Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon https://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=Kezd%C5%91lap MediaWiki 1.22.2 first-letter Média Speciális Vita Szerkesztő Szerkesztővita Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon-vita Fájl Fájlvita MediaWiki MediaWiki-vita Sablon Sablonvita Segítség Segítségvita Kategória Kategóriavita 0 1 23945 23928 2015-08-04T12:51:51Z Nagy Károly Zsolt 1 '''Üdvözöljük a"Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon" kutatás honlapján.''' Barabás Jenő vezetésével az 1985-től 1995-ig terjedő tíz évben egy nagy lélegzetvételű néprajzi vizsgálatra került sor Zala, Vas, Veszprém és Somogy megyében, valamint Ausztria, Horvátország, Szlovénia kapcsolódó területein azzal a céllal, hogy ezen kulturális mezozónán belül felderítse a falvak kapcsolatrendszerét. 400 településen tették fel ugyanazt a 92 kérdést, amelyek a külső kapcsolatokat és a történeti tudatot, a termelést, az építészetet, a lakás- és háztartáskultúrát, a közösségi formákat, valamint a világképet érintették. A vizsgált területen magyar falvak közé ékelődött számos kisebbségi sziget húzódik meg (muramenti horvátok, „koblenz” németek, vendek, stb.), valamint jelentős zsidó és cigány közösségek is gazdagították és gazdagítják a táj kulturális arculatát. Az egyes településeket összekötő kapcsolatokat több tényező befolyásolja: földrajzi adottságok, gazdasági körülmények, nyelvi és felekezeti hovatartozás, rokoni kötelékek, a múlt hagyományai, igazgatási szerkezet stb. Nagyobb távlatból nézve egy mezotáj kultúrája teljesen homogénnek tűnik, de közelebbről szemlélve előtérbe kerülnek a részletekben megmutatkozó eltérések, továbbá az is, hogy ezek ritkán egyediek, inkább kisebb-nagyobb csoportokat alkotnak, 2-10 falu szorosabb összetartozást mutat, környezetétől kulturális kifejezésformáival legalább árnyalataiban eltér. A Délnyugat-Dunántúlon végzett kutatás kivételes jelentőségű, hiszen szakmánkban a Magyar Néprajzi Atlaszon kívül nem készült ilyen alapos és kiterjedt kérdőíves felmérés. A kérdőíves felmérés az ELTE, majd a Néprajzi Múzeum keretei között zajlott, ahonnan az adatbázis kikerült 2000-ben, és úgy tűnt, teljesen megsemmisült. A kutatócsoport hosszas keresés után Szabó Zoltánnak köszönhetően megtalálta az adatbázis anyagát, és sikerült életre kelteni az akkor gyűjtött adatokat. Az MTA BTK Néprajztudományi Intézet munkatársai négyéves kutatásuk fontos eredményének tartják a már történetinek számító adatbázis megmentését, digitálisan hozzáférhetővé tételét az érdeklődők és a tudományos nyilvánosság számára. A kutatás anyagával az alábbi hivatkozásokra kattintva különböző utakon ismerkedhet meg: * [[Térkép|Térkép]] - a wikiben feldolgozott települések elhelyezkedése térképen. * [[Települések|Települések listája]] - a wikiben feldolgozott települések listája betűrendben és térkép szelvények szerint. * [[Speciális:Kategóriák|Kategóriák]] - a wiki kategóriáinak (kulcsszavainak) listája. * [[:Kategória:Tematika|Tematika]] - a feldolgozás során kialakított tematikus oldalak listája. Kérjük, válasszon egy lehetőséget! [[Fájl:Alapterkep_v3_hatarokkal_kezdlap.png|200px|link=Térkép]] [[Fájl:Telepulesek kezdolap ikon.png|200px|link=Települések]] [[Fájl:Kategoriak kezdolap ikon.png|200px|link=Speciális:Kategóriák]] [[Fájl:Kezdolap_tematikak.png|200px|link=:Kategória:Tematika]] ---- 5j8oanbkh9e5cse6bqltitmynie3ym8 wikitext text/x-wiki