Nagykölked - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 16., 09:43-n

2014-09-16T09:43:22Z

Szabó Gabriella: /* 4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)? */

2014-04-30T17:08:31Z

‎4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Szabó Gabriella: /* 2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? */

2014-04-30T17:08:20Z

‎2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

Szabó Gabriella: /* 1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: */

2014-04-30T17:04:54Z

‎1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Szabó Gabriella: /* 4. Család, közösség, világkép */

2014-04-28T17:26:06Z

‎4. Család, közösség, világkép

Szabó Gabriella: /* 3. Ház és háztartás */

2014-04-28T17:19:03Z

‎3. Ház és háztartás

Szabó Gabriella: /* 2. Termelés, munka */

2014-04-28T17:13:58Z

‎2. Termelés, munka

Szabó Gabriella: /* 2. Termelés, munka */

2014-04-28T17:09:44Z

‎2. Termelés, munka

Szabó Gabriella: /* 1. Külső kapcsolatok, történeti tudat */

2014-04-28T17:01:52Z

‎1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

Szabó Gabriella, 2014. április 28., 16:56-n

2014-04-28T16:56:53Z

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 16., 09:43-kori változata
559. sor:		559. sor:
	[[Kategória:Zalakoppány]		[[Kategória:Zalakoppány]
	[[Kategória:Csáford]]		[[Kategória:Csáford]]
		+	[[Kategória:Szentpéterfai zenészek]]
		+	[[Kategória:Körmendi zenészek]]

←Régebbi változat		A lap 2014. április 30., 17:08-kori változata
530. sor:		530. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Harasztifalu]]
		+	[[Kategória:Szentpéterfa]]
		+	[[Kategória:Vasalja]]
		+	[[Kategória:Pinkamindszent]]
		+	[[Kategória:Kemestaródfa]]
		+	[[Kategória:Magyarnádalja]]
		+	[[Kategória:Ják]]
		+	[[Kategória:Rádóckölked]]
		+	[[Kategória:Nára]]
		+	[[Kategória:Szombathely]]
		+	[[Kategória:Körmend]]
		+	[[Kategória:Öregmáriacell]]
		+	[[Kategória:Vasvár]]
		+	[[Kategória:Budapesten]]
		+	[[Kategória:Pinkakertes]]
		+	[[Kategória:Felsőmarác]]
		+	[[Kategória:Szentgotthárd]]
		+	[[Kategória:Halastóról]]
		+	[[Kategória:Döbörhegy]]
		+	[[Kategória:Gersekarát]]
		+	[[Kategória:Szarvaskend]]
		+	[[Kategória:Magyarszombatfa]]
		+	[[Kategória:Sümeg]]
		+	[[Kategória:Lentiből]]
		+	[[Kategória:Szeged]]
		+	[[Kategória:Tormafölde]]
		+	[[Kategória:Szécsisziget]]
		+	[[Kategória:Zalakoppány]
		+	[[Kategória:Csáford]]

@@ 156. sor: / 156. sor: @@
 ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
-A két világháború közötti időszakban főleg géppel vetettek. Több vetőgép volt a faluban, amiket az azzal nem rendelkezők kölcsön kértek pénzért, vagy ledolgozásért. A termelőszövetkezet megalakulásakor (1950) csak az 1-2 holdas gazdák vetettek kézzel, a gépi vetés volt a jellemzőbb. (1,2,3,4,5,6,7)
 ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
 ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
+A két világháború közötti időszakban főleg géppel vetettek. Több vetőgép volt a faluban, amiket az azzal nem rendelkezők kölcsön kértek pénzért, vagy ledolgozásért. A termelőszövetkezet megalakulásakor (1950) csak az 1-2 holdas gazdák vetettek kézzel, a gépi vetés volt a jellemzőbb. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

@@ 109. sor: / 109. sor: @@
 ====f) fagereblyét====
-Egy jó „fúró-faragó” ember volt a faluban, Horváth János. Faszerszámokat (pl. fagereblyét, fejszenyelet stb.) készített, amiket helyben, vagy a szomszéd falvakban adott el. Szekeret helyben csináltak, az ekét és a boronát Körmenden vették. Az egyszerűbb gazdasági eszközöket sok gazda maga is meg tudta csinálni. (1,2,3,4,5,6,7)
+Egy jó „fúró-faragó” ember volt a faluban, Horváth János. Faszerszámokat (pl. fagereblyét, fejszenyelet stb.) készített, amiket helyben, vagy a szomszéd falvakban adott el.
 ====g) faboronát ====
@@ 115. sor: / 115. sor: @@
 ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
+Szekeret helyben csináltak, az ekét és a boronát Körmenden vették. Az egyszerűbb gazdasági eszközöket sok gazda maga is meg tudta csinálni. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

@@ 391. sor: / 391. sor: @@
 ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
+Ősszel, de leginkább farsangon.
 ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
+Böjt idején és nyáron nem. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
 ====a) 1910 körül: ====
+Régen csak vasárnap.
 ====b) 1930 körül: ====
+Az utóbbi időben szombaton. Ebben a faluban kb. 5 éve nem volt esküvő. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===4.3. ===
 ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
+A lakodalmat mindig a lányos háznál tartották. (1,2,3,4,5,6,7)
 ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
@@ 414. sor: / 414. sor: @@
 ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
+Az utolsó lakodalom, amelyik lányos háznál volt, 1968-ban zajlott le.
 ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
+Azóta a lakodalmakat főleg körmendi, esetleg szombathelyi éttermekben tartják. (1,2,3,4,5,6,7)
 === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
 ====a) 1910 körül: ====
+Régen vendéghívó hívta meg a vendégeket. A lakodalom előtt 3 héttel indult el. Perecekkel és szalagokkal feldíszített kampós botja volt, szalag volt a kalapján is és boxcsizmát viselt. Rigmusokat is mondott.
 ====b) 1930 körül: ====
+Kb. az 1940-es évek óta a vőlegény és a menyasszony hívja meg a vendégeket, együtt keresdik fel a meghívandó családokat. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===4.6. ===
 ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
+A lakodalmakban szándékolt tányértörésre nem emlékeznek. (1,2,3,4,5,6,7)
 ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
@@ 439. sor: / 439. sor: @@
 ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
+Kb. Az 1940-es évek végéig járt át Szentpéterfáról egy fúvószenekar (ott híres trombitások vagy trottyosok voltak). Azután körmendi cigányzenészek muzsikáltak a lakodalmakban. (1,2,3,4,5,6,7)
 ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
 ====c) Hány főből állott a zenekar? ====
+E zenekar 6-10 emberből állt.
 ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
@@ 450. sor: / 450. sor: @@
 ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
+December 13-án reggel gyerekek jártak lucázni.
 ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
@@ 457. sor: / 464. sor: @@
 ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
+Ebben a faluban regölés nem volt. (1,2,3,4,5,6,7)
 ====b) Meddig élt ez a szokás? ====
@@ 466. sor: / 473. sor: @@
 ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
+Ebben a faluban csak kevés öreglegény volt és van ma is. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===4.11. X-el díszített tejesfazék===
 ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
+X-el díszített tejesfazekakra emlékeznek, de az X jelentését nem tudják. (1,2,3,4,5,6,7)
 ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
@@ 489. sor: / 496. sor: @@
 =====a) Melyik napon, =====
 =====b) miért, =====
 =====c) kik végezték? =====
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
@@ 495. sor: / 504. sor: @@
 ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
+Miklós nap előtti este felnőttek és nagyobb gyerekek hármas-négyes csoportokban járták (és ma is járják) a falut. Maskurában jártak, arcukon keménypapírból készített álarc volt. Kezükben botot vittek, derekukon lánc volt. E lánccal megkötötték a lányokat. Betértek a házakhoz. Ahol rossz gyerek volt, a háziak mondták a csoport tagjainak: Vigyétek el Miklósok! A gyereket megfogták, húzták-vonták, volt amelyiket az utcára is kihúzták. A kisebb gyermekeknek cukrot, diót vittek. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
+A betlehemezésre emlékeznek, de a szereplők nevére nem. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
+Az állatok védőszentjeként Szent Vendelt tisztelték. Ha egy állat megdöglött, azt mondták: Elvitte a Vendel. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
+Gyün a kankus, oszt elvisz! Vigyázz, ne legyé rossz, mer gyün a kankus, oszt elvisz! Gyün a feketeember! (1,2,3,4,5,6,7)
 ===4.17. Diódobálás ===
 ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
+Diódobálásra nem emlékeznek. (1,2,3,4,5,6,7)
 ====b) Mikor, hol, miért? ====
@@ 516. sor: / 525. sor: @@
 ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
 [[Kategória:Települések]]

@@ 288. sor: / 288. sor: @@
 ==3. Ház és háztartás ==
 === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
+Nem volt, csupán egy uradalmi major. (1,2,3,4,5,6,7)
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
@@ 297. sor: / 297. sor: @@
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+Az utolsó boronafalú házat a szombathelyi múzeumba vitték, kb. az 1960-as években. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+Az egykori füstöskonyház házak füstvezetését úgy oldották meg, hogy a konyhában, a szoba felőli falhoz egy nagy, széles mászókéményt építettek. Ebbe vezették a szobai kályha füstjét is. Az adatközlők gyermekkorában már nem sok füstöskonyhás ház volt. Vámos József (4) gyermekkorában egy olyan házban lakott, amelynek konyhájában az első szoba felőli falnál, a sarokban egy kemence és hozzá építve egy falba rakott sparhelt volt. Közvetlenül ezek mellett  volt a mászókémény. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+A régi házak helyiségeinek (szoba – konyha – kamra, első szoba – konyha – hátsó szoba – kamra) külön-külön kijárata volt az udvarra, vagy a tornácra. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+A házak általában keresztmesteregerendásak voltak. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+A rakott sparhelteket kb. az 1910-es évektől használták. Az adatközlők gyermekkorában a legtöbb ház konyhájában már ilyenek voltak. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+Kb. az 1940-es évek végétől nem építenek egysoros házakat. A kérdésben megjelöl típusú ház alig van a faluban. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+Olyan régi házról, amelynk szobájában kemence volt, nem tudnak. Az adatközlők már cserépkályhát is alig láttak, az ő gyermekkorukban a szobákban általában kis (jancsi), vagy nagy vaskályhák voltak. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+A régi konyhák kemencéit a padló szintjére építették, a rakott sparheltes konyhák kemencéinek sütőtere kb. 1 m magasságban volt. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+Az a) típus volt az általános. A kiugró részt a pajta torkának, a bal és jobb oldali belső részt fiókoknak nevezték. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+A fazékkiszedő villák egyik típusára sem emlékeznek. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===3.12.===
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+A kerekrépát vagy kerékrépát ugyanúgy savanyították és savanyítják, mint a hordóbeli káposztát. Ma is termesztik kertben, vagy a háztájiban. Meggyalulták, babérlevelet, sót, köményagot tettek bele és lenyomtatták. 50-100 literes fakádakban savanyították. Főleg főzeléket készítettetek és készítenek belőle.
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+Káposztát is savanyítanak, de egész káposztafejeket nem. A gyalult káposzta közé leveleket szoktak rakni, töltöttkáposzta készítésekor ezeket használják fel. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+A kenyér házi sütése az 195-es évek közepén szűnt meg. Kovács József és felesége (6,7) azt állítja, hogy ők és még néhányan a faluban 1965-ig sütöttek otthon kenyeret. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+A b) típus használata volt a leggyakoribb, de előfordult néhány helyen a c) típus is. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+Dongás vajköpülőt használtak. 1, vagy 2 füle volt. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjére nem emlékeznek. A hajdinát nem törték, hanem cséplés után megrostálták és a malomban (Pinkamindszenten) lisztet őrlettek belőle. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+Gyermekkorukban már rendszeresen ettek lecsót, a szüleik is fogyasztották. Kevesebb paradicsom és több paprika volt benne. Kevés őrölt pirospaprikával ízesítették. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+Paprikát és pardicsomot nyersen kb. az 1920-as évek óta fogyasztanak. Először a paprikát kezdték ennei, majd a paradicsomot. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+A „karácsonyi asztal”-ra mákos és túrós rétest, valamint mákos és diós kalácsot tettek leginkább. A kalács olyan volt, mint a beigli, csak kelt tésztából készült. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+Férfiak széles gatyát felsőruhaként az 1930-as évekig viseltek, utoljára 2 ember.
 ====b) Hány szélből készült?====
+E gatyák bő szárúak voltak, egyik száruk kb. 1 szél volt (becslés). (1,2,3,4,5,6,7)
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+Az asszonyok az 1940-es évekig hordtak réklit félszoknyával. Ezután fokozatosan kiment a használatból, de még az 1970-es években is hordta egy-két öregasszony. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+Az asszonyok nem szőttek (csupán egy asszonyról tudnak, aki szőtt), hanem a szomszédos Harasztifaluban levő takácsokkal szövettek. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+Régen nem mentek ki kendő nélkül az utcára. Az 1960-as évektől nem „kötelező” az utcán a fejkendő használata. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+Régen általában a fal mellett, egymás után álltak az ágyak. A két ágy párhuzamosan egymás mellé helyezése nem régi gyakorlat a faluban. (1,2,3,4,5,6,7)
 ==4. Család, közösség, világkép==

@@ 178. sor: / 178. sor: @@
 ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
+A II. világháború előtt 2 gőzmeghajtású cséplőgarnitúra volt a faluban. Ezeket tulajdonosaik az 1920-as években, az Amerikában keresett pénzükből vették. A gépekkel állandó cséplőbanda vagy cséplőcsapat járt, amelynek tagjai szentpéterfaiak voltak, illetve a tulajdonos is dolgozott és néhány nagykölkedi is segített a gépnél. Részért csépeltek. Minden 10. mázsa volt a munkásoké és a gép tulajdonosáé. Ezt elosztották. 45 százalékát a tulajdonos, 55 százalékát pedig a munkások kapták meg. Az elosztáskor cséplőáldomást ittak. A cséplőbanda tagjai: férfiak: 4 nyársaló, 1 kazalrakó, 1 etető, 2 kévehányó vagy kévedobáló, 1 gabonazsákoló, 1 zsákaggató, 1 pajtamester, 1 fűtő, 1 gépész; nők: 2 szalmavágó, 2 pelyvahordó, 2 törekeslány, 2 kévebontó. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
+A kicsépelt szalmát a két világháború közötti időszakban 3-4 m-es nyársakkal hordták a kazalba a nyársalók (4 férfi). A nyársak fából készültek és a hegyeik meg voltak vasalva. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
+Hajdinát a termelőszövetkezet megalakulásáig (1950) termesztettek. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
+Az 1920-as (mások szerint az 1930-as) években lett általános a burgonya eke után való vetésbe. Ekkor jelentek meg az első lovaskapák is a faluban. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
+A lekaszált szénát renden hagyták, többször megforgatták, végül baglyába rakták, bebaglyázták. Az időjárástól függött, hogy hányszr kellett megforgatni. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
+A napi száraztakarmányt burittókosárban (a hátukon) hordták az istállóba. Ez volt a legelterjedtebb és a legrégebbi eszköz. Ezen kívül használtak e célra fűhordó ruhát (a 4 sarkát összefogták), talicskát és kötelet is. Ez utóbbiak voltak az újabb használatú eszközök. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
 ====a) az iga felső fájának nevét: ====
+igafa
 ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
+rúdszeg vagy vezetőszeg
 ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
@@ 207. sor: / 209. sor: @@
 ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
+Almozáshoz használtak falevelet. Ezt csalitnak nevezték. Elsősorban tölgyerdőkben gráblázták (gereblyézték) össze, de használták a nyár, a gyertyán, sőt a gyümölcsfák leveleit is. (1,2,3,4,5,6,7)
 ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
@@ 216. sor: / 218. sor: @@
 ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
+A ló szügyéhez tartólánc csatlakozott, amelynek másik végét a szekérrúdhoz, kocsirúdhoz erősítették. Nyakló itt nem volt használatos, csak a termelőszövetkezet megalakulása után. (1,2,3,4,5,6,7)
 ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
@@ 223. sor: / 225. sor: @@
 ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
 ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
+A hoszúszekér (hosszú nyújtóval ellátott szekér) 5-6 m hosszú volt (becslés). Vendégoldalt nem használtak. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
+Eszközök: nyomórúd, hosszúlánc és rudazókötél. A nyomórúdat a szekér elején a hosszúlánccal, hátul pedig a kötéllel szorították le. A leszorítás hátul (a bal oldalon) egy 10-15 cm átmérőjű csiga segítségével történt (ennek használata gyakori volt). A kötél végét a szekéroldal végéhez gúzsolták. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
+Nagykölkeden egyáltalán nem használtak a szekéreken és a kocsikon saroglyát. A járművekben vagy kas volt, vagy (a bedeszkázott oldalú szekerek esetében) elől-hátul súber. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===2.21. ===
 ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
+A szekerekbe helyezett kasok 2 darabból álltak. Vagy mind a kettőt beletették (pl. ha krumplit, kerékrépát, stb. szállítottak), vagy csak az elsőt (pl. ha szántani mentek). Az első kas általában a szekérben volt. Egy darabból álló kast csak kocsikban használotak. A kasokat fűzfavesszőből fonták, általában a használóik. (1,2,3,4,5,6,7)
 ====b) Használtak-e kettőt is?====
 ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
+Az ökröket meg szokták patkolni, mind a 4 lábukra, mert hamar elvásott a körmük. A teheneket nem patkolták. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===2.23. A fejőedény régi neve? ===
+Zséter. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
 ====a) indítják====
+Neee!
 ====b) terelik jobbra ====
+Híg!
 ====c) és balra====
 ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
 ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
 ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
 ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
+Tilaló. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===2.29.===
 ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
+Neve: rokka, az a) típust használták. (1,2,3,4,5,6,7)
 ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

@@ 153. sor: / 153. sor: @@
 ==2. Termelés, munka ==
 ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
+A termelőszövetkezet megalakulásakor (1950) még minden gazdának volt faboronája. Az első vasboronák az 1930-as években kerültek a faluba. A II. világháború előtt kétlevelű (rögtörő) boronákat és háromlevelű (magtakaró) boronákat használtak, az előbbieket szántás, az utóbbiakat vetés után. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
+A két világháború közötti időszakban főleg géppel vetettek. Több vetőgép volt a faluban, amiket az azzal nem rendelkezők kölcsön kértek pénzért, vagy ledolgozásért. A termelőszövetkezet megalakulásakor (1950) csak az 1-2 holdas gazdák vetettek kézzel, a gépi vetés volt a jellemzőbb. (1,2,3,4,5,6,7)
 ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
@@ 163. sor: / 163. sor: @@
 ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
+A faluban leginkább a b) típust használták. Neve: aratógrábla, aratógereblye vagy gráblica. Volt a) típus i, de csak kevés. A helybeli uradalomba járó summások a c) típust használták. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
+Neve: kévekötőfa vagy kötőfa. Csak olyan kévekötőfát használtak, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt. Ebbe rakták a sarlót. Mindig a marokszedő vitte a munkába. A kévekötőfát munka közben hátul a derekukon tartották. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
+Búzából és rozsból 1 kereszt = 21 kéve. A tetején levő 1 kéve a pap vagy papsapka. 17-es kereszteket is raktak. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
+kepe = meghatározatlan számú (3, 5, 7, 8, 10, 20 stb.) kereszt egymás mellé rakva. A kepe kifejezést a termés mennyiségének meghatározására nem használták, csak a keresztet. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
+A csép nyele 1,5 m, a hadaró 0,5-0,6 m hosszúságú volt (becslés). A nyél hossza  a használó magasságától is függött. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
@@ 273. sor: / 273. sor: @@
 ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
 ==3. Ház és háztartás ==

@@ 43. sor: / 43. sor: @@
 ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
 ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
+E kérdésre érdemleges választ nem kaptam.
 ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]?  Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
+Keglovics, Sákovics, Cvitkovics, Venelovics, Demetrovics, Horváth, Vámos, Pintér, Polovics, Krepli, Kardos, Molnár, Bognár. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
+A faluba valamikor horvátok telepedtek be, majd (nem egy időben) fokozatosan több magyar család is érkezett. Néhány idősebb ember ma is tud horvátul. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
+körül kb. 15 fő ment ki Amerikiába dolgozni. Mindannyian visszatértek. 1956-ban kb. 20-an távoztak Nyugat-Európába, közülük csak 1 fő jött vissza. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
+A szomszédos Harasztifalut tartják leginkább a magukéhoz hasonlónak. Harasztifalu lakossága is horvát eredetű, és mindkét falu lakói római katolikusok. Bár mindkét falunak van saját temploma, közös papjuk volt és ma is egy papja van mindkét településnek. Volt időszak, amikor közigazgatásilag is összetartoztak. Harasztifalu lakóival szoros házassági kapcsolatok is kialakultak. Szentpéterfát is hasonlónak tartják saját falujukhoz, „ők is horvátok, de egy kicsit mások”. (4)
 ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
+Pinka-völgye, vagy Pinka-mente. Ide tartozik: Nagykölked, Harasztifalu, Szentpéterfa, Vasalja, Pinkamindszent, Kemestaródfa, Magyarnádalja stb. „Ez sem Hegyhát, sem Őrség.” (1)
 ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
+Hegyhát, Őrség, Burgenland. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
+Ják híres régi templomáról és fazekasairól. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
 ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
+Gyakran hoztak Harasztifaluból asszonyt és férfiak is nősültek Nagykölkedre. Nagykölkedi férfiak is gyakran benősültek Harasztifaluba. A múltban e faluval volt a legszorosabb a házassági kapcsolatuk. Szentpéterfáról is hioztak Nagykölkedre asszonyt, de nagykölkedi férifak oda nem nősültek. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===
 ====a) Vásárra: ====
+Szombathely és (főleg) Körmend („Ez volt a fő fészkünk.”). (3) Nagyszüleik idejében a tótságba (a Zala megyétől délre eső területre) is rendszeresen járt a faluból néhány tehénkupec. Az ottani vásárokban 3-4, alacsony, nagy tejhozamú, pirostarka, vagy zsemletarka tót tehenet vettek, elhozták Nagykölkedre, itt feljavították, majd a szombathelyi vásáron eladták.
 ====b) Piacra: ====
+Szombathely és (főleg) Körmend. Ez utóbbi helyre tejet, túrót, tejfölt, csirkét, stb. vittek eladni.
 ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
 ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
+Vasvár, Öregmáriacell (ide az 1950-es évekig rendszeresen jártak, időnként ma is), Pinkakertes. Nagykölkeden áldozócsütörtökön, Harasztifaluban László napján van a búcsú. A két falu lakói rendszeresen átjártak és átjárnak egymás búcsújára. Nagykölkede az áldozócsütörtök előtti 3 napon ún. keresztjáró napokat tartottak: templomi zászlók alatt mentek Harasztifaluba és vissza. A nagykölkediek Szentpéterfa búcsújára (Péter-Pál) is átjártak. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
 ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
+Gazdákhoz nem jártak dolgozni, csak a helybeli uradalomba („a grófhoz”) pl. Felsőmarácról, Szentgotthárd környékéről, Szentpéterfáról, Halastóról, Döbörhegyről, Gersekarátról, Szarvaskendről stb. 6 hónapra jöttek summásnak. Nők és férfiak, házaspárok is. Arattak, csépeltek, kapáltak. A cséplőgéphez szentpéterfaiak jártak rendszeresen dolgozni a faluba. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
@@ 102. sor: / 109. sor: @@
 ====f) fagereblyét====
+Egy jó „fúró-faragó” ember volt a faluban, Horváth János. Faszerszámokat (pl. fagereblyét, fejszenyelet stb.) készített, amiket helyben, vagy a szomszéd falvakban adott el. Szekeret helyben csináltak, az ekét és a boronát Körmenden vették. Az egyszerűbb gazdasági eszközöket sok gazda maga is meg tudta csinálni. (1,2,3,4,5,6,7)
 ====g) faboronát ====
@@ 111. sor: / 118. sor: @@
 ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
+A cserépedényeket jáki és magyarszombatfai fazekasoktól vásárolták. Ezeket az 1950-es évekig helybe hozták. Jákra el is mentek ilyeneket vásárolni és a magyarszombatfaiaktól a körmendi vásárban is vettek cserépedényeket. (1,2,3,4,5,6,7,8)
 ===1.16.===
 ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
 ====b) Honnan jöttek? ====
@@ 125. sor: / 139. sor: @@
 ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
+Szőlő a faluban alig volt. 4-5 gazda telepített az 1910-es években 2-300 négyszögölnyi területen. Más falu határában sem voltak szőlőik. A bort zalai borosoktól vásárolták (vö. I.16.), helyben csak almabort csináltak. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
 ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
+A falu mai temploma 1885-ben épült, a régi az 1600-as években. A régi temető a régi templom körül volt. Egy nagy kereszt a cintorban (templomkertben) erre emlékeztet. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
 ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
+Nagykölkeden nincs fogadott ünnep. Harasztifalu egynegyed része a XIX. század végén Szent Antal napján leégett. Azóta e napot megünneplik. Ezen a napon és előtte 4 szombaton szentmisét tartanak. (1,2,3,4,5,6,7)
 ==2. Termelés, munka ==

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
 |'''Adatfelvétel ideje: '''
+|Nagykölked, 1988.
 |-
 |'''Adatközlők:'''
-|(1.)
+|1. Vámos Ignác, 1912. Harasztifalu
 |-
+|
-|(2.)
 |-
 |'''Gyűjtötte:'''
+|Hála József
 |-
 |'''Wiki feldolgozás:'''
+|Szabó Gabriella
 |-
 |'''A település a Wikipedián:'''