„Hegyhátszentpéter” változatai közötti eltérés
a (→2. Termelés, munka) |
a (→a) kézi vetés: általános, ritka, nincs) |
||
| 142. sor: | 142. sor: | ||
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ==== | ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ==== | ||
| − | + | kézzel (1/3 rész) (1,2,3,4,6) | |
| + | |||
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.==== | ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.==== | ||
a gabonát leginkább (2/3 rész) géppel vetették, kölcsönkért gépekkel(1,2,3,4,6) | a gabonát leginkább (2/3 rész) géppel vetették, kölcsönkért gépekkel(1,2,3,4,6) | ||
A lap 2014. április 27., 23:20-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1988. augusztus |
| Adatközlők: | (1.) Bedics Oszkár, 1923. Római katolikus, Hegyhátszentpéter, Béke u. 23. |
| (2.) Bedics Oszkárné Tüü Emerencia, 1925. Római katolikus, Hegyhátszentpéter, Béke u. 23.
(3.)Kiss Károly, 1923. Római katolikus, Hegyhátszentpéter, Táncsics u. 15. (4.)Kiss Imréné Bedics Teréz, 1923. Római katolikus, Hegyhátszentpéter, Béke u. 62. (5.)Tahin János, 1919. Római katolikus, Hegyhátszentpéter, Béke u. 59. (6.)6. Paksa Gyuláné Somogyi Anna, 1915. Vasvár, római katolikus, Hegyhátszentpéter, Béke u. 61. | |
| Gyűjtötte: | Joó Emese |
| Wiki feldolgozás: | |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A falu nem ősi, nagyapja gyerekkorában alig 17 ház volt. Eredetileg Szentpéterfának nevezték, de mivel Körmend környékén 3 ilyen nevű falu is volt, 1894-ben Hegyhátszentpéterre keresztelték. (Dédapja, Bedics György megírta a falu történetét, amely a szombathelyi megyei levéltárban található.) (1) A fal Eszterházy birtok volt, 1929-ben parcellázták. (3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Bedics, a legtöbb, ezen kívül Tüű, Kiss, Balog, Frigy, Ferencz, Szabó, Molnár. (1,2,3,4,5,6)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
A faluba nagyobb tömegben betelepülés nem volt. Megemlítette, hogy egy zsidó család Geiszler Ignác és családja 11 gyereke települt be a háború előtt, akiket 1945-ben elvittek. (1,2,5)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A faluból nagyobb számban kitelepülés nem volt. (1,2,3,4,5,6)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Magukhoz hasonlónak a közeli Andrásfát, Petőmihályfát és Győrvárat tartják. Mind a 4 falu római katolikus vallású, jól ismerik egymást, közös helyen vannak szőlőik, egymás között házasodnak, úgy tartják, hogy az életük hasonlóan folyik. Még ma is összevont tanács irányítja őket, ezt fontosnak tartották megemlíteni. (1,2,3,4)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A falut a Hegyhát vidékébe sorolják. (1,2,3,4,5,6)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Közeli tájegységek, amelyekről tudnak: Kemenesalja, Rábaköz, Őrség, Rábamelléke. (1,2,3,4)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Győrvár arról híres, hogy ott zajlott a kuruc-labanc háború egy győztes csatája, amikor a labancok a mocsárba süllyedtek. Egervár 700 éves váráról híres. Saját falujuk Boda váráról híres, amelyet 1938-ban ástak ki (azaz a maradványait). A hagyomány szerint Boda király erre akarta elvezetni a Rábát. Boda vára egy római erőd lehetett, a határ melletti római sánc része, amely Vasvártól Péterfáig húzódik. Vasvár szent kútjáról híres, „ahol a szűzanya megjelent egy asszonynak, amikor az szedte a fát”. (1,2,3,4,5)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
A falubeliek Pácsonyt csúfolták: Levágták a hegyen a Muri kutyát és „megették a Muri máját”. Fölhúzták a bikát a toronyba, mert kifüvesedett, hogy vele lelegeltessék. A kötéltől kidugta a nyelvét, azt hitték azért, hogy harapni tudjon. Keresztbe vitték az erdőn a létrát, mert úgy jobban elfér. Megúszták a hajdinát, azaz a reggeli ködben a fehéren virágzó hajdinamezőt víznek nézték, és néhány ember bele akart merülni. (1,2,3,4)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Házasodni régen is és ma is a környékről házasodnak, elsősorban Petőmihályfáról, Győrvárról, valamint Andrásfáról. (1,2,3,4,5,6)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Régebben gyakran jártak Vasvárra, ahol jeles névnapokhoz pl. Szent Mihály vására szeptember 30. kapcsolódva kb. havonta egy országos állatvásárt tartottak. Ezen kívül jártak Zalaegerszegre is, ahol minden hó első keddjén országos vásár volt.
b) Piacra:
Vasvárra jártak, itt minden szerdán hetipiac volt (kirakodó), péntekenként gyümölcs, élelem vásárlás.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Vasvárra jártak (Nagyasszony szeptember 15., Kisasszony szeptember 8., Mária szeptember 12.), valamint az elszóródott rokonság falvaiba. Helyben a búcsút Péter-Pálkor június 29-én tartották.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Búcsúszentlászló, Sümeg, Celldömölk, valamint Vasvár, a szent kút. (1,2,3,6)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
A faluból nagyon kevesen jártak el dolgozni. Cselédnek alig, summásnak is csak 1-2-en. (1,2,3,4,6)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
A faluba dolgozni csak a cséplőgéppel jöttek a felfogadott munkások, mások pl. cselédek nem jöttek a faluba. (1,2,3,4,6)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
A helybeliek nem készítettek eladásra más faluba használati tárgyakat. A magukét saját használatra elkészítették, vagy vándorárusoktól szerezték be. (1,2,3,4,6)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Az általuk használt cserépedényeket tudomásuk szerint Magyarszombatfán készítették. (1,2,3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Teknős, gerencsér, meszes, cserepes, üveges, köszörűs, drótostót, paprikás, hagymaárus
b) Honnan jöttek?
Hagymaárus Kanizsa vidékéről. Paprikás a faluból járt el, Paksról, Kecskemétről szerezte be az árut és vitte szét a falvakba. 1930 óta nem járnak. (1,2,3,4)
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
teknős, gerencsér, meszes, cserepes, üveges, köszörűs, drótostót, paprikás, hagymaárus
d) Mit árultak?
hagyma, paprika stb.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A helybelieknek, szinte a falu egészének Petőmihályfán voltak szőlői, kis rész Vasváron. (1,2,3,4,6)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A mai község határában egy temető van.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
A templom hátsó oldalában jelentős lelet került elő: egy tömegsírban nagy mennyiségű csontot találtak, amely most egy gödörben van a templomban. Avar-kori csontmaradványoknak tartják őket. 1938-ban tárták föl, egy kutatásnál a templom mellett. Ló és lovasának csontjait is megtalálták. A csontok arccal lefelé fordulva fekszenek, ez utal avar eredetükre. (1,2,3,4)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A falu fogadott ünnepe és védőszentje az 1865. évi dögvészhez kapcsolódik, amikor minden „hasított körmű” elpusztult, csupán egy szarvasmarha és a lovak maradtak meg. Azóta Szent Vendel az állatok védőszentje, ezen a napon (október 20.) senki nem fog be, amíg a misére nem megy el, vagy a misének nincs vége. Másik fogadott ünnep a szombat. A hegyen a szőlőt és a gyümölcsöt elverte a jég, mivel szombaton dolgoztak kint az emberek. Azóta minden szombat délután ünnep, nem lehet dolgozni senkinek. (1,2,3,4,6)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
A szántás elegyengetéséhez régen faboronát használtak, ezeket nem erősítették egymáshoz. Csak a vasboronákat használták összekapcsolva: 1930 után a kétlevelű nehézboronát az elővetésnél, a három levelűt magtakarónak használták vetés után. A használat általános volt. (1,2,3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
kézzel (1/3 rész) (1,2,3,4,6)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
a gabonát leginkább (2/3 rész) géppel vetették, kölcsönkért gépekkel(1,2,3,4,6)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Hajmókos kaszacsapót használtak leginkább, általában 2 ágút, rozshoz használtak 3 ágút is. (1,2,3,4,6)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használtak olyan kévekötő fát, amely végén lapos nyílás volt, e mellett a nyílás néküli is használatban volt. (1,2,3,6)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Búzából és rozsból 21 kévét raktak egy keresztbe, de előfordult, hogy csak 18-at vagy 14 kévét. A kepe nagysága a terméstől függött. Csak a legfelső keresztet nevezték el, ez volt a papkéve. (1,2,3,4)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe változó számú (8-10) keresztet jelentett, így nem használhatták a termés mennyiségének meghatározásához. A kereszt ellenben jelentett mennyiséget: általában 30-35 kg volt a 21 kéve. (1,2,3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyelének hossza: 150-155-160 cm. (1,2,3,4)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó leszerződtetett csapat járt a géppel. (1,2,3,4)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A kicsépelt szalmát 1930 körül nyárssal hordták kazalba. (1,2,3,4,6)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A hajdina termelése mindig is ritka volt, hajdinaütő malom is kevés helyen volt. (Döbörhegyen, Szarvaskenden, Nagyrákoson). Teljesen 1930 után szűnt meg a termelése. (1,2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A burgonya eke utáni vetése 1930 óta általános. (1,2,3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A szénát az időjárástól függően általában egyszer forgatták, esős időben többször is kellett. Majd petrencébe gyűjtötték és szekérrel hordták haza. Állványt nem használtak. (1,2,3,4,6)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba bakszekérrel hordták a nagyobb helyen, burittóval, ha kevesebb állat volt. (1,2,3,4) Sokan használták a köcöllét: ez kendervászon lepedő, 1,5x2 m, amit vállon vittek. (3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igafelsőfa, vonyó, iga, járom, vánkos
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
vonyószeg, igaszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg, nyakszeg
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Mindenki használt almozáshoz falevelet: csalitot.
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
mindenki használta
c) Melyik évszakban?
Tavasszal hordták be az erdőből, ha a szalma elfogyott. A kertekből ősszel is behordták. (3)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
A ló befogásánál mindig alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot, régen ez kizárólagos volt, csak ez volt. Nevezték vonyónak, szügykarikának is. A tartóláncot a nyaklószijba akasztották. A nyaklót csak fuvarosok használták, később terjedt el: 1950-60 körül. (1,2,3,4)
b) Melyik mód régibb, újabb?
A ló befogásánál mindig alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot, régen ez kizárólagos volt, csak ez volt. Nevezték vonyónak, szügykarikának is. A tartóláncot a nyaklószijba akasztották.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
A nyaklót csak fuvarosok használták, később terjedt el: 1950-60 körül. (1,2,3,4)
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér: ökör, ló, tehén húzta. Nehézteher pl. trágya, takarmány szállítására. Kocsi: csak ló húzta. Könnyebb tehet szállítására, valamint szüretre, búcsúba, ünnepre, kirándulni, stb. (1,2,3,4,6)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szálastakarmányt szállító szekér, a nyújtott hosszúszekér 4,5-5 m hosszú volt. A rövidszekér hossza: 2,2-2,4 m. Vendégoldalt nem használtak. (1,2,3,4)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórudat a szekér hátulján rudazókötéllel szorították le, egy bevert szögre tekerték a végét és megkötötték. Elől lánc tartotta. (1,2,3,4,6)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt. (1,2,3,4)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
A vesszőből készült szekérkas formája. (rajz) (1,2,3,4) n.a.
b) Használtak-e kettőt is?
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
A vonómarhát csak akkor patkoltatták, ha a köves úton elvásott a körme, ekkor lapos patkót kapott. Általában kevesen kényszerültek rá. Ökröt és tehenet is patkoltak. (1,2,3,4)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2,3,4,6)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Ne! Ne bárán!
b) terelik jobbra
Humeg! Hik Humeg!
c) és balra
Nejde! Hok nejde!
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca ne! (1,2,3,4,6)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pi-pi-pi! Ritkábban: Tyu-tyu! (1,2,3,4,6)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Nevén + le! Esz le! (1,2,3,4,6)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
A kender és a len töréséhez tiló típusú törőt használtak. (1,2,3,4)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Fekvő rokkát használtak. (1,2,3,4,6)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
