Nagymizdó - Laptörténet

Mészáros Csaba, 2015. szeptember 5., 14:58-n

2015-09-05T14:58:45Z

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 16., 09:55-n

2014-09-16T09:55:05Z

Szabó Gabriella: /* 4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)? */

2014-04-30T15:23:38Z

‎4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Szabó Gabriella: /* c) Kik regöltek: legények, gyerekek? */

2014-04-30T15:23:22Z

‎c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

Szabó Gabriella: /* 2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? */

2014-04-30T15:22:08Z

‎2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

Szabó Gabriella: /* 4. Család, közösség, világkép */

2014-04-28T19:33:19Z

‎4. Család, közösség, világkép

Változtatások megtekintése

Szabó Gabriella: /* 3. Ház és háztartás */

2014-04-28T19:25:17Z

‎3. Ház és háztartás

Szabó Gabriella: /* 2. Termelés, munka */

2014-04-28T19:18:48Z

‎2. Termelés, munka

Változtatások megtekintése

Szabó Gabriella: /* 1. Külső kapcsolatok, történeti tudat */

2014-04-28T19:08:16Z

‎1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

Szabó Gabriella, 2014. április 28., 18:57-n

2014-04-28T18:57:08Z

@@ 77. sor: / 77. sor: @@
 Körmend, gyümölcsöt, tejterméket a falubeliek is árultak.
 ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
-A faluban Anna búcsú van július 26-át követő vasárnap, Szarvaskenden és Döbörhegen június első vasárnapja (május 1-én is volt, de az megszűnt). Döbörhegynek nem volt temploma, azért jártak Szarvskendre. Nádasdra is jártak. Halastó fehér vasárnapi búcsú. Döröske Jakab búcsú.
+A faluban Anna búcsú van július 26-át követő vasárnap, Szarvaskenden és Döbörhegyen június első vasárnapja (május 1-én is volt, de az megszűnt). Döbörhegynek nem volt temploma, azért jártak Szarvskendre. Nádasdra is jártak. Halastó fehér vasárnapi búcsú. Döröske Jakab búcsú.
 ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
 Vasvár Mária napkor, szeptember 8., Pusztacsatár Nagyasszonykor (augusztus 15.), Kiscell – az ördögök gyalog mentek, három napig tartott. (1,2,3)

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 16., 09:55-kori változata
554. sor:		554. sor:
	[[Kategória:Veszprém]]		[[Kategória:Veszprém]]
	[[Kategória:Kisbér]]		[[Kategória:Kisbér]]
		+	[[Kategória:Alsóberki zenészek]]

←Régebbi változat		A lap 2014. április 30., 15:23-kori változata
533. sor:		533. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Szarvaskend]]
		+	[[Kategória:Halastó]]
		+	[[Kategória:Döröske]]
		+	[[Kategória:Döbörhegy]]
		+	[[Kategória:Katafa]]
		+	[[Kategória:Hegyhátsál]]
		+	[[Kategória:Hegyháthodász]]
		+	[[Kategória:Hegyhátszentjaka]]
		+	[[Kategória:Őriszentpéter]]
		+	[[Kategória:Őrimagyarósd]]
		+	[[Kategória:Szőce]]
		+	[[Kategória:Nagymákfa]]
		+	[[Kategória:Körmend]]
		+	[[Kategória:Zalaegerszeg]]
		+	[[Kategória:Nádasd]]
		+	[[Kategória:Vasvár]]
		+	[[Kategória:Pusztacsatár]]
		+	[[Kategória:Esztergom]]
		+	[[Kategória:Mikostóti]]
		+	[[Kategória:Veszprém]]
		+	[[Kategória:Kisbér]]

@@ 455. sor: / 455. sor: @@
 ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
- a legények a lányos házaknál
+a legények a lányos házaknál
 ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
 A lányok elbújtak a padláson, onnan öntötték nyakon a legényeket hideg vízzel. Amikor lehozták őket „nagy locsolkodás volt”. Mindenkinek külön regöltek, „mindenkinek adtak valakit”.

@@ 146. sor: / 146. sor: @@
 ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
-Vetettek már géppel is. Egyesek szerint volt már tíz vetőgép a faluban, mások szerint ennyi nem volt. A gazdák kisegítették egymást. Valaki szerint inkább kézzel, mások szerint inkább géppel vetettek. (1,2,3,4)
 ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
+Valaki szerint inkább kézzel, mások szerint inkább géppel vetettek. (1,2,3,4)
 ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
+Vetettek már géppel is. Egyesek szerint volt már tíz vetőgép a faluban, mások szerint ennyi nem volt. A gazdák kisegítették egymást.
 ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

@@ 270. sor: / 270. sor: @@
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
+Elkülönülő házcsoport nem volt. A falu határában van a várdomb. Egy része még megvan, homokbányának használják. A Malomrétnek nevezett helyen még megvan a gát maradványa, a pajta már rég összedőlt. (1,2,3,4)
 ====b) Miért volt így? ====
@@ 277. sor: / 277. sor: @@
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+Volt boronaház is, de inkább tömésfalu házak voltak. Tömésfalu még mindig van. A szőlőhegyen sok boronaház van még (a legrégebbi fajták, ahol még kiállnak az összeeresztett boronák). 1935-40 táján volt egy nagy tűzvész, akkor a fél falu leégett. Az utolsó boronaház 3-4 éve dőlt össze. (1,2,3)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+A kéményeket a fal mellé építették. Először mászókéményeket. Ezeket már az 1800-as évek végén építették. 1918 után cilinderkéményt építettek kizárólag. (1,2,3,4)
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+Külön bejárata volt minden helyiségnek. A pitarra nyíltak. (1,2,3,4)
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+Volt keresztmestergerendás a földfalu házakban is. (1,2,3,4)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+Azóta építették be a sparhelteket, amióta téglából építkeztek. Valaki szerint ez ár az 1800-as évek legvégén megtörtént, más szerint az 1910-es években kezdődött. (1,2,3,4)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+A háború után nem épült egysoros ház. Ez után kezdték építeni a sátortetős házakat. (2,3,4)
 ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+A füstös konyháknál volt ilyen megoldás. (1,2,3,4)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+Normál magasságú padkára. (1,2,3,4)
 ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+Torkos pajta volt, de már régen. Azóta szétdöntötték. Téglalap alakú pajtákat építettek később. Valaki már csak erre emlékezik. (1,2,3,4)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+Nem emlékeznek arra, hogy használtak volna valamit. Séroklit használtak. (1,2,3,4)
 ===3.12.===
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+A kerékrépát és a káposztát is legyalulták. (2,3,4)
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+Amióta megszűnt az egyéni gazdálkodás, nem sütnek kenyeret. 1960-ban alakult a TSZ. (1,2,3)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+A b) fajtát használták. (2,3,4)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+Használtak. 5 literes, 30-40 cm magas volt. (1,2,3)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+A hajdiát megfőzték, utána megszárogatták. Megint öntöttek rá egy kevés vizet. Kásacsináló hengerrel letekerték. Utána már úgy kellett csinálni, mint a rizst. A lisztből „stercet” – gánicát készítettek. A lábosban a lisztet felforrósították, megpirították. Forró vízzel megöntötték, elkeverték. Forró zsírral leöntötték. (1,2,3)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+Fonott kalácsokat csináltak. A kör alakút kettőbe fonták, a hosszúkásat háromba. A perecmácsik nagyon kedvelt volt, hívták öntött perecnek is. A búza 2. lisztjéből készült. (1,2,3)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+Lecsót mindig ettek, csak nem ennyit. Az idősebb férfiak nem szeretik annyira. Paradicsomot valaha nagyon keveset tettek bele. Szoktak közé főtt krumplit tenni, volt, aki tojást ütött rá. (1,2,3)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+Kelt tésztákat: mákosat, lekvárosat, diósat (nem beiglit). (1,2,3)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+Nyáron az öregek az 1930-as évekig hordták. Van olyan ember, aki gyerekkorában még hordta. (1,2,3,4)
 ====b) Hány szélből készült?====
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+Azok az asszonyok, akik 1900 előtt születtek, halálukig hordták. (1,2,3,4)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+Az asszonyok csak fontak. Hadászon (Hegyháthodászon), Döbörhegyen, Szőcén volt takács, oda hordták. (1,2,3,4)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+Kendőt hordtak, de ilyen szokás nem volt. (1,2,3,4)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+Van még a faluban olyan ház, ahol az ágyak párhuzamosan vannak. 10-15 éve kezdték lecserélni. (1,2,3,4)
 ==4. Család, közösség, világkép==

@@ 37. sor: / 37. sor: @@
 ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
 ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
 ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]?  Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
+Az ősi családok kihaltak (Szemenyei, Cirák) vagy kihalóban vannak. Bedics (elköltöztek), Szilágyi (elköltöztek), Tompa (valaha 21 Tompa-ház volt a faluban), Busics, Papp, Sebők, Simon, Tegyei. (1,2,3)
 ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
+Nem volt betelepülés, házasságok révén jöttek emberek a faluba. (1,2,3)
 ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
+Két zsellér család elköltözött a faluból, mert kaptak házat máshol. Kitelepülés nem volt a faluból. (1,2,3)
 ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
+falu tartozott egy fárába, ezek Szarvaskend, Nagymizdó, Halastó, Döröske és Döbörhegy. E faluknak a jegyzősége is közös volt, majd a TSZ-é. (1,2,3)
 ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
+A Hegyháthoz tartoznak. Ide tartozik még Döröske, Katafa, Hegyhátsál, Hegyháthodász, Hegyhátszentjaka. (1,2,3)
 ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
+Az Őrség esik legközelebb. Ide sorolják Őriszentpétert, Őrimagyarósdot, Szőcét, a távolabbi falukat nem említik. (1,2,3)
 ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
+Szarvaskenden van a Zsibrik kastély (ma iskola), a Mezőház. A Tóth uraság háza is ott van, gazdájáról azt tartották, hogy 99 felesége volt. Az épületet azóta talán le is bontották. (1,2,3)
 ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
 ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
+Sokan hoztak más faluból párt maguknak, Döbörhegyről, Hologyból, Katafáról. De nem csak közeli falvakból házasodtak. A Tompák szívesen hoztak külfaluból párt. A szegény emberre azt mondták: „Messziről nősült, lyukas a kocsikas, elpotyogott a holmi.” (1,2,3)
 ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===
 ====a) Vásárra: ====
+Körmend, Zalaegerszeg (állat- és kirakodó vásár)
 ====b) Piacra: ====
+Körmend, gyümölcsöt, tejterméket a falubeliek is árultak.
 ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
+A faluban Anna búcsú van július 26-át követő vasárnap, Szarvaskenden és Döbörhegen június első vasárnapja (május 1-én is volt, de az megszűnt). Döbörhegynek nem volt temploma, azért jártak Szarvskendre. Nádasdra is jártak. Halastó fehér vasárnapi búcsú. Döröske Jakab búcsú.
 ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
+Vasvár Mária napkor, szeptember 8., Pusztacsatár Nagyasszonykor (augusztus 15.), Kiscell – az ördögök gyalog mentek, három napig tartott. (1,2,3)
 ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
 ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
+Ide nem jártak, kisbirtokos emberek laktak a faluban. (1,2,3)
 ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
 ====a) kocsikasokat====
 ====b) vesszőkosarakat====
+Kosarat Bejczi György, Bejczi István (meghalt) font. (1,2,3)
 ====c) szalmafonatú edényeket====
@@ 105. sor: / 114. sor: @@
 ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
+Szekéren hozták messziről (hogy honnan azt nem tudják). A körmendi vásáron vették általában. (1,2,3)
 ===1.16.===
 ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
+Teknővájó, bádogos cigányok még a háború után is jártak. A tikászok tojást vettek, nagy kumetos szekerekkel jártak Burgenlandból. Szódavizes is járt. (1,2,3)
 ====b) Honnan jöttek? ====
@@ 119. sor: / 129. sor: @@
 ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
+A szomszéd falvak határában nem volt szőlője a helybelieknek. Saját határban viszont szinte mindenkinek. Az utóbbi időben sokan kivágták. (1,2,3)
 ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
 ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
+működő temetője van a falunak. Van egy Várdombnak nevezett halom, most homokot hordanak. (1,2,3)
 ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
 ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
+Június 21-én van szentségimádás. Ez a 40-es évek óta van. A pápa elrendelte, hogy valamelyik faluban mindennap szentséget kell imádni. (1,2,3)
 ==2. Termelés, munka ==

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
 |'''Adatfelvétel ideje: '''
+|Nagymizdó, 1990. június
 |-
 |'''Adatközlők:'''
-|(1.)
+|1.	Tompa Károly, 1911. Nagymizdó
 |-
+|
-|(2.)
 |-
 |'''Gyűjtötte:'''
+|Kordé Tünde
 |-
 |'''Wiki feldolgozás:'''
+|Szabó Gabriella
 |-
 |'''A település a Wikipedián:'''