Zalaszegvár - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 16., 16:58-n

2014-09-16T16:58:55Z

Nagy Krisztina, 2014. május 15., 12:13-n

2014-05-15T12:13:44Z

Nagy Krisztina, 2014. május 15., 11:52-n

2014-05-15T11:52:14Z

Nagy Krisztina, 2014. május 15., 11:50-n

2014-05-15T11:50:47Z

Nagy Krisztina, 2014. május 15., 10:11-n

2014-05-15T10:11:45Z

Nagy Krisztina, 2014. május 15., 09:52-n

2014-05-15T09:52:10Z

Változtatások megtekintése

Nagy Krisztina, 2014. május 15., 09:36-n

2014-05-15T09:36:44Z

Nagy Krisztina, 2014. május 15., 09:03-n

2014-05-15T09:03:09Z

Nagy Krisztina: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Németh Sándor, 1920 |-…”

2014-05-15T08:45:50Z

Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Németh Sándor, 1920 |-…”

Új lap

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Németh Sándor, 1920
|-
|
|(2.) Berta Gyuláné, 1919
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Nagy Krisztina
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Zalaszegv%C3%A1r
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
A falu a török időkben költözött a mai helyére, előtte Karakó felé terült el. (1,2)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kasza, Német, Helter, Kis, Molnár. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem volt nagyobb számú beköltözés. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
1959 után mentek el a fiatalok, jobban városba (Ajka, Pest, Veszprém). Előtte kb. 800-an laktak itt, most kb. 300-an. (1)
Háború után. (2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Hosztót, Galsa. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Hosztót, Galsa, Marcalmente: Keresztúr, Karakó, Kamond. (1,2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Kissomlyó, Celldömölk, Jánosháza, Kemenespálfa. (1)
Celldömölk környéke. (2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
A tüskevári cserepesektől. (1,2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Nem tudnak róla. (1,2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Főleg helyben, de ha hoztak, akkor Keresztúrról, Karakóról, Hosztótról. (1)
A környező falvakból. (2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Jánosháza, Sümeg (Erzsébet napi vásár)
====b) Piacra: ====
Jánosháza szerdánként, tej, baromfi, marha, disznó, kukorica, rozs
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
A környező falvakba
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Sümeg, Vasvár, Celldömölk (Mária nevenapja) (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Helyben volt munka, Lázár József nevezetű nagygazdánál dolgoztak. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===
Nem jöttek. (1,2)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Csak saját használatra. (Német Sándor.) (1,2)
====a) kocsikasokat====
n.a.
====b) vesszőkosarakat====
n.a.
====c) szalmafonatú edényeket====
n.a.
====d) szövőbordát ====
n.a.
====e) favillát====
n.a.
====f) fagereblyét====
n.a.
====g) faboronát ====
n.a.
====h) egyebet?====
n.a.
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?====
n.a.

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?===

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===

===2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

===2.23. A fejőedény régi neve? ===

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====

====b) terelik jobbra ====

====c) és balra====

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1980 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1980 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást!====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 16., 16:58-kori változata
529. sor:		529. sor:
	[[Kategória:Veszprém]]		[[Kategória:Veszprém]]
	[[Kategória:Veszprémgalsa]]		[[Kategória:Veszprémgalsa]]
		+	[[Kategória:Jánosházi zenészek]]
		+	[[Kategória:Keresztúri zenészek]]
		+	[[Kategória:Pinkóci zenészek]]

@@ 501. sor: / 501. sor: @@
 ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
+Nem volt ilyen szokás, a diót ajándékozásra használták. (1,2)
 ====b) Mikor, hol, miért? ====
+n.a.
 ====c) Írjuk le tömören a szokást!====
+n.a.
 ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
+Egy ember elment Újhold első vasárnapján tüskét vágni, a Hold felszívta, azért látszik az az ember fönn. (1)
 [[Kategória:Települések]]

@@ 485. sor: / 485. sor: @@
 ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
+Nincs ilyen szokás. (1,2)
 ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
+Kis Jézus, pásztorok, bárányok, tehén, Mária, József, angyalok. (1)
 ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
+Szent Vendel. (1,2)
 ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
+Elvisz az ördög! (1)
 ===4.17. Diódobálás ===

@@ 372. sor: / 372. sor: @@
 ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
+Farsang, május, ádventben sok volt. (1,2)
 ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
+Böjt idején soha. (1,2)
 ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
 ====a) 1910 körül: ====
+vasárnap
 ====b) 1980 körül: ====
+szombat (1,2)
 ===4.3. ===
 ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
+A lányos háznál volt a lakodalom. (1,2)
 ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
+Előfordult, hogy a fiús háznál a mise után ebéd volt, a vacsorára pedig a lányos háznál került sor. A fő étkezés a vacsora volt. (1,2)
 ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
+n.a.
 === 4.4. ===
 ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
+Kultúrházban, vendéglőben. A vacsora a főétkezés, mint régen. (1,2)
 ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
+n.a.
 === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
 ====a) 1910 körül: ====
+Vendéghívogatók (egy idősebb rokon, a lakodalom előtt egy héttel, csak egyszer hívott).(1,2)
 ====b) 1980 körül: ====
+A jegyespár. (1,2)
 ===4.6. ===
 ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
+Nem volt. (1,2)
 ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
+n.a.
 ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
+n.a.
 ====d)Meddig élt ez a szokás?====
+n.a.
 ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
 ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
+Cigányzenészeket Jánosházáról, Keresztúrról, Pinkócról hoztak.(1,2)
 ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
+cimbalom, síp, bőgő, prímás, kontrás összeállítású zenekar (1,2)
 ====c) Hány főből állott a zenekar? ====
+(1,2)
 ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
+A harmonika már az 1930-as
 ===4.8. Lucázás===
 ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
+Luca napján, hajnalban. (1,2)
 ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
+A legények és a gyerekek szalmát hordtak. A gyerekek köszöntöttek. (1,2)
 ===4.9. Regölés ===
 ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
+Karácsony másnapján. (1,2)
 ====b) Meddig élt ez a szokás? ====
+A szokás még pár évvel ezelőtt is élt. (1,2)
 ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
+gyerekek és legények (1,2)
 ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
+n.a.
 ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
+Régen: 5-6 fő/ 800 fő lakosság
 ===4.11. X-el díszített tejesfazék===
 ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
+Igen (1,2)
 ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
+-3 kereszt volt rajtuk. (1,2)
 ====c) Hol szerezték be ezeket?====
+Tüskeváron készítették. (1,2)
 ===4.12===
-====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
+====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprűt vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
+Nem ismernek ilyen szokást. (1,2)
 =====a) Melyik napon, =====
 =====b) miért, =====
 =====c) kik végezték? =====
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+n.a.
 ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
+Nem ismernek ilyen szokást. (1,2)
 =====a) Melyik napon, =====
 =====b) miért, =====
 =====c) kik végezték? =====
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+n.a.
 ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

@@ 260. sor: / 260. sor: @@
 ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
+ferde rokka (1, 2)
 ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
+n.a.
 ==3. Ház és háztartás ==
-=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
+=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falu? ===
+Nem tud ilyet, a szőlőhegyen vannak házak. (2)
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
+n.a.
 ====b) Miért volt így? ====
+n.a.
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+Valamikor úgy költöztek ide. (1)
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+Fecskerakásos és tömős házak vannak a faluban. Még ma is látni fecskerakásosat is, de inkább a gazdasági épületek között. Az adatközlők szerint az 1920-as évektől nem épülnek fecskerakásos lakóházak. (1,2)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+Már gyerekkoromban, zárt kéményt építettek, a régit lebontották, az újat a fal közé rakták. (1)
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+Egy bejárat volt a folyosón vagy gádoron keresztül. (1,2)
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+A vályogházak mestergerendásak voltak, később csak az istállókat építették így. A tömős házakat már nem mestergerendával építették. (1,2)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+Már a szüleim gyerekkorában is volt. Az 1930-as évekig használták. (1)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+Nem olyan régen, 1950-60-as években, de régebben néhány a háború előtt is volt. (1)
 ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+Régen gyakoriak voltak az ilyen házak, de ma már nem találni a faluban. (1,2)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+cm magas alapja volt. (1)
 ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+A háromfiókos keresztpajta volt a gyakori, de volt „L” alakú is a faluban. (1)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+Használtak olyat, amelyet az edény pereme alá akasztottak. (1)
 ===3.12.===
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+Savanyítottak, de lereszelve. Ecetet használtak a savanyításhoz. (1,2)
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+Savanyítottak, de lereszelve. Ecetet használtak a savanyításhoz. (1,2)
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+A háború után, az 1950-es években. (1,2)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+Az a) volt a jellemző, de a b)-t is ismerték. (1,2)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+Igen, kettő füle volt, kb. 8 literes volt. (1,2)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+Nem használtak. (1,2)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+Nem. (1,2)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+Az a) típusú fonottkalács (1), perec, vert perec, kugli, cukros perec (2).
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+Paprika, paradicsom, vöröshagyma, tejföl. (1)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+Az adatközlők gyerekkorában is ették. Kb. 1920-1930-as évek. (1,2)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+Kalács, linzer. (1)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+Voltak olyanok, az 1930-as években viselték. (1)
 ====b) Hány szélből készült?====
+n.a.
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+Már az 1920-as évektől egyberuhában jártak. (1)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+Elvitték szövetni Keresztúrra, Hosztótra. Az 1930-as évek elején a faluban is voltak takácsok. (1,2)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+Volt ilyen szokás, de most is hordják. (1)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+Igen, szokásban volt: 1945 után (1), 1940 után (2) változott meg.
 ==4. Család, közösség, világkép==

@@ 120. sor: / 120. sor: @@
 ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
+Mindig egy temető volt, a mostani. (1,2)
 ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
+n.a.
 ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

@@ 65. sor: / 65. sor: @@
 ====a) Vásárra: ====
-Jánosháza, Sümeg (Erzsébet napi vásár)
+Jánosháza, Sümeg (Erzsébet napi vásár)(1,2)
 ====b) Piacra: ====
-Jánosháza szerdánként, tej, baromfi, marha, disznó, kukorica, rozs
+Jánosháza szerdánként, tej, baromfi, marha, disznó, kukorica, rozs(1,2)
 ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
-A környező falvakba
+A környező falvakba(1,2)
 ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
 Sümeg, Vasvár, Celldömölk (Mária nevenapja) (1,2)
@@ 101. sor: / 101. sor: @@
 ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
+Tüskevári cserépedényeket használtak, ezeket a jánosházi piacon szerezték be. (1,2)
 ===1.16.===
 ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
+Meszesek Sümegről, Rendekről; paprikások Szegedről; üvegesek Ajkáról; edényfoltozó Jánosházáról; fazekasok Tüskevárról; tyukászok Ausztriából. (1,2)
 ====b) Honnan jöttek? ====
+Sümeg,Csabrendek, Szeged, Ajka, Jánosháza, Tüskevár, Ausztria (1,2)
 ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
+meszesek, paprikások, üvegesek, edényfoltozók, fazekasok, tyukászok (1,2)
 ====d) Mit árultak? ====
+mész, paprika, cserépedény (1,2)
 ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
+n.a.
 ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
+Szent János hegyen, a falu határában volt általában a helybeliek szőleje, de itt volt a galsaiak és a pinkóciak szőleje is. (1,2)
 ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===