„Karmacs” változatai közötti eltérés

A Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon wikiből
(Új oldal, tartalma: „Mikrotáji kutatás: Karmacs, 1987. április Gyűjtötte: Bálint Imre Adatközlők: 1. Bíró Sándor, 1915. 2. Katona Istvánné, 1938. 3. Kozma Bognár Lászlóné…”)
 
(Eltávolította a lap teljes tartalmát)
1. sor: 1. sor:
−
Mikrotáji kutatás: Karmacs, 1987. április
 
−
Gyűjtötte: Bálint Imre
 
  
−
Adatközlők:
 
−
 
−
1. Bíró Sándor, 1915.
 
−
2. Katona Istvánné, 1938.
 
−
3. Kozma Bognár Lászlóné, 1948.
 
−
4. Nagy Boldizsár, 1909.
 
−
5. Szűcs János, 1914.
 
−
6. Varga Miklósné, 1933.
 
−
7. Zerényi Lászlóné, 1932.
 
−
 
−
I.1.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Nemleges. (1,2,3,4,5,6,7)
 
−
 
−
I.2.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Szecsődi, Tikk, Mikolás, Kovács Bándi, Németh. (1,2,4,6,7)
 
−
 
−
I.3.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Igen. 1941-ben lengyel menekültek érkeztek a községben. Letelepedtek ma is helyben élnek. A lélekszámuk négy család. (2,3,5,7)
 
−
 
−
I.4.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Nem. (1,2,3,4,5,6,7)
 
−
 
−
I.5.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Rokonság következtében Nemesbük. Termelőszövetkezeti összetartozás miatt Zalaköveskút, Vindornyafok, Zalaszántó tartják a hasonlóságot. (1,3,5,7)
 
−
 
−
I.6.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Balatonfelvidéki tájegységbe. (1,2,4,6,7)
 
−
 
−
I.7.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Nemleges. (1,2,3,4,5,6,7)
 
−
 
−
I.8.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Rezi község a kőfaragóiról. Cserszegtomaj és Balatongyörök községek a jó borról. (1,3,4,5,6)
 
−
 
−
I.9.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Vindornyaszőllősiekre – hagymás tótok. Ékestáncos Alsópáhok, bagóleső Fösőpáhok, iszalagos Köveskút, disznósonkával támogatott Karmacs, tetves Kustány, bohás Bükk, kőrágó Reziek, éhenkorász Fokiak, kányás Lak, tejfelesszájú egregyiek. (1,2,3,4,5)
 
−
 
−
I.10.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Szórványosan – Nemesbükk, Zalaszántó, Rezi, Várvölgy, Vindornyafok községekből. (1,2,4,5,6)
 
−
 
−
I.11.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Vásár:
 
−
Zalaszentgrótra nevezetesebb vásárok a Húsvét előtti és a Karácsony előtti; Zalaszentlászlóra májusban és szeptemberben; Zalaszántóra Pünkösd utáni kedden és Illés napján, július 20.; Keszthelyre minden hónap első csütörtökjén; Karmacsra május 1. utáni és november 1. utáni keddi napon.
 
−
Piac:
 
−
Keszthelyre szerdai napokon, Hévízre pénteki napokon.
 
−
Búcsú:
 
−
Nemesbükre Péter-Pálkor, június 29.; Rezibe Lukács napi, októberben; Zalaszántó Szent Kozma és Dömjén szeptember utolsó vasárnapján; Vindornyaszőllősbe Péter-Pálkor, június 29.; Karmacs Anna napján, július.
 
−
Búcsújáró hely:
 
−
Sümeg Mária neve napi búcsú szeptember, 8-12 közötti vasárnapon. (1,2,3,4,5,6,7)
 
−
 
−
I.12.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Helyben a Lővi uraságnál cselédeskedtek. 6 hónapra jártak Kéthelyre és Nagykorpádra. Erdei munkára a Festetics hercegségi erdőterületre. (1,2,3,4,5,6,7)
 
−
 
−
I.13.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Nem jöttek dolgozni. (2,4,5,6)
 
−
 
−
I.14.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Helyben készültek a szükségletnek megfelelően. (1,3,5,6)
 
−
 
−
I.15.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Sümegi cserepesek árulták a faluban vagy a vásáron. (1,2,3,4,6,7)
 
−
 
−
I.16.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Erdélyu ruhaárusok 1950-ig. Tót üvegesek 1944-ig. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1965-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok, cserepese 1956-ig. (4,5,6,7)
 
−
 
−
I.17.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
A karmacsiaknak szőlőhegyük volt jelentős mértékben a Nemesbüki határban. A helyi szőlőhegyen – Rózsahegy – a vindornyafokiaknak van jelentős szőlőültetvényük. (1,2,3,4,5,6,7)
 
−
 
−
I.18.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Mai temető gótikus kápolnával. Zsidó temető a Gyöngyösi betyárcsárdától nyugatra. (1,3,4,5,7)
 
−
 
−
I.19.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Pünkösd utáni szombaton, amely Szentháromság vasárnap előtti szombat. Hegyünnep. A jégveréstől oltalmazza meg a termést. (1,3,4,7)
 
−
 
−
II.1.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Ritkán. (3,4,5,6,7)
 
−
 
−
II.2.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Kis gazdaságokban a kézi vetés az általános. Közepes gazdaságokban a kézi és gépi vetés fele-fele arányban érvényesül. (1,2,3,4,5,6,7)
 
−
 
−
II.3.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Villás kaszacsapót nem használtak. A gereblyéset – kaszagereblyét gabona aratásakor. A hajmókot, amelyet hajtoványnak neveztek aratáskor vagy magas fű kaszálásakor használtak. (1,3,4,5,7)
 
−
 
−
II.4.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Nem emlékeznek. (3,4,6,7)
 
−
 
−
II.5.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Búzából, rozsból 18 kéve 1 kereszt és őszi árpából. 1 db völgykéve, 4x4 db vállkéve, 1 db papkéve. Tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt. 1 db völgykéve, 4x3 db vállkéve, 1 db papkéve. Zabot kúpba rakták 6 db kévét vagy többet kúposan bugájával felfelé összeraktak. (2,4,5,6)
 
−
 
−
II.6.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
A kepe szó egymás után összerakott gabona kereszteket jelöl meg. A termés meghatározására nem használták. A kepében meghatározatlan számú keresztek kerülnek összerakásra. (1,3,5,7)
 
−
 
−
II.7.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
A kézi csép nyele 155 cm felett volt, de befolyásolta a vele dolgozó személy magassága is. (1,4,5,6)
 
−
 
−
II.8.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Részes cséplés is volt, amikor cséplőcsapat járt a géppel. Vagy kalákában ahol a rokonság, szomszédság köréből a gazda hívta össze a cséplő csapatot. (3,4,7)
 
−
 
−
II.9.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Vízszintes rudakon, amelyet petrencerúdnak neveznek. Vagy villával a létrán egymásnak adogatva került a kazal tetejére. (4,5,6,7)
 
−
 
−
II.10.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
1950-es években. (1,2,4,6,7)
 
−
 
−
II.11.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Szórványosan alkalmazták általánossá nem vált. Jelenleg nem raknak burgonyát eke után barázdába. (1,2,4,5)
 
−
 
−
II.12.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Kézi kaszálás, vastag rend esetén szétterítés, forgatás eső esetén többször forgatás. Gyűjtés villahegyekbe összehordás vízszintes rudakon – petrence rúdon, baglyázás, majd kazalba hordás. (1,3,4,5)
 
−
 
−
II.13.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Nagyobb méretű kosárban – törekes kosár. (2,4,7)
 
−
 
−
II.14.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
iga felsőrész
 
−
iga szeg vagy járomszeg
 
−
nyakszeg
 
−
igabéfa
 
−
igaalja fa (1,4,5,7)
 
−
 
−
II.15.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Igen kevesen használták. Ősztől tavaszig. (1,3,4,5)
 
−
 
−
II.16.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Igen, alkalmazták. A szügyre erősített tartólánc a régibb, az újabb a nyaklóra erősített tartólánc. (3,5,6,7)
 
−
 
−
II.17.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
A kocsit lovak vontatták. A szekeret marhák vontatták. (1,3,5,7)
 
−
 
−
II.18.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
350 cm vagy 400 cm. A vendégoldallal való szállítás az újabb. (4,5,6,7)
 
−
 
−
II.19.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Kötéllel való leszorításnál a 4 öles rudazó kötelet duplán vették, majd az egyik szekéroldal végéhez akasztották a nyomó rúdon X-ben átvetették és a másik szekérodlal végéhez meghúzva lekötötték. Csdiga: 160-18 cm hosszú, 10x10 cm vastag, a két végén 30-40 cm hosszban hengeralakúra formálva. A négyzetes részben vésett téglalap alakú rések. Ezekbe dugják a lapockafákat, amelyek segítségével forgatják és a két végére rögzített kötél tekeredik fel. A kötelet a nyomórúdon X alakban vetik át. (1,2,4,5,7)
 
−
 
−
II.20.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Enyhén ívelt. (2,4,5,6,7)
 
−
 
−
II.21.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Fűzvesszőből készült szekérkas formája trapéz alakú volt és a szekér oldalát követte. Háttámlája és ülés része volt az üklés részben az ülés alá utipoggyászt helyezhettek el. Használtak egyet kettőt is. Hosszú kocsira hármat, négyet is feltettek. (1,2,3,4,5,6,7)
 
−
 
−
II.22.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Igen. Nyáron és ősszel. Kevesen. Általában ökröket, ritkábban teheneket is. (3,4,6,7)
 
−
 
−
II.23.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Zséter. (4,7)
 
−
 
−
II.24.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
a) Na menjetek, nee!
 
−
b) jobbra: Hajszt!
 
−
    balra: Hi! vagy Hijoda!
 
−
A becce név kisborjút nevez meg. (2,4,5,6)
 
−
 
−
II.25.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Ne, ne! (1,2,4,6,7)
 
−
 
−
II.26.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Pi-pi! (1,4,7)
 
−
 
−
II.27.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Gyere ide kiskutyám! (2,3,5,6)
 
−
 
−
II.28.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Tilótípusú törőt. (1,3,5,6)
 
−
 
−
II.29.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Ferde típusú rokkát használtak elterjedtebben. (4,5,6,7)
 
−
 
−
III.1.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Alsómajor és Lővi major mint gazdálkodási egységek. A község helye a jelenlegi helyén volt. (1,2,4,7)
 
−
 
−
III.2.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5,6,7)
 
−
 
−
III.3.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
A kéményt a fal mellé helyezték. 1920-as évektől építenek általánosan zárt kéményt. (1,2,3,4,5,6,7)
 
−
 
−
III.4.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Ha tornácos volt az épület, akkor a bejárat a konyhába nyílott. A kamra bejárata külön volt. Ha nem volt tornác, akkor egy kijárat volt az udvarba. Ha veranda volt a ház előtt, akkor is egy bejárat volt. (1,3,4,5)
 
−
 
−
III.5.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5,6,7)
 
−
 
−
III.6.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Emlékezések szerint 1900-as évek körül. (1,2,3,4,5,6,7)
 
−
 
−
III.7.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
1950-es évektől építenek kontyolt tetejű házakat. Az egysoros házakat azóta nem épülnek. (1,3,5,7)
 
−
 
−
III.8.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5,6,7)
 
−
 
−
III.9.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
50-70 cm magas padkára. (2,4,5,6)
 
−
 
−
III.10.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Nem volt. Átjárós pajták voltak. Volt, amelyik oldalát sövényből fonták és sárral betapasztották. (1,2,3,4,5,6,7)
 
−
 
−
III.11.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Fazékkiszedő villára nem emlékeznek. A cserép edényt kampóval forgatták a tűz mellett. (1,3,4,5)
 
−
 
−
III.12.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Tarlórépát egészben nem savanyítottak, szeletten igen. Egész káposztafejet tettek el az elszelt káposzta közé. Amelyből húshagyó kedden töltött káposztát készítettek. (2,4,6,7)
 
−
 
−
III.13.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
1960-as években. (1,2,3,4,5,6,7)
 
−
 
−
III.14.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Általánosan a csillagos formájút. (2,4,7)
 
−
 
−
III.15.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Igen, használtak. Már nem található. A köpülőfa nyele vadrózsafából volt, ezt az adatközlők megjegyezték. (1,2,3,4,5,6,7)
 
−
 
−
III.16.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5,6,7)
 
−
 
−
III.17.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5,6,7)
 
−
 
−
III.18.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Fonott, köralakú. (1,4,6,7)
 
−
 
−
III.19.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
1950-es évek óta. Összetételi aránya a család ízlése és a rendelkezésre álló alapanyag mennyiségétől függött. A paradicsom, hagyma, burgonya, paprikához még szalonnát és tojást is tettek. (1,3,4,5,7)
 
−
 
−
III.20.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
1910-től. (1,2,3,4,5,6,7)
 
−
 
−
III.21.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Kugli. (1,2,3,4,5,6,7)
 
−
 
−
III.22.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Igen. Négy szélből készült. (3,5,6,7)
 
−
 
−
III.23.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
1940-ig. (1,3,5,6)
 
−
 
−
III.24.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
1940-ben. (1,2,4,6,7)
 
−
 
−
III.25.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
1940-ig. (2,4,6,7)
 
−
 
−
III.26.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
1960 és 1970-es években szűnt meg az ágy párhuzamosan egymás mellé elhelyezése. (2,3,5,6)
 
−
 
−
IV.1.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
A legtöbb esküvőt farsangban tartották. Nem volt esküvő a Húsvét előtti nagyböjtben és a Karácsony előtti Adventben. (1,2,3,4,5,6,7)
 
−
 
−
IV.2.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
1910 körül vasárnapi napokon.
 
−
1960 körül péntek, szombati napokon. (3,5,7)
 
−
 
−
IV.3.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Ha két helyen volt a lakodalom, akkor annál a háznál volt az étkezés utoljára, ahova az ifjú pár került. A násznép mind két helyen megjelent a vendégek a rokonság szerinti megoszlásban mentek a lakodalomba. Az étkezés egyenrangú volt, ebéd és vacsora volt. Külön-külön a lakodalmas házaknál. (2,4,5,7)
 
−
 
−
IV.4.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Az udvaron felállított sátorban. A községi kultúrházban. Étteremben. A lakodalom nem otthon való tartása 1960-as évektől kezdett szokássá válni. (1,3,5,6,7)
 
−
 
−
IV.5.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
1910 körül rozmaringgal díszített bottal járó vőfények. 1980 körül az esküvő előtt 2 héttel a jegyespár. Messzebb lakók meghívót küldenek. (1,3,5,7)
 
−
 
−
IV.6.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Nem volt. (1,2,3,4,5,6,7)
 
−
 
−
IV.7.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
A zenészek általában falubeliek voltak. Hangszereik hegedű, síp, cimbalom, nagybőgő. A zenekar 3-5 főből állt. A zenekart „bandának” hívták. A tangóharmónika 1945 után került a zenekarba. Több lakodalom esetén más faluból hívtak zenészeket. (1,3,5,6,7)
 
−
 
−
IV.8.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Igen, volt. December 13-án hajnalban. A lucázók fát, szalmát vittek magukkal. Beszóltak a házba: „Szabad-e lucázni?” Kiszól a gazda: „Szabad.” A gyerekek leültek a magukkal hozott tuskóra, szalmára és elkezdték mondani.
 
−
„Luca, Luca kitty-kotty kelekotty
 
−
tojanak tiktyok, lúdgyok.
 
−
A kendtekasszony disznajának olyan vastag szalonnája legyen,
 
−
mint a mestergerenda.
 
−
Luca, Luca kitty-kotty
 
−
Mári néni ligy-logy,
 
−
a kendtekasszonynak akkora feneke legyen,
 
−
mint a kemence szája
 
−
Úgy jöjjön rajta a szellő,
 
−
mint a kéménye a füst.
 
−
Ha nem adnak szalonnát, kifúrom a gerendát.”
 
−
Fizetségül aszalt gyümölcsöt kaptak. A háziak a szalmát a tyúkok alá hintették, hogy sokat tojjanak. (1,2,4,6,7)
 
−
 
−
IV.9.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Karácsony este. 1950-ig élt a szokás. A legények regöltek. (1,3,5,7)
 
−
 
−
IV.10.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Régen 1 %. Ma 3 %. (1,2,3,4,5,6,7)
 
−
 
−
IV.11.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
2 X volt rajtuk. A sümegi cserepesek árulták a faluban vagy vásáron. (2,4,6,7)
 
−
 
−
IV.12.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5,6,7)
 
−
 
−
IV.13.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Miklós napján a gyerekek kitették a tiszta cipőjüket az ajtóba. És reggelre a Mikulás a szülők által beletették az ajándékot. Alakoskodásra nem emlékeznek. Láncos bottal a regölők jártak. (3,5,6,7)
 
−
 
−
IV.14.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Angyal, Dadó, pásztorok. Karácsony este az eladó sorban lévő lányok gombócba egy-egy férfi nevet papírra írva belegyúrtak. Forró vízbe tették, amelyik előbb feljött az abban lévő név lesz a leány jövendőbelije. (1,2,3,4,5,6,7)
 
−
 
−
IV.15.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Szent Vendel. (1,2,3,4,5,6,7)
 
−
 
−
IV.16.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Elvisz a cigány, Krampusz. (1,4,6,7)
 
−
 
−
IV.17.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Karácsony másnapján a lakásban, mogyoróval a markukba szorítva kérdezték pár-e vagy sem? Ha eltalálták, elvehették a mogyorót, ha nem tenni kellett hozzá. Játék volt. (1,3,5,6,7)
 
−
 
−
IV.18.
 
−
Karmacs
 
−
 
−
Nagyorrú bácsit. (1,2,3,4,5,6,7)
 

A lap 2014. február 19., 22:30-kori változata