Nagyrákos - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 16., 09:57-n

2014-09-16T09:57:25Z

Szabó Gabriella: /* 4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)? */

2014-04-30T15:07:29Z

‎4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Szabó Gabriella: /* b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket? */

2014-04-30T15:06:25Z

‎b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Szabó Gabriella: /* 2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? */

2014-04-30T15:03:33Z

‎2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

Szabó Gabriella: /* 1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.) */

2014-04-30T15:02:59Z

‎1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Szabó Gabriella: /* 1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: */

2014-04-30T15:01:50Z

‎1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Szabó Gabriella: /* 4. Család, közösség, világkép */

2014-04-28T23:33:48Z

‎4. Család, közösség, világkép

Szabó Gabriella: /* 3. Ház és háztartás */

2014-04-28T23:26:00Z

‎3. Ház és háztartás

Szabó Gabriella: /* 2. Termelés, munka */

2014-04-28T23:21:04Z

‎2. Termelés, munka

Szabó Gabriella: /* 1. Külső kapcsolatok, történeti tudat */

2014-04-28T23:14:05Z

‎1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 16., 09:57-kori változata
491. sor:		491. sor:
	[[Kategória:Pankasz]]		[[Kategória:Pankasz]]
	[[Kategória:Zalalövő]]		[[Kategória:Zalalövő]]
		+	[[Kategória:Pankaszi zenészek]]
		+	[[Kategória:Őriszentpéteri zenészek]]
		+	[[Kategória:Zalalövői zenészek]]

←Régebbi változat		A lap 2014. április 30., 15:07-kori változata
481. sor:		481. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Szalafő]]
		+	[[Kategória:Őriszentpéter]]
		+	[[Kategória:Szentgotthárd]]
		+	[[Kategória:Magyarszombatfa]]
		+	[[Kategória:Velemér]]
		+	[[Kategória:Gödörháza]]
		+	[[Kategória:Devecser]]
		+	[[Kategória:Nemesszer]]
		+	[[Kategória:Pankasz]]
		+	[[Kategória:Zalalövő]]

@@ 300. sor: / 300. sor: @@
 Gyalulva savanyítottak tarlórépát és káposztát, egészben egyiket sem. (1,2,3)
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+nem
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

@@ 134. sor: / 134. sor: @@
 ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
-A gabona kézi vetése az általános. Csak a módosabb gazdák vetettek géppel (kb. 30 %). (1,2,3)
 ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
+A gabona kézi vetése az általános.
 ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
+Csak a módosabb gazdák vetettek géppel (kb. 30 %). (1,2,3)
 ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

@@ 119. sor: / 119. sor: @@
 Nem voltak nagyobb szőlőseik sem az ittenieknek máshol, sem más faluban lakóknak a helyi szőlőhegyen. (1,2,3)
 ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
+nem
 ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===

@@ 84. sor: / 84. sor: @@
 ====a) kocsikasokat====
+n.a.
 ====b) vesszőkosarakat====
+n.a.
 ====c) szalmafonatú edényeket====
+n.a.
 ====d) szövőbordát ====
+n.a.
 ====e) favillát====
+n.a.
 ====f) fagereblyét====
+n.a.
 ====g) faboronát ====
+n.a.
 ====h) egyebet?====
+n.a.
 ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
 Nem készítettek. Rokkát kondorfán, faboronát és kocsikast Őriszentpéteren készítettek. (1,2,3)

@@ 353. sor: / 353. sor: @@
 ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
+körül a legtöbb esküvőt májusban tartották.
 ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
+Télen nem tartottak. (1,2,3)
 ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
 ====a) 1910 körül: ====
+vasárnap
 ====b) 1930 körül: ====
+szombat (1,2,3)
 ===4.3. ===
 ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
+A lakodalmat mindkét fél házánál szokták tartani.
 ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
+A főétkezés a vacsora volt.
 ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
+Ha két helyen volt a lakodalom, mindenki ahhoz ment, aki meghívta őt. (1,2,3)
 === 4.4. ===
 ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
+A lakodalmakat a 80-as években vendéglőben, étkezdében, kultúrházakban tartják. (1,2,3)
 ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
@@ 383. sor: / 383. sor: @@
 ====a) 1910 körül: ====
+a két vőfény egy hónappal a lakodalom előtt hívja meg a vendégeket.
 ====b) 1930 körül: ====
+a jegyespár hívja meg a vendégeket levélben meghívóval vagy személyesen. (1,2,3)
 ===4.6. ===
 ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
+Nem volt. (1,2,3)
 ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
@@ 401. sor: / 401. sor: @@
 ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
+A zenészeket Pankaszról, Őriszentpéterről vagy Zalalövőről hozták.
 ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
+A cigányzenekarban volt: brácsás, kontrás, nagybőgős, cimbalmos és tárogatós.
 ====c) Hány főből állott a zenekar? ====
+Általában 3-4,7-8 főből állt.
 ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
+után jelent meg a harmónika. (1,2,3)
 ===4.8. Lucázás===
 ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
+Nem volt lucázás. (1,2,3)
 ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
@@ 419. sor: / 419. sor: @@
 ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
+Nem szoktak itt regölni. (1,2,3)
 ====b) Meddig élt ez a szokás? ====
@@ 428. sor: / 428. sor: @@
 ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
+Voltak és vannak a faluban öreglegények. A lakosság 5 %-a. (1,2,3)
 ===4.11. X-el díszített tejesfazék===
 ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
+Nem ismeretes az X-el díszített tejesfazék. (1,2,3)
 ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
@@ 442. sor: / 442. sor: @@
 ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
+Nem szoktak. (1,2,3)
 =====a) Melyik napon, =====
 =====b) miért, =====
@@ 457. sor: / 457. sor: @@
 ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
+A cipőt, csizmát kirakták az ablakba, s abba ajándékokat tettek. (1,2,3)
 ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
+Itt nem volt betlehemes játék, mert reformátusok laknak. (1,2,3)
 ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
+Szent Flórián – tűzoltók védőszentje. (1,2,3)
 ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
+Elvisz a bumbus! Elvisz a kankas! (1,2,3)
 ===4.17. Diódobálás ===
 ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
+Nem volt diódobálás semmikor. (1,2,3)
 ====b) Mikor, hol, miért? ====
@@ 478. sor: / 478. sor: @@
 ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
+A régiek a holdban sarlót, emberfejet láttak. (1,2,3)
 [[Kategória:Települések]]

@@ 263. sor: / 263. sor: @@
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+A községnek mindig itt volt a helye. Szerekből áll: Nemesszer, Polgárszer, Alsószer, Csárdaszer, Belsőszer, Devecser. (1,2,3)
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+Még nem bontották le a boronaházból készült lakóházat. Favázas sövényház nem volt. (1,2,3)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+A kéményt általában a falba helyezték. Az 1920-as évek óta építenek kizárólag zárt kéményt. (1,2,3)
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+A szoba-konyha-kamra általában mind külön bejáratúak voltak. A szabadba, pitvarba nyílottak. (1,2,3)
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+Igen, volt a faluban keresztmestergerendás ház. (1,2,3)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+Az 1940-es években lett általános a rakott sparheltek használata. (1,2,3)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+A felszabadulás utáni években. (1,2,3)
 ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+Igen, tudnak. (1,2,3)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+Mindhárom mód elterjedt. (1,2,3)
 ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+„L” alaprajzú pajta volt. (1,2,3)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+A két ág közé fogták a fazekat (b). (1,2,3)
 ===3.12.===
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+Gyalulva savanyítottak tarlórépát és káposztát, egészben egyiket sem. (1,2,3)
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+A kenyér házi sütése az 1950-es években szűnt meg. (1,2,3)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+Kétrészeset. (1,2,3)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+Igen, használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2,3)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+A fából készült kölestörő neve mozsárbot. (1,2,3)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+Igen, készítettek hajdinából kását, málét, gánicát. A gánicát úgy készítették, hogy a forró főtt krumpliba beledagasztották a hajdinalisztet. (1,2,3)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+Hosszúkás, fonott hosszúkás formájú, valamint perecet. (1,2,3)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+Az 1930-as évek óta készítenek gyakrabban lecsót. Régebben nem tettek bele paradicsomot. (60-70 % paprika, 20-30 % paradicsom, 10 % hagyma.) Krumplit sem ma, sem régen nem tettek bele. (1,2,3)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+-es évek óta. (1,2,3)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+Kalácsot, rétest (üres) buktát és beiglit. (1,2,3)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+Igen, viseltek.
 ====b) Hány szélből készült?====
+Két és fél szélből készült. (1,2,3)
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+-1930-as évekig. (1,2,3)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+Igen, szoktak a faluban az asszonyok vásznat szőni. Ennek gyakorlása az 50-es években szűnt meg. (1,2,3)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+Szokás volt, hogy az ágyakat párhuzamosan egymás mellé tették. (1,2,3)
 ==4. Család, közösség, világkép==

@@ 131. sor: / 131. sor: @@
 ==2. Termelés, munka ==
 ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
+Igen, használata általános. (1,2,3)
 ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
+A gabona kézi vetése az általános. Csak a módosabb gazdák vetettek géppel (kb. 30 %). (1,2,3)
 ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
@@ 141. sor: / 141. sor: @@
 ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
+Igen, használták ezeket a szerszámokat. 50-50 %-ban. (1,2,3)
 ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
+Igen, használtak. (1,2,3)
 ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
+vagy 21 kévét szoktak keresztbe rakni. Az összerakott kereszteket nevezték kepének. (1,2,3)
 ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
+Igen, ismerik a kepe szót. Meghatározatlan számú keresztet jelent. (1,2,3)
 ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
+A csép nyele általában 144-155 cm hosszú volt. (1,2,3)
 ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
+A két világháború között gépi cséplés esetén állandó csapat járt a géppel. (1,2,3)
 ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
+körül a kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba. (1,2,3)
 ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
+Az 1960-as években. (1,2,3)
 ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
+A burgonya eke után, barázdába való vetése az 1930-as években kezdődött, s az 1950-es években lett általános. (1,2,3)
 ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
+A rendet lekaszálták, 2-3 napig szétterítve szárogatták, közben megforgatták. Az összegereblyézett rendet petrencének nevezték. (1,2,3)
 ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
+Villával hordták a száraztakarmányt az istállóba. (1,2,3)
 ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
 ====a) az iga felső fájának nevét: ====
 ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
+igaszeg
 ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
+járomszeg (1,2,3)
 === 2.15. ===
 ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
+Igen, használták a fák leveleit almozáshoz.
 ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
 ====c) Melyik évszakban?====
+Ősszel és télen. (1,2,3)
 === 2.16. ===
 ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
+Igen, alkalmaztak. (1,2,3)
 ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
@@ 201. sor: / 202. sor: @@
 ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
+Szekér, amin mindent szállítottak. Kocsi, amin az emberek utaztak. (1,2,3)
 ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
+A szálastakarmányt szállító szekér 350-400 cm. (1,2,3)
 ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
+Lánccal megkötötték az elején, hátul kötéllel megfeszítették. (1,2,3)
 ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
+A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt. (1,2,3)
 ===2.21. ===
 ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
+A szekérkas vesszőből készült.
 ====b) Használtak-e kettőt is?====
+Használtak kettőt is. (1,2,3)
 ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
+Csak az érzékeny körműeket szokták patkolni, nyáron (júniusban). A teheneket és az ökröket is. (1,2,3)
 ===2.23. A fejőedény régi neve? ===
+A fejőedény régi neve: fejőke, föjöke, zséter. (1,2,3)
 ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
 ====a) indítják====
+hej, hej na, ne te
 ====b) terelik jobbra ====
+hikk
 ====c) és balra====
 ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
+Coca-ne. (1,2,3)
 ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
+Pipi, tyutyu ne. (1,2,3)
 ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
+A kutyát a nevén hívják. (1,2,3)
 ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
+A kender és a len töréséhez törősulykot, gerebent és tilót használtak. (1,2,3)
 ===2.29.===
 ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
+Fekvő rokkát használtak. (1,2,3)
 ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
 ==3. Ház és háztartás ==

@@ 35. sor: / 35. sor: @@
 ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
 ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
+Nem tudnak a falu keletkezéséről. (1,2,3)
 ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]?  Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
+A község régi családjai: Baksa, Bita, Orbán, Fölnagy, Sáska. (1,2,3)
 ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
+Nem. (1,2,3)
 ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
+Az 1950-es években költöztek el iparvidékekre (pl. Ajkára). (1,2,3)
 ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
+Szalafőt, Őriszentpéter – a szeres település miatt. (1,2,3)
 ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
+Igen, az Őrségbe. (1,2,3)
 ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
+Göcsej, Hetés, Rába mellék. (1,2,3)
 ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
+Szalafőről, ahol a Kásta található. Őriszentpéter, az Őrség központja. (1,2,3)
 ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
+A falut nem csúfolták, s nem tudnak más községekről csúfolkodó mondásokat. (1,2,3)
 ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
+Igen, gyakori az összeházasodás. Főleg Göcsejből és Rádóc környékéről. (1,2,3)
 ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===
 ====a) Vásárra: ====
+Régebben vásárra és búcsúba jártak gyakrabban. Vásár évente négyszer volt. (1,2,3)
 ====b) Piacra: ====
 ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
+búcsú július első vasárnapján volt (1,2,3)
 ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
 ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
+Tolna megyében és Fejér megyébe summásnak. Göcsejbe és Szentgotthárd környékére csépelni. Kevesen. (1,2,3)
 ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
+Máshonnan nem szoktak ide jönni dolgozni. (1,2,3)
 ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
@@ 100. sor: / 100. sor: @@
 ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
+Nem készítettek. Rokkát kondorfán, faboronát és kocsikast Őriszentpéteren készítettek. (1,2,3)
 ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
+Magyarszombatfán, Veleméren és Gödörházán készített cserépedényeket piacon és vásáron vették. (1,2,3)
 ===1.16.===
 ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
+Köszörűsök, gerencsére, licsések – Szalafőről. Az 1950-es évek óta nem járnak. (1,2,3)
 ====b) Honnan jöttek? ====
@@ 117. sor: / 117. sor: @@
 ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
+Nem voltak nagyobb szőlőseik sem az ittenieknek máshol, sem más faluban lakóknak a helyi szőlőhegyen. (1,2,3)
 ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
 ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
+Két temetőről tudnak. A Nemesszeren található (régi) nemesi temetőről. A (mai) köztemetőről. A katolikus templom udvarán találtak régi sírköveket. (1,2,3)
 ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
 ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
+Igen. Úrnapja – pünkösd után tíz nappal. Elverte a jég a határt, s mindenki elment a templomba imádkozni. (1,2,3)
 ==2. Termelés, munka ==