„Tekenye” változatai közötti eltérés
A Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon wikiből
(→1. Külső kapcsolatok, történeti tudat) |
|||
| 39. sor: | 39. sor: | ||
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat== | ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat== | ||
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?=== | ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?=== | ||
| − | + | Régen a Mór hegy alatt élt 6-7 lakos, azután költöztek ide többen. Az 1740-es évek előtt a falu nyugatabbra terült el. (1,5,6) | |
| + | Nem tudnak a falu múltjáról. (2,3,4) | ||
===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.=== | ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.=== | ||
| − | + | Dézsenyi, Nagy, Lábodi, Kántor, Farkas, Kis. (1,2,3,4,5) | |
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?=== | ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?=== | ||
| − | + | Nem. (1,2,3,4,5,6) | |
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?=== | ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?=== | ||
| − | + | Nem, esetleg házasság útján. (1,2,3,4,5,6) | |
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?=== | ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?=== | ||
| − | + | Tüskeszentpéter – az is kis falu. Türje – hasonló a gazdálkodása. (1,3,4,5,6) | |
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?=== | ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?=== | ||
| − | + | Nem tudnak róla. (1,3,4) | |
| + | Zalaszentgróthoz tartozik. (2,5,6) | ||
===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.=== | ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.=== | ||
| − | + | Nem tudnak. (1,2,3,4,5,6) | |
===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? === | ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? === | ||
| + | Sümeg – gazdag város, fejlett ipara van. (3,4) | ||
| + | Zalakaros – fürdője van. (1) | ||
| + | |||
| + | Nem tudnak. (2,5,6) | ||
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? === | ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? === | ||
| − | + | Nem. (2,3,4) | |
| + | A falu fölső végét „köszörűsöknek” csúfolták. (1,5,6) | ||
===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.=== | ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.=== | ||
| − | + | Ritkán – főleg Óhíd, Csehi, Türje falukból, de csak kevesen. (1,2,3,4,5,6) | |
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? === | ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? === | ||
====a) Vásárra: ==== | ====a) Vásárra: ==== | ||
| − | + | Zalaszentgrótra a karácsonyi vásárra, Türjére a négy vásárra (Szent Mihály – dióvásár), Jánosházára minden hónap első szerdáján. | |
====b) Piacra: ==== | ====b) Piacra: ==== | ||
| − | + | Zalaszentgrótra csütörtökönként. | |
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):==== | ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):==== | ||
| − | + | A fiatalok eljárta Türjére (augusztus 15.), Szalapára (szeptember 8.), Óhídra. | |
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?==== | ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?==== | ||
| − | + | Sümeg (szeptember 12.), Vasvár (augusztus 15.). (1,2,3,4,5,6) | |
===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)=== | ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)=== | ||
| − | + | Türjére, a papi birtokra summásnak (arattak, kapáltak, 6 hónapot dolgoztak a szőlőben). Szalapára, Óhídra a Kornizs testvérek (grófok) birtokaira, hónapos munkára. 1920-tól Zalaszentgróton megnyílt gróf Károlyi téglagyára, ahová szintén sokan jártak. (1,2,3,4,5,6) | |
===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? === | ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? === | ||
| − | + | A faluba máshonnan nem jöttek munkára. (1,2,3,4,5,6) | |
===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: === | ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: === | ||
====a) kocsikasokat==== | ====a) kocsikasokat==== | ||
| − | + | n.a. | |
====b) vesszőkosarakat==== | ====b) vesszőkosarakat==== | ||
| − | + | Vesszőkosarat házilag készítettek, esetleg a falun belül adták el. | |
====c) szalmafonatú edényeket==== | ====c) szalmafonatú edényeket==== | ||
| − | + | n.a. | |
====d) szövőbordát ==== | ====d) szövőbordát ==== | ||
| − | + | n.a. | |
====e) favillát==== | ====e) favillát==== | ||
| − | + | n.a. | |
====f) fagereblyét==== | ====f) fagereblyét==== | ||
| − | + | n.a. | |
====g) faboronát ==== | ====g) faboronát ==== | ||
| − | + | n.a. | |
====h) egyebet?==== | ====h) egyebet?==== | ||
| − | + | A faluban volt bognár (Kiglics János), kovács – ők rendelésre dolgoztak. (1,2,3,4,5,6) | |
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?==== | ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?==== | ||
| − | + | n.a. | |
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?=== | ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?=== | ||
| − | + | Sümegről hozták a cserépedényeket, a pap házánál volt a lerakat. Vásároltak a zalaszentgróti vásárban, ahová Reziről hozták az árut, és a türjei vásárban. (1,2,3,4,5) | |
===1.16.=== | ===1.16.=== | ||
====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?==== | ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?==== | ||
| − | + | Sümegről érkezett a meszes, a drótos vagy edénycsináló a „cseh szélről” jött. az üvegesek Trencsén megyéből vagy Ajkáról hoztak üveget. Erdélyi vándorárusok pulóvert, méterárut árultak, a bazárosok pedig Keszthelyről, Sümegről vagy Zalaegerszegről jöttek. (1,2,3,4,5) | |
====b) Honnan jöttek? ==== | ====b) Honnan jöttek? ==== | ||
| − | + | Sümegről, a "cseh szélről", Trencsén megyéből, Ajkáról, Keszthelyről, Sümegről, Zalaegerszegről, Erdélyből, | |
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ==== | ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ==== | ||
====d) Mit árultak? ==== | ====d) Mit árultak? ==== | ||
| − | + | Meszet, üveget, pulóvert, méterárut. | |
===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? === | ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? === | ||
| − | + | A legtöbbnek helyben van szőlője, de kb. 40-50 gazda a huszonyai, és az óhídi hegyen dolgozik. Újabban 10-15 szőlőbirtok van Türjén is. (1,2,5,6) | |
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)=== | ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)=== | ||
| − | + | n.a. | |
===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!=== | ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!=== | ||
| − | + | A faluban van egy régi temető Türje felé, az újabb 1967 táján létesült. | |
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? === | ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? === | ||
| − | + | A templom körül több koponya került elő. (1,2,3,5) | |
===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?=== | ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?=== | ||
| − | + | Gyümöcsoltó Boldogasszony (március 25.) – metszés és oltás idején. Sarlós Boldogasszony – a jég ellen fogadták. Szent Vendel – a marhavész után fogadták. Szent Anna – a kolera járvány után. (1,2,3,4,5,6) | |
==2. Termelés, munka == | ==2. Termelés, munka == | ||
A lap 2014. április 29., 09:03-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1987. április |
| Adatközlők: | (1.) Molnár János, 1924. Tekenye, Hunyadi u. 16. |
| (2.) Ferenczi Vendelné Dézsenyi Vilma, 1906. Tekenye, Gesztenyés u. 3.
(3.) Kis Gábor, 1905. Tekenye, Gesztenyés u. 7. (4.) Dézsényi Jánosné Kis Gizella, 1941. Tekenye, Bádonyi u. 32. (5.) Németh József, 1905. Tekenye, Hunyadi u. 27. (6.) Forintos Teréz, 1927. Mihályfa, Tekenye, Hunyadi u. 27. | |
| Gyűjtötte: | Baksa Brigitta |
| Wiki feldolgozás: | Tihanyi Anna |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Tekenye |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Régen a Mór hegy alatt élt 6-7 lakos, azután költöztek ide többen. Az 1740-es évek előtt a falu nyugatabbra terült el. (1,5,6) Nem tudnak a falu múltjáról. (2,3,4)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Dézsenyi, Nagy, Lábodi, Kántor, Farkas, Kis. (1,2,3,4,5)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem. (1,2,3,4,5,6)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem, esetleg házasság útján. (1,2,3,4,5,6)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Tüskeszentpéter – az is kis falu. Türje – hasonló a gazdálkodása. (1,3,4,5,6)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem tudnak róla. (1,3,4) Zalaszentgróthoz tartozik. (2,5,6)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Nem tudnak. (1,2,3,4,5,6)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Sümeg – gazdag város, fejlett ipara van. (3,4)
Zalakaros – fürdője van. (1)
Nem tudnak. (2,5,6)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Nem. (2,3,4) A falu fölső végét „köszörűsöknek” csúfolták. (1,5,6)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Ritkán – főleg Óhíd, Csehi, Türje falukból, de csak kevesen. (1,2,3,4,5,6)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Zalaszentgrótra a karácsonyi vásárra, Türjére a négy vásárra (Szent Mihály – dióvásár), Jánosházára minden hónap első szerdáján.
b) Piacra:
Zalaszentgrótra csütörtökönként.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
A fiatalok eljárta Türjére (augusztus 15.), Szalapára (szeptember 8.), Óhídra.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Sümeg (szeptember 12.), Vasvár (augusztus 15.). (1,2,3,4,5,6)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Türjére, a papi birtokra summásnak (arattak, kapáltak, 6 hónapot dolgoztak a szőlőben). Szalapára, Óhídra a Kornizs testvérek (grófok) birtokaira, hónapos munkára. 1920-tól Zalaszentgróton megnyílt gróf Károlyi téglagyára, ahová szintén sokan jártak. (1,2,3,4,5,6)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
A faluba máshonnan nem jöttek munkára. (1,2,3,4,5,6)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
Vesszőkosarat házilag készítettek, esetleg a falun belül adták el.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
A faluban volt bognár (Kiglics János), kovács – ők rendelésre dolgoztak. (1,2,3,4,5,6)
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Sümegről hozták a cserépedényeket, a pap házánál volt a lerakat. Vásároltak a zalaszentgróti vásárban, ahová Reziről hozták az árut, és a türjei vásárban. (1,2,3,4,5)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Sümegről érkezett a meszes, a drótos vagy edénycsináló a „cseh szélről” jött. az üvegesek Trencsén megyéből vagy Ajkáról hoztak üveget. Erdélyi vándorárusok pulóvert, méterárut árultak, a bazárosok pedig Keszthelyről, Sümegről vagy Zalaegerszegről jöttek. (1,2,3,4,5)
b) Honnan jöttek?
Sümegről, a "cseh szélről", Trencsén megyéből, Ajkáról, Keszthelyről, Sümegről, Zalaegerszegről, Erdélyből,
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
d) Mit árultak?
Meszet, üveget, pulóvert, méterárut.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A legtöbbnek helyben van szőlője, de kb. 40-50 gazda a huszonyai, és az óhídi hegyen dolgozik. Újabban 10-15 szőlőbirtok van Türjén is. (1,2,5,6)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A faluban van egy régi temető Türje felé, az újabb 1967 táján létesült.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
A templom körül több koponya került elő. (1,2,3,5)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Gyümöcsoltó Boldogasszony (március 25.) – metszés és oltás idején. Sarlós Boldogasszony – a jég ellen fogadták. Szent Vendel – a marhavész után fogadták. Szent Anna – a kolera járvány után. (1,2,3,4,5,6)
