Nagygeresd - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 16., 09:16-n

2014-09-16T09:16:26Z

Szabó Gabriella: /* 4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)? */

2014-04-30T17:29:28Z

‎4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Szabó Gabriella: /* b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le. */

2014-04-30T17:29:08Z

‎b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Szabó Gabriella: /* b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket? */

2014-04-30T17:28:12Z

‎b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Szabó Gabriella: /* 2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? */

2014-04-30T17:27:29Z

‎2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

Szabó Gabriella: /* 1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: */

2014-04-30T17:26:02Z

‎1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Szabó Gabriella: /* 4. Család, közösség, világkép */

2014-04-28T00:52:17Z

‎4. Család, közösség, világkép

Változtatások megtekintése

Szabó Gabriella: /* 3. Ház és háztartás */

2014-04-28T00:47:09Z

‎3. Ház és háztartás

Szabó Gabriella: /* 2. Termelés, munka */

2014-04-28T00:43:04Z

‎2. Termelés, munka

Változtatások megtekintése

Szabó Gabriella: /* 1. Külső kapcsolatok, történeti tudat */

2014-04-28T00:37:16Z

‎1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 16., 09:16-kori változata
553. sor:		553. sor:
	[[Kategória:Bük]]		[[Kategória:Bük]]
	[[Kategória:Csepreg]]		[[Kategória:Csepreg]]
		+	[[Kategória:Iváni zenészek]]
		+	[[Kategória:Csepregi zenészek]]
		+	[[Kategória:Büki zenészek]]

←Régebbi változat		A lap 2014. április 30., 17:29-kori változata
540. sor:		540. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Zsédeny]]
		+	[[Kategória:Simaság]]
		+	[[Kategória:Vasegerszeg]]
		+	[[Kategória:Ivánon]]
		+	[[Kategória:Sajtoskál]]
		+	[[Kategória:Hegyfalu]]
		+	[[Kategória:Celldömölk]]
		+	[[Kategória:Sárvár]]
		+	[[Kategória:Nagysimony]]
		+	[[Kategória:Sümeg]]
		+	[[Kategória:Répcelak]]
		+	[[Kategória:Bük]]
		+	[[Kategória:Csepreg]]

@@ 433. sor: / 433. sor: @@
 A lucázás december 13-án volt.
 ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
-. Zene nélküli nem alakos szokás volt. Szalmát, töreket vittek magukkal a legények és bekérezkedtek a házakba. Ha nem engedték be őket azt mondták: „Egy csibéje legyen, az is vak legyen”. Ha beengedték őket, akkor szavaltak és szétszórták a szalmát, hogy legyen min tojnia a tyúkoknak. A kötött szöveg így hangzott:
+Zene nélküli nem alakos szokás volt. Szalmát, töreket vittek magukkal a legények és bekérezkedtek a házakba. Ha nem engedték be őket azt mondták: „Egy csibéje legyen, az is vak legyen”. Ha beengedték őket, akkor szavaltak és szétszórták a szalmát, hogy legyen min tojnia a tyúkoknak. A kötött szöveg így hangzott:
 „Luca, Luca kity-koty
 Néném asszony lity-loty
@@ 451. sor: / 451. sor: @@
 Úgy álljon a hegyibe
 Mint a pöcsöm a helibe.” (1,2,3,4,5,6,7)
 ===4.9. Regölés ===

@@ 314. sor: / 314. sor: @@
 Tarlórépát és káposztát is csak gyalulva savanyítottak Nagygeresden. (3,6,7)
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+nem
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

@@ 146. sor: / 146. sor: @@
 ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
-A közepes gazdaságokban a két világháború között már általános volt a gépi vetés, a kézi vetés ritka volt. A gépet egymástól kérték kölcsönbe. (2,3,5,7)
 ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
+A kézi vetés ritka volt.
 ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
+A közepes gazdaságokban a két világháború között már általános volt a gépi vetés. A gépet egymástól kérték kölcsönbe. (2,3,5,7)
 ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

@@ 94. sor: / 94. sor: @@
 ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
-A helybeliek nem készítettek soha eladásra más faluba ilyen szerszámokat, maguknak pedig a vásárokon szerezték be. (2,3,5,6,7)
 ====a) kocsikasokat====
@@ 112. sor: / 112. sor: @@
 ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
+A helybeliek nem készítettek soha eladásra más faluba ilyen szerszámokat, maguknak pedig a vásárokon szerezték be. (2,3,5,6,7)
 ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

@@ 269. sor: / 269. sor: @@
 ==3. Ház és háztartás ==
 === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
+Kisgeresd és Nagygeresd 1928-ban egyesült. A két, valaha önálló falut összekötő út északi oldalán már 1930-ban „összeépült”, összeért a két falu, a déli oldalán az 1960-as évek elején történt meg az összeérése a két falu házainak.
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
@@ 275. sor: / 275. sor: @@
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+A megkérdezettek tudomása szerint Nagygeresd és Kisgeresd is mindig a mostani helyén volt. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+Az utolsó favázat sövényház az 1960-as évek legeléjén leégett. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+után már csak zárt kéményeket építettek a faluban. A szabadkéményes és füstöskéményes házak régi füstvezetékét lebontották teljesen és az új zárt kéményt a fal mellé építették. A legtovább fennmaradt szabadkéményt 1984-ben alakították át a fent leírt módon. E régi ház Bokor Lászlóé, címe: Petőfi u. 94. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+A legrégebbi házakból a szabadba csak egy ajtó nyílt a konyhából a „ternácra”, vagy az udvarba. (1,2,5,7)
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+Igen, volt a faluban keresztmestergerendás ház (földfalu is). Régi ház: Petőfi u. 128.
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+Az adatközlők szerint már a múlt század végén megjelenhettek a rakott sparheltek, és az első világháború után váltak általánossá. (1,2,5,7)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+A „kockaházak” építése kb: 1960-tól kezdve kizárólagosak lettek. Egysoros házat az 1940-es évektől kezdve nem építenek. (1,2,3,4,5)
 ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+Olyan házról nem is hallottak amelyiknek a szobájában egykor konyhából fűtött kemence volt. (1,2,3,5,7)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+A konyha kemencét normál magasságú (c) kb: 50-70 cm magas padkára építik. (1,2,3,5,7)
 ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+Az adatközlők szerint leeresztett oldaltoldású pajta valaha elég sok volt a faluban, ma is van még egy-kettő. (2,3,5,7)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
@@ 310. sor: / 312. sor: @@
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+Tarlórépát és káposztát is csak gyalulva savanyítottak Nagygeresden. (3,6,7)
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+-ban általánosan megszűnt a kenyér házi sütése. (1,2,3,4,6)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+A faluban a csillagos (a) és a vesszőíves (c) kenyértartók voltak elterjedve. (2,3,6,7)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+Igen, használtak egy füllel ellátott dongás fából készült vajköpülőt. (1,2,3,4,5,6,7) (Sajnos már nincs a faluban vajköpülő.)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+Mivel az adatközlők már a hajdina termesztés tényére is alig emlékeznek, ezért sajnos a hajdinatörőkről nem tudtak semmit sem mondani. (Eszköz sem maradt fenn.) (2,5,6,7)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+Nem emlékszik senki sem arra, hogy készítettek volna valaha is kását hajdinából. (2,3,5,6,7)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+Ünnepekre hosszúkás fonott kalácsot sütöttek mindig. A neve puszta kalács volt (a) ábra). (2,3,6,7)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+Kb. az 1930-as évektől esznek az emberek gyakrabban lecsót Nagygeresden. Paradicsom volt a legtöbb benne, kicsit kevesebb paprika és pár fej hagyma. (1,2,3,6)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+Kb. az 1930-as évektől esznek rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot. (2,3,5,6,7)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
@@ 344. sor: / 348. sor: @@
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+Igen, főleg a templomba viseltek széles gatyát a férfiak.
 ====b) Hány szélből készült?====
+szélből készültet. (2,5,6,7)
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+Kb. 1940-ig a nők még derékban rögzített szoknyát hordtak. (1,2,3,5,6,7)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+Kb. 1960-ig volt általános szokás az ágyak párhuzamos egymás mellé tétele a lakószobákban. Bár ez az elhelyezés egyre ritkább, azért még mindig van, akinek még így vana  szobájában a két ágy. (1,2,3,4,5,6,7)
 ==4. Család, közösség, világkép==

@@ 43. sor: / 43. sor: @@
 ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
 ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
+A megkérdezettek nem tudnak érdemleges, szájhagyományban élő történetet a falu keletkezéséről. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]?  Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
 ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
+Nem, a faluba egyszerre nagyobb számban soha nem költöztek be. (1,2,3,7)
 ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
+Nem, a faluból nagyszámú elköltözés soha nem volt. (1,2,3,4,5,6,7)
 ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
 ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
+Néha azt mondják, hogy Répce-menti falu Nagygeresd, de nem tartozik bele semmilyen tájegységbe a megkérdezettek szerint. (1,2,3,5,7)
 ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
+A megkérdezettek nem tudnak semmilyen közeli tájegységet, csoportot, stb. mondani. (2,3,5,6,7)
 ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
+Érdemben nem vizsgálható kitérő válaszokat kaptam erre a kérdésre. Általában azt emlegették, hogy milyen irigyek Simaságra, mert 1969 óta ott van „minden”, a tanács, stb. (2,3,5,7)
 ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
+A vasegerszegiek így csúfolták a nagygeresdieket: „Árvíz leső Geresdiek”, vagy „Répce leső Geresdiek!”. A visszavágás pedig így hangzott: „Utcán ülő Egerszegiek!” (1,2,3,4,5,6,7)
 ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
+Igen, szokás volt más falvakból házasodni, ez a jelenség nagyon gyakori volt, de kitüntetetten egy bizonyos faluból nem volt jellemző a házasodás. Majdnem minden közeli faluból volt pár házasodás. (2,3,5,6,7)
 ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===
 ====a) Vásárra: ====
+Hogy pontosan melyik napon, arra már nem emlékeztek az adatközlők, de negyedévenként volt nagy állatvásár Vasegerszegen, Ivánon, Sajtoskálon és Hegyfalun, ezekre a vásárokra eljártak a faluból az 1950-es évek elejéig.
 ====b) Piacra: ====
+Mivel csak messze (Sopronban) volt piac, ezért nem jártak piacra Nagygeresdről.
 ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
+Mária-napkor nagyon kevesen, de el-elmentek Celldömölkre búcsúba. Augusztus 20-án István király ünnepén Nagygeresden „emberemlékezet óta” búcsú van mind a katolikus, mind az evangélikus templomban. A faluban fele-fele arányban élnek e két vallású emberek. (1,2,3,4,5,6,7)
 ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
 ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
+Nagygeresdről soha nem jártak el máshova dolgozni. (2,3,5,7)
 ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
+Nagygeresdre soha nem jöttek más falvakból dolgozni. (1,2,3,4,5,6)
 ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
+A helybeliek nem készítettek soha eladásra más faluba ilyen szerszámokat, maguknak pedig a vásárokon szerezték be. (2,3,5,6,7)
 ====a) kocsikasokat====
@@ 111. sor: / 115. sor: @@
 ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
+Sárváron készített cserépedényeket használtak, melyeket vagy vándorárusoktól vettek, vagy a vasegerszegi vásáron szereztek be. (2,3,5,6,7)
 ===1.16.===
 ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
+előtt jöttek fazekasok Sárváron készült cserepekkel, gyümölcsösök Nagysimonyból, meszesek Sümegről, kb. 1950-ig Jákfáról rendszertelenül drótso tótok. Az 1940-es évekig, hogy honnan nem tudták, de jöttek cigány kovácsok is. A Felvidékről az 1920-as években üveges tótok jártak a faluba. (2,3,5,7)
 ====b) Honnan jöttek? ====
@@ 125. sor: / 129. sor: @@
 ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
+A nagygeresdieknek nincs más falvak határában szőlőjük
 ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
+Mivel Nagygeresden nincs szőlő ezért más falubelieknek sincs Nagygeresden szőlője. (2,3,5,7)
 ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
+Ma két működő temető van a faluban: a régi nagygeresdi és a kisgeresdi. (A két falu Nagygeresd és Kisgeresd 1928-ban egyesült.) Egy harmadik temető, amely a XVIII. században működött a katolikus templom körül helyezkedett el. Innen sok csont került a felszínre. (1,2,3,5,7)
 ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
 ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
+A megkérdezettek szerint a falunak nem voltak fogadott ünnepei. (1,2,3,4,5,6,7)
 ==2. Termelés, munka ==