Szakonyfalu - Laptörténet

Tihanyi Anna: /* 4.17. Diódobálás */

2014-03-24T21:36:27Z

‎4.17. Diódobálás

Tihanyi Anna: /* 4.12 */

2014-03-24T21:35:49Z

‎4.12

Tihanyi Anna: /* 4.11. X-el díszített tejesfazék */

2014-03-24T21:35:01Z

‎4.11. X-el díszített tejesfazék

Tihanyi Anna: /* 4.9. Regölés */

2014-03-24T21:34:48Z

‎4.9. Regölés

Tihanyi Anna: /* 1.16. */

2014-03-24T21:33:45Z

‎1.16.

Tihanyi Anna: /* 1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: */

2014-03-24T21:33:29Z

‎1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Tihanyi Anna, 2014. március 8., 14:59-n

2014-03-08T14:59:23Z

Tihanyi Anna, 2014. március 3., 19:01-n

2014-03-03T19:01:51Z

Tihanyi Anna: /* 4. Család, közösség, világkép */

2014-03-03T18:57:34Z

‎4. Család, közösség, világkép

Tihanyi Anna: /* 3. Ház és háztartás */

2014-03-03T18:47:15Z

‎3. Ház és háztartás

@@ 473. sor: / 473. sor: @@
 Nem ismerik a diódobálást. (2)
 ====b) Mikor, hol, miért? ====
+n.a.
 ====c) Írjuk le tömören a szokást?====
+n.a.
 ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

@@ 438. sor: / 438. sor: @@
 n.a.
 =====a) Melyik napon, =====
 =====b) miért, =====
 =====c) kik végezték? =====
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+n.a.
 ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
 Nagyszombaton szoktak örömtüzeket gyújtani. (1)
 =====a) Melyik napon, =====
 =====b) miért, =====
 =====c) kik végezték? =====
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+n.a.
 ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

@@ 429. sor: / 429. sor: @@
 X-el díszített tejesfazekat nem ismernek. (2)
 ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
+n.a.
 ====c) Hol szerezték be ezeket?====
+n.a.
 ===4.12===

@@ 415. sor: / 415. sor: @@
 Regőlni nem szoktak, csak új esztendőt kívánni. (1)
 ====b) Meddig élt ez a szokás? ====
+n.a.
 ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
+n.a.
 ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
+n.a.
 ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

@@ 105. sor: / 105. sor: @@
 Vándorárusok nem jártak a faluban. (1)
 ====b) Honnan jöttek? ====
+n.a.
 ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
+n.a.
 ====d) Mit árultak? ====
+n.a.
 ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===

@@ 79. sor: / 79. sor: @@
 Az iparosok csak a falu számára készítettek termékeket. (1)
 ====a) kocsikasokat====
+n.a.
 ====b) vesszőkosarakat====
+n.a.
 ====c) szalmafonatú edényeket====
+n.a.
 ====d) szövőbordát ====
+n.a.
 ====e) favillát====
+n.a.
 ====f) fagereblyét====
+n.a.
 ====g) faboronát ====
+n.a.
 ====h) egyebet?====
+n.a.
 ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
+n.a.
 ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

@@ 301. sor: / 301. sor: @@
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
-b) és c) típust. (2)
+Vesszőíves és egyéb típusút. (2)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

←Régebbi változat		A lap 2014. március 3., 19:01-kori változata
475. sor:		475. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Csörötnek]]
		+	[[Kategória:Kétvölgy]]
		+	[[Kategória:Rábatótfalu]]
		+	[[Kategória:Szentgotthárd]]

@@ 347. sor: / 347. sor: @@
 ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
+A legtöbb esküvőt ősszel, farsang előtt tartották. (1)
 ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
+n.a.
 ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
 ====a) 1910 körül: ====
+vasárnap
 ====b) 1930 körül: ====
+szombat (1)
 ===4.3. ===
 ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
+A lakodalmat otthon a lányos háznál vagy kocsmában tartották.
 ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
+A főétkezés éjfél után volt.
 ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
+Általában 2 napos lagzikat tartottak, a vendégek egyik nap itt, másik nap ott voltak. (2)
 === 4.4. ===
 ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
+Ma a városban, vendéglőben tartják a lakodalmat. (2)
 ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
+n.a.
 === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
 ====a) 1910 körül: ====
+Vendéghívók jártak rozmaringos, nemzeti színű szalagos kalapban egy héttel a lakodalom előtt.
 ====b) 1930 körül: ====
+Meghívókat küldenek. (2)
 ===4.6. ===
 ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
+Szándékolt tányértörés még kb. 10 éve is volt.
 ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
+A szaskácsné a menyasszony asztala előtt ejtette le a tálat. (2)
 ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
+n.a.
 ====d)Meddig élt ez a szokás?====
+Még kb. 10 éve is volt.
 ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
 ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
+Minden faluban voltak zenészek, cigányok vagy harmonikás.
 ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
+Hangszereik: hegedű, brácsa, nagybőgő, cimbalom. (1)
 ====c) Hány főből állott a zenekar? ====
+n.a.
 ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
+n.a.
 ===4.8. Lucázás===
 ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
+Volt lucázás december 13-án Luca napján.
 ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
+A gyerekek fát szedtek, ezt vitték be a házakba, köszöntőt mondtak, jókívánságokat és pénzt kaptak. E napon nem szabadott varrni, mert akkor bevarrták a tyúkok fenekét. (2)
 ===4.9. Regölés ===
 ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
+Regőlni nem szoktak, csak új esztendőt kívánni. (1)
 ====b) Meddig élt ez a szokás? ====
@@ 422. sor: / 422. sor: @@
 ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
+Csak 2-3 öreglegény volt és van. (1)
 ===4.11. X-el díszített tejesfazék===
 ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
+X-el díszített tejesfazekat nem ismernek. (2)
 ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
@@ 436. sor: / 436. sor: @@
 ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
+n.a.
 =====a) Melyik napon, =====
 =====b) miért, =====
@@ 443. sor: / 443. sor: @@
 ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
+Nagyszombaton szoktak örömtüzeket gyújtani. (1)
 =====a) Melyik napon, =====
 =====b) miért, =====
@@ 451. sor: / 451. sor: @@
 ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
+A gyerekek szoktak beöltözni krampuszoknak. (1)
 ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
+Karácsonykor csak a gyerekek szoktak szent énekeket énekelni. (1)
 ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
+Az állatok védőszentjét nem ismerik. (1)
 ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
+A gyerekeket a bubussal ijesztegették. (2)
 ===4.17. Diódobálás ===
 ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
+Nem ismerik a diódobálást. (2)
 ====b) Mikor, hol, miért? ====
@@ 472. sor: / 472. sor: @@
 ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
+A holdban nem láttak semmilyen alakot. (2)
 [[Kategória:Települések]]

@@ 250. sor: / 250. sor: @@
 ==3. Ház és háztartás ==
 === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
+Csak 3-4 ház volt valamivel feljebb.
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
+Ennek külön neve nem volt.
 ====b) Miért volt így? ====
+n.a.
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+A falu mindig ezen a helyen volt. (1)
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+Boronából készült ház nem volt, az utolsó favázasat kb. 20 éve bontották le. (2)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+Szabadkéményes házaknál a füstöt az ajtón vezették ki. (1)
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+Minden helyiségnek külön ajtaja volt, ezek az udvarra nyíltak. (2)
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+Nem volt a faluban keresztmestergerendás ház. (1)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+A rakott sparhelytek használata 1910 körül általános. (1)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+Az 1900-as évektől általánosak a kockaházak. (2)
 ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+Volt olyan ház, amelynek szobájában konyhából fűtött kemence volt. (2)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
 ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+L alaprajzú pajta volt a faluban. (1)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+Az a) típusú: egyik ágát akasztották a fazék fülébe. (2)
 ===3.12.===
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+Savanyítottak egészben tarlórépát almatörköly között. (2)
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+Savanyítottak egészben káposztát almatörköly között. (2)
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+A kenyér házi sütése kb. 10 éve szűnt meg. (2)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+b) és c) típust. (2)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (2)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+Forgórésznél keskenyített kölestörőt használtak. (2)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+Készítettek hajdinából gánicát. (2)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+Fonott köralakú, sima köralakú kalács került az ünnepi asztalra. (2)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+Szerintük mindig készítettek lecsót. (2)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+Paprikát, paradicsomot gyermekkoruk óta fogyasztanak nyersen. (1,2)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+Karácsonykor mákos, diós, kakaós kalácsot, ritkán süteményt is sütöttek. (2)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+A férfiak itt nem ismerik a széles gatyát. (1)
 ====b) Hány szélből készült?====
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+Az asszonyok hordtak és néhányan viselnek ma is derékben rögzített szoknyát réklivel. (2)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+A faluban senki nem szőtt vásznat, Csörönekről szerezték be. (2)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+A faluban nem volt kötelező fejkendő viselet. (2)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+Régen is és ma is szokás a két ágy párhuzamos egymás mellé tétele. (2)
 ==4. Család, közösség, világkép==