Nagysimonyi - Laptörténet

Mészáros Csaba, 2015. szeptember 5., 14:59-n

2015-09-05T14:59:47Z

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 16., 10:02-n

2014-09-16T10:02:22Z

Szabó Gabriella: /* 1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? */

2014-04-30T14:58:57Z

‎1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Szabó Gabriella: /* 1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? */

2014-04-30T14:58:46Z

‎1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Szabó Gabriella: /* 1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: */

2014-04-30T14:58:21Z

‎1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Szabó Gabriella: /* 4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)? */

2014-04-30T14:39:41Z

‎4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Szabó Gabriella: /* b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket? */

2014-04-30T14:38:37Z

‎b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Szabó Gabriella: /* 2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? */

2014-04-30T14:36:53Z

‎2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

Szabó Gabriella: /* 4. Család, közösség, világkép */

2014-04-29T00:42:08Z

‎4. Család, közösség, világkép

Szabó Gabriella: /* 3. Ház és háztartás */

2014-04-29T00:32:16Z

‎3. Ház és háztartás

@@ 86. sor: / 86. sor: @@
 Celldömölkre – csütörtökön, Sárvárra – hétfőn és pénteken, Szombathelyre – kedden és pénteken.
 ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
-A környékbeli falvakba: Sitkére, Mihályfára, Tikorcsra, Ostffyasszonyfára, Gércére, stb. Nagysimonyiban régen december 6-án, újabban október második vasárnapján van a búcsú a templom tatarozása emlékére.
+A környékbeli falvakba: Sitkére, Mihályfára, Tokorcsra, Ostffyasszonyfára, Gércére, stb. Nagysimonyiban régen december 6-án, újabban október második vasárnapján van a búcsú a templom tatarozása emlékére.
 ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
 Celldömölk (szeptember 12.), Vasvár (szeptember 12.). (1,2,4,5,6,7)

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 16., 10:02-kori változata
529. sor:		529. sor:
	[[Kategória:Paty]]		[[Kategória:Paty]]
	[[Kategória:Sümeg]]		[[Kategória:Sümeg]]
		+	[[Kategória:Gércei zenészek]]
		+	[[Kategória:Alsósági zenészek]]
		+	[[Kategória:Celli zenészek]]

@@ 140. sor: / 140. sor: @@
 A faluban ma két temető van: a templom melletti a katolikusoké és evangélikusoké, a vasúton túl van egy zsidó temető is. Ezen kívül Intapusztán van egy régi, már nem használatos temető, ahova a cselédek temetkeztek. (1,2,7)
 ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
+n.a.
 ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

←Régebbi változat		A lap 2014. április 30., 14:58-kori változata
132. sor:		132. sor:

	===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===		===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
		+	n.a.

	===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===		===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

@@ 99. sor: / 99. sor: @@
 ====a) kocsikasokat====
+n.a.
 ====b) vesszőkosarakat====
+n.a.
 ====c) szalmafonatú edényeket====
+n.a.
 ====d) szövőbordát ====
+n.a.
 ====e) favillát====
+n.a.
 ====f) fagereblyét====
+n.a.
 ====g) faboronát ====
+n.a.
 ====h) egyebet?====
+n.a.
 ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
 A helybeliek nem készítettek eladásra árut, csak egy kádár család a faluban (Ádám Károly és testvére Gyula), ők készítettek eladásra hordókat. A kocsikast, burittót Malomsokról szerezték be, a kosarakat Bogyoszlóról, Patyról. (1,2,4,5,7)

←Régebbi változat		A lap 2014. április 30., 14:39-kori változata
511. sor:		511. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Auswitz]]
		+	[[Kategória:Ostffyasszonyfa]]
		+	[[Kategória:Gérce]]
		+	[[Kategória:Sitke]]
		+	[[Kategória:Sárvár]]
		+	[[Kategória:Mesteri]]
		+	[[Kategória:Tokorcs]]
		+	[[Kategória:Borkáta]]
		+	[[Kategória:Celldömölk]]
		+	[[Kategória:Vásárosmiske]]
		+	[[Kategória:Szombathely]]
		+	[[Kategória:Mihályfa]]
		+	[[Kategória:Vasvár]]
		+	[[Kategória:Malomsok]]
		+	[[Kategória: Bogyoszló]]
		+	[[Kategória:Paty]]
		+	[[Kategória:Sümeg]]

@@ 321. sor: / 321. sor: @@
 A kerékrépát és a káposztát is csak legyalulva savanyították, egészben nem. (1,2,7)
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+nem
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

@@ 149. sor: / 149. sor: @@
 ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
-A két háború között a közepes gazdaságokban inkább kézzel vetettek: kötényből és nyakba kötött lepedőből is. Géppel a háború előtt csak a (kb. 10) nagygazda vetett. (1,2,3,4,5,6,7)
 ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
+A két háború között a közepes gazdaságokban inkább kézzel vetettek: kötényből és nyakba kötött lepedőből is.
 ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
+Géppel a háború előtt csak a (kb. 10) nagygazda vetett. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

@@ 373. sor: / 373. sor: @@
 ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
+körül a legtöbb esküvőt farsangkor tartották.
 ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
+Nem tartottak nyáron és a böjtök idején. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
 ====a) 1910 körül: ====
+vasárnap
 ====b) 1930 körül: ====
+szombaton(1,2,3)
 ===4.3. ===
 ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
+A lakodalmat a lányos háznál szokták tartani, ott volt a főétkezés. Előfordult, hogy reggel fele átvonultak a vőlegény házhoz, de ott már nagy étkezés nem volt.
 ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
 ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
+Két helyen nem szoktak tartani lakodalmat. (1,2,3,4,5,6)
 === 4.4. ===
 ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
+körül a lakodalom vendéglőben zajlik, leginkább Celldömölkön. (1,2,4,5,6,7)
 ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
@@ 403. sor: / 403. sor: @@
 ====a) 1910 körül: ====
+körül vendéghívó hívta meg a vendégeket a lakodalomba, egyszer hívott, 3 héttel az esküvő előtt.
 ====b) 1930 körül: ====
+körül a vőlegény és a menyasszony hívják meg a vendégeket, 2-3 héttel az esküvő előtt, egyszer hívnak. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===4.6. ===
 ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
+A lakodalom során szándékolt „tányértörés” csak a zsidóknál volt
 ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
+A vőlegénynek a templom előtt egy üvegpohárra kellett lábbal rátoppantani, ha összetört, akkor boldogok lesznek. (1,2,3,4,7)
 ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
@@ 421. sor: / 421. sor: @@
 ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
+Zenészeket Gércéről, Alsóságról, Cellből hoztak a lakodalomba.
 ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
+Zenészcigányok voltak, hegedűn, cimbalmon, sípon (pikula), brácsán, bőgőn játszottak.
 ====c) Hány főből állott a zenekar? ====
+Összesen öten voltak. (1,2,4,5,6,7)
 ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
@@ 432. sor: / 432. sor: @@
 ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
+Lucázni december 10-én jártak és járnak ma is.
 ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
@@ 439. sor: / 449. sor: @@
 ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
+újévkor
 ====b) Meddig élt ez a szokás? ====
+Regölés a II. világháborúig volt.
 ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
+A legények jártak.
 ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
+láncos bottal ütötték az ütemet a regölés szövegére, a lányos házakhoz jártak. (Szövegre nem emlékeztek, csak kisebb töredékekre, szavakra.) (1,2,3,4,5,6,7)
 ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
+A faluban régen is, most is sok az öreglegény, úgy 20 körül volt mindig. (1,2,4,5,6)
 ===4.11. X-el díszített tejesfazék===
 ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
+Ismertek X-szel díszített tejesfazekat, de nem tudják hány X volt rajta. (6,7)
 ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
@@ 462. sor: / 472. sor: @@
 ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
+Nem volt szokás tüzet gyújtani, söprűt égetni, stb. (1,2,3,4,5,6,7)
 =====a) Melyik napon, =====
 =====b) miért, =====
@@ 477. sor: / 487. sor: @@
 ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
+Miklós napkor két ember járt körbe köszönteni, maskarában voltak: kifordított fehér bundában, kucsmában. A gyerekeknek ajándékot adtak. (1,2,4,5,6)
 ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
+A betlehemes játékban 4-5 gyerek szerepelt, pásztorruhában, azaz nagybundában. Többet erről nem tudtak. (4,5,6)
 ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
+Az állatok védőszentje Szent Vendel. (4,5,6)
 ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
+A kisgyerekeket régen a kankussal ijesztegették. (1,2,4,5,6)
 ===4.17. Diódobálás ===
@@ 493. sor: / 503. sor: @@
 ====b) Mikor, hol, miért? ====
+Éjféli misekor a fiúk felmentek a karba, és dióval dobálták a lányokat. (7)
 ====c) Írjuk le tömören a szokást?====
 ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
+A holdban egy ember vágja a fát. Újholdkor késő este vágta a fát és az újhold fölvette/fölszívta. (4,5,6)
 [[Kategória:Települések]]

@@ 277. sor: / 277. sor: @@
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
+A mai községtől korábban elkülönülő házcsoportok: a Simonyi, Sitkeri, Radó hegyen laktak „hegyilakók”, 13-15 család összesen. Majorokban is laktak: Battyánban 5-6 család, valamint Intapusztán is a II. világháborúig.
 ====b) Miért volt így? ====
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+A községnek nem mindig itt volt a helye: régen a Sághegy alatt volt. A Sághegy tűzhányó volt, egyszer kitört és az alatta fekvő falut elárasztotta a hamu. Ez után költözött mai helyére. (1,2,4,5,6,7)
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+A faluban nem volt boronaház, csak tömésház, ilyen még ma is áll néhány. (1,2,4,5,6)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+A szabadkémények átalakítása után a zárt kémény a fal mellé került, vagy félig a falba. Már a 30-as évek vége óta, de a 40-es évektől általánosan csak zárt kéményt építenek. (1,2,4,5,6,7)
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+A legrégibb házaknak leginkább egy kijárata volt a szabadba. Ritkábban (még régebben?) a konyha és a kamra is az udvarra nyílott. (1,2,4,5,6,7)
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+Sok keresztmestergeredás ház volt a faluban, a földfalu (tömés-) házaknak is ez volt. (1,2,4,5,6)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+A rakott sparheltek használata az 1910-es években kezdődött. (4,5,6,7)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+Kockaházakat az 50-es évektől építenek. Egysoros házakat kb. 1955-60 óta nem építenek. (1,2,4,5,6)
 ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+Nem tudnak olyan házról, ahol a szobában kemence lett volna. Kályháról tudnak csak. (1,2,4,5,6)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
 ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+A faluban csak egyenes pajta volt. (1,2,4,5,6)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+Nyílt tűzön főzés esetén hosszú nyelű, kétágú vasvillát használtak a fazék kiszedésére. Az edény fülébe akasztották a villát és kihúzták, majd ruhával fogták meg. (7)
 ===3.12.===
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+A kerékrépát és a káposztát is csak legyalulva savanyították, egészben nem. (1,2,7)
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+A kenyér házi sütése 1960 után szűnt meg, de az 50-es évek vége óta már nagyon kevesen sütöttek. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+A kenyértartó formája legtöbb és kevesebb. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+A dongás vajköpülőnek két füle volt. (1,2,3,4,5,6)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+Kölest, hajdinát nem termeltek. (1,2,4,5,6)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+Hajdinagánica: hajdinalisztből, hagymás zsíron megpirították, vízzel felengedték. (7)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+Töltetlen kalácsok: fonottkalács, kuglóf, legényfogó, kör alakú, kifli. (1,2,4,5,6,7)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+Lecsót a gazdagabbak már a II. világháború előtt készítettek, a zsidóknál még régebb óta volt, tőlük terjedt el. Legtöbb volt benne a paprika, kevesebb paradicsom, hagymával készült, krumplit ritkán tettek bele, tojást gyakrabban. (1,2,4,5,6,7)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+Nyers paprikát és paradicsomot a II. világháború után kezdtek rendszeresen fogyasztani. (1,2,4,5,6,7)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+A karácsonyi asztalra diós kalácsot, mákos kalácsot, mazsolás kuglófot és üreskalácsot tettek. (1,2,4,5,6)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+Viseltek régen a férfiak széles gatyát felsőruhának.
 ====b) Hány szélből készült?====
+Egy és egyharmad szélből készült (az a darab, amit láttam). (1,2,3,4,5,6,7)
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+Az asszonyok derékban rögzített szoknyát 1930-ig hordtak általánosan. (1,2,4,5,6)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+A faluban sok háznál szőttek, de volt takács is: Eszter Sándor. Minden háznál fontak. (1,2,4,5,6,7)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+A fejkendő viselete a II. világháború utántól szűnt meg „kötelező” jelleggel. (4,5,6,7)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+A lakószobában a két ágyat az új bútorok megjelenéséig (1955-60) egymás mellé párhuzamosan tették, azóta összevissza. (1,2,4,5,6)
 ==4. Család, közösség, világkép==