscellbe) szeptember 8-án, Kisasszony napján. Fogadalmi búcsújárás proseccióval, templomi zászlókkal, kereszttel. Régen leégett az egész falu, innen a fogadalom. (1,3,5,7,8) Vasvárra augusztu 15-én és szeptember 12-én. Ez is prosecciós, de nem fogadalmi. (1,3,5,7)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Summásnak Kelédre, Martonfára, Péterfa-Újmajorba, Földszigetre (Győr-Sopron megye). Uradalmi cselédnek a helybeli uradalomba. Cselédlánynak, szolgálónak Szombathelyre, Budapestre, Győrbe, Sárvárra. (1,2,3,6,7)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Nem jöttek. (1,2,3,4,5,6,7,8)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Eladásra nem, házi használatra saját maguk készítették. (1,2,6)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Sárvárról a Libena zsidó hozta ki (rongyász zsidó volt). (1) Majtényi János sárvári üzletében vették. Ő készítette saját maga, fazekas volt. (6,7,8) Régen jöttek szekérrek a fazekasok, évente kétszer, háromszor, s kirakodtak. Olyan edényeket is hoztak, amelyekre női nevek voltak írva. (2,3,5,7)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Drótostót, Paprikaárus, Meszesek, Üvegesek, Esernyőjavító, Tikászok Tűzkő, cukorpótló (szaharin), Teknősök, rongyosok (1,2,4,5,6)
b) Honnan jöttek?
Árva megyéből, szegedinek, Gércéről, Sümeg, Trencsén és, Nyitra megyékből, Sopron megyéből, Oszkóból, zalaegerszegi(1,2,4,5,6)
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Drótostót, Paprikaárus, Meszesek, Üvegesek, Esernyőjavító, Tikászok Tűzkő, cukorpótló (szaharin), Teknősök, rongyosok(1,2,4,5,6)
d) Mit árultak?
paprika, mész, rongy, szaharin vagy cukorpótló, bútorok, sezlon, rekamék(1,2,4,5,6)
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Néhány nyőgérinek házasság révén a sótonyi és a bejcgyertyánosi szőlőhegyen. A nyőgéri szőlőhegy kb. 1/3 részben az ikerváriak birtoka, amelynek igen nagy részét vásárolták, s csak igen kis részhez jutottak házasság révén. (2,6,7)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Néhány nyőgérinek házasság révén a sótonyi és a bejcgyertyánosi szőlőhegyen. A nyőgéri szőlőhegy kb. 1/3 részben az ikerváriak birtoka, amelynek igen nagy részét vásárolták, s csak igen kis részhez jutottak házasság révén. (2,6,7)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Ma csak egy temetőjük van. De tudják, hogy valamikor a templom környékén is temető volt, ahol az 1962. évi csatornázás idején is kerültek elő emberi csontok. (1,2,6)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
De tudják, hogy valamikor a templom környékén is temető volt, ahol az 1962. évi csatornázás idején is kerültek elő emberi csontok. (1,2,6)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Fogadott ünnepe nem volt a falunak, de szeptember 8-án Kisboldogasszony napján fogadalmi búcsújárást tartottak (tartanak ma is). Celldömölkre (Kiscellbe) mennek proseccióval. 1935-ben cséplés idején nagy tűzvész pusztított: 42 ház és 100 pajta vált a lángok martalékává. Innen ered a fogadalom. (1,6,7)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
A 30-as években csak két gazdának volt vasboronája. Egyikét két leveles volt, a másiké 3 leveles. A többi gazdának csak egyes faboronája volt. (1,2,6)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
1930-ig a kézi vetés általános.(1,2,6)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A 30-as években a nagyobb gazdák már vásároltak vetőgépeket, ennek következtében a gépi vetés aránya kb. 40 % lett. (1,2,6)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Általános a 3 ágú gereblyés kaszacsapó volt, de kajmókos is volt kisebb részben, s ez volt a régibb. (2,6)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Szórványosan használták, inkább az uradalmi munkásoknál. Ha a kötöző kedveskedni akart a marokszedőjének, annak sarlóját vitte benne. (2,6,7)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
20 kéve egy kereszt. 2-8 keresztet kapcsoltak össze, ennek a neve kepe. Villámcsapás elleni védekezésből hosszabb kepét nem raktak. (1,2,3,6)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Meghatározatlan számú keresztek neve: kepe. Termésmennyiséget nem fejezett ki, arra a kereszt száma volt használatos. (1,2,3,6)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
150-160 cm között, de volt 160 cm-nél hosszabb is. Mértékéül a cséplőmunkás orrmagassága szolgált. (1,2,6)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Állandó cséplőcsapat járt a géppel, részesmunkában dolgoztak. (1,2,5)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A faluban kizárólag nyárssal, az uraságnál a majorban használtak elevátort. A nyárs a cséplőgéppel együtt jött, mert a századelőn még járgánnyal hajtott cséplőknél csak villával hordták a szalmát a kazalra. (1,2,6,8)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Csak próbálkoztak a termeléssel, de nem sikerült. (1,2,6) A Grünwald uraság termesztett valamikor, abból sütött hajdinapogácsát a nagymama. (7)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A 20-as évek végén kezdődött és a 30-as évek elején vált általánsosá. Az uraságnál még kapával „likaltak”. (1,2,5,6,7)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A lekaszált fű renden száradt, majd vasvillával széjjelszórták. Ez volt a „börzögetés”, utána, ha jól száradt – lehetett „baglahelbe” gyűjteni, ebből aztán szénaboglyát rakni. Rossz idő esetén annyiszor kellett forgatni, ahányszor a száradáshoz szükséges volt. Ilyenkor boglyák helyett petrencéket raktak – mert nem volt teljesen száraz a széna – melyeket újból széjjel kellett teregetni és forgani, míg egészen meg nem száradt. A szénaszárító állványt inkább csak lucerna szárításánál használják, de nem általánosan. (2,6)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Bakszekéren vagy villával (a távolságtól függ). (2,6)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
vonó(2,6)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
rúdszeg(2,6)
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (2,6)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Igen, ősszel, tél elején vagy kora tavasszal gyűjtötték és hordták, általánosan. Az I. világháború végéig az uraságnak készítettek zsuport rozsszalmából. Ezért az erdőről hozhattak „csalitot”. (1,2,3,6) Fenyőcsalitot is szedtek, amit a szőlőbe vittek trágyának. (6,7)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
ősszel, télen, kora tavasszal
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Igen. Régről ismerik. Más módot nem ismernek. (2,6)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér: állatok által húzott, négykerekű, szállításra szolgáló gazdasági eszköz. Általános használatra. Kocsi: ünnepélyes alkalmakra való volt: vásárokra, piacra, lakodalmakra. Csak a nagyobb gazdáknak, uraságnak volt (lovaskocsi). (1,2,3,6,7)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
Kb. 400-450 cm hosszú. Vendégoldalt nem használtak, ma sem használnak. (2,3,6)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Csak rudazókötelet használtak. (2,3,5,7)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Volt, inkább kocsin. Gyengén ívelt, lánccal volt kibiztosítva. Ezzel hosszabbították meg a kocsit. „Srágos” festett szekerek is voltak módosabb parasztoknál, ahol kocsira nem telt. (2,6,8)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Használtak, kettőt is. Sőt, akadt egybekocsikas is. L. a rajzot! (2,5,6,7)
b) Használtak-e kettőt is?
igen
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Igen, általában nyáron. De olyan állat is volt, amelyet kétszer is kellett. Az ökröket inkább, de a teheneket is, ha fúrtak a lábukkal, hogy le nem sántuljanak. (2,6)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2,3,4,5,6,7,8)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Nna, indujj! (2,3,4,6,7)
b) terelik jobbra
jobbra: Humëg! Hik! Hik, humëg! (2,3,4,6,7)
c) és balra
balra: Hajsz! Nejdë! Hëszt, nejdë! Kisborjúnak hivogatásakor: Bëcce, nee! (mivel még nincs neve, azt helyettesíti a bëcce szó). Humëg azt is jelenti: vissza! (2,3,4,6,7)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Cocám, nee, ne! Nee, coca, nee! Koca, neee! Koca, ne, ne! (1,2,3,4,5,7)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Tyutyum, nee, ne! Pii, pii, pii! Tyutyuu, ne! Pipii, pipii, pipipiiii! (1,3,4,6,7)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Csibész, gyere! Bundi, le! (Nevén szólítják a kutyát.) Ha enni hívják: Ësz, le! (1,2,3,4,7)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Kendervágó – tiló – gereben (mind kézzel mozgatták). (3,4,5,7,8)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
fekvő, neve egyszerűen: rokka (1,3,4,5,8) A TSZ létrejötte után megszűnt a kendertermelés.
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.