„Nagyacsád” változatai közötti eltérés

A lap 2014. április 28., 00:29-kori változata

Adatlap

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A török időben az egész terület nádas volt. 3-4 család lakott csak itt. Acsádi Bálinté volt a terület, az ő neve után kapta a nevét a falu. (1,2,3,4) Hárman voltak testvérek. Bálint, Ignác és egy lány. A lánytestvéré lett Kisacsád. (4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Az ősi családok: Zámbó, Doktorics, Katona, Nagy, Magasi – ezeknek a családoknak a dülőkben volt tagja is. Régi család még: Gyenge, Győrffy, Buti, Dóczi. A Csepeli család 3-4 generációja is itt élt, de ők betelepültek voltak. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Más nemzetiségű betelepülés nem volt. Az 1945-ös földosztásnál sok cseléd letelepült a faluban. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

1894-ben Esterházy gróf (aki református volt) Nagysármáson (volt Kolozs m.) falubeli református családoknak földet osztott. Nem volt nagyarányú az áttelepülés, és sokan vissza is jöttek közülük. Sok férfi ment ki Amerikába a század legelején. Ők dolgozni mentek el, legtöbbjük vissza is jött és utána földet vásárolt itthon. 1950-60-ig sok fiatal ment ki a faluból. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Nemesgörzsönyt (egykor Alsógörzsöny és Felsőgörzsöny) nevezik meg egyértelműen. „Erre jártak Pápára.” Ezek is ősi református falvak. „A Görzsönyökön túl már másfajta emberek laknak.” Régi refomrátus falvak még Egeralja, Adorjánháza, Mezőlak. (3) Takácsi is ide tartozik, mert ilyen a nyelvjárása. (4) (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

„A Kisalföld széle valahol itt van, de ez még nem tartozik oda.” (1,2,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Kisalföld. „Csaknem az egész pápai járás az” (1) „Szanyon túl már az.” (4) (1,2,3,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Kisacsádon 500 holdnál nagyobb birtoka volt a Vargyasoknak. Egy idő után bérlője volt, majd a cukorgyáré lett. Mátyusháza (uradalom) az Esterházy-családé volt. Vaszaron élt egyszer egy országgyűlési képviselő. A közelben sok major volt, ezek: Mátyusháza, Ihászi, Pálháza, Sóspuszta, Szél-mező, Kisacsád. (1,2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A nagyacsádiakra mondták, hogy szőrös acsádiak. A magyargencsiek, kemeneshőgyésziek ide jártak „őlni” (őröltetni). Nagy volt a sor, sokáig kellett várni, így kiszőrösödtek. – Hát maguk hogy kiszőrösödtek? Hát acsádon lehet! Azt is mondják, hogy „Már leberetválták”. – Hány ulla van a gencsi (Magyargencs) kabátnak? – Hát két ulla, meg a hátulla. A beszédjüket csúfolták, mert vasiasan beszéltek. A lédeciek keresztbe vitték a létrát az erdőn. Minden útjukba kerülő fát kivágtak. Mondják is: „Ne úgy vidd, mint a lédeciek.” Acsád nem bolondság, Két Görzsöny a bizonság. Hőgyész, Gencs – Isten ments! Rátóton odébb akarták tolni a templomot. Valaki letette a kabátját, hogy odáig kell tolni. Csakhogy a kabátot ellopták. Erre azt mondták, hogy nem kell tovább tolni, mert már rátolták. – Húzd komám szaporán, kónyi bika kanyar ám. Kónyban felhúzták a község bikáját a templomtoronyra. (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Gyakoribb volt a falun belüli házasság. Azt mondták, hogy „régen a föld házasodott”, ezért a módosan, ha nem találtak a falun belül vidékre mentek lányért. Különösen gyakori a házasság Alsó- és Felsőgörzsönnyel. Szalók és Csögle gazdag református faluk voltak, így innen szívesen hoztak lányt. A falu három vallású, kb. egyenlő számban lakják katolikusok, reformátusok és evangélikusok. A katolikusok főleg cselédek voltak. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

„Minél messzebbre nézünk, annál nagyobb volt a körzet.” A régi öregek még Szlavóniába, Böhönyére, Vukovárra is eljártak. Pápára jártak leggyakrabban. Itt minden héten kedden és pénteken állatfelhajtás volt. Az országos vásárok közül a Gyümölcsoltó-, Gyertyaszentelő- és Miklós napi vásár volt nevezetes. Eljártak Zalaegerszegre, Sümegre, Devecserbe, Szanyba, Marcaltőre. Ide főleg állatot hajtottak ill. vettek.

b) Piacra:

Pénteken és kedden volt piac Pápán. Ide tejhasznot, csirkét, tojsát, kövér libát, kacsát vittek az asszonyok.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Görzsönyben két búcsú volt. Alsógörzsönyben Lajos napi, Felsőgörzsönyben utánavaló vasárnap. Takácsiban Péter-Pálkor, Mezőlakon szeptember 15. körül.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Nem jártak „szentes búcsúkba”. A régi családok reformátusok. A katolikusság főleg a cselédséggel szaporodott el. (1,2,3,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A faluból leggyakrabban Mátyusházára jártak napszámba, de a többi uradalomba is eljrátak. 18-20 aratóember is járt az uradalmakba. Kisacsád, Pálháza. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A faluba nem jöttek vidékről dolgozni, de az uradalmakban mindig voltak féléves summások. Zala megyei falukból, Mezőkövesd környékéről voltak nagyobb számban. A Győr melletti Nyúlról is voltak. (1,2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Bognár és kovács volt a faluban. Eladásra nem, de saját szükségletre „somport” (zsombor) majd minden ember kötött. Az idős férfiak ma is tudnak. (Győrffy Károly) (1,2,3,4)

a) kocsikasokat

b) vesszőkosarakat

c) szalmafonatú edényeket

d) szövőbordát

e) favillát

f) fagereblyét

g) faboronát

h) egyebet?

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A cserépedényeket Pápán vették a piacon. Valószínűleg tüskevári fazekasoktól. (1,2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Akinek kellett valami az Pápán vette meg, ezért nem él mélyen a vádorárusok emlékezete. A Bakonyból jöttek faszerszám készítők. Ugodról meszesek. Köszörűsök. Drótos-tótok a Felvidékről. (1,2,3,4)

b) Honnan jöttek?

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

d) Mit árultak?

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A falunak sosem volt szőlője sem saját határban, sem más falu határában. A kertekben lugasok vannak. (1,2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A Séd melletti homokbányánál kerültek elő csontok a 30-as években. Néhány éve régészek voltak kint a helyszínen. (1,2,3,4)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nincs fogadott ünnepe a falunak. (Református) (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Kétlevelű fogast szántás után használtak. Három levelű „lepkefogast” gabona, lucerna, lóhere betakarásához. (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

„Meg lehetne felezni.” Az 5-6 holdas gazdáknak nem volt gépük. Többen vettek egy vetőgépet. (1,2) 60 %-ban kézzel vetettek. (3,4)

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A „c” fajtát használták, takarónak mondják. (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem volt nyilás a kötőfa vastagabb végén. A nadrágba dugták a kötözőfát, úgy vitték. (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

17 vagy 18 kévéből rakták a keresztet búzából és rozsból. A 18 kévésnél egyet lefektettek, így csak egy kévének volt a feje a földön, erre rakták a többit. A 18 kévét mondják papnak, amit gyakran le is kötöttek. Árpából 13, ill. 14 kévét raktak egy keresztbe. (1,2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Nem meghatározott számú kereszt ment bele a kepébe. 2-3, de akár 8-10 kévéből is lehetett. „Ki mennyit akart.” Főként a föld szélességétől függött. A termést keresztben számolták. (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

180 cm. (1,2) 150 cm – az ember nyakáig ért. (3) 150-160 cm. (4) (Az adatok becsültek.)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A két háború között még összesegítettek egymásnak, kalákában csépeltek. A nagygazdák napszámost fogadtak. 1945 után részesek csépeltek, akiket a géptulajdonos fogadott. (1,2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Eleváterrel. A 10-20-as években még hordták nyárssal. (1,2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Nem termeltek hajdinát a faluban. (1,2,3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A 10-es évekbne már biztosan eke után vetették a krumplit. Minden 2. vagy 3. barázdába tettek. Akinek kevés volt, az mindig kapával vetette. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

„Üdő is hordozta.” A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb 1-2 nap múlva lehetett gyűjteni. Petrencébe gyűjtötték, majd petrencefával boglákba hordták. 7-8 petrence adott egy boglyát. (1,2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával. Burittóval (ld. fénykép). Tragaccsal (ld. fénykép). Nagykosárral, szénahordó kosárral (ld. fénykép). (1,2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igaföle, járomfa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

középsőszeg, igaszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igazseg, járomszeg (A válaszok bizonytalanok, többszöri rákérdezés után.) (1,2,3,4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Nem voltak erdők a környéken. Az udvaron lévő levelet behordták az állatok alá vagy a trágyadombra dobták. Nem jellemző a falura. (1,2,3,4)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

c) Melyik évszakban?

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Nyaklót használtak, abba akasztották a tartóláncot. (1) Szügyesszerszám volt. (3)

b) Melyik mód régibb, újabb?

1930-ban még volt szügyelőlánc, később felváltotta a nyakló. (4)

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekeret ökör vagy tehéz húzta – ökörfogat. A kocsit ló húzta – lófogat. A kocsinak volt fölhénce és fenn állt a rúdja. (1,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

Hosszú oldala a nagygazdáknak volt, de ez ritka volt. A szekeret karfával nyújtották meg és vendégoldalat használtak. A szekér 9 sukkos volt, vendégoldallal még két métert lehetett nyújtani. (1,3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. A kötél egyik végét rögzítették, a másik oldalon csigán gördült. (1,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Elől-hátul használtak saroglyát. Enyhén hajtott volt. (1,3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A kocsikast egyben fel lehetett tenni, mert feneke is volt. Oldalai olyan magasak voltak, mint a szekér oldala, a háta magasabbra volt fonva. Eleje nyitott volt. Külön fonott ülést is kötöttek, melnyek háttámlája volt és két fiókja. Egyházaskeszőiek kötöttek eladásra. (1,3,4)

b) Használtak-e kettőt is?

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Amelyik ökör fúrt a lábával, azt meg kellett patkolni. Első láb külső körmére tettek vasat. Tehenet csak nagyon ritkán patkoltak, mert „nemnagyon hajtották őket”. (1,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Na, menjetek, Mehetünk, Nee

b) terelik jobbra

Hossz, Hajsz, Nejde – az uradalmakban volt szokás, volt aki a faluban is átvette

c) és balra

Csálé, Vissza – az uradalmakban volt szokás, volt aki a faluban is átvette (1,2,3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Cocám-ne-ne. Coci-coci-ne-ne-ne. Koca-ne. (1,2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pitye-ne. Pityém-ne-ne-ne. Pipipipi. Tyutyu-ne. (1,2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Le + a neve. Gyere ide. (1,2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kendervágót vagy kendertörőt (ugyanaz) használtak. Kézzel mozgatós volt. (1,2,3,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Fekvő tengelye volt a rokkának. Seggen ülő rokka. A másik fajtájához rokkaszár tartozott, erre kötötték fel a babát. (1,2,3,4)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?