Szentpéterfa - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 16., 13:28-n

2014-09-16T13:28:13Z

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 16., 13:26-n

2014-09-16T13:26:35Z

Tihanyi Anna, 2014. április 2., 20:23-n

2014-04-02T20:23:37Z

Tihanyi Anna: /* b) 1930 körül: */

2014-04-02T20:03:04Z

‎b) 1930 körül:

Tihanyi Anna: /* 4. Család, közösség, világkép */

2014-04-02T20:02:46Z

‎4. Család, közösség, világkép

Változtatások megtekintése

Tihanyi Anna: /* c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből? */

2014-04-02T19:53:11Z

‎c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

Tihanyi Anna: /* 3. Ház és háztartás */

2014-04-02T19:52:42Z

‎3. Ház és háztartás

Tihanyi Anna: /* 2. Termelés, munka */

2014-04-02T19:46:53Z

‎2. Termelés, munka

Tihanyi Anna: /* c) Búcsúra (Mikor, hova?): */

2014-04-02T19:39:15Z

‎c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Tihanyi Anna: /* 1. Külső kapcsolatok, történeti tudat */

2014-04-02T19:39:00Z

‎1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 16., 13:28-kori változata
515. sor:		515. sor:
	[[Kategória:Helybéli zenészek]]		[[Kategória:Helybéli zenészek]]
	[[Kategória:Szentpéterfai zenészek]]		[[Kategória:Szentpéterfai zenészek]]
		+	[[Kategória:Szakonyfalusi zenészek]]

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 16., 13:26-kori változata
513. sor:		513. sor:
	[[Kategória:Velem]]		[[Kategória:Velem]]
	[[Kategória:Zsidány]]		[[Kategória:Zsidány]]
		+	[[Kategória:Helybéli zenészek]]
		+	[[Kategória:Szentpéterfai zenészek]]

←Régebbi változat		A lap 2014. április 2., 20:23-kori változata
491. sor:		491. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Bécs]]
		+	[[Kategória:Budapest]]
		+	[[Kategória:Egyházasrádóc]]
		+	[[Kategória:Felsőcsatár]]
		+	[[Kategória:Haraszti]]
		+	[[Kategória:Ják]]
		+	[[Kategória:Kertes]]
		+	[[Kategória:Kólom]]
		+	[[Kategória:Kölked]]
		+	[[Kategória:Körmend]]
		+	[[Kategória:Máriacell]]
		+	[[Kategória:Nagykölked]]
		+	[[Kategória:Narda]]
		+	[[Kategória:Pinkamindszent]]
		+	[[Kategória:Pokolfalu]]
		+	[[Kategória:Pónic]]
		+	[[Kategória:Rum]]
		+	[[Kategória:Szigetvár]]
		+	[[Kategória:Szombathely]]
		+	[[Kategória:Vasvár]]
		+	[[Kategória:Velem]]
		+	[[Kategória:Zsidány]]

@@ 388. sor: / 388. sor: @@
 „Sárgarépa, petrezselyem, öregasszony veszedelem!” – kiabálják. A lakodalom helyszínére kísérik a vendégsereget, táncolnak, a szakácsnők várják őket régi eesernyőkön lógó csirkecombbal. (1,4,5,6)
 ====b) 1930 körül: ====
-ugyanaz
+Ugyanaz.
 ===4.6. ===

@@ 266. sor: / 266. sor: @@
 n.a.
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
- A falu helye is mindig itt volt. (1,2,4,5)
+A falu helye is mindig itt volt. (1,2,4,5)
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

@@ 260. sor: / 260. sor: @@
 ==3. Ház és háztartás ==
 === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
+Nem volt a falu határában elkülönült házcsoport.
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
+n.a.
 ====b) Miért volt így? ====
+n.a.
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+ A falu helye is mindig itt volt. (1,2,4,5)
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+Boronából készült lakóházról nem tudnak, itt favázas tömésházak voltak. Skrapits Jánoséké is ilyen volt, 1818-ban készült. A faluban 1929-ben nagy tűzvész pusztított, ekkor ezek leégtek. A legtöbb ilyen ház a Dózsa György utcában volt. (1,4,5)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+A régi szabadkéményes házak füstjét az ajtón engedték ki. Valamikor az ilyen házakban az agyagos földre kupacba rakott fahasábokkal rakott tűzön főztek. Kemence, sparhelyt csak később terjedt el. Zárt kéményt az 50-es évektől építenek. (3,4,5)
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+A szoba + konyha + kamra résznek egy-egy bejárata volt. Mindegyik ajtó kifelé, a tornácra nyílott. A tornácot árpapelvával kevert mésszel meszelték be. (4,5,6)
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+Keresztmestergerendás ház létéről nem tudnak. (1,2,3,5)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+A rakott sparhelytek használata a század elején lett általános. 1957-58-ban még egyes házaknál volt raott sparhelyt. (4,5,6)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+A „kockaházak” a 60-as évek végétől lettek általánosak, egysoros házakat azóta nem építenek. Egysoros házakat a II. világháború óta nem építenek. (2,4,5)
 ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+Ilyen házról nem tudnak, ilyen nem volt. (1,2,3,4)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+A konyhai kemencét a sarokba, jobb oldalra, 80 cm-es padkára építették. Volt 3-6-9-12 kenyér sütésre alkalmas kemence. (4,5,6)
 ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+L alaprajzú b) és e) alaprajzú pajták voltak. (4,5,6)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+Nem volt fazékkiszedő villa, kenyérsütésnél, gyümölcsaszalásnál sütőlapátot, kuruglát használtak. (3,4,5)
 ===3.12.===
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+Tarlórépátcsak legyalulva savanyítottak, hordóban (mosott lábbal gyerekek taposták), sóval, babérlevéllel, tormával (ma birsalmával is). 3 hétig ezt nem szabadott bántani, majd ennek leteltével hetente le kellett mosni. (4,5,6)
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+Káposztát csak legyalulva savanyítottak, hordóban (mosott lábbal gyerekek taposták), sóval, babérlevéllel, tormával (ma birsalmával is). 3 hétig ezt nem szabadott bántani, majd ennek leteltével hetente le kellett mosni. (4,5,6)
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+A kenyér házi sütése a 60-as években szűnt meg. Általánosan. (1,4,5)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+A többnapos kenyeret ecetes ruhával vagy sóval puhították. Az a kenyér, amely huzatot kapott a kelésnél, egy hét után szalagos lett. (4,5,6)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+Használtak fából készült, 2 füllel ellátott dongás vajköpülőt. (4,5,6)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+Köles nem volt, hajdinát is csak régebben (az 50-es évekkel bezárólag) termesztettek. (4,5,6)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+Hajdinából készítettek gánicát. Készítési módja: hajdinaliszt piritása, forrósítása, vízzel felengedték, megtörik, zsírban megfogartják, illetve tejet öntenek rá. (1,4,5)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+Ünnepre, hétköznapra egyaránt sütöttek fonott hosszúkás kalácsot, fonott köralakút fánk-tésztából lakodalomra. (1,3,4)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+Lecsót a 30-as évektől, kb. 35-től fogyasztanak. Sok paprikából, kevés hagymából (2-3 fej), néhány paradicsomból készítik, tojással fogyasztják. (1,3,4,5)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+Paprikát, paradicsomot nyersen 1935-től fogyasztanak, addig nem is ismerték. (1,4,5)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+Karácsonyra fonott hosszúkás, fonott köralakú kalácsot, kuglófot sütöttek. A karácsonyfa a gerendára volt felkötve, innen lógott le. (1,3,4)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+Viseltek a férfiak régen hétköznap és vasárnap is széles gatyát felsőruhaként, házivászonból készült. (1,3,4)
 ====b) Hány szélből készült?====
+n.a.
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+A 20-as évekig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel, blúzzal, pántlikával. (1,3,4)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+Asszonyok nem, csak férfiak szőttek vásznat, 2-3 férfi. (1,3,4,5)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+Ha az utcára kimentek az asszonyok, akkor kötöttek fejkendőt, ha az udvarra, akkor nem. Ez még ma is így van az idősebbeknél. (1,3,4)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+Szokás volt a lakószobában a két ágy párhuzamos egymás mellé tétele az 50-es évekig. (1,3,4,5)
 ==4. Család, közösség, világkép==

@@ 136. sor: / 136. sor: @@
 ==2. Termelés, munka ==
 ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
+Használtak egymáshoz erősítve 3 boronát, általános volt, de mellette egyet, magában is. (1,2,5)
 ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
 ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
+A kézi vetés volt az általános a két világháború között.  A saját földbe kézzel vetettek. (1,2,3,5)
 ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
+-4 vetőgép volt csak a faluban.
 ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
+Gereblyés kaszacsapót (gráblicának hívták) és hajmókot mindenki használt. (1,2,3,4)
 ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
+Használtak ilyen kévekötőfát, „klin” a nevre. (1,2,4,5)
 ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
+Búzából 19, rozsból 21 kévét raktak egy keresztbe. 4-6 keresztet raktak össze, a vihar miatt többet is. Kéve = krizsicsi. 14-17 kéve búzából, rozsból ennél többet is. (1,2,3,6)
 ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
+A kepe 21-es kévéből két keresztet jelent. Kepe = legfelső kéve, kalap. (1,2,4,6)
 ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
+A csép nyele 144-155 cm, illetve 155 cm fölött volt. 155 cm felett „cipi” a neve. (1,2,3)
 ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
+A faluban 4 cséplőgép volt a két világháború között, melyekkel állandó csapat járt, 5-7 %-ot kaptak a cséplésből. (1,2,3)
 ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
+A kicsépelt szalmát nyárssal („razsany”) hordták kazalba, mindenki ezt használta. (1,2,3)
 ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
+A TSZ szervezés után, kb. 1955-ben szűnt meg a hajdina termesztése. A TSZ után még 1-2 évig volt, de a talaj nem bizonyult megfelelőnek. (1,2,3)
 ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
+A burgonya eke utáni, barázdába való vetése az 50-es évek elején jelent meg, kb. 60-ra lett általános. Már a két világháború közötti időszak óta általános. (1,2,3)
 ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
+n.a.
 ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
+n.a.
 ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
 ====a) az iga felső fájának nevét: ====
+n.a.
 ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
+n.a.
 ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
+n.a.
 === 2.15. ===
 ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
+n.a.
 ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
+n.a.
 ====c) Melyik évszakban?====
+n.a.
 === 2.16. ===
 ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
+n.a.
 ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
+n.a.
 ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
+n.a.
 ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
+n.a.
 ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
+n.a.
 ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
+n.a.
 ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
+n.a.
 ===2.21. ===
 ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
+n.a.
 ====b) Használtak-e kettőt is?====
+n.a.
 ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
+n.a.
 ===2.23. A fejőedény régi neve? ===
+n.a.
 ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
 ====a) indítják====
+n.a.
 ====b) terelik jobbra ====
+n.a.
 ====c) és balra====
+n.a.
 ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
+n.a.
 ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
+n.a.
 ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
+n.a.
 ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
+n.a.
 ===2.29.===
 ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
+n.a.
 ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
+n.a.
 ==3. Ház és háztartás ==

@@ 75. sor: / 75. sor: @@
 Körmendre, Szombathelyre
 ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
-a szomszéd falvakba: Nagykölkedre, Harasztiba, Egyházasrádócra, Szentpéterfán július 29-én, Péter-Pálkor és augusztus 20-án van búcsú.
+A szomszéd falvakba: Nagykölkedre, Harasztiba, Egyházasrádócra, Szentpéterfán július 29-én, Péter-Pálkor és augusztus 20-án van búcsú.
 ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
 Vasvárra (szeptember 12., augusztus 15.), Máriacellbe májusban, Kertesre. (1,4,5,6)

@@ 39. sor: / 39. sor: @@
 ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
 ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
+Valamikor csak egy kicsi falu volt, hegyen települt, de mivel ott nem volt víz, leköltözött a völgybe. Neve a hagyomány szerint onnan ered, hogy Szent Péter végig ment a falun. Fontos, hogy templomának eleje csak 1-2 évvel fiatalabb a jáki templomnál. (1,5,6)
 ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]?  Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
+A falu régi családjai: Geosits, Skrapits, Veszalovics, Milisits, Teklits. Régebben beköltözött családokról nem tudnak. (1,2,4,5)
 ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
+Régebben csak horvátok települtek be Horvátországból, Dalmáciából, Szlovéniából. Ma már csak magyarok jönnek, házasodással. (1,4,5)
 ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
+-30 táján sokan mentek ki Amerikába. A 20-as évek elején Bécsbe, Szlovéniába, Stájerországba is többen mentek. 56-ban 18 család, 275 fiatal Ausztriába vándorolt. Az elmúlt években sokan költöztek Szombathelyre, Budapestre. (1,4,5,6)
 ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
+Horvát falvakat tartanak magukhoz hasonlónak: Nardát, Felsőcsatárt, Zsidányt, Pinkamindszentet. Régebben horvát falu volt, de most már magyar Haraszti, Kölked. (4,5,6)
 ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
+A falu a horvát népcsoporthoz, a Gradistyei horvát vidékhez és a Pinka-völgyébe tartozik. (1,2,4,5)
 ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
+Közeli vidék az osztrák falvak, melyek 45 előtt egy csoportot alkottak a horvát falvakkal (Zsidány, Narda, Felsőcsatár, Pinka, Mindszent), ma 3-4 km-re vannak Péterfától. (1,4,5)
 ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
+Híres községek Ják – román kori templomáról, Velem – a Szent Vidről, Rum –Fürts Sándor szülőházáról. (1,4,5)
 ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
+A falut, az itt élő horvátokat krobótoknak, a jákiakat murimájasoknak, a náraiakat dobzósoknak, Zsidányt és Felsőcsatárt Krobótországnak hívják. (1,2,4,5)
 ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
+Régebben, amikor még nem volt határ, osztrák falvakból is házasodtak, így Kertesről. Ma főleg magyar falvakból, leggyakoribb a jákiakkal való házasságkötés és horvát falvakból (Felsőcsatár, Narda, Kölked, Haraszti). (2,3,4,5)
 ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===
 ====a) Vásárra: ====
+Körmendre havonta, lovaskocsin vagy gyalog mentek; Szombathelyre ritkábban, mert messze volt
 ====b) Piacra: ====
+Körmendre, Szombathelyre
 ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
+a szomszéd falvakba: Nagykölkedre, Harasztiba, Egyházasrádócra, Szentpéterfán július 29-én, Péter-Pálkor és augusztus 20-án van búcsú.
 ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
+Vasvárra (szeptember 12., augusztus 15.), Máriacellbe májusban, Kertesre. (1,4,5,6)
 ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
+Csépelni, aratni Csencsmajorba, Erdődi gróf birtokára jártak. Cselédeskedni Szigetvárra, Bécsbe, Belgiumba, kukoricát kapálni Somogyba mentek. A jáki, körmendi majorokba is dolgoztak. Pakliscseken (Pokolfalu) a néni is szolgált. (1,2,4,5)
 ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
+A faluba nem jártak máshonnan dolgozni, mert itt kevés munkalehetőség volt, még a helybeliek is eljártak innen. (2,3,4,5)
 ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
 ====a) kocsikasokat====
+n.a.
 ====b) vesszőkosarakat====
+Eladásra nem, csak maguk számára.
 ====c) szalmafonatú edényeket====
+n.a.
 ====d) szövőbordát ====
+n.a.
 ====e) favillát====
+Eladásra nem, csak maguk számára.
 ====f) fagereblyét====
+Eladásra nem, csak maguk számára.
 ====g) faboronát ====
+Eladásra nem, csak maguk számára.
 ====h) egyebet?====
+n.a.
 ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
+Kocsikasokat, szövőbordát a vásáron vették Körmenden, Szombathelyen. (1,4,5)
 ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
+Jákon készült cserépedényeket használtak, még búcsúk alkalmával hoztak ilyeneket a faluba, de hogy honnan, azt nem tudják. (1,2,4,5)
 ===1.16.===
 ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
+Edényfoltozók, drótos tótok jöttek, javították az edényeket, fazekakat, szitákat, Csehszlovákiából érkeztek, de 1945 után már nem jártak. Tikászok jöttek Kölkedről, Pusztánról, akiknek az asszonyok tojásokat adtak el. Még szalagárusok is voltak a faluban, magasra aggatták az árukat, hogy mindenki lássa, milyen színűek. (1,2,3,4)
 ====b) Honnan jöttek? ====
+Csehszlovákiából, Kölkedről, Pusztánról.
 ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
+Edényfoltozók, drótos tótok, tikászok, szalagárusok.
 ====d) Mit árultak? ====
+Tyúkot, szalagot.
 ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
+Ausztriában voltak a falubelieknek szőlőik, a Kolomi határban, a Ponici erdőben, de már nincsen. (1,2,3,4)
 ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
+n.a.
 ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
+A falunak 2 temploma van, egyik a dombon, a másik a faluban, temető csak a dombi templom mellett van. Szovjet katonák mindkét helyen vannak eltemetve.
 ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
+Nagyobb tömegű emberi csontot találtak, a templom alatti alagútban, török temetkezési hely volt itt. (1,2,4,5)
 ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
+A faluban búcsú Péter-Pálkor, július 29-én és augusztus 20-án (István a templom védőszentje) van. Fogadott ünnepjük nincs. (1,2,3,4)
 ==2. Termelés, munka ==