„Szentkozmadombja” változatai közötti eltérés
A Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon wikiből
(→1. Külső kapcsolatok, történeti tudat) |
|||
| 33. sor: | 33. sor: | ||
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat== | ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat== | ||
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?=== | ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?=== | ||
| − | + | Élt régen két ember (talán szentek voltak), az egyiket Kozmának, a másikat Domának hívták. Innen ered a falu neve: Szentkozmadombja. A falu helyén volt egy domb, innen ered a falu neve. (1,2,3) | |
===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.=== | ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.=== | ||
| − | + | Molnár, Nagy, Sifter. (1,2,3) | |
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?=== | ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?=== | ||
| − | + | A faluba betelepült családok: Kaszások, Kalaposok – bácskaiak (ma már nincsenek itt leszármazottjaik), Retekék – Bajáról (kihaltak már), Farkasok – Lendva környékéről beköltözött horvátok (egy unoka él még a faluban). (1,2,3) | |
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?=== | ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?=== | ||
| − | + | Általában akik betelepültek azok a családok mentek tovább. (1,2,3) | |
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?=== | ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?=== | ||
| − | + | Magukéhoz leginkább hasonlónak tartott falu Oroklán. Több faluval nem igen éreznek rokonságot. Oroklán szegényebb volt, Kozmadombja módosabb, ezért tudtak a kozmadombiak elköltözni, nagyobb településen, vagy a városban házat venni. Oroklánban inkább ott maradtak, mert nem volt pénz tovább költözni. (1,2,3) | |
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?=== | ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?=== | ||
| − | + | A község talán Göcsejbe tartozik, de nem biztosak benne. Göcsej határát nem ismerik. (1,2,3) | |
===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.=== | ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.=== | ||
| − | + | Nem tudnak közeli tájegységekről. (1,2,3) | |
===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? === | ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? === | ||
| − | + | Nem tudnak híres községekről. (1,2,3) | |
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? === | ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? === | ||
| − | + | Szentkozmadombját „kaszabankónak” csúfolták, mert olyan volt a falu alakja régen. („Na, mi újság abban a kaszabankó faluban?!”) Ma már – az újabban épült házak miatt – nem ilyen az alakja. Ismernek néhány falu csúfolót, de nem tudják konkrét faluhoz kötni: kinőtt a haranglábon és a bikát húzták fel, hogy lelegelje: megúszták holdvilágnál a hajdinát, mert folyónak nézték. (1,2,3) | |
===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.=== | ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.=== | ||
| − | + | Oroklánból, Tárnokból nősültek, házasodtak inkább. Az összeházasodás szórványos volt. (1,2,3) | |
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? === | ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? === | ||
====a) Vásárra: ==== | ====a) Vásárra: ==== | ||
| − | + | Novára (évente 3-4-szer volt vásár, karácsonyi vásár is volt itt), Söjtörre (évente 2-szer volt vásár), Pákára (2), Egerszegre (ide csak állatvására jártak). | |
====b) Piacra: ==== | ====b) Piacra: ==== | ||
| − | + | Piacra nem jártak el sehová, megtermeltek maguknak mindent. | |
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):==== | ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):==== | ||
| − | + | Gutorföldére (Szentistvánkor), Zalatárnokra (Anna napkor), régen nem volt minden kisebb falunak külön búcsúja, mint ma Söjtörre (Jakab napi búcsúra). (1) | |
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?==== | ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?==== | ||
| − | + | Búcsúszentlászlóra (ősszel: Mária napira) – gyalog mentek, vagy vonattal, Vasvárra csak a háború után jártak el (1). Vasvárra eljártak a háború előtt is vonattal (3). | |
===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)=== | ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)=== | ||
| − | + | Régen Somogyba jártak el summás munkára. (2) | |
| + | Cselédeskedni nem jártak el a faluból. Voltak a faluban uradalmak, de a faluból nem cselédeskedett ott senki, azok a „cselédnek születtek” máshonnan jöttek ide. (1,2,3) | ||
===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? === | ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? === | ||
| − | + | Nem jöttek ide a faluba summás munkára. Ellátták a munkát maguk a falusiak. Mikefáról jöttek páran (nagyon kevesen) aratni. Az uradalmakba jöttek dolgozni máshonnan emberek, de nem tudják, hogy honnan. (1,2,3) | |
===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: === | ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: === | ||
| − | + | Eladásra nem készítettek eszközöket, mindenki megcsinálta a magáét. Ellátta magát a község. (1,2,3) | |
====a) kocsikasokat==== | ====a) kocsikasokat==== | ||
| − | + | n.a. | |
====b) vesszőkosarakat==== | ====b) vesszőkosarakat==== | ||
| − | + | n.a. | |
====c) szalmafonatú edényeket==== | ====c) szalmafonatú edényeket==== | ||
| − | + | n.a. | |
====d) szövőbordát ==== | ====d) szövőbordát ==== | ||
| − | + | n.a. | |
====e) favillát==== | ====e) favillát==== | ||
| − | + | n.a. | |
====f) fagereblyét==== | ====f) fagereblyét==== | ||
| − | + | n.a. | |
====g) faboronát ==== | ====g) faboronát ==== | ||
| − | + | n.a. | |
====h) egyebet?==== | ====h) egyebet?==== | ||
| − | + | n.a. | |
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?==== | ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?==== | ||
| − | + | n.a. | |
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?=== | ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?=== | ||
| − | + | A cserépedényeket vándorárusoktól, gerencsérektől vásárolták. Jugoszláviából jöttek árusok. (1,2,3) | |
| + | Nován is vásároltak cserépedényeket. (3) | ||
| + | Mikekarácsonyfán. (1) | ||
===1.16.=== | ===1.16.=== | ||
====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?==== | ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?==== | ||
| − | + | Vándorárusok: gerencsérek (Jugoszláviából), teknős cigányok, rongyszedő zsidók (fehér tányért adtak a rongyokért). Mások nem jártak erre, mindent elkészítettek és megtermeltek maguknak. (1,2,3) | |
====b) Honnan jöttek? ==== | ====b) Honnan jöttek? ==== | ||
| − | + | Jugoszláviából. | |
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ==== | ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ==== | ||
| − | + | Gerencsérek, teknős cigányok, rongyszedő zsidók. | |
====d) Mit árultak? ==== | ====d) Mit árultak? ==== | ||
| − | + | Kerámia edényeket, teknőt, rongyokat. | |
===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? === | ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? === | ||
| − | + | A falusiaknak 99 %-ban van szőlőjük a határban. A gutorföldi, a tófeji, a tárnoki határban. | |
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)=== | ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)=== | ||
| − | + | A falu határában nincs szőlő. Régen volt a falu határában is „mezei szőlő”. (1,2,3) | |
===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!=== | ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!=== | ||
| − | + | A régi temető (adatközlők gyerekkorában) a falu közepén volt, ahol elágazik a postaút. A mostani temető, a falu elején van, emlékezetük óta létezik. Van benne 100 évesnél öregebb síremlék is. „Körtéles”-nek nevezték, mert sok vadkörte fa volt ott. (1,2,3) | |
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? === | ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? === | ||
| − | + | A régi temetőnél – emlékeznek rá gyerekkorukból – az út építése során sok emberi csontot és koponyát találtak. | |
===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?=== | ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?=== | ||
| − | + | A falu fogadott ünnepei: Szentmihály napja – ősszel, kolera járvány miatt tartják. (1) | |
| + | Nem biztos, hogy kolera, de valamilyen járvány, abban megegyeznek. (2) | ||
| + | Szentségimádás ima is van. Ez csak Szentkozmadombja ünnepe. | ||
| + | Május 30. Jég-fagy miatt tartják. Ez az ünnep nem konrétan a falu ünnepe, hanem a fáráé. Tárnokon tartják meg inkább, itt nem nagyon. (1,2,3) | ||
==2. Termelés, munka == | ==2. Termelés, munka == | ||
A lap 2014. március 30., 20:22-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1986. november |
| Adatközlők: | (1.) 1. Peszleg Ferencné Horváth Mária, 1922. Szentkozmadombja, római katolikus |
| (2.) Nagy János, 1921. Szentkozmadombja, római katolikus
(3.) Nagy Jánosné Sifter Mária, 1906. Szentkozmadombja, római katolikus | |
| Gyűjtötte: | R. Nagy Erzsébet |
| Wiki feldolgozás: | Tihanyi Anna |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Szentkozmadombja |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Élt régen két ember (talán szentek voltak), az egyiket Kozmának, a másikat Domának hívták. Innen ered a falu neve: Szentkozmadombja. A falu helyén volt egy domb, innen ered a falu neve. (1,2,3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Molnár, Nagy, Sifter. (1,2,3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
A faluba betelepült családok: Kaszások, Kalaposok – bácskaiak (ma már nincsenek itt leszármazottjaik), Retekék – Bajáról (kihaltak már), Farkasok – Lendva környékéről beköltözött horvátok (egy unoka él még a faluban). (1,2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Általában akik betelepültek azok a családok mentek tovább. (1,2,3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Magukéhoz leginkább hasonlónak tartott falu Oroklán. Több faluval nem igen éreznek rokonságot. Oroklán szegényebb volt, Kozmadombja módosabb, ezért tudtak a kozmadombiak elköltözni, nagyobb településen, vagy a városban házat venni. Oroklánban inkább ott maradtak, mert nem volt pénz tovább költözni. (1,2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A község talán Göcsejbe tartozik, de nem biztosak benne. Göcsej határát nem ismerik. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Nem tudnak közeli tájegységekről. (1,2,3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nem tudnak híres községekről. (1,2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Szentkozmadombját „kaszabankónak” csúfolták, mert olyan volt a falu alakja régen. („Na, mi újság abban a kaszabankó faluban?!”) Ma már – az újabban épült házak miatt – nem ilyen az alakja. Ismernek néhány falu csúfolót, de nem tudják konkrét faluhoz kötni: kinőtt a haranglábon és a bikát húzták fel, hogy lelegelje: megúszták holdvilágnál a hajdinát, mert folyónak nézték. (1,2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Oroklánból, Tárnokból nősültek, házasodtak inkább. Az összeházasodás szórványos volt. (1,2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Novára (évente 3-4-szer volt vásár, karácsonyi vásár is volt itt), Söjtörre (évente 2-szer volt vásár), Pákára (2), Egerszegre (ide csak állatvására jártak).
b) Piacra:
Piacra nem jártak el sehová, megtermeltek maguknak mindent.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Gutorföldére (Szentistvánkor), Zalatárnokra (Anna napkor), régen nem volt minden kisebb falunak külön búcsúja, mint ma Söjtörre (Jakab napi búcsúra). (1)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Búcsúszentlászlóra (ősszel: Mária napira) – gyalog mentek, vagy vonattal, Vasvárra csak a háború után jártak el (1). Vasvárra eljártak a háború előtt is vonattal (3).
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Régen Somogyba jártak el summás munkára. (2) Cselédeskedni nem jártak el a faluból. Voltak a faluban uradalmak, de a faluból nem cselédeskedett ott senki, azok a „cselédnek születtek” máshonnan jöttek ide. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Nem jöttek ide a faluba summás munkára. Ellátták a munkát maguk a falusiak. Mikefáról jöttek páran (nagyon kevesen) aratni. Az uradalmakba jöttek dolgozni máshonnan emberek, de nem tudják, hogy honnan. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Eladásra nem készítettek eszközöket, mindenki megcsinálta a magáét. Ellátta magát a község. (1,2,3)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
A cserépedényeket vándorárusoktól, gerencsérektől vásárolták. Jugoszláviából jöttek árusok. (1,2,3) Nován is vásároltak cserépedényeket. (3) Mikekarácsonyfán. (1)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Vándorárusok: gerencsérek (Jugoszláviából), teknős cigányok, rongyszedő zsidók (fehér tányért adtak a rongyokért). Mások nem jártak erre, mindent elkészítettek és megtermeltek maguknak. (1,2,3)
b) Honnan jöttek?
Jugoszláviából.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Gerencsérek, teknős cigányok, rongyszedő zsidók.
d) Mit árultak?
Kerámia edényeket, teknőt, rongyokat.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A falusiaknak 99 %-ban van szőlőjük a határban. A gutorföldi, a tófeji, a tárnoki határban.
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
A falu határában nincs szőlő. Régen volt a falu határában is „mezei szőlő”. (1,2,3)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A régi temető (adatközlők gyerekkorában) a falu közepén volt, ahol elágazik a postaút. A mostani temető, a falu elején van, emlékezetük óta létezik. Van benne 100 évesnél öregebb síremlék is. „Körtéles”-nek nevezték, mert sok vadkörte fa volt ott. (1,2,3)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
A régi temetőnél – emlékeznek rá gyerekkorukból – az út építése során sok emberi csontot és koponyát találtak.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A falu fogadott ünnepei: Szentmihály napja – ősszel, kolera járvány miatt tartják. (1) Nem biztos, hogy kolera, de valamilyen járvány, abban megegyeznek. (2) Szentségimádás ima is van. Ez csak Szentkozmadombja ünnepe. Május 30. Jég-fagy miatt tartják. Ez az ünnep nem konrétan a falu ünnepe, hanem a fáráé. Tárnokon tartják meg inkább, itt nem nagyon. (1,2,3)
