Nagybajom - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 16., 07:48-n

2014-09-16T07:48:33Z

Szabó Gabriella: /* 4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)? */

2014-04-30T17:39:16Z

‎4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Szabó Gabriella: /* 3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb. */

2014-04-30T17:38:41Z

‎3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Szabó Gabriella: /* 2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? */

2014-04-30T17:37:58Z

‎2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

Szabó Gabriella: /* 1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: */

2014-04-30T17:37:28Z

‎1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Szabó Gabriella: /* 4. Család, közösség, világkép */

2014-04-28T00:30:23Z

‎4. Család, közösség, világkép

Szabó Gabriella: /* 3. Ház és háztartás */

2014-04-28T00:25:46Z

‎3. Ház és háztartás

Szabó Gabriella: /* 2. Termelés, munka */

2014-04-28T00:21:36Z

‎2. Termelés, munka

Szabó Gabriella: /* 1. Külső kapcsolatok, történeti tudat */

2014-04-28T00:16:32Z

‎1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

Szabó Gabriella, 2014. április 28., 00:12-n

2014-04-28T00:12:53Z

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 16., 07:48-kori változata
490. sor:		490. sor:
	[[Kategória:Kaposvár]]		[[Kategória:Kaposvár]]
	[[Kategória:Segesd]]		[[Kategória:Segesd]]
		+	[[Kategória:Nagybajomi zenészek]]
		+	[[Kategória:Helybéli zenészek]]

←Régebbi változat		A lap 2014. április 30., 17:39-kori változata
479. sor:		479. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Kutas]]
		+	[[Kategória:Csököly]]
		+	[[Kategória:Kisbajom]]
		+	[[Kategória:Rinyakovácsi]]
		+	[[Kategória:Mezőcsoknya]]
		+	[[Kategória:Szenna]]
		+	[[Kategória:Böhönye]]
		+	[[Kategória:Vése]]
		+	[[Kategória:Kaposmérő]]
		+	[[Kategória:Kaposvár]]
		+	[[Kategória:Segesd]]

@@ 310. sor: / 310. sor: @@
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+n.a.
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

@@ 136. sor: / 136. sor: @@
 ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
 -70 %-ban kézzel vetettek. (1,2,3)
 ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
 ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

@@ 83. sor: / 83. sor: @@
 ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
-Az eszközeiket vásáron szerezték be. (1,2,3)
 ====a) kocsikasokat====
@@ 101. sor: / 101. sor: @@
 ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
+Az eszközeiket vásáron szerezték be. (1,2,3)
 ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

@@ 352. sor: / 352. sor: @@
 ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
+Decembertől márciusig tartották az esküvőket. (1,2,3)
 ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
@@ 359. sor: / 359. sor: @@
 ====a) 1910 körül: ====
+kedden.
 ====b) 1930 körül: ====
+szombaton. (1,2,3)
 ===4.3. ===
 ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
+Mind a két fél házánál tartottak lakodalmat, amely három napig tartott. A saját rokonságot vendégelték meg.
 ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
+A leggazdagabb étkezés első este volt, amit a többi meg sem közelített. (1,2,3)
 ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
@@ 375. sor: / 375. sor: @@
 ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
+Ma már többen tartják vendéglőben, mint otthon. (1,2,3)
 ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
@@ 382. sor: / 382. sor: @@
 ====a) 1910 körül: ====
+poszovics hívott a feleségével együtt, a lakodalom előtt egy héttel.
 ====b) 1930 körül: ====
+a szülők hívják meg a vendégeket, a lakodalom előtt egy-két nappal. (1,2,3)
 ===4.6. ===
 ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
+Nem. (1,2,3)
 ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
@@ 400. sor: / 400. sor: @@
 ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
+Helybeliek zenéltek.
 ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
 ====c) Hány főből állott a zenekar? ====
+A zenekar öttagú: prímás, kontrás, cimbalmos, bőgős, kisbőgős. (1,2,3)
 ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
@@ 411. sor: / 411. sor: @@
 ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
+December 13-án kotyoltak
 ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
+Szalmát vittek magukkal. A leírt szövegek nem szalonképesek. (1,2,3)
 ===4.9. Regölés ===
 ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
+Ezen a vidéken nem regöltek. (1,2,3)
 ====b) Meddig élt ez a szokás? ====
@@ 427. sor: / 427. sor: @@
 ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
+Húsz, harminc körül volt az öreglegények száma. (1,2,3)
 ===4.11. X-el díszített tejesfazék===
 ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
+Igen
 ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
+három X volt rajtuk. (1,2,3)
 ====c) Hol szerezték be ezeket?====
+Magyaraszombatfáról szerezték be
 ===4.12===
 ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
+Nem. (1,2,3)
 =====a) Melyik napon, =====
 =====b) miért, =====
@@ 456. sor: / 456. sor: @@
 ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
+Nincs jelentős hagyománya a szokásnak. (1,2,3)
 ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
+Kettő angyal, egy-egy király, első pásztor, második pásztor, harmadik pásztor, öreg dodó. (1,2,3)
 ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
+Nem tiszteltek szenteket. (1,2,3)
 ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
+Ördöggel, Bakurásszal, Tüzesemberrel. (1,2,3)
 ===4.17. Diódobálás ===
 ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
+Nem. (1,2,3)
 ====b) Mikor, hol, miért? ====
@@ 477. sor: / 477. sor: @@
 ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
+Nem tudnak erről. (1,2,3)
 [[Kategória:Települések]]

@@ 256. sor: / 256. sor: @@
 ==3. Ház és háztartás ==
 === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
+Puszták és majorok voltak a község határában. Kak, Felsőkak, Alsókak, Pálmajor, Imremajor, Balaskó, Madársára, Sötétkerék, Fődhid.
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
@@ 262. sor: / 262. sor: @@
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+A község helye mindig itt volt. (1,2,3)
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+-ban. (1,2,3)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+Előfordult, hogy beépítették a falba a kéményt, de általában a falon kívül húzták fel. A szabad kéményes változatokra már nem emlékeznek. Vizsgálni nem tudtam, mert a régi házakat már lebontották. 1920-1930 körüli időktől építenek kizárólag zárt kéményt. (1,2,3)
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+Minden helyiségnek külön bejárata volt, ami a pitarból nyílt. (1,2,3)
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+A keresztmestergerenda általános volt. (1,2,3)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+Az 1920-as években. (1,2,3)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+Az 1960-as évtizedben. (1,2,3)
 ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+Konyhából fűtött kemence nem volt. (1,2,3)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+Normál magasságú padkára (c). (1,2,3)
 ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+Nem. (1,2,3)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+Nem használták a fazékkiszedő villát. (1,2,3)
 ===3.12.===
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+Csak gyalulva savanyítottak tarlórépát. A gyalult káposzta közé tettek egy-két fejet. (1,2,3)
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+Még ma is sütnek egy-két helyen, de az 1960-as években megszűnt az általánossága. (1,2,3)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+Csillagos a) formájú kenyértartót használtak. (1,2,3)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+Ezen a vidéken nem köpültek vajat. (1,2,3)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
-−
+-
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+Csak kukoricából készítettek, aminek gánica a neve. A kukoricalisztet leforrázták, majd egy tálra kiszaggatták, amit tejfölös vagy hagymás zsírral öntöttek le. (1,2,3)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+Fonott köralakú kalácsot szoktak sütni ünnepre. (1,2,3)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+Mióta emlékeznek mindig fogyasztottak rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot. (1,2,3)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+Kuglófot és „hosszú kőttet” (kelt rétes) tettek a karácsonyi asztalra. (1,2,3)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+Igen
 ====b) Hány szélből készült?====
+-10 szélből készült. (1,2,3)
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+Az 1930-as években még általános volt, azóta fokozatosan tűnt el. (1,2,3)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+Az 1960-as években szűnt meg. (1,2,3)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+Kötelező nem volt soha, de illett föltenni. (1,2,3)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+Az 1920-as évektől kezdődően fordult elő. (1,2,3)
 ==4. Család, közösség, világkép==

@@ 133. sor: / 133. sor: @@
 ==2. Termelés, munka ==
 ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
+Általános volt. (1,2,3)
 ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
+-70 %-ban kézzel vetettek. (1,2,3)
 ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
@@ 143. sor: / 143. sor: @@
 ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
+A b-t aratásnál használták, a c-t általánosan, amit „pikának” neveztek. (1,2,3)
 ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
+Nem. (1,2,3)
 ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
+kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni. 6-8 keresztet szoktak összekapcsolva rakni, aminek kepesor a neve. (1,2,3)
 ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
+Ismerik a kepe szót, meghatározott számú összerakott keresztet hívnak így. A kifejezést használták a termés mennyiségének meghatározásához is. (1,2,3)
 ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
+cm körüli. (1,2,3)
 ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
+Állandó csapat járt a géppel. (1,2,3)
 ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
+Vízszintes rudakon (b) hordták a kicsépelt szalmát kazalba. Petrencényi szalma alá dugták a rudakat, közéálltak, s egyszerre emelték föl, majd vigyázva a lépésre a kazalhoz vitték. (1,2,3)
 ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
+Az 1920-as, 1930-as években. (1,2,3)
 ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
+Csak a késői vetéseket végezték eke után, de az is ritka volt. (1,2,3)
 ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
+A rendet szétterítették, majd megforgatták – ha esőt kapott, akkor többször is – és petrencékbe gyűjtötték. (1,2,3)
 ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
+Általában kézzel, de használták a villát is. (1,2,3)
 ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
 ====a) az iga felső fájának nevét: ====
+béfa
 ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
+tézslaszög
 ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
+járomszög (1,2,3)
 === 2.15. ===
 ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
+Ha kevés volt a szalma. (1,2,3)
 ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
@@ 196. sor: / 196. sor: @@
 ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
+Használták a szügyre erősített tartóláncot, s ez a régebbi. (1,2,3)
 ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
@@ 203. sor: / 203. sor: @@
 ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
+Lovasfogat a kocsi, marhásfogat a szekér. (1,2,3)
 ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
+A szálastakarmányt szállító szekér nem volt egészen négy méter hosszú. A nyíjtott szekérrel való szállítás az elterjedtebb és régibb. (1,2,3)
 ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
+A nyomórúd leszorítására a kötélen kívül csigát és kampót használták. (1,2,3)
 ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
+Enyhén ívelt. (1,2,3)
 ===2.21. ===
 ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
+Nem használtak vesszőből készített szekérkast. (1,2,3)
 ====b) Használtak-e kettőt is?====
 ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
+Nem. (1,2,3)
 ===2.23. A fejőedény régi neve? ===
+Sééfő, fejőke. (1,2,3)
 ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
 ====a) indítják====
+A faluban alig fordult elő marhásfogat, ezért csak az irányító szavakat ismerik, de értelmét pontosan nem tudják. „Hij, ha, hó.” A becce nevet a fiatal borjúra használják. (1,2,3)
 ====b) terelik jobbra ====
@@ 237. sor: / 237. sor: @@
 ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
+Kuc-, kuc-, kuc. Coca-, coca. (1,2,3)
 ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
+Pipi-, pipi. Tyu-, tyu. (1,2,3)
 ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
+A nevén szólítják. (1,2,3)
 ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
+A kender és len töréséhez tilótípusú eszközt használtak, aminek „tiló” a neve. (1,2,3)
 ===2.29.===
 ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
+Ferde (b). (1,2,3)
 ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
 ==3. Ház és háztartás ==

@@ 35. sor: / 35. sor: @@
 ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
 ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
+A község keletkezésével kapcsolatban a „Nagybajom története” című könyvre hivatkoznak. (1,2,3)
 ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]?  Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
+Ács, Bíró,  Majláth, Fekete, Horváth, Major, Mikei, Kónyi. (1,2,3)
 ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
+Nem. (1,2,3)
 ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
+Nem. (1,2,3)
 ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
 ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
+Nem. (1,2,3)
 ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
+Ormányságról, Zselicségről, Göcsejről hallottak. (1,2,3)
 ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
+Csököly háziiparáról, Szenna falumúzeumáról híres. (1,2,3)
 ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
+Nagybajomaiknak szokták mondani, „Nagybajom nagy a bajom”. Szennáról kadari bee. A szennai templom szalmája kizöldült (teteje) le kellene kaszálni. Az „okosok” kitalálták, hogy húzzák föl a bikát – majd az lelegeli. Közben a bika megfulladt. Lógó nyelvére mondták – „már kadari”. (1,2,3)
 ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
+Böhönyéről, Csökölyről, Kutasról, Véséről, Mezőcsoknyáról szoktak házastársat hozni jelentős mértékben. (1,2,3)
 ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===
 ====a) Vásárra: ====
+Nagybajom március 18., május 8., augusztus 18., október 15.; Kutas április 5.; Csököly november 25.; Vése április 5.; Kaposmérő február 10., április 1.;
 ====b) Piacra: ====
+Kaposvár kedd, péntek.
 ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
+Kutas július 26.
 ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
+Segesd augusztus 15., szeptember 8. (1,2,3)
 ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
+Nem szoktak munkába járni. (1,2,3)
 ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
+Zalából és Vasból szoktak sommások jönni az uradalmakba. Hat hónapig dolgoztak a faluban. (1,2,3)
 ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
+Az eszközeiket vásáron szerezték be. (1,2,3)
 ====a) kocsikasokat====
@@ 103. sor: / 104. sor: @@
 ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
+Magyarszombatfán és Gödörházán készített cserépedényeket használtak. (1,2,3)
 ===1.16.===
 ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
+Bosnyákok apróságokat. Favillások Zalából favillát. Meszesek Vasból meszet. Fazekasok Vasból és Zalából cserépedényeket. Edényfoltozók, drótosok, üvegesek Felvidékről. A II. világháború után fokozatosan maradtak el ezek az árusok. Edényfoltozó még ma is jár. (1,2,3)
 ====b) Honnan jöttek? ====
@@ 117. sor: / 118. sor: @@
 ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
+Egy-két gazdának volt Böhönyén szőlőbirtoka.
 ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
 ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
+A Böhönye felé vezető út mellett az erdőben egy régi zsidó temető. A keresztény temető a falu szélén a Böhönyére vezető út mellett van. (1,2,3)
 ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
 ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
+Nem. (1,2,3)
 ==2. Termelés, munka ==

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
 |'''Adatfelvétel ideje: '''
+|Nagybajom, 1986. augusztus
 |-
 |'''Adatközlők:'''
-|(1.)
+|1. Majláth Sándor, 1913. december 13., Nagybajom, Fő u. 137.
 |-
+|
-|(2.)
 |-
 |'''Gyűjtötte:'''
+|Horváth Gyula
 |-
 |'''Wiki feldolgozás:'''
+|Szabó Gabriella
 |-
 |'''A település a Wikipedián:'''