Tekenye - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 16., 13:37-n

2014-09-16T13:37:48Z

Tihanyi Anna, 2014. április 29., 10:25-n

2014-04-29T10:25:21Z

Tihanyi Anna: /* c) Hány főből állott a zenekar? */

2014-04-29T10:13:00Z

‎c) Hány főből állott a zenekar?

Tihanyi Anna: /* 2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya. */

2014-04-29T10:10:11Z

‎2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Tihanyi Anna: /* 4. Család, közösség, világkép */

2014-04-29T08:59:52Z

‎4. Család, közösség, világkép

Tihanyi Anna: /* 4.9. Regölés */

2014-04-29T08:56:58Z

‎4.9. Regölés

Tihanyi Anna: /* 4.8. Lucázás */

2014-04-29T08:56:29Z

‎4.8. Lucázás

Tihanyi Anna: /* b) 1930 körül: */

2014-04-29T08:55:35Z

‎b) 1930 körül:

Tihanyi Anna: /* 4. Család, közösség, világkép */

2014-04-29T08:43:00Z

‎4. Család, közösség, világkép

Tihanyi Anna: /* 3. Ház és háztartás */

2014-04-29T08:20:46Z

‎3. Ház és háztartás

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 16., 13:37-kori változata
544. sor:		544. sor:
	[[Kategória:Zalakaros]]		[[Kategória:Zalakaros]]
	[[Kategória:Zalaszentgrót]]		[[Kategória:Zalaszentgrót]]
		+	[[Kategória:Helybéli zenészek]]
		+	[[Kategória:Tekenyei zenészek]]

←Régebbi változat		A lap 2014. április 29., 10:25-kori változata
530. sor:		530. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Ajka]]
		+	[[Kategória:Csehi]]
		+	[[Kategória:Jánosháza]]
		+	[[Kategória:Keszthely]]
		+	[[Kategória:Mihályfa]]
		+	[[Kategória:Óhíd]]
		+	[[Kategória:Rezi]]
		+	[[Kategória:Sümeg]]
		+	[[Kategória:Szalapa]]
		+	[[Kategória:Türje]]
		+	[[Kategória:Tüskeszentpéter]]
		+	[[Kategória:Vasvár]]
		+	[[Kategória:Zalakaros]]
		+	[[Kategória:Zalaszentgrót]]

@@ 419. sor: / 419. sor: @@
 Prímás, kontorás, cimbalmos, nagybőgős, sípos. Kisebb lakodalmakba gyakran csak egy harmónikást hívtak. Az 50-es évektől megjelent a hegedű, harmónika, dob felállás. A 30-as években divat volt a keringő, a csárdás, később a tangó majd a fox. (1,2,3,4,5,6)
 ====c) Hány főből állott a zenekar? ====
 ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

@@ 223. sor: / 223. sor: @@
 ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
-Enyhén hajlított, elől kis „srágla”, hátul masgasabb. (1,2,3,5)
+Enyhén hajlított, elől kis „srágla”, hátul magasabb. (1,2,3,5)
 ===2.21. ===

@@ 467. sor: / 467. sor: @@
 ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
+-10 mindig volt, ez a falu lakosságának kb. 1 %-a (össz lakosság: 1100-1200 fő). (1,2,3,4,5)
 ===4.11. X-el díszített tejesfazék===
 ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
 ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
+-2 X volt a tejesfazékon.
 ====c) Hol szerezték be ezeket?====
+Vásárban vették a cserepesektől.
 ===4.12===
 ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
+Nem. (1,2,3,4,5,6)
 =====a) Melyik napon, =====
 =====b) miért, =====
 =====c) kik végezték? =====
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+n.a.
 ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
+Nem. (1,2,3,4,5,6)
 =====a) Melyik napon, =====
 =====b) miért, =====
 =====c) kik végezték? =====
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+n.a.
 ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
+Nem volt semmilyen szokás. (1,2,3,4,5,6)
 ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
+Régen gyerekek jártak, egy pásztor és egy női ruhába öltözött. A nevükre nem emlékeznek már. Köcsögdudát és csengőt vittek magukkal, de a szöveget is elfelejtették. A szokás már régóta nem él. (1,2,3,5)
 ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
+Szent Vendelt. Ilyenkor nem fogtak be. (1,2,3,4,5,6)
 ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
+Ördög, cigány, kéményseprő. (1,2,3,4,5)
 ===4.17. Diódobálás ===
 ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
+Nem. (1,2,3,4,5,6)
 ====b) Mikor, hol, miért? ====
+n.a.
 ====c) Írjuk le tömören a szokást?====
+n.a.
 ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
+Széles balta, előtte egy bokor (ősszel lehet a legjobban látni). Újhold vasárnap elment egy ember bokrot írtani, a Hold pedig felszítta. (1,3,4)
 [[Kategória:Települések]]

@@ 458. sor: / 458. sor: @@
 ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
+Nem volt szokás a regölés, esetleg újévet köszöntöttek pénzért. (1,2,3,4,5,6)
 ====b) Meddig élt ez a szokás? ====
+n.a.
 ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
+n.a.
 ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
+n.a.
 ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

@@ 426. sor: / 426. sor: @@
 ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
+December 13-án
 ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
 ===4.9. Regölés ===

@@ 377. sor: / 377. sor: @@
 ====b) 1930 körül: ====
 szombat (1,2,3,5)
 ===4.3. ===

@@ 366. sor: / 366. sor: @@
 ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
+A legtöbbet tavasszal és ősszel, vagy farsangkor.
 ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
+Soha nem tartottak böjtön és adventkor. (1,2,3,4,5,6)
 ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
 ====a) 1910 körül: ====
 ====b) 1930 körül: ====
@@ 380. sor: / 382. sor: @@
 ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
+Általában két helyen tartották a lakodalmat, többnyire először a menyasszony házánál.
 ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
+A menyasszony házánál volt az ebéd, majd a délutáni esküvő után mentek a vőlegényes házhoz (vagy ahová költöztek a fiatalok) és itt volt a főétkezés: a vacsora.
 ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
+Minden vendég ment mindkét helyre, esetleg az idősebbek maradtak a menyasszonyos háznál. (1,2,3,4,5,6)
 === 4.4. ===
 ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
+Rendszerint a kultúrházban, vagy Zalaszentgróton étteremben.
 ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
+A lakodalom nem otthon való tartása az 1960-as évektől kezdődött. Az esküvő délután van, a főétkezés szintén a vacsora. (1,2,3,4,5,6)
 === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
 ====a) 1910 körül: ====
+Kétszer hívtak: 1. két héttel a lakodalom előtt mindenki a komájával hívatta meg a vendégeket. 2. előző napon az ifjú pár.
 ====b) 1930 körül: ====
+Egyszer hívják a vendégeket. A közeli rokonokat a jegyespár, a távolabbiakat meghívóval. (1,2,3,4,5,6)
 ===4.6. ===
 ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
+Nem. (1,2,3,4,5,6)
 ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
+n.a.
 ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
+n.a.
 ====d)Meddig élt ez a szokás?====
+n.a.
 ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
 ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
+Volt helybeli zenekar az 1920-as években.
 ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
+Prímás, kontorás, cimbalmos, nagybőgős, sípos. Kisebb lakodalmakba gyakran csak egy harmónikást hívtak. Az 50-es évektől megjelent a hegedű, harmónika, dob felállás. A 30-as években divat volt a keringő, a csárdás, később a tangó majd a fox. (1,2,3,4,5,6)
 ====c) Hány főből állott a zenekar? ====
 ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
+A tangóharmónika az 1930-as években jelent meg.
 ===4.8. Lucázás===

@@ 272. sor: / 272. sor: @@
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
+n.a.
 ====b) Miért volt így? ====
+n.a.
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+Nem, a község mindig itt volt. (1,2,3,4,5)
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+körül Csehi József háza lehetett az utolsó a faluban, a hegyen Nagyék laktak ilyen házban. Pince még most is van (Takács Sándoré). (1,2,3,5)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+A bolthajtást lebontották, a kéményt lepadlásolták, a fal mellé építették az új kéményt. Az 1920-as évektől már csak zárt kéményeket építettek. Farkas Vendel házában (Bádony u.) a kemence még mindig megvan. A fal mellett áll a zárt kémény, amit 1945-ben építettek, vele szemben a lepadlásolt szabadkémény. (1,2,3,4,5)
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+Előfordult, hogy a két szoba ajtaja a konyhára nyílt, de gyakrabban minden ajtó (szoba-konyha-kamra) a „pitarra” nyílt. Cséfai György háza is ilyen volt, amit az 1950-es években bontottak le. Ferenczi Vendelné (Gesztenyés u. 3.) házán ez még a mai napig látható. (1,2,3,4,5)
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+A régi épületeken, még a földfalúakon is, gyakran előfordult, de az I. világháború után ezeket elbontották. Ferenczi Vendelné házán (Gesztenyés u. 3.) a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában fekszenek. (1,2,3,4,5)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+Amióta emlékeznek, mindig volt. Úgy gondolják, hogy az 1900-as években kezdték el. (1,2,3,5)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+A kockaházak építése a II. világháború után lett általános (1950-es években). A hosszúházakat („futóházakat”) az 1930-40-es évekig építették. (1,2,3,4,5,6)
 ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+Sok kívülről fűtős csempés kályha volt a faluban (még ma is: Farkas Gyuláné, Bádonyi u. 10., Ferenczi Vendelné, Gesztenyés u. 3.). Tudnak róla, hogy régen volt kívülről fűtős kemence is a szobákban. (1,2,3,4,5)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+Kb. 50-60 cm magas padkára. (1,2,3,5)
 ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+Csak egyenes pajta volt, leggyakrabban a ház folytatása vagy hátul keresztben állt. Részei: 1. istálló, 2. pajta (itt állt a kocsi), 3. széna tárolására. (1,2,3,4,5)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+Nem használták. (1,2,3,4,5,6)
 ===3.12.===
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+Tarlórépát csak leszelve. (1,2,3,4,5)
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+Csak leszelve, a közepében egy fej káposztát tölteni.
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+Az 1950-es években. (1,2,3,5)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+Más típushoz hasonló, vesszőívek nélkül. Két léc vagy deszka kötéllel felfüggesztve. (1,3,4,5,6)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+Igen. Az 1930-as évekig használtak egy füllel ellátott dongás vajköpülőt. Ismert volt a cserép vajköpülő is, ezt ruhával fedték le. (1,2,3,4,5,6)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+Kölest csak a tyúkoknak adtak, törő nem volt. (1,2,3,4,5,6)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+Nem. (1,2,3,4,5,6)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+Hosszú „fonyott” puszta kalácsot készítettek (a). Előfordult sima, patkóalakú is. (1,2,3,4,5,6)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+Kb. 50 éve készítenek lecsót, előtte csak sütötték a paprikát. A lecsóhoz vöröshagymát pirítanak zsíron, erre teszik az egyforma mennyiségű paprikát és paradicsomot, valamint kevesebb krumplit. Tojást is ütnek rá a végén. (1,2,3,4,5)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+Amióta emlékeznek, mindig. (1,2,3,4,5,6)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+Kalács, szemes sütemény, mákos-, diós tészta. (1,2,3,4,5,6)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+Az 1930-as évekig még templomba is abban jártak.
 ====b) Hány szélből készült?====
+Két szeles volt (kb. 4 m anyagból összeráncolva). (1,2,3,4,5,6)
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+Általános volt az 1930-as évekig, de az idősek hordták amíg éltek (kb. az 1960-as évekig). (1,2,3,5)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+A faluban három asszony szőtt kb. 1955-ig. Egy orosz asszony jött Tekenyére, ő tanított meg még két másik asszonyt a szövésre. (1,2,3,4,5,6)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+Nem tudják. Az idősebbek most sem mennek ki kendő nélkül az utcára. (1,2,3,4,5,6)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+Az 1930-40-es években, de mellette szokás volt a két sarokba állítani az ágyakat. Az 1970-es évekig élt mind a kettő, azután már rekamié lett a divat. (1,2,3,4,5)
 ==4. Család, közösség, világkép==