Vörs - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 16., 16:32-n

2014-09-16T16:32:34Z

Nagy Krisztina: /* b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le. */

2014-05-13T19:20:41Z

‎b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Nagy Krisztina: /* b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le. */

2014-05-13T19:20:10Z

‎b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Nagy Krisztina: /* c) Hány főből állott a zenekar? */

2014-05-13T19:18:46Z

‎c) Hány főből állott a zenekar?

Nagy Krisztina, 2014. május 13., 19:15-n

2014-05-13T19:15:16Z

Nagy Krisztina: /* 4. Család, közösség, világkép */

2014-05-13T19:07:31Z

‎4. Család, közösség, világkép

Változtatások megtekintése

Nagy Krisztina: /* 3. Ház és háztartás */

2014-05-13T18:42:52Z

‎3. Ház és háztartás

Nagy Krisztina: /* 2. Termelés, munka */

2014-05-13T18:18:05Z

‎2. Termelés, munka

Változtatások megtekintése

Nagy Krisztina: /* 1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért? */

2014-05-13T18:04:21Z

‎1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nagy Krisztina: /* 1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit! */

2014-05-13T18:03:57Z

‎1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 16., 16:32-kori változata
544. sor:		544. sor:
	[[Kategória:Tikos]]		[[Kategória:Tikos]]
	[[Kategória:Veszprém]]		[[Kategória:Veszprém]]
		+	[[Kategória:Vörsi zenészek]]
		+	[[Kategória:Helybéli zenészek]]

@@ 442. sor: / 442. sor: @@
 ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
 Nem alakos szokás, énekelve egy fadarabot vittek be a gyerekek, azon ültek. Beköszöntés: "„Szabad-e bemenni kotyoni?” Ének az ismert lucázó ének („Luca, Luca kity-koty, gelegenye kettő…”). Ezt követték a jókívánságok:
 „Adjon az Isten sok jó tehenet,

@@ 443. sor: / 443. sor: @@
 Nem alakos szokás, énekelve egy fadarabot vittek be a gyerekek, azon ültek. Beköszöntés: "„Szabad-e bemenni kotyoni?” Ének az ismert lucázó ének („Luca, Luca kity-koty, gelegenye kettő…”). Ezt követték a jókívánságok:
 „Adjon az Isten sok jó tehenet,
 Tejet, vajat eleget,
@@ 448. sor: / 449. sor: @@
 A gazdaasszony meghintette őket kukoricával, s ha azt akarta, hogy elmenjenek, akkor vízzel is. (3,4)
 ===4.9. Regölés ===

@@ 431. sor: / 431. sor: @@
 n. a.
 ====c) Hány főből állott a zenekar? ====
-Helybeli rezesbanda játszott. A zenekar öt főből állt. Harmonikát nem használtak. (2,3,4)
+A zenekar öt főből állt (2,3,4)
 ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
 Harmonikát nem használtak. (2,3,4)

@@ 534. sor: / 534. sor: @@
 [[Kategória:Települések]]
 [[Kategória:Andocsra]]
 [[Kategória:Győr]]
 [[Kategória:Keszthely]]
 [[Kategória:Sümeg]]
 [[Kategória:Veszprém]]

@@ 282. sor: / 282. sor: @@
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
 ====b) Miért volt így? ====
+n. a.
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+n. a.
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+Boronaház nem volt. Az 1920-as évektől már nem építettek sövényházakat. Az utolsót az 1970-es években bontották le. (2,3,4)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+Szabadkémény esetén lebontották a bolthajtásos tetőt, és így építették vagy a falba vagy a fal mellé a kéményt. Böröczéknél még van ilyen (Ady E. u.). (2,3,4)
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+Általában mindegyik a pitvarra nyílt, de a konyha és a kamra mindig. (2,3,4)
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+Igen. (2,3,4)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+Az 1910-es évektől. (2,3,4)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+után, 1950-es évektől. (2,3,4)
 ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+Nem, csak konyhából fűtött kályha volt. (2,3,4)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+c)normál magasságú padkára. (2,3,4)
 ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+Nem volt, egyenes pajták voltak. (2,3,4)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+Nem volt, egyenes pajták voltak. (2,3,4)
 ===3.12.===
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+Nem. (2,3,4)
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+Nem. (2,3,4)
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+Az 1950-es években. (2,3,4)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+a)csillagos formájú, b)-t is. (2,3,4)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+Igen. (2,3,4)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+Nem volt. (2,3,4)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+Nem készítettek. (2,3,4)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+Karácsonyra: fonott kalácsot a), fonott perecet b). Húsvétra: kuglófot (kuglit). Mindenszentekre: töltetlent nem, hanem rétest. Lakodalomra: mindezeket + fánkot. (2,3,4)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+Hagymával sült paprika mindig is volt. A paradicsom (kevés) az 1950-es években került bele. Krumplit nem főztek bele. (2,3,4)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+Nemigen ettek, esetleg paprikát. A háború után lett általánosabb. (2,3,4)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+Veknit, egyenes vagy patkó alakú, mákkal, dióval töltött tésztát. Szalagárás süteményt (formákra szaggatott tészta), fonott kalácsot, perecet (négyesfonással is). (3)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+-ig hordták (2,3,4)
 ====b) Hány szélből készült?====
+-4 szélből készült (2,3,4)
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+Az 1950-es évekig általános, aztán csak az öregasszonyok. (2,3,4)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+Igen, a háború után szűnt meg. (2,3,4)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+Az 1950-es évekig. (2,3,4)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+Nem állították párhuzamosan. (2,3,4)
 ==4. Család, közösség, világkép==

←Régebbi változat		A lap 2014. május 13., 18:04-kori változata
148. sor:		148. sor:

	===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===		===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
		+	Szent Márton a falu védőszentjének a napja. (1,2,3,4)
		+	Illés napkor „mert egyszer villám csapott a marhák közé”; (3) „villámcsapástól meggyulladt a kepe”. (4)

	==2. Termelés, munka ==		==2. Termelés, munka ==

←Régebbi változat		A lap 2014. május 13., 18:03-kori változata
141. sor:		141. sor:

	===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===		===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
		+	n. a.

	===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===		===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===