„Hegyhátszentpéter” változatai közötti eltérés
A Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon wikiből
a |
a (→1. Külső kapcsolatok, történeti tudat) |
||
| 38. sor: | 38. sor: | ||
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat== | ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat== | ||
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?=== | ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?=== | ||
| − | + | A falu nem ősi, nagyapja gyerekkorában alig 17 ház volt. Eredetileg Szentpéterfának nevezték, de mivel Körmend környékén 3 ilyen nevű falu is volt, 1894-ben Hegyhátszentpéterre keresztelték. (Dédapja, Bedics György megírta a falu történetét, amely a szombathelyi megyei levéltárban található.) (1) | |
| + | A fal Eszterházy birtok volt, 1929-ben parcellázták. (3) | ||
===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.=== | ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.=== | ||
| − | + | Bedics, a legtöbb, ezen kívül Tüű, Kiss, Balog, Frigy, Ferencz, Szabó, Molnár. (1,2,3,4,5,6) | |
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?=== | ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?=== | ||
| − | + | A faluba nagyobb tömegben betelepülés nem volt. Megemlítette, hogy egy zsidó család Geiszler Ignác és családja 11 gyereke települt be a háború előtt, akiket 1945-ben elvittek. (1,2,5) | |
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?=== | ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?=== | ||
| − | + | A faluból nagyobb számban kitelepülés nem volt. (1,2,3,4,5,6) | |
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?=== | ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?=== | ||
| − | + | Magukhoz hasonlónak a közeli Andrásfát, Petőmihályfát és Győrvárat tartják. Mind a 4 falu római katolikus vallású, jól ismerik egymást, közös helyen vannak szőlőik, egymás között házasodnak, úgy tartják, hogy az életük hasonlóan folyik. Még ma is összevont tanács irányítja őket, ezt fontosnak tartották megemlíteni. (1,2,3,4) | |
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?=== | ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?=== | ||
| − | + | A falut a Hegyhát vidékébe sorolják. (1,2,3,4,5,6) | |
===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.=== | ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.=== | ||
| − | + | Közeli tájegységek, amelyekről tudnak: Kemenesalja, Rábaköz, Őrség, Rábamelléke. (1,2,3,4) | |
===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? === | ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? === | ||
| − | + | Győrvár arról híres, hogy ott zajlott a kuruc-labanc háború egy győztes csatája, amikor a labancok a mocsárba süllyedtek. Egervár 700 éves váráról híres. Saját falujuk Boda váráról híres, amelyet 1938-ban ástak ki (azaz a maradványait). A hagyomány szerint Boda király erre akarta elvezetni a Rábát. Boda vára egy római erőd lehetett, a határ melletti római sánc része, amely Vasvártól Péterfáig húzódik. Vasvár szent kútjáról híres, „ahol a szűzanya megjelent egy asszonynak, amikor az szedte a fát”. (1,2,3,4,5) | |
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? === | ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? === | ||
| − | + | A falubeliek Pácsonyt csúfolták: Levágták a hegyen a Muri kutyát és „megették a Muri máját”. Fölhúzták a bikát a toronyba, mert kifüvesedett, hogy vele lelegeltessék. A kötéltől kidugta a nyelvét, azt hitték azért, hogy harapni tudjon. Keresztbe vitték az erdőn a létrát, mert úgy jobban elfér. Megúszták a hajdinát, azaz a reggeli ködben a fehéren virágzó hajdinamezőt víznek nézték, és néhány ember bele akart merülni. (1,2,3,4) | |
===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.=== | ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.=== | ||
| − | + | Házasodni régen is és ma is a környékről házasodnak, elsősorban Petőmihályfáról, Győrvárról, valamint Andrásfáról. (1,2,3,4,5,6) | |
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? === | ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? === | ||
====a) Vásárra: ==== | ====a) Vásárra: ==== | ||
| − | + | Régebben gyakran jártak Vasvárra, ahol jeles névnapokhoz pl. Szent Mihály vására szeptember 30. kapcsolódva kb. havonta egy országos állatvásárt tartottak. Ezen kívül jártak Zalaegerszegre is, ahol minden hó első keddjén országos vásár volt. | |
====b) Piacra: ==== | ====b) Piacra: ==== | ||
| − | + | Vasvárra jártak, itt minden szerdán hetipiac volt (kirakodó), péntekenként gyümölcs, élelem vásárlás. | |
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):==== | ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):==== | ||
| − | + | Vasvárra jártak (Nagyasszony szeptember 15., Kisasszony szeptember 8., Mária szeptember 12.), valamint az elszóródott rokonság falvaiba. Helyben a búcsút Péter-Pálkor június 29-én tartották. | |
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?==== | ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?==== | ||
| − | + | Búcsúszentlászló, Sümeg, Celldömölk, valamint Vasvár, a szent kút. (1,2,3,6) | |
===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)=== | ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)=== | ||
| − | + | A faluból nagyon kevesen jártak el dolgozni. Cselédnek alig, summásnak is csak 1-2-en. (1,2,3,4,6) | |
===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? === | ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? === | ||
| − | + | A faluba dolgozni csak a cséplőgéppel jöttek a felfogadott munkások, mások pl. cselédek nem jöttek a faluba. (1,2,3,4,6) | |
===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: === | ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: === | ||
| − | + | A helybeliek nem készítettek eladásra más faluba használati tárgyakat. A magukét saját használatra elkészítették, vagy vándorárusoktól szerezték be. (1,2,3,4,6) | |
====a) kocsikasokat==== | ====a) kocsikasokat==== | ||
| − | + | n.a. | |
====b) vesszőkosarakat==== | ====b) vesszőkosarakat==== | ||
| − | + | n.a. | |
====c) szalmafonatú edényeket==== | ====c) szalmafonatú edényeket==== | ||
| − | + | n.a. | |
====d) szövőbordát ==== | ====d) szövőbordát ==== | ||
| − | + | n.a. | |
====e) favillát==== | ====e) favillát==== | ||
| − | + | n.a. | |
====f) fagereblyét==== | ====f) fagereblyét==== | ||
| − | + | n.a. | |
====g) faboronát ==== | ====g) faboronát ==== | ||
| − | + | n.a. | |
====h) egyebet?==== | ====h) egyebet?==== | ||
| − | + | n.a. | |
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?==== | ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?==== | ||
| − | + | n.a. | |
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?=== | ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?=== | ||
| − | + | Az általuk használt cserépedényeket tudomásuk szerint Magyarszombatfán készítették. (1,2,3) | |
===1.16.=== | ===1.16.=== | ||
====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?==== | ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?==== | ||
| + | Teknős, gerencsér, meszes, cserepes, üveges, köszörűs, drótostót, paprikás, hagymaárus | ||
====b) Honnan jöttek? ==== | ====b) Honnan jöttek? ==== | ||
| − | + | Hagymaárus Kanizsa vidékéről. Paprikás a faluból járt el, Paksról, Kecskemétről szerezte be az árut és vitte szét a falvakba. 1930 óta nem járnak. (1,2,3,4) | |
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ==== | ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ==== | ||
| + | teknős, gerencsér, meszes, cserepes, üveges, köszörűs, drótostót, paprikás, hagymaárus | ||
====d) Mit árultak? ==== | ====d) Mit árultak? ==== | ||
| − | + | hagyma, paprika stb. | |
===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? === | ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? === | ||
| − | + | A helybelieknek, szinte a falu egészének Petőmihályfán voltak szőlői, kis rész Vasváron. (1,2,3,4,6) | |
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)=== | ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)=== | ||
| − | + | n.a. | |
===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!=== | ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!=== | ||
| − | + | A mai község határában egy temető van. | |
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? === | ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? === | ||
| − | + | A templom hátsó oldalában jelentős lelet került elő: egy tömegsírban nagy mennyiségű csontot találtak, amely most egy gödörben van a templomban. Avar-kori csontmaradványoknak tartják őket. 1938-ban tárták föl, egy kutatásnál a templom mellett. Ló és lovasának csontjait is megtalálták. A csontok arccal lefelé fordulva fekszenek, ez utal avar eredetükre. (1,2,3,4) | |
===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?=== | ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?=== | ||
| − | + | A falu fogadott ünnepe és védőszentje az 1865. évi dögvészhez kapcsolódik, amikor minden „hasított körmű” elpusztult, csupán egy szarvasmarha és a lovak maradtak meg. Azóta Szent Vendel az állatok védőszentje, ezen a napon (október 20.) senki nem fog be, amíg a misére nem megy el, vagy a misének nincs vége. Másik fogadott ünnep a szombat. A hegyen a szőlőt és a gyümölcsöt elverte a jég, mivel szombaton dolgoztak kint az emberek. Azóta minden szombat délután ünnep, nem lehet dolgozni senkinek. (1,2,3,4,6) | |
==2. Termelés, munka == | ==2. Termelés, munka == | ||
A lap 2014. április 27., 23:00-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1988. augusztus |
| Adatközlők: | (1.) Bedics Oszkár, 1923. Római katolikus, Hegyhátszentpéter, Béke u. 23. |
| (2.) Bedics Oszkárné Tüü Emerencia, 1925. Római katolikus, Hegyhátszentpéter, Béke u. 23.
(3.)Kiss Károly, 1923. Római katolikus, Hegyhátszentpéter, Táncsics u. 15. (4.)Kiss Imréné Bedics Teréz, 1923. Római katolikus, Hegyhátszentpéter, Béke u. 62. (5.)Tahin János, 1919. Római katolikus, Hegyhátszentpéter, Béke u. 59. (6.)6. Paksa Gyuláné Somogyi Anna, 1915. Vasvár, római katolikus, Hegyhátszentpéter, Béke u. 61. | |
| Gyűjtötte: | Joó Emese |
| Wiki feldolgozás: | |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A falu nem ősi, nagyapja gyerekkorában alig 17 ház volt. Eredetileg Szentpéterfának nevezték, de mivel Körmend környékén 3 ilyen nevű falu is volt, 1894-ben Hegyhátszentpéterre keresztelték. (Dédapja, Bedics György megírta a falu történetét, amely a szombathelyi megyei levéltárban található.) (1) A fal Eszterházy birtok volt, 1929-ben parcellázták. (3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Bedics, a legtöbb, ezen kívül Tüű, Kiss, Balog, Frigy, Ferencz, Szabó, Molnár. (1,2,3,4,5,6)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
A faluba nagyobb tömegben betelepülés nem volt. Megemlítette, hogy egy zsidó család Geiszler Ignác és családja 11 gyereke települt be a háború előtt, akiket 1945-ben elvittek. (1,2,5)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A faluból nagyobb számban kitelepülés nem volt. (1,2,3,4,5,6)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Magukhoz hasonlónak a közeli Andrásfát, Petőmihályfát és Győrvárat tartják. Mind a 4 falu római katolikus vallású, jól ismerik egymást, közös helyen vannak szőlőik, egymás között házasodnak, úgy tartják, hogy az életük hasonlóan folyik. Még ma is összevont tanács irányítja őket, ezt fontosnak tartották megemlíteni. (1,2,3,4)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A falut a Hegyhát vidékébe sorolják. (1,2,3,4,5,6)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Közeli tájegységek, amelyekről tudnak: Kemenesalja, Rábaköz, Őrség, Rábamelléke. (1,2,3,4)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Győrvár arról híres, hogy ott zajlott a kuruc-labanc háború egy győztes csatája, amikor a labancok a mocsárba süllyedtek. Egervár 700 éves váráról híres. Saját falujuk Boda váráról híres, amelyet 1938-ban ástak ki (azaz a maradványait). A hagyomány szerint Boda király erre akarta elvezetni a Rábát. Boda vára egy római erőd lehetett, a határ melletti római sánc része, amely Vasvártól Péterfáig húzódik. Vasvár szent kútjáról híres, „ahol a szűzanya megjelent egy asszonynak, amikor az szedte a fát”. (1,2,3,4,5)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
A falubeliek Pácsonyt csúfolták: Levágták a hegyen a Muri kutyát és „megették a Muri máját”. Fölhúzták a bikát a toronyba, mert kifüvesedett, hogy vele lelegeltessék. A kötéltől kidugta a nyelvét, azt hitték azért, hogy harapni tudjon. Keresztbe vitték az erdőn a létrát, mert úgy jobban elfér. Megúszták a hajdinát, azaz a reggeli ködben a fehéren virágzó hajdinamezőt víznek nézték, és néhány ember bele akart merülni. (1,2,3,4)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Házasodni régen is és ma is a környékről házasodnak, elsősorban Petőmihályfáról, Győrvárról, valamint Andrásfáról. (1,2,3,4,5,6)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Régebben gyakran jártak Vasvárra, ahol jeles névnapokhoz pl. Szent Mihály vására szeptember 30. kapcsolódva kb. havonta egy országos állatvásárt tartottak. Ezen kívül jártak Zalaegerszegre is, ahol minden hó első keddjén országos vásár volt.
b) Piacra:
Vasvárra jártak, itt minden szerdán hetipiac volt (kirakodó), péntekenként gyümölcs, élelem vásárlás.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Vasvárra jártak (Nagyasszony szeptember 15., Kisasszony szeptember 8., Mária szeptember 12.), valamint az elszóródott rokonság falvaiba. Helyben a búcsút Péter-Pálkor június 29-én tartották.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Búcsúszentlászló, Sümeg, Celldömölk, valamint Vasvár, a szent kút. (1,2,3,6)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
A faluból nagyon kevesen jártak el dolgozni. Cselédnek alig, summásnak is csak 1-2-en. (1,2,3,4,6)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
A faluba dolgozni csak a cséplőgéppel jöttek a felfogadott munkások, mások pl. cselédek nem jöttek a faluba. (1,2,3,4,6)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
A helybeliek nem készítettek eladásra más faluba használati tárgyakat. A magukét saját használatra elkészítették, vagy vándorárusoktól szerezték be. (1,2,3,4,6)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Az általuk használt cserépedényeket tudomásuk szerint Magyarszombatfán készítették. (1,2,3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Teknős, gerencsér, meszes, cserepes, üveges, köszörűs, drótostót, paprikás, hagymaárus
b) Honnan jöttek?
Hagymaárus Kanizsa vidékéről. Paprikás a faluból járt el, Paksról, Kecskemétről szerezte be az árut és vitte szét a falvakba. 1930 óta nem járnak. (1,2,3,4)
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
teknős, gerencsér, meszes, cserepes, üveges, köszörűs, drótostót, paprikás, hagymaárus
d) Mit árultak?
hagyma, paprika stb.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A helybelieknek, szinte a falu egészének Petőmihályfán voltak szőlői, kis rész Vasváron. (1,2,3,4,6)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A mai község határában egy temető van.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
A templom hátsó oldalában jelentős lelet került elő: egy tömegsírban nagy mennyiségű csontot találtak, amely most egy gödörben van a templomban. Avar-kori csontmaradványoknak tartják őket. 1938-ban tárták föl, egy kutatásnál a templom mellett. Ló és lovasának csontjait is megtalálták. A csontok arccal lefelé fordulva fekszenek, ez utal avar eredetükre. (1,2,3,4)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A falu fogadott ünnepe és védőszentje az 1865. évi dögvészhez kapcsolódik, amikor minden „hasított körmű” elpusztult, csupán egy szarvasmarha és a lovak maradtak meg. Azóta Szent Vendel az állatok védőszentje, ezen a napon (október 20.) senki nem fog be, amíg a misére nem megy el, vagy a misének nincs vége. Másik fogadott ünnep a szombat. A hegyen a szőlőt és a gyümölcsöt elverte a jég, mivel szombaton dolgoztak kint az emberek. Azóta minden szombat délután ünnep, nem lehet dolgozni senkinek. (1,2,3,4,6)
