„Bögöt” változatai közötti eltérés
(→a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?) |
(→b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.) |
||
| 273. sor: | 273. sor: | ||
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.==== | ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.==== | ||
| − | + | N.A | |
==3. Ház és háztartás == | ==3. Ház és háztartás == | ||
A lap 2014. március 4., 17:08-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | Bögöt, 1992. január |
| Adatközlők: | |
| Fazekas Lajos, 1921. | |
| Fazekas Lajosné, 1926. | |
| Ceglédi Ferenc, 1913. | |
| Horváth István, 1919 | |
| Horváth Istvánné, 1921. Kenéz | |
| Kiss Vilma, 1922. | |
| Bögöti Sándor, 1901. | |
| Gyűjtötte: | Kordé Tünde |
| Wiki feldolgozás: | |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Zsigmond király adott a Bögöti családnak nemesi könyvet. A falu a Bögötiek leszármazottai. 7 családból szaporodott el. Egyéb hagyomány nem maradt fenn.
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
A Bögötieket tartják a legősibb családnak. A következő családokat is réginek tartják: Fazekas, Horváth, Németh, Kovács, Asbóth, Kiss, Menyhárt, Tonka, Pathy, Kutszegi, Sós. 3-4 generációra biztosan vissza tudnak menni. Régi bevándorolt család a Pető (Gércéről jöttek) és a Kondor (a fűztői majorból).
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem tudnak betelepülésről.
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem tudnak kitelepülésről. A fiatalok mentek el vagy egy-egy család költözött el.
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Csénye, Porpác, Bögöt – mindenki ezt a hármast mondja. Ősi, régi faluk mind, itt nem volt nagy mozgás. Mezőgazdasággal foglalkozott mind, a földből éltek. Bögötöt 1911-ben választották el Csényétől egyházilag.
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem tartozik a falu tájegységhez.
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Nem tudnak szomszédos tájegységről.
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Szentkút – a váti határban van, búcsújáró hely (a falutól 2 km-re) Ikerváron Batthyány-kastély van. Vépen gróf volt, akinek 99 majorja volt. A II. világháború után nem menekült el, hanem elment Pecölre harangozónak. Sárváron a bajor királyi hercegnek van vára. Sitkén a kápolna híres.
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Bögöt – Isten háta mögött! Kenéz – mindenkit lenéz! Az ölbőieket pörkölt ölbőieknek hívták, mert gyakran gyújtották meg a saját és mások pajtáit is a biztosítás miatt. Különben is bosszúálló nép lakott ott, gyakoriak voltak a bicskázások. A vépi embereket répás vépieknek mondták.
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Sok vidéki lányt hoztak be régen is a faluba. Legény is ment el, de ez ritkább. Porpáccal, Pecöllel, Váttal gyakoriak a házasságok. Azt tartották, hogy Csényéből „érdemes” lányt nem engedtek ki, hogy egybemaradjon a birtok. Voltak még házasságok Szentkirályról, Szelestéről, Ölbőről, ezek azonban már szórványosak. Szórványosa távoli vidékekről is házasodtak (pl. Alföld, Budapest), katonaság, illetve szolgálás révén.
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
A szombathelyi és a sárvári vásárra jártak el leggyakrabban. Rumba, Hegyfaluba, Vépre, Vásárosmiskére, Vasvárra, Zalaegerszegre állatot vittek, illetve ott vásároltak.
b) Piacra:
Szombathelyre, illetve Sárvárra jártak az asszonyok piacozni. Sárvárra a tejhasznot, Szombathelyre inkább szőlőt, gombát, erdőn szedett epret vittek. Az asszonyok fejkosárban hordták az eladnivalót. Szombathelyen kedden, Sárváron hétfőn volt a piac.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Csényére, Porpácra, Pecölre tömegesen jártak. Csényén május 18-a utáni vasárnap, Porpácon augusztus 20-án, Pecölen Kisasszonykor volt búcsú.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Vasvárra, Cellbe proseccióval mentek. A váti határban van a Szentkút, ide is jártak.
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
A bögöti-majorba jártak sokan munkára a faluból. Ez a birtok a vépi Erdődy grófé volt. Váton is volt uradalom. Aratni, kaszálni sokan jártak. „Rendes csapat volt, 6 kaszás és a marokszedők.” A váti uradalom Csillag Béláé volt (lehet, hogy csak bérelte). Akik Vátra mentek robotra summásnak, azok birtokot kaptak, „nemesi birtokosok lettek”. A nagyvárosokba – Szombathely, Sárvár, Budapest – a lányok cselédeskedni mentek. Budapestre is került 5-6, akik később nem is jöttek vissza. Egy-két legény is elment, hogy szakmunkát tanuljon. A „csényei tilos” s a bajor királyi hercegé volt, ide gyakran jártak vargányát, epret szedni eladásra a tilalom ellenére.
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
A faluba nem jártak munkára. A Gizsir-majorba azonban 30-40 vendég munkás mindig volt. Azt a majort egy Ungár nevű zsidó ember bérelte.
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Valamikor saját szükségletre szinten minden háznál tudtak zsombort, söprüt, kosarat kötni, nyeleket faragni. Eladásra nem készült. Ikerváron, Felsőpatyon ment „nagyban” a zsombor, kosárkötés.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
A sárvári, szombathelyi vásáron vették. Származási helyét nem tudják.
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Vándormuzsikusok (cigányok).
b) Honnan jöttek?
Vép
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
N.A
d) Mit árultak?
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A falunak saját határában van szőlőhegye. Falubelinek nincs más határban szőleje.
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Más falubelinek itt nincs birtoka
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Egy működő temetője van a falunak. Régen a templomkertbe temetkeztek, most már csak néhány sírkő van. A temető feletti lapon volt valamikor nagyon régen a falu. (Erről már csak néhányan tudnak.) Ott valami kolostorféle is volt.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Ásatás még nem volt ezen a területen.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Nincs a falunak fogadott ünnepe. A Szentségimádást szeptember 22-én tartják
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Két-, háromlevelű vasboronát használtak, utóbbit általában magtakarónak. Magtakarónak használták az egyes faboronát is.
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: ritka
b) a gépi vetés: általános
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
A b) a leggyakoribb – kaszagráblának mondják. Valószínű, hogy ez lehet a régi fajta, mert a legöregebbek ezt nevezik meg kizárólag. A c)-t csalamádéhoz, sarjúhoz, kukoricaszárhoz használták, külön neve nincs. Előfordult az a) is, ez azonban nagyon szórványos.
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Olyan kötőfát használtak, amelyiken volt lapos nyílás. Utóbb már nem dugták bele a sarlót, hanem kézben vitték.
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Minden gabonából 20 kévéből rakták a keresztet. Később már az is előfordult, hogy tettek a tetejére még négyet , hogy minél kevesebb ázzon.
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe mindig a terméstől és a földtől függött. 2-től akár 10 keresztig is rakhatták. Általában azonban 5-6 kereszt ment bele a kepébe. Semmi esetre sem meghatározott számú. Az árpa volt a leghálásabb, egy kereszt 50-80 kg-ot is adott. Búzából kevesebb volt egy kereszt.
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
2 m körül.
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Állandó személyzet járt a géppel. Részes munkások voltak, akiket a gép tulajdonosa fogadott fel.
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
a, Nyárssal.
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A háború előtt már eltűnt. A 30-as években. (1,2) Az öres Asbóth volt az utolsó, aki vetett a 30-as években. (3) A 30-as években. (4)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A 30-as években már biztosan eke után vetették. (1,2) A 20-as években már eke után. (3) Amióta emlékszik. (4) Kézzel is lyuggatták régen is, most is. Mindenki a saját emlékezete határáig megy vissza.
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A lekaszált füvet renden hagyták. Olyan is volt, aki elhintette. Így előbb száradt, viszont nehezebb volt forgatni. Két teljes nap hagyták száradni, a 3. nap forgatták. Volt, aki utána még „börzögette” is. A 4. napon lehetett gyűjteni. A kisebb kupacokat petrencének, a nagyokat boglyának hívják. Valószínűleg régen kaszálás után egyből elhintették. (1,2,3,4) Egyből szétverték, hogy hamar száradjon. Ha renden hagyták, kétszer, háromszor is megforgatták. (3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Villával, bakszekérrel. (1,2,3,4)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igafölsőfa (1,2,4), igavonó (3)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
igaszeg (1,2,3,4)
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (1,2,3), nyakszeg (4)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Igen
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Sokan
c) Melyik évszakban?
Ősz
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Nem volt lovuk.
b) Melyik mód régibb, újabb?
Kizárólag ilyen szügyelőláncot használtak.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Kocsi: hintó féle, amelyiken az urak ülnek, „falangérozni” lehet vele, csak személyszállításra, azon „takarnyi” nem lehetett. Szekér: amelyikre rakodik az ember. (1,2,3,4)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
Rudazókötéllel. Duplán dobták át. Kb. 5 m lehetett.
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Rudazókötéllel. 5 m hosszú a kötél, duplán húzták át.
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Általánosan használták a saroglyát suber helyett. (1,2) Használtak saroglyát, de nem mindenki. (3,4) Enyhén hajtott volt. (1,2,3,4)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Elől fonott padja volt. Azt kitömték szalmával, nehogy beszakadjon. Az oldala olyan magas volt, mint a szekér oldala, hátul viszont magasabb.
b) Használtak-e kettőt is?
Kisszekérhez használták, ha mentek valahova.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Ha lesántult a marha, csak akkor patkolták az első lábak külső körmét.
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter.
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Nevét mondták: Ne!
b) terelik jobbra
Hiik!
c) és balra
Hejsz!
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Koc-koc-koc. Coc-coc-coc.
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pipii. Ne-ne-ne.
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Nevén. Hívószót nem használnak.
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
A 20-as évekig dolgozták fel a lent. Kenderre nem emlékszik. (4) Kézzel mozgatott kendervágót.
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
a,
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
N.A
