Szatta - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 16., 13:11-n

2014-09-16T13:11:53Z

Tihanyi Anna: /* 4.17. Diódobálás */

2014-03-24T21:45:59Z

‎4.17. Diódobálás

Tihanyi Anna: /* 4.12 */

2014-03-24T21:45:45Z

‎4.12

Tihanyi Anna: /* 4.11. X-el díszített tejesfazék */

2014-03-24T21:45:09Z

‎4.11. X-el díszített tejesfazék

Tihanyi Anna: /* 4.9. Regölés */

2014-03-24T21:44:57Z

‎4.9. Regölés

Tihanyi Anna: /* 4.6. */

2014-03-24T21:44:41Z

‎4.6.

Tihanyi Anna, 2014. március 17., 20:09-n

2014-03-17T20:09:03Z

Tihanyi Anna: /* a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) */

2014-03-17T20:07:31Z

‎a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Tihanyi Anna: /* 4. Család, közösség, világkép */

2014-03-17T19:51:53Z

‎4. Család, közösség, világkép

Tihanyi Anna: /* 3. Ház és háztartás */

2014-03-17T19:43:26Z

‎3. Ház és háztartás

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 16., 13:11-kori változata
525. sor:		525. sor:
	[[Kategória:Zalaegerszeg]]		[[Kategória:Zalaegerszeg]]
	[[Kategória:Zalalövő]]		[[Kategória:Zalalövő]]
		+	[[Kategória:Pankaszi zenészek]]

@@ 496. sor: / 496. sor: @@
 Nem volt diódobálás. (1,2,3,4,5)
 ====b) Mikor, hol, miért? ====
+n.a.
 ====c) Írjuk le tömören a szokást?====
+n.a.
 ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

@@ 461. sor: / 461. sor: @@
 Nem emlékeznek ilyen szokásokra. (1,2,3,4,5)
 =====a) Melyik napon, =====
 =====b) miért, =====
 =====c) kik végezték? =====
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+n.a.
 ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
 Nem emlékeznek ilyen szokásokra. (1,2,3,4,5)
 =====a) Melyik napon, =====
 =====b) miért, =====
 =====c) kik végezték? =====
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+n.a.
 ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

@@ 452. sor: / 452. sor: @@
 Nem ismeretes az X-el díszített tejesfazék a faluban. (1,2,3,4,5)
 ====b) Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
+n.a.
 ====c) Hol szerezték be ezeket?====
+n.a.
 ===4.12===

@@ 438. sor: / 438. sor: @@
 Nem szoktak regölni. (1,2,3,4,5)
 ====b) Meddig élt ez a szokás? ====
+n.a.
 ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
+n.a.
 ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
+n.a.
 ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

@@ 401. sor: / 401. sor: @@
 Nem volt szándékolt tányér- vagy cseréptörés a lakodalom során. (1,2,3,4,5)
 ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
+n.a.
 ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
+n.a.
 ====d) Meddig élt ez a szokás?====
+n.a.
 ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

←Régebbi változat		A lap 2014. március 17., 20:09-kori változata
498. sor:		498. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Bajánsenye]]
		+	[[Kategória:Bicske]]
		+	[[Kategória:Csöde]]
		+	[[Kategória:Gödörháza]]
		+	[[Kategória:Halastó]]
		+	[[Kategória:Hegyhátszentjakab]]
		+	[[Kategória:Ispánk]]
		+	[[Kategória:Kerkafalva]]
		+	[[Kategória:Körmend]]
		+	[[Kategória:Kőszegpaty]]
		+	[[Kategória:Magyarszombatfa]]
		+	[[Kategória:Muraszombat]]
		+	[[Kategória:Nagyrákos]]
		+	[[Kategória:Őriszentpéter]]
		+	[[Kategória:Pankasz]]
		+	[[Kategória:Szaknyér]]
		+	[[Kategória:Szombathely]]
		+	[[Kategória:Vasvár]
		+	[[Kategória:Velemér]]
		+	[[Kategória:Zalaegerszeg]]
		+	[[Kategória:Zalalövő]]

@@ 384. sor: / 384. sor: @@
 ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
-Ma vendéglőkben és a kultúrotthnban tartják a lakodalmakat. (1,2,3,4,5)
+Ma vendéglőkben és a kultúrotthonban tartják a lakodalmakat. (1,2,3,4,5)
 ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
 n.a.

@@ 361. sor: / 361. sor: @@
 ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
+Május környékén tartották a legtöbb eskövőt, de előfordult minden évszakban. (1,2,3,4,5)
 ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
+n.a.
 ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
 ====a) 1910 körül: ====
+vasárnap
 ====b) 1930 körül: ====
+szombat (1,2,3,4,5)
 ===4.3. ===
 ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
+Mindkét fél házánál tartottak lakodalmat.
 ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
+Két fő étkezés volt.
 ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
+A lányos háznál kezdődött, majd másnap délben mentek át a fiúhoz. A rokonok mindkét félnél jelen voltak. (1,2,3,4,5)
 === 4.4. ===
 ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
+Ma vendéglőkben és a kultúrotthnban tartják a lakodalmakat. (1,2,3,4,5)
 ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
+n.a.
 === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
 ====a) 1910 körül: ====
+Vőfények hívtak, minden háznál egy szalagot kötöttek a botjukra.
 ====b) 1930 körül: ====
+Meghívóval postán keresztül. (1,2,3,4,5)
 ===4.6. ===
 ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
+Nem volt szándékolt tányér- vagy cseréptörés a lakodalom során. (1,2,3,4,5)
 ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
 ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
-====d)Meddig élt ez a szokás?====
+====d) Meddig élt ez a szokás?====
@@ 409. sor: / 409. sor: @@
 ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
+Pankaszról hozták a zenészeket.
 ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
+Prímás, kontrás, cimbalmos, bőgős, sípos.
 ====c) Hány főből állott a zenekar? ====
+n.a.
 ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
+Nem emlékeznek arra, hogy harmonikával zenéltek volna. (1,2,3,4,5)
 ===4.8. Lucázás===
 ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
+December 13-án lucáztak.
 ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
 ===4.9. Regölés ===
 ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
+Nem szoktak regölni. (1,2,3,4,5)
 ====b) Meddig élt ez a szokás? ====
@@ 436. sor: / 444. sor: @@
 ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
+A faluban általában 4-5 öreglegény volt és van. Ez a falu lakosainak mintegy 5 %-át teszi ki ma. (1,2,3,4,5)
 ===4.11. X-el díszített tejesfazék===
-====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
+====a) Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
+Nem ismeretes az X-el díszített tejesfazék a faluban. (1,2,3,4,5)
-====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
+====b) Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
 ====c) Hol szerezték be ezeket?====
@@ 450. sor: / 458. sor: @@
 ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
+Nem emlékeznek ilyen szokásokra. (1,2,3,4,5)
 =====a) Melyik napon, =====
 =====b) miért, =====
@@ 457. sor: / 465. sor: @@
 ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
+Nem emlékeznek ilyen szokásokra. (1,2,3,4,5)
 =====a) Melyik napon, =====
 =====b) miért, =====
@@ 465. sor: / 473. sor: @@
 ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
+A fiatalabb gyerekek kifordított bundába, álarcba és kucsmába öltöztek. Bot volt náluk és láncot zörgettek, így jártak házról-házra. (3,4,5)
 ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
+A faluban nincs hagyománya a betlehemezésnek. (1,2,3,4,5)
 ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
+Nem tiszteltek az állatok védőszentjeként senkit. (1,2,3,4,5)
 ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
+Jön a Mumus, ördög, csendőr, bagoly és elvisz! (1,2,3,4,5)
 ===4.17. Diódobálás ===
 ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
+Nem volt diódobálás. (1,2,3,4,5)
 ====b) Mikor, hol, miért? ====
@@ 486. sor: / 494. sor: @@
 ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
+Favágót, rőzsét vágó embert láttak a régiek a holdban. (1,2,5)
 [[Kategória:Települések]]

@@ 266. sor: / 266. sor: @@
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
+n.a.
 ====b) Miért volt így? ====
+n.a.
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+Az I.1. kérdésben leírt területről költözött a falu erre a helyre. A települést ekkor Pusztaszatának nevezték. Ehhez a területhez közel állítólagos kolostor romok találhatók. Megvizsgálni nem tudtam, mert a növényzet teljesen eluralkodott fölötte. (1,2,3,4,5)
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+A faluban még jelen pillanatban is állnak boronából készült lakóházak. Több favázas is található és egy földfalu is. Ezek az épületek a település összes lakóépületeinek mintegy negyedét jelentik. Még az 1900-as évek elején is épült ház teljesen fából.
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+A kéményt félig a falba építették. Az 1900-as évek elejétől már kizárólag zárt kéményt építettek csak, előtte mászókéményekre emlékeznek. (1,2,3,4,5)
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+Minden helyiségnek volt bejárata az udvarról. Csak egy-két tornác volt a faluban. Az 1900-as évek elején épült házakhoz szinte kivétel nélkül ppítettek kódisállást. (3,4)
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+Volt keresztmestergerendás ház a faluban, de az általam megvizsgált négy épületen ennek semmi jelét sem lehet látni. (1,2,3,4,5)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+Az 1910-es években kezdődött a rakott sparheltek építése, és az 1920-as évek végére lett általános. Minden esetben meghagyták a konyhai kemencét is, és együtt használták a kettőt. (1,2,3,4,5)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+Nem lett általános a kontyolt tetejű házak építése, egy-kettő van csak a faluban. (1,2,3,4,5)
 ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+A szobában kályha volt. (1,2,3,4)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+A konyhai kemencét normál magasságú c) padkára építették. (1,2,3,4,5)
 ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+Csak téglalap alapú pajtát építettek, amihez fából pelyvásházat ragasztottak. (1,2,3,4,5)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+A fazék pocakja alá dugták a kiszedővillát és úgy emelték ki. (5)
 ===3.12.===
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+A répát gyalulva savanyították. (1,2,3,4,5)
-====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+====b) Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+A káposztát is gyalulva savanyították, de nagyon ritkán előfordult, hogy egész káposztát is tettek a gyalult közé. (1,2,3,4,5)
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+Az 1950-es évek elején szűnt meg a kenyér házi sütése. (1,2,3,4,5)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+A kenyértartó formák közül a csillagos forma és a vesszőíves volt elterjedve. (1,2,3,4)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+Használtak füllel ellátott vajköpülőt, két füle volt. (1,2,3,4,5)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+Az ábrák közül a forgórészeknél keskenyített volt elterjedve általánosan. (1,2,3,4,5)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+Forró, sós vízbe dobtak kását és lisztet, majd levették a tűzről és hagyták, hogy megdagadjon. Vizes ruhára szaggatták ki, majd tejfölös zsírral leöntve fogyasztották. Gánicánk nevezték. (1,2)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+Fonott köralakú és fonott hosszúkás kalácsot szoktak sütni ünnepre, de csak kettes fonatút. (1,2,3,4)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+Az 1960-as évektől kezdve esznek rendszeresen lecsót. Paprika, hagyma, paradicsom kerül bele, amire tojást is ütnek. Újabban rizzsel és tarhonyával is készítik. (1,2,4)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+Az 1940-es évektől fogyasztanak rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot. (1,2,3,4,5)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+Diós, mákos, kakaós, lekváros kalácsot szoktak tenni a karácsonyi asztalra, valamint kuglófot is. (1,2,3,4)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+Viseltek régen ünnepre szélesgatyát felsőruhaként.
 ====b) Hány szélből készült?====
+Egy-egy széből készült egy-egy szára. (1,2,3,4,5)
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+Az öregebb asszonyok még a 70-es években is viseltek derékban rögzített szoknyát. (1,2,3,4,5)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+A II. világháború után fokozatosan abbahagyták a házi szövést. (1,2,3,4,5)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+Nem volt kötelező a fejkendő viselete, de azért az 1960-as évekig általában viselték az udvaron kívül. (1,2,3,4,5)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+Még rövid idővel ezelőtt előfordult a faluban, hogy két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek a lakószobában. (1,2,3,4,5)
 ==4. Család, közösség, világkép==