Zalaszentgyörgy - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 16., 17:02-n

2014-09-16T17:02:04Z

Nagy Krisztina: /* 4. Család, közösség, világkép */

2014-05-14T19:44:46Z

‎4. Család, közösség, világkép

Nagy Krisztina, 2014. május 14., 12:13-n

2014-05-14T12:13:10Z

Nagy Krisztina, 2014. május 14., 11:52-n

2014-05-14T11:52:44Z

Nagy Krisztina, 2014. május 14., 11:46-n

2014-05-14T11:46:15Z

Nagy Krisztina: /* 2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb. */

2014-05-14T11:44:17Z

‎2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

Nagy Krisztina: /* 2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)? */

2014-05-14T11:44:08Z

‎2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Nagy Krisztina: /* 2.16. */

2014-05-14T11:43:55Z

‎2.16.

Nagy Krisztina: /* 2.15. */

2014-05-14T11:43:18Z

‎2.15.

Nagy Krisztina: /* 2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): */

2014-05-14T11:43:02Z

‎2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

@@ 490. sor: / 490. sor: @@
 [[Kategória:Zalacséb]]
 [[Kategória:Települések]]
-Viszák
+[[Kategória:Viszák]]
-Őriszentpéter
+[[Kategória:Őriszentpéter]]
-Kávás
+[[Kategória:Kávás]]
-Böde
+[[Kategória:Böde]]
-Zalaegerszeg
+[[Kategória:Zalaegerszeg]]
-Zalalövő
+[[Kategória:Zalalövő]]
-Körmend
+[[Kategória:Körmend]]
-Lenti
+[[Kategória:Lenti]]
-Vasvár
+[[Kategória:Vasvár]]
-Csatár
+[[Kategória:Csatár]]
-Szentpál
+[[Kategória:Szentpál]]
-Pankasz
+[[Kategória:Pankasz]]

@@ 351. sor: / 351. sor: @@
 ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
 Farsangkor és szüret után tartottak,  (1,2,3)
 ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
 Böjtben és nyáron nem.
@@ 357. sor: / 358. sor: @@
 ====a) 1910 körül: ====
+Vasárnap
-====b) 1980 körül: ====
+====b) 1960 körül: ====
@@ 364. sor: / 366. sor: @@
 ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
+Általában a lányos háznál tartották.
 ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
+Általában a lányos háznál tartották, itt volt a főétkezés is.
 ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
+Ha két helyen volt, akkor a lány vendégei a lányos háznál, a vőlegény vendégei a vőlegény házánál voltak. (1,2,3)
 === 4.4. ===
 ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
+Gyakran még a háznál, vagy a kultúrházban. (1,2,3)
 ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
+n.a.
 === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
 ====a) 1910 körül: ====
+Vőfények, a lakodalmat megelőző szerdán, csütörtökön.
 ====b) 1980 körül: ====
+A jegyespár vagy meghívóval, esküvő előtt 2-3 héttel. (1,2,3)
 ===4.6. ===
 ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
+Nem tudnak ilyet. (1,2,3)
 ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
+n.a.
 ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
+n.a.
 ====d)Meddig élt ez a szokás?====
+n.a.
 ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
 ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
+Szentpálról, Pankaszból cigányokat hoztak. (1,2,3)
 ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
+n.a.
 ====c) Hány főből állott a zenekar? ====
+n.a.
 ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
+n.a.
 ===4.8. Lucázás===
 ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
+Igen, volt.
 ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
+Lucáztak szalmával, de a kötött szöveget már nem tudják. (1,2,3)
 ===4.9. Regölés ===
 ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
+János napján regöltek, gyerekek, a szöveget már nem tudják. (1,2,3)
 ====b) Meddig élt ez a szokás? ====
 ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
+n.a.
 ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
+n.a.
 ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
+A falu lakosságának 1 %-a. (1,2,3)
 ===4.11. X-el díszített tejesfazék===
 ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
+Virágosat használtak, X-eset nem. (1,2,3)
 ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
+n.a.
 ====c) Hol szerezték be ezeket?====
+n.a.
 ===4.12===
@@ 441. sor: / 443. sor: @@
 =====a) Melyik napon, =====
 =====b) miért, =====
 =====c) kik végezték? =====
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+n.a.
 ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
 =====a) Melyik napon, =====
 =====b) miért, =====
 =====c) kik végezték? =====
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
 ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
+Miklós napján a gyerekek cipőjébe aszaltgyümölcsöt, almát, diót tettek. (1,2,3)
 ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
+Angyal, szalonnás, töpörtyűs meg a koredom. (1,2,3)
 ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
+Szent Vendel az állatok védőszentje. (1,2,3)
 ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
+Elvisz a zsákos ember, elvisz a cigány. (1,2,3)
 ===4.17. Diódobálás ===
 ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
+Nem tudnak róla. (1,2,3)
 ====b) Mikor, hol, miért? ====
+n.a.
 ====c) Írjuk le tömören a szokást!====
+n.a.
 ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
+Adatközlők nem tudnak ilyenről, a holdat isten kalácsának hívják. (1,2,3)
 [[Kategória:Települések]]
@@ 491. sor: / 500. sor: @@
 Vasvár
 Csatár

@@ 350. sor: / 350. sor: @@
 ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
+Farsangkor és szüret után tartottak,  (1,2,3)
 ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
+Böjtben és nyáron nem.
 ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

@@ 258. sor: / 258. sor: @@
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
+n.a.
 ====b) Miért volt így? ====
+n.a.
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+A község helye mindig itt volt, hozzátartozott Zél-puszta, itt uradalom volt néhány cselédháznál. (1,2,3)
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+Ma is van boronaház. (1,2,3)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+A konyha és a szoba közti falra építették, zárt kéményt a 20-as évektől építenek. (1,2,3)
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+Pitvarba nyílt az összes helyiség. (1,2,3)
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+Volt keresztmestergerenda a boronaházban. Földfalu ház nem volt. (1,2,3)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+Az I. világháború idején. (1,2,3)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+Még a századforduló előtt. (1,2,3)
 ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+Volt több is. (1,2,3)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+-70 cm magas padkára. (1,2,3)
 ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+Volt torkos pajta, L alakú nem, lecsapott végű volt. (1,2,3)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+Kétágú kiszedő fával, külön nevet nem tudnak. (1,2,3)
 ===3.12.===
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+Nem savanyítottak egészben, törkölyt sem használtak savanyításra. (1,2,3)
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+Nem savanyítottak egészben, törkölyt sem használtak savanyításra. (1,2,3)
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+Általánosan a 60-as években, de néhány háznál ma is sütnek. (1,2,3)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+Hosszú vesszőíves és csillagalakú is. (1,2,3)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+Használtak egy és kétfülüt is. (1,2,3)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+Kétfülü volt. (1,2,3)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+A hajdinalisztet megpirították, forróvízzel felengedték, zsírt öntöttek rá, ez volt a gánica. (1,2,3)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+Hosszú fonottat ez háromágú volt, köralakút ez kétágú volt, ha redlibe sütötték perec, ha kemencében akkor hőkkön sült volt a neve. (1,2,3)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+Adatgyűjtők emlékezete óta készítenek lecsót, kevés hagymával, paradicsommal, nagyobb része paprika, tojást sütnek rá, vagy tejfölt tesznek hozzá. (1,2,3)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+Paprikát mindig ettek, paradicsomot csak a 20-as évektől. (1,2,3)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+Mákos és diós kalácsot. (1,2,3)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+Igen.
 ====b) Hány szélből készült?====
+széles gatyát viseltek. (1,2,3)
-−
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+Idősek most is viselik, a II. világháború után a fiatalok már nem hordták. (1,2,3)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+Nem szőttek az asszonyok. (1,2,3)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+A 30-as években megszűnt. (1,2,3)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+Az idősebbeknél ma is szokásban van. (1,2,3)
 ==4. Család, közösség, világkép==

@@ 205. sor: / 205. sor: @@
 ===2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
+Hátul rudazókötéllel, elől lánccal. (1,2,3)
 ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
+Enyhén ívelt volt a saroglya. (1,2,3)
 ===2.21. ===
 ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
+Három oldala és feneke volt. Általában egyet használtak, de betakarításkor elől és hátul is volt. (1,2,3)
 ====b) Használtak-e kettőt is?====
+Igen.
 ===2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
+Patkolták a marhákat nyáron. (1,2,3)
 ===2.23. A fejőedény régi neve? ===
+Zséter. (1,2,3)
 ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
 ====a) indítják====
+Na, ne!
 ====b) terelik jobbra ====
+nejde hakk!
 ====c) és balra====
 ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
+Cocám ne, ne. (1,2,3)
 ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
+Pipi, ne, ne. (1,2,3)
 ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
+Kuszi ne. (1,2,3)
 ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
+Kendervágó, tiloló, suk. (1,2,3)
 ===2.29.===
 ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
+Ferde rokkát használtak. (1,2,3)
 ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
+n.a.
 ==3. Ház és háztartás ==
 === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

@@ 202. sor: / 202. sor: @@
 ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
+-4,5 m volt, vendégoldalat nem használtak. (1,2,3)
 ===2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

@@ 199. sor: / 199. sor: @@
 ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
+Szekér a teherhordó, kocsi a szebb, vásározó búcsúra járó volt. (1,2,3)
 ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===

@@ 192. sor: / 192. sor: @@
 ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
+Használtak láncot, ma nyaklószíjat használnak. (1,2,3)
 ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
+A lánc régibb.
 ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
+n.a.
 ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===

@@ 183. sor: / 183. sor: @@
 ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
+Igen.
 ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
+n.a.
 ====c) Melyik évszakban?====
+Ősszel használtak. (1,2,3)
 === 2.16. ===

@@ 174. sor: / 174. sor: @@
 ====a) az iga felső fájának nevét: ====
+Felső fa: igafogó
 ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
+Rudat tart szeg: rúdszeg
 ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
+Szélső szegek: igaszeg (1,2,3)
 === 2.15. ===