„Kerecseny” változatai közötti eltérés
A Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon wikiből
a (→1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?) |
|||
| (egy szerkesztő 96 közbeeső változata nincs mutatva) | |||
| 54. sor: | 54. sor: | ||
===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.=== | ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.=== | ||
| − | + | A „Gudorvőgy” volt a leggazdagabb. (2,3) | |
===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? === | ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? === | ||
| − | + | Zalavár az apátságáról híres. (1,2,3) | |
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? === | ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? === | ||
| − | + | Nem tudnak ilyenről. (1,2,3,4) | |
===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.=== | ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.=== | ||
| − | + | Orosztony, Nagybakónak, Kilimán, Gelse, Gelsesziget. (1,2,3,4) | |
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? === | ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? === | ||
====a) Vásárra: ==== | ====a) Vásárra: ==== | ||
| − | + | Kanizsa, Pacsa, Kiskomárom, Gelse, Zalavár | |
====b) Piacra: ==== | ====b) Piacra: ==== | ||
| − | + | Nemigen jártak, legfeljebb Kanizsára a háború előtt. | |
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):==== | ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):==== | ||
| − | + | Rokonokhoz a közeli községekbe. | |
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?==== | ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?==== | ||
| − | + | Búcsúszentlászló (1,2,3,4) | |
===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)=== | ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)=== | ||
| − | + | Summásnak eljártak a fiatalok Fejér megyébe, Vas megyébe vagy cselédeskedni városba, másik faluba. (1,2,3,4) | |
===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? === | ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? === | ||
| − | + | A Darvalits urasághoz jöttek summások. A „horvátságból” vendek is. (1,2,3,4) | |
===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: === | ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: === | ||
| − | + | Legtöbben csak saját használatra készítettek ilyesmit. | |
====a) kocsikasokat==== | ====a) kocsikasokat==== | ||
| − | + | Egy ember volt a faluban, aki eladásra is csinált kocsikasokat, s egyebeket. (1,2,3,4) | |
====b) vesszőkosarakat==== | ====b) vesszőkosarakat==== | ||
| − | + | Csak saját használatra. | |
====c) szalmafonatú edényeket==== | ====c) szalmafonatú edényeket==== | ||
| − | + | Csak saját használatra. | |
====d) szövőbordát ==== | ====d) szövőbordát ==== | ||
| − | + | Csak saját használatra. | |
====e) favillát==== | ====e) favillát==== | ||
| − | + | Csak saját használatra. | |
====f) fagereblyét==== | ====f) fagereblyét==== | ||
| − | + | Csak saját használatra. | |
====g) faboronát ==== | ====g) faboronát ==== | ||
| − | + | Csak saját használatra. | |
====h) egyebet?==== | ====h) egyebet?==== | ||
| − | + | Csak saját használatra. | |
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?==== | ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?==== | ||
| − | + | n.a. | |
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?=== | ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?=== | ||
| − | + | Sümeg vidékéről jártak gelencsérek. Azoktól vásároltak. (1,2,3,4) | |
===1.16.=== | ===1.16.=== | ||
====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?==== | ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?==== | ||
| − | + | Meszesek Sümegről, bosnyákok búcsúkor (borotvát árultak), edényfoltozó, köszörűs, néha halárus Zalavárból, Szabarból. (1,2,3,4) | |
====b) Honnan jöttek? ==== | ====b) Honnan jöttek? ==== | ||
| − | + | Zalavárból, Szabarból. | |
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ==== | ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ==== | ||
| − | + | Bosnyákok,meszesek,edényfoltozó, köszörűs, halárus. | |
====d) Mit árultak? ==== | ====d) Mit árultak? ==== | ||
| − | + | Meszet, borotvát, halat. | |
===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? === | ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? === | ||
| + | A község határában levő szölőket általában az idevalósiak birtokolják. (1,2,3,4) | ||
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)=== | ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)=== | ||
| − | + | n.a. | |
===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!=== | ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!=== | ||
| + | Egy temető van. (1,2,3,4) | ||
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? === | ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? === | ||
| − | + | n.a. | |
===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?=== | ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?=== | ||
| − | + | Rozália szeptember 4. „Akkor szűnt meg a korela.” (1,2,3,4) | |
==2. Termelés, munka == | ==2. Termelés, munka == | ||
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)=== | ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)=== | ||
| − | + | Használtak, de nem kizárólagosan csak ezt. (1,2,3,4) | |
===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? === | ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? === | ||
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ==== | ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ==== | ||
| − | + | n.a. | |
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.==== | ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.==== | ||
| − | + | Kb. 10-15 % használt vetőgépet. (1,2,3,4) | |
===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?=== | ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?=== | ||
| − | + | A hajmók típust használták, neve: „hajtó”. (1,2,3,4) | |
===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?=== | ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?=== | ||
| − | + | Nem. (1,2,3,4) | |
===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? === | ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? === | ||
| − | + | 21 kéve volt egy kereszt. Több kereszt kepét alkotott. (1,2,3,4) | |
===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? === | ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? === | ||
| − | + | A kepe meghatározatlan számú keresztet jelent. A termés mennyiségét keresztben adták meg. (1,2,3,4) | |
===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?=== | ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?=== | ||
| − | + | Hosszabb, mint 150 cm. (1,2,3) | |
| + | 140-150 cm között. (4) | ||
===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? === | ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? === | ||
| − | + | A gazda állította fel. (1,2,3,4) | |
===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon === | ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon === | ||
| − | + | Villával vagy petrencerúddal, ritkábban „eleváter”-rel. (1,2,3,4) | |
===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? === | ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? === | ||
| − | + | 1935 körül. (1,2,3,4) | |
===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?=== | ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?=== | ||
| − | + | Legtöbben bokorra vetették, esetleg, ha volt ló, barázdába. (1,2,3,4) | |
===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)=== | ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)=== | ||
| − | + | Lekaszálták, forgatták, petrencébe rakták, rúdon hordták. Szárító állványról nem tudnak. (1,2,3,4) | |
===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?=== | ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?=== | ||
| − | + | Vellával, petrencehordó rúddal, néha kosárral is. (1,2,3,4) | |
===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): === | ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): === | ||
====a) az iga felső fájának nevét: ==== | ====a) az iga felső fájának nevét: ==== | ||
| − | + | vonó, bőfa(1,2,3) | |
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ==== | ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ==== | ||
| − | + | vonószeg, derékszeg | |
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:==== | ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:==== | ||
| − | + | igaszeg | |
=== 2.15. === | === 2.15. === | ||
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ==== | ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ==== | ||
| − | + | Igen. | |
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ==== | ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ==== | ||
| − | + | Általánosan használták. | |
====c) Melyik évszakban?==== | ====c) Melyik évszakban?==== | ||
| − | + | Ősszel szedtek össze diólevelet, hogy spóroljanak a szalmával. „Sráglával” (két rúd) hordták haza. (1,2,3,4) | |
=== 2.16. === | === 2.16. === | ||
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ==== | ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ==== | ||
| − | + | A b) típusú „nyakló”. (1,2,3,4) | |
====b) Melyik mód régibb, újabb? ==== | ====b) Melyik mód régibb, újabb? ==== | ||
| − | + | n.a. | |
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?==== | ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?==== | ||
| − | + | n.a. | |
===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?=== | ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?=== | ||
| − | + | A szekeret tehenek vontatták, nem volt föllépője. Ha levették az igát, a rúd leesett. A kocsit lovak húzták, volt föllépője és a rúd nem esett le az iga levételekor. (1,2,3,4) | |
===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.=== | ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.=== | ||
| − | + | 3,5-4 m. Vendégoldalt használnak. (1,2,3,4) | |
===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.=== | ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.=== | ||
| − | + | Elől lánccal, hátul csigával, kötéllel, lapickával. (1,2,3,4) | |
===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.=== | ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.=== | ||
| − | + | Enyhén ívelt. (1,2,3,4) | |
===2.21. === | ===2.21. === | ||
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ==== | ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ==== | ||
| − | + | A b) változatot használták, itt a faluban csináltak is ilyet. (1,2,3,4) | |
====b) Használtak-e kettőt is?==== | ====b) Használtak-e kettőt is?==== | ||
| − | + | n.a. | |
===2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.=== | ===2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.=== | ||
| − | + | Nyárra, ha nagyon kopott a körme szokták. Jobban az ökröket, de néha a teheneket is. (1,2,3,4) | |
===2.23. A fejőedény régi neve? === | ===2.23. A fejőedény régi neve? === | ||
| − | + | Zséter. (1,2,3,4) | |
===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal === | ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal === | ||
====a) indítják==== | ====a) indítják==== | ||
| + | Na, nejde, hahe!(1,2,3) | ||
| + | |||
| + | Ne, menjetek!(4) | ||
====b) terelik jobbra ==== | ====b) terelik jobbra ==== | ||
| + | Najde, Hahe! (marha) Hozzád! (ló)(1,2,3) | ||
| − | + | Najde!(4) | |
| + | ====c) és balra==== | ||
| + | Hihe, Hahe!(marha) Tüled! (ló) (1,2,3) | ||
| + | |||
| + | Nejde! (4) | ||
| + | |||
| + | Becce: kisborjú. (1,2,3,4) | ||
===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?=== | ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?=== | ||
| − | + | Coca ne, ne! (1,2,3,4) | |
===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?=== | ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?=== | ||
| − | + | Pí, pí, pí! Pipi, pipi. (1,2,3,4) | |
===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?=== | ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?=== | ||
| − | + | Nevén, vagy: Eszne! (1,2,3,4) | |
===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)=== | ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)=== | ||
| − | + | Tilót. (1,2,3,4) | |
===2.29.=== | ===2.29.=== | ||
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ==== | ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ==== | ||
| − | + | Fekvő típusú rokkát használták, varrógéppel is fontak. (1,2,3,4) | |
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.==== | ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.==== | ||
| − | + | n.a. | |
==3. Ház és háztartás == | ==3. Ház és háztartás == | ||
| 258. sor: | 271. sor: | ||
====a) Hogy hívták ezeket? ==== | ====a) Hogy hívták ezeket? ==== | ||
| − | + | Ószeg, Főszeg, Örzsehegyalla, Gudorvőgy. (1,2,3,4) | |
====b) Miért volt így? ==== | ====b) Miért volt így? ==== | ||
| − | + | n.a. | |
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?==== | ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?==== | ||
| − | + | n.a. | |
===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.=== | ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.=== | ||
| − | + | A háború után közvetlenül bontották el az utolsót. (1,2,3,4) | |
===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?=== | ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?=== | ||
| − | + | A 30-as években már mindenhol mászókémény volt, csak elvétve lehetett füstöskonyhát látni. (1,2,3,4) | |
===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) === | ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) === | ||
| − | + | A pitarra nyíltak. 1940 után egybenyitották a helyiségeket. (1,2,3,4) | |
===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?=== | ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?=== | ||
| − | + | Nem emlékeznek ilyenre. (1,2,3,4) | |
===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? === | ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? === | ||
| − | + | Nem tudni, mikor jött divatba, de az 50-es évekre tűnt el. (1,2,3,4) | |
===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?=== | ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?=== | ||
| + | A 40-es, 50-es években már elkezdték. (1,2,3,4) | ||
| − | + | ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === | |
| − | ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === | + | Nem. (1,2,3,4) |
| − | + | ||
===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára === | ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára === | ||
| + | 50-60 cm. (1,2,3,4) | ||
| − | + | ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== | |
| − | ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== | + | Nagyon kevés kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú típusú volt kiugró nélkül. (1,2,3,4) |
| − | + | ||
===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? === | ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? === | ||
| − | + | „Szénvonyóval kikísérték.” (1) | |
| + | Lapát, de leginkább rongy segítségével. (2,3,4) | ||
===3.12.=== | ===3.12.=== | ||
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ==== | ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ==== | ||
| − | + | Mindkettőt csak szeletelve, vadkörtével. (1,2,3,4) | |
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?==== | ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?==== | ||
| − | + | Mindkettőt csak szeletelve, vadkörtével. (1,2,3,4) | |
===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)=== | ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)=== | ||
| − | + | Az 1960-as évek közepén. (1,2,3,4) | |
===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.=== | ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.=== | ||
| − | + | Főleg az a), esetleg c). (1,2,3,4) | |
===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.=== | ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.=== | ||
| − | + | Használtak, de inkább cserépből volt. (1,2,3,4) | |
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.=== | ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.=== | ||
| − | + | Hajdinatörő nem volt, csak tisztították rostával. (1,2,3,4) | |
===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?=== | ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?=== | ||
| − | + | Nem, csak kukoricából. (1,2,3,4) | |
===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? === | ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? === | ||
| − | + | Az a) és b) típust. Fonott perecnek, hőkömperecnek nevezték. A kuglófot kuglinak nevezik. (1,2,3,4) | |
===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?=== | ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?=== | ||
| − | + | Nem emlékeznek mióta. (1,2,3) | |
| + | 1940-ben a katonáéknál evett először, s mikor hazajött, akkor mondta az édesanyjának, hogy csináljon. Krumplit nem tesznek bele. (4) | ||
===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?=== | ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?=== | ||
| − | + | Mindig megették nyersen is. (1,2,3) | |
| + | 1935-40-től. (4) | ||
===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?=== | ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?=== | ||
| − | + | Kuglófot, kalácsot, szalugálisat, mézeset. A mézest sokféle mintával díszítették. Esetleg volt bukta és köményes kifli is. (1,2,3) | |
| + | Diós, mákos kalácsot. (4) | ||
===3.22. === | ===3.22. === | ||
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ==== | ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ==== | ||
| − | + | Látott ilyet gyerekkorában. Templomba már nem, de a mezőre még felvették. (4) Öregapjának még volt 13 szélből. Általában 7 szeleset vettek fel a szüreti bálra.A 30-as, 40-es években kihalófélben volt. (2) | |
====b) Hány szélből készült?==== | ====b) Hány szélből készült?==== | ||
| − | + | Öregapjának még volt 13 szélből. Általában 7 szeleset vettek fel a szüreti bálra. | |
===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)=== | ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)=== | ||
| − | + | Kb. az 50-es évekig. Az öregek még most is abban járnak (pliszérozott szoknya és rékli). (1,2,3,4) | |
===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?=== | ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?=== | ||
| − | + | Otthon nem szőttek. A falubeli takácsnál, vagy Pápán szövettek. (1,2,3,4) | |
===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?=== | ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?=== | ||
| − | + | Míg a TSZ be nem jött, addig. Az asszonyok gyöngyös kontyot hordtak. (1,2,3,4) | |
===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?=== | ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?=== | ||
| − | + | 1925-30-tól került egymás mellé az ágy. (1,2,3,4) | |
==4. Család, közösség, világkép== | ==4. Család, közösség, világkép== | ||
| 351. sor: | 368. sor: | ||
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ==== | ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ==== | ||
| − | + | Farsangkor, vagy ősszel. (1,2,3,4) | |
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ==== | ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ==== | ||
| − | + | n.a. | |
===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? === | ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? === | ||
====a) 1910 körül: ==== | ====a) 1910 körül: ==== | ||
| − | + | vasárnap | |
====b) 1930 körül: ==== | ====b) 1930 körül: ==== | ||
| − | + | szombaton (1,2,3,4) | |
===4.3. === | ===4.3. === | ||
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ==== | ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ==== | ||
| − | + | Két helyen tartották. A kelengyét is a lakodalom idején vitték hogy lássa az egész falu. (1,2,3,4) | |
| + | „Kocsira ládám, melleje a párnám | ||
| + | magam is felülök, | ||
| + | Jaj, édesanyám, szerelmes dajkám, | ||
| + | De hamar elvisznek!” (2) | ||
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ==== | ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ==== | ||
| − | + | Általában a lányos háznál volt az ebéd, a fiús háznál a vacsora. | |
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?==== | ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?==== | ||
| − | + | n.a. | |
=== 4.4. === | === 4.4. === | ||
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ==== | ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ==== | ||
| − | + | Ma a kultúrban, vagy háznál sátorban. (1,2,3,4) | |
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ==== | ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ==== | ||
| − | + | n.a. | |
=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) === | === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) === | ||
====a) 1910 körül: ==== | ====a) 1910 körül: ==== | ||
| − | + | Kuszóri járt feldíszített bottal. Kétszer hívott, két héttel és három nappal a lagzi előtt. | |
====b) 1930 körül: ==== | ====b) 1930 körül: ==== | ||
| − | + | Meghívót nyomtatnak, azt küldik szét. A közeli rokonokhoz személyesen is elmegy az ifjú pár. (1,2,3,4) | |
===4.6. === | ===4.6. === | ||
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ==== | ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ==== | ||
| − | + | Nem. (1,2,3,4) | |
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ==== | ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ==== | ||
| 394. sor: | 415. sor: | ||
====d)Meddig élt ez a szokás?==== | ====d)Meddig élt ez a szokás?==== | ||
| − | |||
===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === | ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === | ||
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ==== | ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ==== | ||
| − | + | Volt itt a faluban parasztzenekar azokat hívták. | |
====b) Milyen hangszereken játszottak? ==== | ====b) Milyen hangszereken játszottak? ==== | ||
| − | + | Hegedű, brácsa, cimbalom, bőgő. | |
====c) Hány főből állott a zenekar? ==== | ====c) Hány főből állott a zenekar? ==== | ||
| − | + | n.a. | |
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ==== | ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ==== | ||
| − | + | Kb. 1955-től már harmonikás is volt. (1,2,3,4) | |
===4.8. Lucázás=== | ===4.8. Lucázás=== | ||
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ==== | ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ==== | ||
| − | + | December 13-án. Még az elmúlt években is. | |
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.==== | ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.==== | ||
| − | + | Gyerekek jártak kotyolni december 13-án. Még az elmúlt években is. | |
| + | „Luca, Luca kitty-kotty | ||
| + | Gelegenye kettő | ||
| + | Nekem is van kettő | ||
| + | Az én tököm meddő… | ||
| + | Kietek lányának akkora cicije legyen, | ||
| + | Mint a bugyigás korsó! | ||
| + | Kendtek disznajának akkora szalonnája legyen, | ||
| + | Mint a mestergerenda! | ||
| + | Kendtek lánya seggin úgy jöjjön a fing, | ||
| + | Mint a kemence száján a füst!” | ||
| + | Ha eljegyezték már a házban levő lányokat, akkor többé nem engedték be a kotyolókat. | ||
===4.9. Regölés === | ===4.9. Regölés === | ||
====a) Melyik napon szoktak regölni? ==== | ====a) Melyik napon szoktak regölni? ==== | ||
| − | + | Karácsony és újév között | |
====b) Meddig élt ez a szokás? ==== | ====b) Meddig élt ez a szokás? ==== | ||
| − | + | Háború után már nem. | |
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ==== | ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ==== | ||
| − | + | Legények jártak. | |
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.==== | ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.==== | ||
| − | + | „Haj, regö, régi törvény, | |
| + | Haj, regö rejtem… | ||
| + | Adjon az Úristen | ||
| + | Ennek a gazdának | ||
| + | Két szép ökröt, | ||
| + | Csöngős, pöngős szekeret, | ||
| + | Aranyos ostornyelet… | ||
| + | Emitt vagyon egy kislány, | ||
| + | Kinek neve … | ||
| + | Amott vagyon egy legény, | ||
| + | Kinek neve… | ||
| + | Isten meg ne mentse | ||
| + | Kebelébe ejtse, | ||
| + | Lába közé szorítsa, | ||
| + | Ottan jól megnyomassza, | ||
| + | Úgy sirassa ríkassa, | ||
| + | Mint a róka a tyúkot…” (1,2,3,4) | ||
===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?=== | ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?=== | ||
| − | + | 5-6 a faluban élő 180 lélekből. (1,2,3,4) | |
===4.11. X-el díszített tejesfazék=== | ===4.11. X-el díszített tejesfazék=== | ||
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?==== | ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?==== | ||
| − | + | Nem. (1,2,3,4) | |
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ==== | ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ==== | ||
====c) Hol szerezték be ezeket?==== | ====c) Hol szerezték be ezeket?==== | ||
| − | |||
===4.12=== | ===4.12=== | ||
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ==== | ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ==== | ||
| − | + | Nem. (1,2,3,4) | |
=====a) Melyik napon, ===== | =====a) Melyik napon, ===== | ||
=====b) miért, ===== | =====b) miért, ===== | ||
| 447. sor: | 493. sor: | ||
====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ==== | ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ==== | ||
| − | + | Nem. (1,2,3,4) | |
=====a) Melyik napon, ===== | =====a) Melyik napon, ===== | ||
=====b) miért, ===== | =====b) miért, ===== | ||
=====c) kik végezték? ===== | =====c) kik végezték? ===== | ||
=====d) Meddig élt ez a szokás?===== | =====d) Meddig élt ez a szokás?===== | ||
| − | |||
===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)=== | ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)=== | ||
| − | + | Nem volt. (1,2,3,4) | |
===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.=== | ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.=== | ||
| − | + | Csak a pásztorokra emlékszik. (1,2,3,4) | |
===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?=== | ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?=== | ||
| − | + | Szent Vendel valamennyi állaté. (1,2,3,4) | |
| + | Szent György napkor nyírfazöldágat tettek ki, hogy a boszorkány az állatokat meg ne nyomja. (2) | ||
===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?=== | ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?=== | ||
| − | + | Nem szokták. (1,2,3) | |
| + | „Megállj, gyün a cigány, elvisz.” (4) | ||
===4.17. Diódobálás === | ===4.17. Diódobálás === | ||
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ==== | ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ==== | ||
| − | + | Nem volt. (1,2,3,4) | |
====b) Mikor, hol, miért? ==== | ====b) Mikor, hol, miért? ==== | ||
====c) Írjuk le tömören a szokást!==== | ====c) Írjuk le tömören a szokást!==== | ||
| − | |||
===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?=== | ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?=== | ||
| − | + | A Szűzanyát Szent Fiával. (1,2,3) | |
| + | Egy emberalakot. (4) | ||
[[Kategória:Települések]] | [[Kategória:Települések]] | ||
| + | [[Kategória:Búcsúszentlászló]] | ||
[[Kategória:Gelse]] | [[Kategória:Gelse]] | ||
| + | [[Kategória:Gelsesziget]] | ||
| + | [[Kategória:Kilimán]] | ||
| + | [[Kategória:Kiskomárom]] | ||
| + | [[Kategória:Nagybakónak]] | ||
[[Kategória:Nagykanizsa]] | [[Kategória:Nagykanizsa]] | ||
[[Kategória:Orosztony]] | [[Kategória:Orosztony]] | ||
| + | [[Kategória:Pacsa]] | ||
| + | [[Kategória:Pápa]] | ||
[[Kategória:Zalaegerszeg]] | [[Kategória:Zalaegerszeg]] | ||
| + | [[Kategória:Zalaszabar]] | ||
| + | [[Kategória:Zalavár]] | ||
| + | [[Kategória:Kerecsenyi zenészek]] | ||
| + | [[Kategória:Helybéli zenészek]] | ||
A lap jelenlegi, 2014. szeptember 16., 06:38-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1992. szeptember |
| Adatközlők: | (1.) Harsány József, 1907. Dióskál, római katolikus, Kerecseny, Deák F. u. 50. |
| (2.) Tóth Ferencné Harsány Anna, 1933. római katolikus, Kerecseny, Deák F. u. 50. | |
| (3.) Tóth Ferenc, 1930. római katolikus, Kerecseny, Deák F. u. 50. | |
| (4.) Horváth Lajos, 1913. római katolikus, Kerecseny, Deák F. u. 20. | |
| Gyűjtötte: | Szabó Zoltán, Juhász Katalin |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Kerecseny |
| weboldal: | http://www.kerecseny.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A temetőben sok „műemlék” van. (1)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Kiss, Both, Keglovits, Horvát, Herceg, Kovács. (1,2,3,4)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
A háború után Jakabfa majorból költöztek be magyarok, 20 éve megjelentek a cigányok. (1,2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A háború után sok fiatal a városba költözött: Zalaegerszegre, Nagykanizsára. (1,2,3,4)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Orosztony, Gelse, Gelsesziget. (1,2,3,4)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem. (1,2,3,4)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
A „Gudorvőgy” volt a leggazdagabb. (2,3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Zalavár az apátságáról híres. (1,2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Nem tudnak ilyenről. (1,2,3,4)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Orosztony, Nagybakónak, Kilimán, Gelse, Gelsesziget. (1,2,3,4)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Kanizsa, Pacsa, Kiskomárom, Gelse, Zalavár
b) Piacra:
Nemigen jártak, legfeljebb Kanizsára a háború előtt.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Rokonokhoz a közeli községekbe.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Búcsúszentlászló (1,2,3,4)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Summásnak eljártak a fiatalok Fejér megyébe, Vas megyébe vagy cselédeskedni városba, másik faluba. (1,2,3,4)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
A Darvalits urasághoz jöttek summások. A „horvátságból” vendek is. (1,2,3,4)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Legtöbben csak saját használatra készítettek ilyesmit.
a) kocsikasokat
Egy ember volt a faluban, aki eladásra is csinált kocsikasokat, s egyebeket. (1,2,3,4)
b) vesszőkosarakat
Csak saját használatra.
c) szalmafonatú edényeket
Csak saját használatra.
d) szövőbordát
Csak saját használatra.
e) favillát
Csak saját használatra.
f) fagereblyét
Csak saját használatra.
g) faboronát
Csak saját használatra.
h) egyebet?
Csak saját használatra.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Sümeg vidékéről jártak gelencsérek. Azoktól vásároltak. (1,2,3,4)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Meszesek Sümegről, bosnyákok búcsúkor (borotvát árultak), edényfoltozó, köszörűs, néha halárus Zalavárból, Szabarból. (1,2,3,4)
b) Honnan jöttek?
Zalavárból, Szabarból.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Bosnyákok,meszesek,edényfoltozó, köszörűs, halárus.
d) Mit árultak?
Meszet, borotvát, halat.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A község határában levő szölőket általában az idevalósiak birtokolják. (1,2,3,4)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Egy temető van. (1,2,3,4)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Rozália szeptember 4. „Akkor szűnt meg a korela.” (1,2,3,4)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Használtak, de nem kizárólagosan csak ezt. (1,2,3,4)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
n.a.
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Kb. 10-15 % használt vetőgépet. (1,2,3,4)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
A hajmók típust használták, neve: „hajtó”. (1,2,3,4)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Nem. (1,2,3,4)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
21 kéve volt egy kereszt. Több kereszt kepét alkotott. (1,2,3,4)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe meghatározatlan számú keresztet jelent. A termés mennyiségét keresztben adták meg. (1,2,3,4)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
Hosszabb, mint 150 cm. (1,2,3) 140-150 cm között. (4)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A gazda állította fel. (1,2,3,4)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Villával vagy petrencerúddal, ritkábban „eleváter”-rel. (1,2,3,4)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
1935 körül. (1,2,3,4)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Legtöbben bokorra vetették, esetleg, ha volt ló, barázdába. (1,2,3,4)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Lekaszálták, forgatták, petrencébe rakták, rúdon hordták. Szárító állványról nem tudnak. (1,2,3,4)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Vellával, petrencehordó rúddal, néha kosárral is. (1,2,3,4)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
vonó, bőfa(1,2,3)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
vonószeg, derékszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Igen.
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Általánosan használták.
c) Melyik évszakban?
Ősszel szedtek össze diólevelet, hogy spóroljanak a szalmával. „Sráglával” (két rúd) hordták haza. (1,2,3,4)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
A b) típusú „nyakló”. (1,2,3,4)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A szekeret tehenek vontatták, nem volt föllépője. Ha levették az igát, a rúd leesett. A kocsit lovak húzták, volt föllépője és a rúd nem esett le az iga levételekor. (1,2,3,4)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
3,5-4 m. Vendégoldalt használnak. (1,2,3,4)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Elől lánccal, hátul csigával, kötéllel, lapickával. (1,2,3,4)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Enyhén ívelt. (1,2,3,4)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
A b) változatot használták, itt a faluban csináltak is ilyet. (1,2,3,4)
b) Használtak-e kettőt is?
n.a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Nyárra, ha nagyon kopott a körme szokták. Jobban az ökröket, de néha a teheneket is. (1,2,3,4)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2,3,4)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Na, nejde, hahe!(1,2,3)
Ne, menjetek!(4)
b) terelik jobbra
Najde, Hahe! (marha) Hozzád! (ló)(1,2,3)
Najde!(4)
c) és balra
Hihe, Hahe!(marha) Tüled! (ló) (1,2,3)
Nejde! (4)
Becce: kisborjú. (1,2,3,4)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca ne, ne! (1,2,3,4)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pí, pí, pí! Pipi, pipi. (1,2,3,4)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Nevén, vagy: Eszne! (1,2,3,4)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Tilót. (1,2,3,4)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Fekvő típusú rokkát használták, varrógéppel is fontak. (1,2,3,4)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
Ószeg, Főszeg, Örzsehegyalla, Gudorvőgy. (1,2,3,4)
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
A háború után közvetlenül bontották el az utolsót. (1,2,3,4)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A 30-as években már mindenhol mászókémény volt, csak elvétve lehetett füstöskonyhát látni. (1,2,3,4)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A pitarra nyíltak. 1940 után egybenyitották a helyiségeket. (1,2,3,4)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Nem emlékeznek ilyenre. (1,2,3,4)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Nem tudni, mikor jött divatba, de az 50-es évekre tűnt el. (1,2,3,4)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A 40-es, 50-es években már elkezdték. (1,2,3,4)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Nem. (1,2,3,4)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
50-60 cm. (1,2,3,4)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Nagyon kevés kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú típusú volt kiugró nélkül. (1,2,3,4)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
„Szénvonyóval kikísérték.” (1) Lapát, de leginkább rongy segítségével. (2,3,4)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Mindkettőt csak szeletelve, vadkörtével. (1,2,3,4)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Mindkettőt csak szeletelve, vadkörtével. (1,2,3,4)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
Az 1960-as évek közepén. (1,2,3,4)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Főleg az a), esetleg c). (1,2,3,4)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Használtak, de inkább cserépből volt. (1,2,3,4)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Hajdinatörő nem volt, csak tisztították rostával. (1,2,3,4)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Nem, csak kukoricából. (1,2,3,4)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Az a) és b) típust. Fonott perecnek, hőkömperecnek nevezték. A kuglófot kuglinak nevezik. (1,2,3,4)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Nem emlékeznek mióta. (1,2,3) 1940-ben a katonáéknál evett először, s mikor hazajött, akkor mondta az édesanyjának, hogy csináljon. Krumplit nem tesznek bele. (4)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Mindig megették nyersen is. (1,2,3) 1935-40-től. (4)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Kuglófot, kalácsot, szalugálisat, mézeset. A mézest sokféle mintával díszítették. Esetleg volt bukta és köményes kifli is. (1,2,3) Diós, mákos kalácsot. (4)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Látott ilyet gyerekkorában. Templomba már nem, de a mezőre még felvették. (4) Öregapjának még volt 13 szélből. Általában 7 szeleset vettek fel a szüreti bálra.A 30-as, 40-es években kihalófélben volt. (2)
b) Hány szélből készült?
Öregapjának még volt 13 szélből. Általában 7 szeleset vettek fel a szüreti bálra.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Kb. az 50-es évekig. Az öregek még most is abban járnak (pliszérozott szoknya és rékli). (1,2,3,4)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Otthon nem szőttek. A falubeli takácsnál, vagy Pápán szövettek. (1,2,3,4)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Míg a TSZ be nem jött, addig. Az asszonyok gyöngyös kontyot hordtak. (1,2,3,4)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
1925-30-tól került egymás mellé az ágy. (1,2,3,4)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Farsangkor, vagy ősszel. (1,2,3,4)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
n.a.
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
vasárnap
b) 1930 körül:
szombaton (1,2,3,4)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
Két helyen tartották. A kelengyét is a lakodalom idején vitték hogy lássa az egész falu. (1,2,3,4) „Kocsira ládám, melleje a párnám magam is felülök, Jaj, édesanyám, szerelmes dajkám, De hamar elvisznek!” (2)
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
Általában a lányos háznál volt az ebéd, a fiús háznál a vacsora.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
Ma a kultúrban, vagy háznál sátorban. (1,2,3,4)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
n.a.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
Kuszóri járt feldíszített bottal. Kétszer hívott, két héttel és három nappal a lagzi előtt.
b) 1930 körül:
Meghívót nyomtatnak, azt küldik szét. A közeli rokonokhoz személyesen is elmegy az ifjú pár. (1,2,3,4)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem. (1,2,3,4)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
d)Meddig élt ez a szokás?
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Volt itt a faluban parasztzenekar azokat hívták.
b) Milyen hangszereken játszottak?
Hegedű, brácsa, cimbalom, bőgő.
c) Hány főből állott a zenekar?
n.a.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
Kb. 1955-től már harmonikás is volt. (1,2,3,4)
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
December 13-án. Még az elmúlt években is.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
Gyerekek jártak kotyolni december 13-án. Még az elmúlt években is. „Luca, Luca kitty-kotty Gelegenye kettő Nekem is van kettő Az én tököm meddő… Kietek lányának akkora cicije legyen, Mint a bugyigás korsó! Kendtek disznajának akkora szalonnája legyen, Mint a mestergerenda! Kendtek lánya seggin úgy jöjjön a fing, Mint a kemence száján a füst!” Ha eljegyezték már a házban levő lányokat, akkor többé nem engedték be a kotyolókat.
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Karácsony és újév között
b) Meddig élt ez a szokás?
Háború után már nem.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
Legények jártak.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
„Haj, regö, régi törvény, Haj, regö rejtem… Adjon az Úristen Ennek a gazdának Két szép ökröt, Csöngős, pöngős szekeret, Aranyos ostornyelet… Emitt vagyon egy kislány, Kinek neve … Amott vagyon egy legény, Kinek neve… Isten meg ne mentse Kebelébe ejtse, Lába közé szorítsa, Ottan jól megnyomassza, Úgy sirassa ríkassa, Mint a róka a tyúkot…” (1,2,3,4)
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
5-6 a faluban élő 180 lélekből. (1,2,3,4)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Nem. (1,2,3,4)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
c) Hol szerezték be ezeket?
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Nem. (1,2,3,4)
a) Melyik napon,
b) miért,
c) kik végezték?
d) Meddig élt ez a szokás?
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
Nem. (1,2,3,4)
a) Melyik napon,
b) miért,
c) kik végezték?
d) Meddig élt ez a szokás?
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Nem volt. (1,2,3,4)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
Csak a pásztorokra emlékszik. (1,2,3,4)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Szent Vendel valamennyi állaté. (1,2,3,4) Szent György napkor nyírfazöldágat tettek ki, hogy a boszorkány az állatokat meg ne nyomja. (2)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Nem szokták. (1,2,3) „Megállj, gyün a cigány, elvisz.” (4)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Nem volt. (1,2,3,4)
b) Mikor, hol, miért?
c) Írjuk le tömören a szokást!
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
A Szűzanyát Szent Fiával. (1,2,3) Egy emberalakot. (4)
