Szőce - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 16., 13:33-n

2014-09-16T13:33:09Z

Tihanyi Anna, 2014. április 20., 16:42-n

2014-04-20T16:42:41Z

Tihanyi Anna: /* 4. Család, közösség, világkép */

2014-04-20T16:14:23Z

‎4. Család, közösség, világkép

Változtatások megtekintése

Tihanyi Anna: /* 3. Ház és háztartás */

2014-04-20T16:03:37Z

‎3. Ház és háztartás

Tihanyi Anna: /* 2. Termelés, munka */

2014-04-20T15:53:59Z

‎2. Termelés, munka

Változtatások megtekintése

Tihanyi Anna: /* 1. Külső kapcsolatok, történeti tudat */

2014-04-20T15:43:24Z

‎1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

Tihanyi Anna, 2014. április 20., 15:35-n

2014-04-20T15:35:23Z

Tihanyi Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- |'''Adatközlők:''' |(1.) |- | |(2.) |- |'''Gyű…”

2014-04-20T15:32:12Z

Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- |'''Adatközlők:''' |(1.) |- | |(2.) |- |'''Gyű…”

Új lap

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====

====b) Piacra: ====

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

===2.23. A fejőedény régi neve? ===

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====

====b) terelik jobbra ====

====c) és balra====

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 16., 13:33-kori változata
527. sor:		527. sor:
	[[Kategória:Zalaegerszeg]]		[[Kategória:Zalaegerszeg]]
	[[Kategória:Zalalövő]]		[[Kategória:Zalalövő]]
		+	[[Kategória:Pankaszi zenészek]]

←Régebbi változat		A lap 2014. április 20., 16:42-kori változata
504. sor:		504. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Bajánsenye]]
		+	[[Kategória:Csatár]]
		+	[[Kategória:Csöde]]
		+	[[Kategória:Felsőjánosfa]]
		+	[[Kategória:Halogy]]
		+	[[Kategória:Hegyhátsál]]
		+	[[Kategória:Hegyhátszentjakab]]
		+	[[Kategória:Ivánc]]
		+	[[Kategória:Ják]]
		+	[[Kategória:Kondorfa]]
		+	[[Kategória:Körmend]]
		+	[[Kategória:Magyarszombatfa]]
		+	[[Kategória:Nádasd]]
		+	[[Kategória:Nagyrákos]]
		+	[[Kategória:Őrimagyarósd]]
		+	[[Kategória:Őriszentpéter]]
		+	[[Kategória:Pankasz]]
		+	[[Kategória:Szaknyér]]
		+	[[Kategória:Vasvár]]
		+	[[Kategória:Velemér]]
		+	[[Kategória:Viszák]]
		+	[[Kategória:Zalaegerszeg]]
		+	[[Kategória:Zalalövő]]

@@ 268. sor: / 268. sor: @@
 ==3. Ház és háztartás ==
 === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
+Valamikor kb. 4 ház alkotott egy majort a falu határában, aminek „Rimány” volt a neve. Szőcének több része volt elnevezve régen és ezek a falurészek gyakran veszekedtek, főleg a legények. Ők verekedtek is sokszor.
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
+A falu részei: Ószeg, Főszeg, Tulsószer, Csalitszer. Ezek a falurészek egymásba értek egyébként. Mindig egy falu volt Szőce. (1,2,3,4,5,6,7,8)
 ====b) Miért volt így? ====
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+A falu mindig a mostani helyén állt.
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+Az utolsó boronaházat az 1970-es években bontották le. (1,2,4,5)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+A régi szabadkéményes házak füstvezetékét lebontották és lepadlásolták a konyhát, ezután félig a falba építettek egy zárt kéményt. Kb. az 1930-as évek óta csak zárt kéményeket építenek. (1,2,4,5,7)
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+A megkérdezettek szerint egybehangzóan 3 db ajtó nyílt a házból a szabadba, udvarra. (1,2,3,5,6,7)
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+Volt a faluban keresztmestergerendás ház, földfalu is (Kossuth u. 25.). (1,2,4,5,7)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+Azt, hogy mikor terjedt el a rakottsparhelt használata, nem tudták megmondani (kezdeti dátumot), de azt állították, hogy az 1910-es évek végére bizonyosan általános volt. (1,2,3,4,5,6,7,8)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+A kockaházak elterjedése és általánossá válása az 1950-es évekre tehető. Kb. 1930-tól nem építenek már régi hosszúházat. (1,2,4,5,7)
 ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+Nem tudnak a megkérdezettek olyan régi házról, amelynek a szobájában a konyhából fűthető kemence lett volna. (1,2,4,5,7)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+Kb. 60-70 cm magas c) normál magasságú padkára építették a konyhai kemencét. (1,2,4,5,7)
 ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+A faluban a megkérdezettek szerint csak „lábas pajta” volt és van. Ez egy háromosztatú nagyjából téglalap alaprajzú falábakon álló gazdasági épületet jelent. A falábak közt nincs oldalfal. Esetleg leeresztett oldaltoldással egy „pelyvakutyó” is társult hozzá. A meglévő pajták alaprajza (rajz). (1,2,4,5,7)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+Nem emlékszik a fazékkiszedő villa használatára. (3,5,6,7,8)
 ===3.12.===
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+A répát csak gyalulva, hordóban savanyították a visszaemlékezések szerint. (1,2,3,5,6,7)
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+A káposztát csak gyalulva, hordóban savanyították a visszaemlékezések szerint. (1,2,3,5,6,7)
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+A kenyér házi sütése az 1950-es évek második felére teljesen megszűnik. (1,2,4,5,7)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+Csillagos a), kétsoros b), és vesszőíves c) kenyértartót is használtak Szőcén, de a legtöbb a b) típusú volt. (1,2,3,4,5,6,7,8)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+Sajnos már egy vajköpülő sincs a faluban, de az elmondások alapján egy füllel ellátott fából készült dongás vajköpülőt használtak Szőcén. (1,2,3,4,5,6,7,8)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+Forgórésznél keskenyített a) és áttört nyelű f) típusú fából készült kölestörő ütőket használtak. (1,2,4,5,7)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+Hajdinából liszttel sűrítve készítettek zsírban hagymával olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak. Gánica volt a neve. (1,2,3,4,5,7)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+Hosszú és köralakú (fonyott) kalácsot készítettek töltetlenül az ünnepekre régen. Sokszor mindkét fajtát „betyár”-nak is nevezték. (1,2,4,5,7)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+Bár már korábban is ismerték, de az 1945 utáni időszakban kezdődött a lecsó gyakori készítése. Krumplit nem tettek bele. Paprika volt a legtöbb, kevesebb paradicsom és egy pár fej hagyma volt a belevaló. (1,2,3,4,5,6)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+A nyers paprika és paradicsom fogyasztása szintén (lsd. III.19.) az 1945-öt követő időszakban terjedt el, és vált általánossá. A legidősebb emberek ma sem esznek paradicsomot nyersen. (1,2,3,4,5,7)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+Mákos, diós kalácsot és lekváros kuglófot tettek a karácsonyi asztalra. (1,2,4,5,7)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
 ====b) Hány szélből készült?====
+A gatya mindegyik szára 1 szélből készült. (1)
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+A II. világháború után már nem viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel, vagy blúzzal. (1,2,4,5,7)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+Az asszonyok soha nem szőttek a faluban, csak fonalat fontak. (1,2,4,5,7)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+előtt senki se ment ki az utcára az asszonyok közül fedetlen fővel. Arról, hogy valakit megszóltak volna ezért, arról nem volt tudomásuk. (1,2,4,5,7)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+Kb. 1960-ig volt szokás a lakószobában az ágyak párhuzamos egymás mellé tétele. De egy két helyen, ahol öregek laknak, ott még a mai napig van ilyen elrendezésű szoba. (1,2,4,5,7)
 ==4. Család, közösség, világkép==

@@ 43. sor: / 43. sor: @@
 ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
 ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
+Erre a kérdésre érdemleges választ nem tudtak adni a megkérdezettek. (1,2,4,5,7)
 ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]?  Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
+A Károly, Török, Balaskó, Németh, Magyar, Papp családok olyan régi Szőcén élő családok, hogy senki sem emlékszik, hogy mikor települtek ide. A Márton családról tudják, hogy valamikor nagyon régen Kondorfáról költöztek Szőcére. Az itt említett családokon kívül más régi családot nem emlegetett egy adatközlő sem. (1,2,4,5,7)
 ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
+Nem tudnak arról, hogy valaha nagy számban betelepültek volna a faluba. (1,2,4,5,7)
 ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
+Nem tudnak arról, hogy valaha nagy számban elköltöztek volna a faluból máshova. (1,2,4,5,7)
 ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
+Hegyhátszentjakab hasonló Szőcéhez, mert közös a katolikus papjuk. Őrimagyarósd pedig abban hasonlít Szőcére, hogy mindkét helyen sok evangélikus él.  (1,2,3,4,5,6,7,8)
 ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
+Szőce az Őrségbe tartozik, ahova még Őriszentpéter, Bajánsenye, Nagyrákos, Szaknyér, Felsőjánosfa, Pankasz tartoznak. (1,2,3,4,5,6,7,8)
 ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
+Csak a Hegyhát és Őrség vidékről beszélnek a megkérdezettek. (Odatartozó községek, lsd: I.6.) (1,2,3,4,5,6,7,8)
 ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
+Ják híres a templomáról, Velemér a cserepeiről, Hegyhátszentjakab pedig újabban a Vadása tóról. Az informátorok szerint Szőce pedig arról híres, ogy erre menekült IV. Béla „kerál” a tatárok elől. A falun keresztül vezet a „kerál út”, amin még a régi király menekült. A régi „kerál út”-on létesített új kocsmát ezért „kerál ivó”-nak nevezték el. (1,2,3,4,5,6,7,8)
 ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
+A falun belül a „fölszegieket” csúfolták, hogy „Fölszegi kobakok!” A szőceiek még torzsalkodtak olykor a hegyhátszentajakabiakkal, mert azok iparosok voltak, nem „pógárok”, azaz jobbágyok. (1,2,4,5,7)
 ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
+Jelentős mértékben házasodtak a szőceik Hegyhátszentjakabról, Őrimagyarósdról, Jánosfáról és Csödéről. Kisebb mértéken a környékbeli egyéb falvakból is házasodtak, de nem említettek egyetlen egy olyan községet sem, ahonnan szándékosan, valami ok miatt nem házasodtak. (1,2,4,5,7)
 ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===
 ====a) Vásárra: ====
+Zalaegerszegre minden hónap második keddjén jártak, Körmendre minden hónap első hétfőjére és Zalalövőre évente négyszer jártak vásárba.
 ====b) Piacra: ====
+Piacra hétfőnként Körmendre jártak.
 ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
+Búcsúba július 26-án mentek Hegyhátszentjakabra, Szentháromság ünnepén  Őrimagyarósdra, Viszákra és Iváncra augusztus 20-án és Halogyra és Nádasdra már nem emlékeztek, hogy mikor. Szőcén Szent Andráskor van a búcsú.
 ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
+Eljártak Vasvárra Mária nevenapján és Csatárra augusztus 15-én. (1,2,4,5,7)
 ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
+Summás munkára hat hónapra elszegődtek Veszprém és Somogy megyébe, de azt hogy melyik községekbe, azt nem tudta egyik megkérdezett sem. Ez a summáskodás az 1930-as években még tartott, de soha sem volt jelentős mértékű a faluban. (Talán azért sem emlékeznek rá a megkérdezettek olyan pontosan, mert ők maguk sem szegődtek el soha.) (1,2,4,5,7)
 ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
+Szőcére soha nem jöttek dolgozni más falvakból. (1,2,4,5,7)
 ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
+Nem, a szőcei emberek soha nem készítettek eladásra más falubelieknek ilyen szerszámokat.
 ====a) kocsikasokat====
+Nem.
 ====b) vesszőkosarakat====
+Nem.
 ====c) szalmafonatú edényeket====
+Nem.
 ====d) szövőbordát ====
+Nem.
 ====e) favillát====
+Nem.
 ====f) fagereblyét====
+Nem.
 ====g) faboronát ====
+Nem.
 ====h) egyebet?====
+Nem.
 ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
+Ők maguk ezeket az eszközöket a körmendi vásáron szerezték be. (1,2,4,5,7)
 ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
+Veleméren és Magyarszombatfán készített cserépedényeket használtak a régiek, amiket vándorárusok szállítottak a faluba. (1,2,4,5,7)
 ===1.16.===
 ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
+A veleméri és a magyarszombatfai cserepesek az 1960-as évekig jártak. A zalalövői meszesek 1950-ig jártak. Az ivánci „tyukászok” kb. 1945-ig jártak tojást és tyukot venni. Az üveges és drótos tótok az I. világháborúig jártak. „Ruhás” cigányok máig járnak a faluban, de hogy honnan jönnek, azt senki sem tudja. (1,2,4,5,6,7)
 ====b) Honnan jöttek? ====
+Velemérről, Magyarszombatfáról, Zalalövőről, Iváncról.
 ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
+Cserepesek, meszesek, tyukászok, üveges tótok, drótos tótok, "ruhás cigányok".
 ====d) Mit árultak? ====
+Cserepet, meszet, ruhát.
 ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
+Nem volt jelentős.
 ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
+Sokkal jellemzőbb volt, hogy őrimagyarósdiaknak és hegyhátszentjakabiaknak volt itt szőlője egész jelentős mennyiségben, mint az ittenieknek más falvak határában. A többi környékbeli falu lakosainak is volt egy-egy kis földje általában a szőlőhegyen, de az előbb említett két falunak volt a legtöbb szőleje a szőcei határban. (1,2,4,5,7)
 ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
+db temető (evangélikus, római katolikus, vegyes) van a faluban. Régről sem emlékeznek más temetőre.
 ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
+Csontot nem találtak nagy mennyiségben sehol a határban, csak egy-két emberi csontot a római katolikus templom udvarában. (1,2,3,,4,5,6,7,8)
 ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
+Nem volt a régiek emlékezete szerint sem soha fogadott ünnepe a falunak. Arra még emlékeznek az idős emberek, hogy jégverés ellen megkongatták a harangokat. (1,2,4,5,7)
 ==2. Termelés, munka ==

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
 |'''Adatfelvétel ideje: '''
+|1987. július
 |-
 |'''Adatközlők:'''
-|(1.)
+|(1.) Özv. Jánoki Istvánné Somogyi Anna, 1904. római katolikus, Szőce, Kölcsey u. 75.
 |-
+|
-|(2.)
+|(2.)	Jánoki István, 1925. római katolikus, Szőce, Kölcsey u. 75.
 |-
 |'''Gyűjtötte:'''
+|Balogh Balázs
 |-
 |'''Wiki feldolgozás:'''
+|Tihanyi Anna
 |-
 |'''A település a Wikipedián:'''
+|http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C5%91ce
 |-
 | '''weboldal:'''
+|http://www.szoce.hu/pages/telepules.aspx
 |}