Nagymákfa - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 16., 09:53-n

2014-09-16T09:53:09Z

Szabó Gabriella: /* 4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)? */

2014-04-30T16:33:58Z

‎4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Szabó Gabriella: /* 2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? */

2014-04-30T16:32:50Z

‎2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

Szabó Gabriella: /* 4. Család, közösség, világkép */

2014-04-28T18:50:51Z

‎4. Család, közösség, világkép

Szabó Gabriella: /* 3. Ház és háztartás */

2014-04-28T18:46:00Z

‎3. Ház és háztartás

Szabó Gabriella: /* 3. Ház és háztartás */

2014-04-28T18:43:57Z

‎3. Ház és háztartás

Szabó Gabriella: /* 2. Termelés, munka */

2014-04-28T18:27:48Z

‎2. Termelés, munka

Változtatások megtekintése

Szabó Gabriella: /* 1. Külső kapcsolatok, történeti tudat */

2014-04-28T18:21:51Z

‎1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

Szabó Gabriella, 2014. április 28., 18:18-n

2014-04-28T18:18:06Z

Szabó Gabriella: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- |'''Adatközlők:''' |(1.) |- | |(2.) |- |'''Gyű…”

2014-04-28T17:34:15Z

Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- |'''Adatközlők:''' |(1.) |- | |(2.) |- |'''Gyű…”

Új lap

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====

====b) Piacra: ====

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

===2.23. A fejőedény régi neve? ===

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====

====b) terelik jobbra ====

====c) és balra====

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 16., 09:53-kori változata
550. sor:		550. sor:
	[[Kategória:Celldömölk]]		[[Kategória:Celldömölk]]
	[[Kategória:Hidas]]		[[Kategória:Hidas]]
		+	[[Kategória:Helybéli zenészek]]
		+	[[Kategória:Körmendi zenészek]]
		+	[[Kategória:Nagymákfai zenészek]]

←Régebbi változat		A lap 2014. április 30., 16:33-kori változata
517. sor:		517. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Döröske]]
		+	[[Kategória:Döbörhegy]]
		+	[[Kategória:Kismákfa]]
		+	[[Kategória:Gerse]]
		+	[[Kategória:Gersekarát]]
		+	[[Kategória:Katafa]]
		+	[[Kategória:Nádasd]]
		+	[[Kategória:Petőmihályfa]]
		+	[[Kategória:Andrásfa]]
		+	[[Kategória:Kém]]
		+	[[Kategória:Szemegye]]
		+	[[Kategória:Oszkó]]
		+	[[Kategória:Telekes]]
		+	[[Kategória:Bérbaltavár]]
		+	[[Kategória:Hegyszentpéter]]
		+	[[Kategória:Nagytilaj]]
		+	[[Kategória:Győrvár]]
		+	[[Kategória:Csehi]]
		+	[[Kategória:Mindszent]]
		+	[[Kategória:Rábahídvég]]
		+	[[Kategória:Sorokpolány]]
		+	[[Kategória:Vasvár]]
		+	[[Kategória:Zalaegerszeg]]
		+	[[Kategória:Rum]]
		+	[[Kategória:Körmend]]
		+	[[Kategória:Hosszúpereszteg]]
		+	[[Kategória:Nova]]
		+	[[Kategória:Egyházashollós]]
		+	[[Kategória:Püspökmolnári]]
		+	[[Kategória:Rábhídvég]]
		+	[[Kategória:Pest]]
		+	[[Kategória:Celldömölk]]
		+	[[Kategória:Hidas]]

@@ 141. sor: / 141. sor: @@
 ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
-Egy-két embernek volt csupán gépe. A falu zöme kézzel vetett. A II. világháborút közvetlenül megelőző években már inkább géppel vetettek. (1,2,3)
 ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
+A falu zöme kézzel vetett.
 ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
+Egy-két embernek volt csupán gépe.  A II. világháborút közvetlenül megelőző években már inkább géppel vetettek. (1,2,3)
 ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

@@ 375. sor: / 375. sor: @@
 ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
+Farsangkor, tavasszal és szüret után tartották a legtöbb esküvőt.
 ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
+„Az hogy Adventkor és böjtön nem tartottak, az nem tilalom volt, hanem illem.” (1,2,3)
 ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
 ====a) 1910 körül: ====
+szombat, vasárnap
 ====b) 1930 körül: ====
+szombat (nincsenek már fiatalok a faluban, 80 lelkes kisfalu) (1,2,3)
 ===4.3. ===
 ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
+A lakodalmat a lányos háznál tartották a szobában, pajtában, vagy sátorban. Volt úgy, hogy egy-két alkalommal betértek a kocsmába esküvő után, de ez nagyon ritka. Gyakoribb volt, hogy egyből hazamentek. Esti időben vacsoráztak. A lakodalom másnap reggelig tartott. (1,2,3)
 ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
 ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
+Előfordult falubeliek házasságánál, hogy mindkét helyen mulattak. A vacsora ekkor is mindig a lányos háznál volt. (2)
 === 4.4. ===
 ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
+Mostanában nem volt esküvő. 4 fiatal van összesen a faluban. 30 éve nem tartják otthon az esküvőt. (1,2,3)
 ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
@@ 405. sor: / 405. sor: @@
 ====a) 1910 körül: ====
+A menyasszony és a vőlegény hívott. A szülők hívták az öregeket. (A 10-es évekig nem tudnak visszamenni.) Egyszer hívtak, egy héttel előtte.
 ====b) 1930 körül: ====
+Ha nem személyesen hív a menyasszony és a vőlegény, akkor nem mennek el a lakodalomra. (1,2,3)
 ===4.6. ===
 ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
+Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)
 ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
@@ 423. sor: / 423. sor: @@
 ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
+A 30-as évek vége óta volt a faluban zenekar. Barabás Imre volt a prímás, Nyúl Ottó a cimbalmos.” Olyan zenéket játszottunk, amit a rádióban hallottunk.” Előtte Körmendről hoztak zenészeket. Egy kőműves mester játszott három fiával.
 ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
@@ 429. sor: / 429. sor: @@
 ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
+Tangóharmónikások a 30-40-es években voltak. Ezek egyedül játszottak. 3-4 ember is tudott a faluban. (1,2,3)
 ===4.8. Lucázás===
 ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
+A 40-es évekig volt lucázás a faluban.
 ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
+-5 gyerek járt egy csapatban. Szalmát vittek magukkal, mindenhol hagytak egy csutakkal. Diót, almát, aprópénzt kaptak.
 ===4.9. Regölés ===
 ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
+Regölés nem volt a faluban. Időnként vidéki gyerekek jöttek. (1,2,3)
 ====b) Meddig élt ez a szokás? ====
@@ 450. sor: / 464. sor: @@
 ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
+Az utóbbi 30 évben 6-7 öreglegény is volt. (80-an élnek a faluban ma.) (1,2,3)
 ===4.11. X-el díszített tejesfazék===
 ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
+Volt kereszttel díszített tejesfazék.
 ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
 ====c) Hol szerezték be ezeket?====
+Az Őrség vidékéről hozták. Cserepesektől vették a vasvári vásáron. (1,2,3)
 ===4.12===
 ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
+Nem volt ilyen szokás, viszont karácsony este kiabáltak, durrogtattak az utcán, csengettek kolomppal. Az is előfordult, hogy kis csutak szalmát gyújtottak. (1,2,3)
 =====a) Melyik napon, =====
 =====b) miért, =====
@@ 479. sor: / 493. sor: @@
 ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
+A tanító az iskolában tartott ünnepélyt. A nagyobb gyerekek felöltöztek, a szülők odaadták nekik az ajándékot és elvitték a házhoz. (1,2,3)
 ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
+Volt betlehemezés a faluban (az emlékek nagyont öredékesek). Karácsony előestéjén betlehemeztek. 3-4 gyerek volt együtt. Egyik vitte a betlehemet, a többinél láncos bot volt. A Mennyből az angyal-t énekelték. (1,2,3)
 ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
+Szent Vendel – a pásztorok védőszentje. (1,2,3)
 ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
+Elvisz a Kankus! Elvisz a Krampusz! (1,2,3)
 ===4.17. Diódobálás ===
 ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
+Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)
 ====b) Mikor, hol, miért? ====
@@ 500. sor: / 514. sor: @@
 ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
+Emberfejet. Felszippantotta a hold. (1) Ember vágja a tüskés ágat. (2) Favágó ember. (3)
 [[Kategória:Települések]]

@@ 338. sor: / 338. sor: @@
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+A kölest hajdinával keverve hurkába tették. Prószát, málét készítettek a lisztet aludtejjel kell összekeverni és tepsiben kisütni. A gánicát úgy készítették, hogy a lisztet cukros tejjel főzték, majd töpörtyűs zsírral leöntötték. (1,2,3)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+Kuglihuppban kuglófot sütöttek. Kettes, hármasfonású hosszúkás kalácsot készítettek. Kenyérsütéskor karikába is fonták. Perecet készítettek. (1,2,3)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+Az 1910-es években jött be Mákfára a paprika. A Busics család hozta magával (gazdag földbirtokos). (1) Amióta emlékeznek, mindig megették nyersen. (2,3)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+A 10-es évek óta ismerik a lecsót. A II. világháború között kezdték el. A paprika a legtöbb, kevés a paradicsom. Tojást is ütnek rá. (1,2,3)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+Diós, mákos kalácsot. Később bejglit, buktát. (1,2,3)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+A 20-30-as évekig jártak a férfiak gatyában. Ekkor márcsak munkára húzták fel. (1,2,3)
 ====b) Hány szélből készült?====
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+Az asszonyok a 30-as évekig jártak rékliben (lélekmelegítő) és derekas szoknyában. Az idős asszonyoknak a 60-as években még volt „külön ruhájuk”, de ez már nem a hagyományos viselet. (1,2,3)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+Az asszonyok a 30-as évekig szőttek háznál, később már nem érte meg vacakolni vele, mert gyári anyagokat tudtak venni. (1) Nem emlékszem, hogy háznál szőttek volna, Vasváron volt szövőmester, Lantos Győzőnek hívták. (2)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+„Mind fejkendősen jártak a 40-es évekig.” „Turbán – az van minden kurván.” Templomba nem mehettek hajadonfőtt sosem. (1,2,3)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
 ==4. Család, közösség, világkép==

@@ 278. sor: / 278. sor: @@
 ==3. Ház és háztartás ==
 === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
@@ 287. sor: / 289. sor: @@
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+Sem borona, sem sövény házra nem emlékeznek. Viszont volt boronafalu pince és sövényfalu pajta. Tömés és vályog házak voltak már csak az ő idejükben. (1,2,3)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+A szabadkéményeket lebontották és mászókéményt raktak. A 30-as években alakították át az utolsókat. A mászókéményt a fal mellé rakták. Itt (1) a kemencére volt ráépítve. A század eleje óta biztosan zárt kéményeket építenek. (1,2,3)
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+A legrégebbi házaknál minden helyiségnek külön bejárata volt a ternácról. Az utolsó ilyen házat 1946-ban bontották el. Később olyan házakat építettek, amelyeknél a konyháról nyílt a szoba és a kamra. A 30-as években jöttek divatba a hajlított házak. Ekkor már több szoba volt az utcai fronton. 1925-30 óta nem építenek egysoros házakat. 30 éve talán nem is épült új ház. (A falu jelenleg alig 80 fős.) (1,2,3)
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+Istállóba szoktak tenni, lakásba nem. Egysoros gerendák voltak. (1) Volt keresztmestergerenda a házakban is. (2,3)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+A 20-as években már lebontották a rakott sparhelteket. A legutolsó az 50-es években bontották. A múlt században vagy előtte kezdték ezeket építeni. (1,2,3)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+után kezdtek így építkezni. Egysoros házakat 1925-30 óta nem építenek. (1,2,3)
 ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+A szobát kályhával fűtötték. (1,2,3)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+-110 cm magas volt a kemence, a szája közvetlenül a teteje alatt volt. (1) A kemence ajtaja 60-70 cm magasan kezdődött. (2) Alacsony szájú kemencéknél a padló szintjén mélyedés volt. (1,2,3)
 ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
-−
+-
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+Egyenes ágú villát ismernek, ezt azonban csak szalonna kiszedéséhez használták. 120-130 cm hosszú, vasból készült szerszám. (1,2,3)
 ===3.12.===
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+Legyalulták a kerékrépát és a káposztát is. Kerékrépát már kevesebben raktak el. Birsalmát tettek bele az íze miatt. Homokba tettek le kerékrépát egészben. (1,2,3)
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+Az 1950-es évekig. (1,2,3)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+Mindhárom kenyértartót ismerik a faluban. A leggyakoribb a b) fajta. (1,2,3)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+A vajköpülő kb. 60-80 cm magas volt, 6-8 literes. Szája felé szűkült, három abroncsa volt és egy vagy két füle. (1,2,3)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+Az a)-hoz hasonlított a törő, csak szélesebb volt az alja, f) formájú is volt. (1,2,3)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
@@ 367. sor: / 369. sor: @@
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
 ==4. Család, közösség, világkép==

@@ 35. sor: / 35. sor: @@
 ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
 ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
 ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]?  Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
+A falu ősi családjai: Verebélyi, Csupor, Nyúl, Dala, Bodzai, Gallen. (1,2,3)
 ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
+Uradalmakba jöttek gazdasági cselédek. Egyéb bevándorlás nem volt. (1,2,3)
 ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
+-ban 23 fiatal ment ki Nyugatra. 1960-ban a TSZ alakulásakor több család költözött el. A háború előtt kb. 380 lakója volt, most alig 80. 1941-ben vittek el egy zsidó családot (Weisz). (1,2,3)
 ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
+Vasváron volt a jegyzőség. A mai bolt épületében régen volt egy táncterem, ide jártak a szomszédos falvak ifjúsága. Döröske, Döbörhegy, Szarvaskend, Kismákfa, Gerse, Karátföld fiataljai ide jártak. Ezek a falvak „ugyanaz a gazdálkodó, testvérfalvak”. (1,2,3)
 ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
+Ez a falu a Hegyhát pereméhez tartozik. (1,2,3)
 ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
+Hegyhát: Döröske, Döbörhegy, Szarvaskend, Katafa, Nádasd, Petőmihályfa, Andrásfa, Gerse, Karátföld (ma Gersekarát), Oszkó, Telekes, Bérbaltavár, Hegyszentpéter, Nagytilaj, Győrvár, Csehi, Mindszent (ma együtt). Kém és Szemegye már a pereméhez tartozik. (1,2,3)
 ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
+Győrváron volt egy 1848-as csata. Rábahídvégen van egy barokk kastély. Szegény kis községek ezek mind. (1,2,3)
 ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
+Gersén volt 9 ördög: Déri, Döme, Domján, Kis Tubor, Dékán, Öreg Tubor, Kaposi, vén dörzögő Pék Pali. Ezek állítólag rontani tudtak, értettek a „füves dolgokhoz”. Rábahidvégen a gulyás is rontó ember volt, ereje volt az állatokra. Olyan is volt, hogy mákot loptak Gersén és csak söprűn tudtak elmenni. Valamikor garabonciás diák is járt ebben a faluban. Zölddolmányos Jáger törpe lovon járt. Nagymákfán lobot vetett a laska. Rábahídvégen kiharangozták a fahidat, amikor meggyulladt. (1,2,3)
 ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
+A 20-as évekig inkább falun belül házasodtak. Később aztán gyakran a szomszédos falvakból is. Ilyen falvak voltak: Kismákfa, Döröske, Rábahídvég, Sorokpolány, Gersekarát. Ide is jöttek, meg kerültek is el. Egyébként a házasságok nem túl gyakoriak, mert kicsi a falu. (1,2,3)
 ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===
 ====a) Vásárra: ====
+Vasvárra, Zalaegerszegre, Rumba jártak gyakrabban. Elmentek még Körmendre is. Ez is elég gyakori. Hosszúperesztegre ritkán jártak. A kupecek még Novára is elmentek.
 ====b) Piacra: ====
+Vasváron szerdán volt hetipiac. Tejterméket, gyümölcsöt vittek. Körmendre ritkán jártak a nagy távolság miatt.
 ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
+Nagymákfa Vasvárral volt egy fárában (a múlt században teljesen tönkrement az itteni templom). Vasvárral együtt tartott búcsút. Ott augusztus 15-én és szeptember 12-én volt nagy búcsú. Volt olyan, hogy az Őrségből 10-15 „zászlóhad” is jött. Rábahídvégen Szent Háromságkor van búcsú. Dörösként Sarlós Nagyasszonykor, Egyházashollóson erre egy hétre, Püspökmolnáriban áldozócsütörtökön.
 ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
+Vasvárra, Cellbe szeptember első vasárnapján. (1,2,3)
 ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
+Néhányan eljártak Csornára, Somogy, Sopron megyébe summásnak. A nagycsaládokból jutottak. Szórványosan a püspökmolnári apátplébánoshoz. Egy-két lány Pestre ment szolgálni. A szálláshelyi majorba is mentek (Gerse határa). Lányok dolgoztak napszámosként a szőlőben. (1,2,3)
 ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
+Télen egy-két ember fátvágni részesként Rábahídvégről, Egyházashollósról, Hidasról. (1,2,3)
 ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
+Eladásra semmit sem készítettek, de mindig volt egy-két ember, aki fúrt-faragott. Minden parasztember maga kötött söprűt, zsombort, szakajtót, méhkast. Kenesei Lajos most is köt kosarat. (1,2,3)
 ====a) kocsikasokat====
@@ 103. sor: / 106. sor: @@
 ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
+Az Őrségből hozták lovaskocsin. Piacon vagy kirakodóvásáron is vettek. Egylovas vándorcigányok is árultak. (1,2,3)
 ===1.16.===
 ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
+Gerencsérek jöttek az Őrségből, fazekat, tejesköcsögöt árultak. A múlt században vendek árultak deszkát, mert ez gyantás volt, és sokáig jó volt. a 14-es háború környékén kolompár cigányok, rézüstöt javítottak. A 30-as évekig teknővájó cigányok. Tyukász Vasvárról („Kárál János”). (1,2,3)
 ====b) Honnan jöttek? ====
@@ 117. sor: / 120. sor: @@
 ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
+kat. hold szőleje volt a falunak. A rábahídvégieknek volt ebben a határban. Az ittenieknek nem volt falun kívül. A TSZ alakulásakor ezeket a szőlőket elvették. (1,2,3)
 ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
 ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
 ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
@@ 127. sor: / 132. sor: @@
 ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
+Cellbe szoktak elmenni szeptember első vasárnapján, annak emlékére, hogy Vasváron egyszer nagy marhavész volt. (1,2,3)
 ==2. Termelés, munka ==

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
 |'''Adatfelvétel ideje: '''
+|Nagymákfa, 1991. november
 |-
 |'''Adatközlők:'''
-|(1.)
+|1. Verebélyi Ferenc, 1923. Nagymákfa
 |-
+|
-|(2.)
 |-
 |'''Gyűjtötte:'''
+|Bálint Imre
 |-
 |'''Wiki feldolgozás:'''
+|Szabó Gabriella
 |-
 |'''A település a Wikipedián:'''