Nagygörbő - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 16., 09:23-n

2014-09-16T09:23:51Z

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 16., 09:19-n

2014-09-16T09:19:48Z

Szabó Gabriella: /* 4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)? */

2014-04-30T17:22:49Z

‎4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Szabó Gabriella: /* b) Melyik mód régibb, újabb? */

2014-04-30T17:21:36Z

‎b) Melyik mód régibb, újabb?

Szabó Gabriella: /* 2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? */

2014-04-30T17:21:21Z

‎2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

Szabó Gabriella: /* 1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: */

2014-04-30T17:20:40Z

‎1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Szabó Gabriella: /* 4. Család, közösség, világkép */

2014-04-28T01:12:45Z

‎4. Család, közösség, világkép

Szabó Gabriella: /* 3. Ház és háztartás */

2014-04-28T01:07:09Z

‎3. Ház és háztartás

Szabó Gabriella: /* 2. Termelés, munka */

2014-04-28T01:03:00Z

‎2. Termelés, munka

Változtatások megtekintése

Szabó Gabriella: /* 1. Külső kapcsolatok, történeti tudat */

2014-04-28T00:57:11Z

‎1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

@@ 517. sor: / 517. sor: @@
 [[Kategória:Óhid]]
 [[Kategória:Zalaszántói zenészek]]
-[[Kategória:Kisgöri zenészek]]
+[[Kategória:Kisgörbői zenészek]]

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 16., 09:19-kori változata
516. sor:		516. sor:
	[[Kategória:Tekenye]]		[[Kategória:Tekenye]]
	[[Kategória:Óhid]]		[[Kategória:Óhid]]
		+	[[Kategória:Zalaszántói zenészek]]
		+	[[Kategória:Kisgöri zenészek]]

←Régebbi változat		A lap 2014. április 30., 17:22-kori változata
506. sor:		506. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Kisgörbő]]
		+	[[Kategória:Sümeg]]
		+	[[Kategória:Csáford]]
		+	[[Kategória:Zalaszentgrót]]
		+	[[Kategória:Sümegcsehi]]
		+	[[Kategória:Türje]]
		+	[[Kategória:Zalaszántó]]
		+	[[Kategória:Mihályfa]]
		+	[[Kategória:Tekenye]]
		+	[[Kategória:Óhid]]

@@ 211. sor: / 211. sor: @@
 Igen. 1930-as években ez volt elterjedve. Az 1950-es években a nagyüzemek elterjedésével vált gyakorlattá a tartólánc nyaklóhoz való kötése.
 ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
- A szügyre kötött tartólánc a régibb. (1,2,3,4)
+A szügyre kötött tartólánc a régibb. (1,2,3,4)
 ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

@@ 142. sor: / 142. sor: @@
 ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
-Kézzel általában. Gépi vetés ritkábban volt. (1,2,3,4)
 ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
+Kézzel általában.
 ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
+Gépi vetés ritkábban volt. (1,2,3,4)
 ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

@@ 90. sor: / 90. sor: @@
 ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
-Csak a helyi szükségletre készítettek munkaeszközöket, amelyeket helyi mesterek készítettek. Favillát és szövőbordát vásárokon vették. (1,2,3,4)
 ====a) kocsikasokat====
@@ 100. sor: / 100. sor: @@
 ====e) favillát====
+Favillát és szövőbordát vásárokon vették. (1,2,3,4)
 ====f) fagereblyét====
@@ 108. sor: / 108. sor: @@
 ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
+Csak a helyi szükségletre készítettek munkaeszközöket, amelyeket helyi mesterek készítettek.
 ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

@@ 366. sor: / 366. sor: @@
 ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
+Őszi évszakban. Általánosan. Szórványosan az év többi szakában is tartottak esküvőt. (1,2,3,4)
 ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
+Nem tartottak esküvőt Húsvét előtti 7 héten át, a nagyböjtben. Nem tartottak esküvőt a Karácsony előtti 4 héten át az Adventben.
 ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
 ====a) 1910 körül: ====
+vasárnap
 ====b) 1930 körül: ====
+péntek és szombat (1,2,3,4)
 ===4.3. ===
 ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
+Ha egyik fél házánál tartották a lakodalmat, akkor ahova az ifjú pár került. Annál a háznál.
 ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
 ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
+Ha két helyen volt a lakodalom, akkor utoljára annál a háznál volt, amelyikhez az ifjú pár került. Az étkezés mindkét háznál egyenrangú volt. A vendégek megoszlása két helyre ahogyan a rokonság tartozott, oda volt hivatalos. (1,2,3,4)
 === 4.4. ===
 ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
+Lakóháznál ritkán. Ahova kerül az ifjú ár, azon lakásnál az udvaron készült sátorban. Községi kultúrházban. Vagy étteremben. „Polgári esküvő a Helikon Kastély Tükörtermében, utána egházi esküvő a Karmelita templomban.” (1,2,3,4)
 ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
@@ 396. sor: / 396. sor: @@
 ====a) 1910 körül: ====
+Vőfény hívott egy héttel előbb, egyszer hívtak. A köznépet. A násznépet előtte 3-4 héttel meghívták. A vőfények az esküvő napján újra hívták a köznépet. Ha a vőfények nem hívtak, akkor a hívást a család rábízta egy emberre, aki ilyen esetekben jártas volt. Nem feltétlen rokonnak kellett lennie. A neve nem vőfény volt, hanem kuszóri.
 ====b) 1930 körül: ====
+Jegyespár hív személyesen 1-2 héttel előtte, vagy levél meghívóval 2-4 héttel előbb. (1,2,3,4)
 ===4.6. ===
 ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
+Nem volt. (1,2,3,4)
 ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
@@ 414. sor: / 414. sor: @@
 ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
+Zalaszántóról és Kisgörbőről. Más falusiakat.
 ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
+Játszottak hegedű, síp, nagybögő, cimbalom.
 ====c) Hány főből állott a zenekar? ====
+A zenekar 4-6 főből állott.
 ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
+A tangóharmonika 1940-es évektől lép a zenekarba. (1,2,3,4)
 ===4.8. Lucázás===
 ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
+Volt december 13-án reggel Luca napján.
 ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
@@ 432. sor: / 443. sor: @@
 ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
+Karácsony napján reggel
 ====b) Meddig élt ez a szokás? ====
 ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
+A legények szokták magukat ajánlani vele lányos házaknál.
 ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
+A szöveg a zalaszántóihoz hasonló. Nem lehetett szöveget lejegyezni. (1,2,3,4)
 ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
+A réginél több van 50 %-al. A számuk emelkedését az életmód változás is emelte. Üzemi étkezés, Patyolat ruhatisztító is közre játszik. (1,2,3,4)
 ===4.11. X-el díszített tejesfazék===
@@ 448. sor: / 459. sor: @@
 ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
+Kettő X volt rajtuk.
 ====c) Hol szerezték be ezeket?====
+A sümegi vásáron, vagy a faluba hozták lovas szekéren a sümegi cserepesek. (1,2,3,4)
 ===4.12===
 ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
+Nem szoktak. (1,2,3,4)
 =====a) Melyik napon, =====
 =====b) miért, =====
@@ 470. sor: / 481. sor: @@
 ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
+Alakoskodás nem volt. A kitisztított cipőket kitették az ajtóba és a szülők reggelre beletették a Mikulás hozta ajándékot. A gyerekeknek. A menyasszonynak a Mikulás hozta ajándékba kukoricatusát is tett a vőlegény. (1,2,3,4)
 ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
+Első pásztor, második pásztor, harmadik pásztor, öreg Dadó (öreg pásztor), angyal. (1,2,3,4)
 ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
+Szent Vendel. (1,2,3,4)
 ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
+Elvisz az ördög! Elvisz a cigány! (1,2,3,4)
 ===4.17. Diódobálás ===
 ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
+Diódobálás nem volt. Viszont Karácsony napján Pároztak. Kézbe fogták és ha eltalálták, hogy pár vagy páratlan, akkor nyert vagy vesztett. Diót vagy mogyorót fogtak a kezükbe. (1,2,3,4)
 ====b) Mikor, hol, miért? ====
@@ 491. sor: / 502. sor: @@
 ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
+Favágó embert. (1,2,3,4)
 [[Kategória:Települések]]

@@ 271. sor: / 271. sor: @@
 ==3. Ház és háztartás ==
 === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
+Fölső major és Tetüvár.
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
@@ 277. sor: / 277. sor: @@
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+A község helye mindig itt volt. (1,2,3,4)
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+Az 1910 és az 1920-as években. (1,2,3,4)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+A kéményt a fal mellé építették. Az 1920-tól épített házakba már zárt kéményt építenek. (1,2,3,4)
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+Ha nem volt gang, akkor az ajtó a konyhából nyílott az udvarra. Ha gang volt, akkor a konyhaajtó és a kamra ajtó is külön nyílott a gangra, illetve pitvarba. A szoba bejárata mindkét esetben a konyhából volt. (1,2,3,4)
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+Igen volt. Jelenleg a TSZ lóistállója is keresztmestergerendás. (1,2,3,4)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+A visszaemlékezők szerint 1888-ban már volt. Rakott spalhert. A Tolnay uraságnál. (1,2,3,4)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+Az 1950-es években. (1,2,3,4)
 ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+Igen volt. A Tolnay uraság udvarházában. (1,2,3,4)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+cm magas padkára. (1,2,3,4)
 ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+A pajták egysorosak voltak, előfordult a lábaspajta is. Istállóval kombinálva is voltak építve. (1,2,3,4,5)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+Fütő villával, amelynek 2 ága volt és fazék alá csúsztatták, úgy emelték ki. „A fák ágait, vesszőit tüzifa hosszára aprították, ezt kis csomóba pusliba kötötték iszalaggal vagy sáskötéllel. Árnyékos, illetve eső ellen védett helyre tették, ott megszáradt. És így pusliba kötve a fütő villával a kemencébe tűzre tették.” (1,2,3,4,5)
 ===3.12.===
@@ 314. sor: / 314. sor: @@
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+Igen, savanyítottak, amelyet a tél folyamán töltött káposzta készítéséhez használtak el. (1,2,3,4)
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+-ban. (1,2,3,4)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+Az a) típusú csillagos formájút. (1,2,3,4)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+Igen, használtak. Nem sikerült találni. Az elmondások szerint 50-80 cm magas volt. (1,2,3,4)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+Nem volt. (1,2,3,4)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+Nem emlékeznek. (1,2,3,4)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+Fonott és hosszúkás kalácsok készültek karácsonyra és az ünepekre. (1,2,3,4)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+Az 1950-es évek óta, azelőtt a sült paprika volt az általános. A lecsó összetételi arányát nem tartják be recept szerint a családok ízlése szerint készítik. A közlők az alábbi alapanyagokat használják fel. Paradicsom, paprika, hagyma, kolbász, olaj, só és tejfel. (1,2,3,4)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+óta. (1,2,3,4)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+Kalácsot. (1,2,3,4)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+Igen, használtak.
 ====b) Hány szélből készült?====
+És 12 szélből készült. (1,2,3,4)
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+Az 1930-as évekig általánosan utána az egyberuha szorítja ki. Még a 80-as évtizedben is időseken látható volt. „A rékli ZÁMEDLI berakással készült.” (1,2,3,4)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+Igen, 1930-as években szűnt meg. Általában az Óhidon működő takács mesterhez vitték a szövésre valót. (1,2,3,4)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+-as évekig. (1,2,3,4)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+Az 1960-as évekig. A régi egysoros házakba még most is így van, de ez már ritkán fordul elő. (1,2,3,4)
 ==4. Család, közösség, világkép==

@@ 39. sor: / 39. sor: @@
 ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
 ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
+A Kovácsi hegységben lévő Várhegyen volt vára Gurbó uraságnak és amikor a várat elhagyták a kisebbik fia kapta terület Kis Gurbó illetve Kisgörbő nevet kapta, a nagyobbik fia területe a Nagygörbő település nevet kapta. (1,2,3,4)
 ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]?  Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
+Judi, Verebélyi, Ferenci, Dóber, Bödör. (1,2,3,4)
 ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
+Nagyobb számban nem telepedtek a községbe. (1,2,3,4)
 ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
+Nem volt elköltözés. (1,2,3,4)
 ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
+Kisgörbő. Egyforma település végett. (1,2,3,4)
 ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
+A Kovácsi hegy körüli falvak csoportjába. (1,2,3,4)
 ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
+Csáford, Huszonya, Aranyadi hegyek szőlő termesztés végett. (1,2,3,4)
 ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
+Sümegi fazekasokról, zalaszentgróti szőlő oltókról, akik a fás raffiás oltást végezték és 50-60 évig teremtek az általok így oltott szőlőtőkék. Az úgynevezett melegített oltás rövidebb életű. (1,2,3,4)
 ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
 ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
+Sümegcsehiből gyakrabban, más falvakból szórványos volt. (1,2,3,4)
 ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===
 ====a) Vásárra: ====
+Türje, Szent Mihályi vásár, szeptember 29. Zalaszentgrót, Húsvét előtti, Gergely napi május 9-én. Szent Iváni június 24. Egyed napi szeptember 1 és Karácsony előtti sümegi vásárok közül az októberi Dömötör napi és a novemberben az Erzsébeti vásár volt látogatottabb. Zalaszántó – Pünkösd utáni kedden, Illés utáni kedden, és búcsú utáni kedden.
 ====b) Piacra: ====
+Sümeg hétfőn és pénteken. Zalaszentgrót csütörtöki napokon.
 ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
+Búcsúra Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Szent Kozma és Dömjén napi, Sümegcsehi Szent Mihályi szeptember utolsó vasárnap. Mihályfa kisasszonyi szeptember 8. Szalapa Mária neve napi szeptember 12. Kisgörbő Károly hercegi november 4. Nagygörbő Szent Margiti június 10. Zalaszentgrót Szent Imre napi november 5. Döbröce Krisztus Királyi október utolsó vasárnapján. Türje Szent István napi búcsú augusztus 20. Tekenye Szent Anna napi búcsú július 26. Óhíd Szent Imre napi november 5.
 ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
 ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
+Küngösi uradalomba 6 hónapra. (1,2,3,4)
 ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
+Ide szoktak jönni a Tolnay Kornél urasághoz aratási munkára. Kevesen. (1,2,3,4)
 ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
+Csak a helyi szükségletre készítettek munkaeszközöket, amelyeket helyi mesterek készítettek. Favillát és szövőbordát vásárokon vették. (1,2,3,4)
 ====a) kocsikasokat====
@@ 107. sor: / 111. sor: @@
 ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
+Sümegen a vásárokon vásárolták. Vagy a faluban árulták lovaskocsiról, a cserépedények szalma közé voltak rakva, amikor szállították. A sümegi cserepes neve „Patonai”. (1,2,3,4)
 ===1.16.===
 ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
+Földön áruló erdélyiek 1944-ig, tojás vásárlók 1950-ig, hal árusok ma is, sümegi meszesek ma is, cigánykovácsok 1940-ig, tót üvegesek 1944-ig, szitajavítók 1960-ig, sümegi fazekasok 1956-ig, borkővágó 1944-ig, bádogosok 1960-ig. (1,2,3,4)
 ====b) Honnan jöttek? ====
@@ 121. sor: / 125. sor: @@
 ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
+Nem volt számottevő. (1,2,3,4)
 ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
 ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
+Volt a templom körül és most a jelenlegi helyén a falu végén. (1,2,3,4)
 ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
 ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
+A hegy ünnepe József napján volt március 19-én. Egész nap ünnepeltek. A hegykapuban minden alkalommal „Dícsérni” kellett. Szent Vendel napján szintén egész napos ünnepet tartottak október 20. (1,2,3,4)
 ==2. Termelés, munka ==