|
|
| 91. sor: |
91. sor: |
| | | | |
| | ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? === | | ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? === |
| − | | + | Andrásfára csépelni jártak csak kb. 1930-ig. Rönökről az egyik adatközlő szerint, de csak elvétve. (2) |
| | + | Nem jártak ide dolgozni más falvakból. (1,3,4,5) |
| | | | |
| | ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: === | | ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: === |
| | | | |
| | ====a) kocsikasokat==== | | ====a) kocsikasokat==== |
| − | | + | n.a. |
| | ====b) vesszőkosarakat==== | | ====b) vesszőkosarakat==== |
| − | | + | n.a. |
| | ====c) szalmafonatú edényeket==== | | ====c) szalmafonatú edényeket==== |
| − | | + | n.a. |
| | ====d) szövőbordát ==== | | ====d) szövőbordát ==== |
| − | | + | n.a. |
| | ====e) favillát==== | | ====e) favillát==== |
| − | | + | n.a. |
| | ====f) fagereblyét==== | | ====f) fagereblyét==== |
| − | | + | n.a. |
| | ====g) faboronát ==== | | ====g) faboronát ==== |
| − | | + | n.a. |
| | ====h) egyebet?==== | | ====h) egyebet?==== |
| − | | + | n.a. |
| | ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?==== | | ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?==== |
| − | | + | A helybeliek nem készítettek eladásra más falubelieknek ilyen szerszámokat és eszközöket. Ők maguk ezeket a szerszámokat a vásárokon szerezték be (lsd. I.11.vásár) (1,2,4,5) |
| | | | |
| | ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?=== | | ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?=== |
| − | | + | Az Andrásfán használt cserépedényeket Oszkón és Kotormányossenyeházán készítették. Vándorárusok szállították onnan Andrásfára. (Kotormányossenyeházaként emlegetett falu ilyen névvel nem létezik. Ma Bajánsenyének hívják, de régen több faluból vonták össze. Volt Felső- és Alsókotormány, Baján- és Senyeháza, valamint Dávidháza. Az andrásfaiak tudatában azonban Kotormányossenyeházaként él a falu, ahonnan cserepet szállítottak a vándorárusok. A kérdésre, hogy hol van ez a falu, azt válaszolták, hogy Őriszentpéter mellett, ami meg is felel a valóságnak. (1,2,4,5) |
| | | | |
| | ===1.16.=== | | ===1.16.=== |
| 139. sor: |
140. sor: |
| | | | |
| | ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?=== | | ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?=== |
| − |
| |
| | | | |
| | ==2. Termelés, munka == | | ==2. Termelés, munka == |
A lap 2014. május 27., 04:35-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje:
|
Andrásfa, 1987. július
|
| Adatközlők:
|
(1.) Koczor János, 1899. római katolikus, Andrásfa, Béke u. 6.
|
|
|
(2.) Koczor Istvánné, 1920. római katolikus, Andrásfa, Petúfi u. 34.
|
|
|
(3.) Nagy Gyuláné Csákány Ilona, 1914. Petőmihályfa, római katolikus, Andrásfa, Rákóczi u. 8.
|
|
|
(4.) Nagy Gyula, 1911. római katolikus, Andrásfa, Rákóczi u. 8.
|
|
|
(5.) Bödei János, 1908. római katolikus, Andrásfa, Táncsics u. 18.
|
| Gyűjtötte:
|
Balogh Balázs
|
| Wiki feldolgozás:
|
Nagy Krisztina
|
| A település a Wikipedián:
|
http://hu.wikipedia.org/wiki/Andr%C3%A1sfa
|
| weboldal:
|
http://andrasfa.lapunk.hu/
|
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Érdemleges választ nem tudtak adni az adatközlők, hogy mikor és hogyan keletkezett a falu. (1,2,4,5)
A legidősebb adatközlő az édesapjától hallotta, hogy 1886-ban Andrásfa 32 házból állt összesen. Arra a kérdésre, hogy miért éppen 1886-os állapotokról beszélt az édesapja, nem tudott válaszolni az informátor. (1)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
A község régi családjai a: Takács, Kantik, Szarka, Hantó, Simon és Bödei családok, amelyek olyan régóta Andrásfán élnek, hogy senki sem emlékszik, hogy mikor és honnan vándoroltak ide. Az 1899-ben született adatközlő (1) Koczor János dédapjáról tudják, Koczor Istvánról, hogy az 1800-as évek legelején Nagykutasról került Andrásfára. (1,2,3,4,5)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem települtek be a faluba soha nagyobb számban máshonnan. (1,2,4,5)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A faluból soha nem költöztek el nagyobb számban máshová. (1,2,4,5)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
A hasonlóságot a „nemesfalvak” egymás között és a „parasztfalvak” szintén egymás között mutatnak a megkérdezettek szerint. Telekes, Gersekarát, Kutas, Lakhegy, Andrásfa mind nemesfalvak voltak. Petőmihályfa, Hegyhátszentpéter és Győrvár pedig parasztfalvak voltak. (1,2,3,4,5)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Andrásfa beletartozik a „Hegyhát” tájegységbe. Ebbe a tájegységbe tartoznak még a megkérdezettek szerint a következő falvak: Gersekarát, Hegyhátszentpéter, Petőmihályfa, Telekes, Kutas, Győrvár, Hegyhátsál, Sárfimizdó és Halastó. Még más községek is tartoznak a Hegyháthoz, de az adatközlők ezeket emlegették csak. Hegyhát vidék arról volt híres, hogy az itteni emberek igen verekedősek voltak. (1,2,3,4,5)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Nagyobb, más tájegységnek ismerik az Őrséget, ahova Őriszentpéter, Nagypankasz és Kispankasz tartoznak. Göcsejt is ismerik, de itt csak annyit tudtak mondani, hogy Göcsej vidék az Zalaegerszeg környéke, pontosan falvakat egyet sem neveztek meg. Ismerik még Hetést, ahova tartozik Kustánszeg, és az annál még messzebb eső falvak. (1,2,3,4,5)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Híres községek mindenki csak Vasvárat emlegette. Vasvár a hírnevet annak köszönheti, hogy híres búcsújáróhelye. (1,2,3,4,5)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Petőmihályfára mondták (amely „parasztfalu” volt és Festetics birtok), mert szegény lakosai voltak, hogy:
„Hosszú dülő, rövid kepe,
nem ér újat a kenyere.”
Andrásfáról pedig:
„Rövid dülő, hosszú kepe,
újat is ér a kenyere.”
Az anrdásfaiak a petőmihályfaiakat csak „Mihályfai bondok!”-nak csúfolták. A környékbeliek pedig az andrásfaiakról mondták, hogy:
„Rojtos gatyás nemesurak
pártját fogják a parasztnak.” (1,2,4,5)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Andrásfáról jelentős mértékben csak a környékbeli nemesfalvakba házasodtak: Gersekarátra, Telekesre, Kutasra. Előfordult – kevesebbszer ugyan –, hogy nem nemes faluból is házasodtak: Petőmihályfáról, Hegyhátszentpéterről, Győrvárról. (1,2,4,5)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Vasvárra, Zalaegerszegre, Rumba, Körmendre, olykor-olykor Őriszentpéterre és Pacsára is. Sajnos időpontot nem tudtak mondani (minden adatközlő halványan emlékezett egy-egy időpontra, de ezek ellentmondtak egymásnak).
b) Piacra:
Szerdánként Vasvárra, kedden és pénteken Zalaegerszegre és Körmendre jártak. Szombathelyen szintén szerdán volt piac, de ide ritkán jártak.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Andrásfán augusztus 20-án volt búcsú. Eljártak még Hegyhátszentpéterre Péter-Pálkor, Petőmihályfára Szentháromságkor, Telekesre és Gersekarátra szintén Szentháromságkor, Lakhegyre Áldozócsütörtökön, Győrvárra és Egervárra Erzsébetkor, Hegyhátsálra és Sárfimizdóra Úrnapján, Halastón és Nagykutason már nem emlékeznek, hogy mikor volt a búcsú, de oda is el-eljártak.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Mária nevenapjára és Kisassznyi búcsúra Vasvárra, Celldömölkre és Sümegre jártak, Szentháromság és Mária nevenapja búcsúra meg Csatárra jártak búcsújáróhelyre a régiek. (1,2,3,4,5)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Summásnak félévre szegődtek a régiek Dunaadonya és Cikolára. Más helyekre is mentek még, de ezeken kívül már nem emlékeznek arra, hogy hova. Egyik adatközlő (1) emlékezete szerint 1912-ben Andrásfáról és a környékbeli falvakból 160 ember szegődött Cikolára félévi summás munkára. Ez azért emlékezetes, mert igen soknak számított ez a 160 ember elmenetele. (1,2,4,5)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Andrásfára csépelni jártak csak kb. 1930-ig. Rönökről az egyik adatközlő szerint, de csak elvétve. (2)
Nem jártak ide dolgozni más falvakból. (1,3,4,5)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
A helybeliek nem készítettek eladásra más falubelieknek ilyen szerszámokat és eszközöket. Ők maguk ezeket a szerszámokat a vásárokon szerezték be (lsd. I.11.vásár) (1,2,4,5)
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Az Andrásfán használt cserépedényeket Oszkón és Kotormányossenyeházán készítették. Vándorárusok szállították onnan Andrásfára. (Kotormányossenyeházaként emlegetett falu ilyen névvel nem létezik. Ma Bajánsenyének hívják, de régen több faluból vonták össze. Volt Felső- és Alsókotormány, Baján- és Senyeháza, valamint Dávidháza. Az andrásfaiak tudatában azonban Kotormányossenyeházaként él a falu, ahonnan cserepet szállítottak a vándorárusok. A kérdésre, hogy hol van ez a falu, azt válaszolták, hogy Őriszentpéter mellett, ami meg is felel a valóságnak. (1,2,4,5)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
b) Honnan jöttek?
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
d) Mit árultak?
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
c) Melyik évszakban?
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
b) Melyik mód régibb, újabb?
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
b) Használtak-e kettőt is?
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
2.23. A fejőedény régi neve?
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
b) terelik jobbra
c) és balra
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
b) Miért volt így?
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
b) Hány szélből készült?
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
b) 1930 körül:
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
b) 1930 körül:
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
d)Meddig élt ez a szokás?
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
b) Milyen hangszereken játszottak?
c) Hány főből állott a zenekar?
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
b) Meddig élt ez a szokás?
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
c) Hol szerezték be ezeket?
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
a) Melyik napon,
b) miért,
c) kik végezték?
d) Meddig élt ez a szokás?
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
a) Melyik napon,
b) miért,
c) kik végezték?
d) Meddig élt ez a szokás?
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
b) Mikor, hol, miért?
c) Írjuk le tömören a szokást?
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
