Nagyacsád - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 16., 07:44-n

2014-09-16T07:44:13Z

Szabó Gabriella: /* 4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)? */

2014-04-30T17:48:44Z

‎4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Szabó Gabriella: /* 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? */

2014-04-30T17:47:49Z

‎3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

Szabó Gabriella: /* 2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? */

2014-04-30T17:47:17Z

‎2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

Szabó Gabriella: /* 1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: */

2014-04-30T17:46:21Z

‎1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Szabó Gabriella: /* 4. Család, közösség, világkép */

2014-04-27T23:39:16Z

‎4. Család, közösség, világkép

Szabó Gabriella: /* 3. Ház és háztartás */

2014-04-27T23:34:54Z

‎3. Ház és háztartás

Szabó Gabriella: /* 2. Termelés, munka */

2014-04-27T23:29:30Z

‎2. Termelés, munka

Változtatások megtekintése

Szabó Gabriella: /* 1. Külső kapcsolatok, történeti tudat */

2014-04-27T23:23:49Z

‎1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

Szabó Gabriella, 2014. április 27., 23:19-n

2014-04-27T23:19:29Z

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 16., 07:44-kori változata
543. sor:		543. sor:
	[[Kategória:Tüskevár]]		[[Kategória:Tüskevár]]
	[[Kategória:Alsóság]]		[[Kategória:Alsóság]]
		+	[[Kategória:Helybéli zenészek]]
		+	[[Kategória:Nagyacsádi zenészek]]
		+	[[Kategória:Nemesgörzsönyi zenészek]]
		+	[[Kategória:Alsósági zenészek]]

←Régebbi változat		A lap 2014. április 30., 17:48-kori változata
522. sor:		522. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Nagysármás]]
		+	[[Kategória:Nemesgörzsöny]]
		+	[[Kategória:Egeralja]]
		+	[[Kategória:Adorjánháza]]
		+	[[Kategória:Mezőlak]]
		+	[[Kategória:Takácsi]]
		+	[[Kategória:Kisacsád]]
		+	[[Kategória:Vaszar]]
		+	[[Kategória:Magyargencs]]
		+	[[Kategória:Hőgyész]]
		+	[[Kategória:Szalók]]
		+	[[Kategória:Csögle]]
		+	[[Kategória:Zalaegerszegre]]
		+	[[Kategória:Pápa]]
		+	[[Kategória:Sümeg]]
		+	[[Kategória:Devecser]]
		+	[[Kategória:Szany]]
		+	[[Kategória:Marcaltőr]]
		+	[[Kategória:Nyúl]]
		+	[[Kategória:Tüskevár]]
		+	[[Kategória:Alsóság]]

@@ 285. sor: / 285. sor: @@
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
+n.a.
 ====b) Miért volt így? ====

@@ 145. sor: / 145. sor: @@
 ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
-„Meg lehetne felezni.” Az 5-6 holdas gazdáknak nem volt gépük. Többen vettek egy vetőgépet. (1,2)
-%-ban kézzel vetettek. (3,4)
 ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
+%-ban kézzel vetettek. (3,4)
 ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
+„Meg lehetne felezni.” Az 5-6 holdas gazdáknak nem volt gépük. Többen vettek egy vetőgépet. (1,2)
 ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

@@ 94. sor: / 94. sor: @@
 ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
-Bognár és kovács volt a faluban. Eladásra nem, de saját szükségletre „somport” (zsombor) majd minden ember kötött. Az idős férfiak ma is tudnak. (Győrffy Károly) (1,2,3,4)
 ====a) kocsikasokat====
@@ 110. sor: / 110. sor: @@
 ====h) egyebet?====
+Bognár és kovács volt a faluban. Eladásra nem, de saját szükségletre „somport” (zsombor) majd minden ember kötött. Az idős férfiak ma is tudnak. (Győrffy Károly) (1,2,3,4)
 ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
 ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

@@ 391. sor: / 391. sor: @@
 ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
+Ősszel tartották a legtöbb lakodalmat. Volt új kenyér, új bor. „Szüret után jár az idő.” – mondták. Szokás volt Farsangon is. (1,2,3,4)
 ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
@@ 398. sor: / 398. sor: @@
 ====a) 1910 körül: ====
+Szombat vagy vasárnap. Hétköznap is volt – kedden és csütörtökön. Hétfőn, szerdán és pénteken sosem tartottak. (1,2)
 ====b) 1930 körül: ====
+Szombat. (1,2,3,4)
 ===4.3. ===
 ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
+A lakodalmat a legény házánál tartották. Vacsora volt a főétkezés, sötétedéskor terítettek. Általában az egyik szobát kiürítették, ott tartották. (1,2,3,4)
 ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
@@ 414. sor: / 414. sor: @@
 ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
+A 80-as években kezdtek bemenni Pápára éttermekbe. Otthon sátorban tartották, de már nem számított, hogy melyik fél házánál. „Ahol nagyobb volt a hely.” (1,2,3,4)
 ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
@@ 421. sor: / 421. sor: @@
 ====a) 1910 körül: ====
+A vőfények hívtak. A két vőfény ki volt pántlikázva, mellükön bokréta volt, a botjukon szalagok. 1-2 héttel hívtak a lakodalom előtt. Nem feltétlenül voltak rokonok.
 ====b) 1930 körül: ====
+A menyasszony és a vőlegény személyesen hív, „jó előre”. (1,2,3,4)
 ===4.6. ===
 ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
+Tányértörés nem volt. Az ételek előtt mondókákat mondott a vőfény. (1,2,3,4)
 ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
@@ 439. sor: / 439. sor: @@
 ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
+Nagyon régen falubeliek zenéltek. Cimbalom, bőgő, síp, hegedű és kontra volt a zenekarban. Nemesgörzsönyből is hoztak zenészeket, ezek nem cigányok voltak. Alsóságon a Nyári család 2 generációját ismerték, őket is elhívták. (1,2,3,4)
 ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
@@ 450. sor: / 450. sor: @@
 ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
+A gyerekek és a legények egyaránt Luca előtti éjszaka, ill. este lucáztak.
 ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
+Nem mentek be a házakhoz, csak szalmáztak. Betömködték az ablakokat, teleszórták az utcát. Később elvadult a szokás. Emlékeznek még szövegre, de erre már csak hallomásból: Luca-luca kitty-kotty, ha nem adnak litty-lotty! Ha nem adnak szalonnát, Lebököm a gerendát! (1,2,3,4)
 ===4.9. Regölés ===
 ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
+Nem volt regölés a faluban. (1,2,3,4)
 ====b) Meddig élt ez a szokás? ====
@@ 466. sor: / 466. sor: @@
 ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
+Most sok öreglegény van – 10-12. A faluban kb. 800-an laknak. Régente is volt 3-4. (1,2,3,4)
 ===4.11. X-el díszített tejesfazék===
 ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
+A tejesafzék nyakán fehér csík volt. (1,2,3,4)
 ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
@@ 480. sor: / 480. sor: @@
 ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
+Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
 =====a) Melyik napon, =====
 =====b) miért, =====
@@ 495. sor: / 495. sor: @@
 ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
+Miklós-napkor nem volt semmilyen szokás. Húshag kedden a fiúk és a lányok beöltöztek és fánkot szedtek. (1,2,3,4)
 ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
+Nem volt betlehemezés a faluban. (Reformátusok a régi családok.) (1,2,3,4)
 ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
+Nem volt védőszentje az állatoknak. (1,2,3,4)
 ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
@@ 509. sor: / 514. sor: @@
 ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
+Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
 ====b) Mikor, hol, miért? ====
@@ 516. sor: / 521. sor: @@
 ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
+Favágó, nádvágó embert. (Boszorkányságról beszéltek. A boszorkányok kutya, macska, kotlós képében jelentek meg.) (1,2,3,4)
 [[Kategória:Települések]]

@@ 291. sor: / 291. sor: @@
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+A falu mindig a mostani helyén volt, csak növekedett. (1,2,3,4)
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+Borona- és sövényházra nem emlékeznek a faluban. Egy volt sövényfalu ház, azt a 20-as években bontották el. (1) Tömés és vályogfalu házat említenek. (1,2,3,4)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+Füstös konyák még voltak a 20-as években (kémény nélkül). Ezeket a házakat általában elbontották. A szabadkémények elbontása után új kemencét raktak. A kemence összeszűkülését Nóthernak mondják. Erre építették a nagy kéményeket. Később a kéményt rakták a fal mellé vagy a falba süllyesztve (félig vagy egészen) attól függően, hogy milyen anyagból volt a fal. Az utolsó nyitott konyhákat 40 éve bontották el. (1,2,3,4)
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+Földfalu háznál is volt mestergerenda. Említik, hogy ez alá tették a könyvet, iratot. (1,2,3,4)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+A falas sparhelteket a 20-30-as években már kezdték kidobálni, így elterjedésének időpontját nem tudják. A legutolsót 1950 körül dobták ki. (1,2,3,4)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+Tömházakat az 50-es években kezdték építeni, rohamosan elterjedt. A II. világháború előtt is márhajtották a házat (két szoba elől). Egyenes ház a II. világháború után nem épült. (1,2,3,4)
 ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+A legrégebbi házakban a szobát kívül fűtős cserépkályhával fűtötték. Kemencéről nem tudnak. (1,2,3,4)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+-40 cm magas patkára építették. Előtte is volt patka, ami segített abban, hogy sütőlapátot könnyebben bevehessék. (1,2,3,4)
 ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+A legtöbb pajta a házhoz hozzá volt épülve. Voltak keresztpajták is, ezeknek általában két kapuja volt (elől-hátul), egy vagy két fiókkal. (1,2,3,4)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3,4)
 ===3.12.===
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
@@ 331. sor: / 336. sor: @@
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+Az 50-es években. (1,2,3,4)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+Az „a” típust nevezik meg. Először a kamrában volt, később felkerült a padlásra. Használtak még kenyértárolásra két rudat, ami össze volt fogva zápokkal. (1,2,3,4)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+Tejesfazékban küpültek. Egyáltalán nem ismerik a dongás köpülőt. (1,2,3,4)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+Nem használták emberi tápláléknak sem a hajdinát, sem a kölest. (1,2,3,4)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+Nem használták táplálékul sem a hajdinát, sem a kölest. (1,2,3,4)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+vagy 4-es fonású hosszúkás kalácsot. Pusztakalácsnak is mondják. Kuglit is sütöttek kemencében. (1,2,3,4)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+Régen is készítettek lecsót, de divatja csak a háború (II. világháború) után lett. A paprika több benne, mint a paradicsom. Általában egy fej hagymát tesznek bele. Ezt megdinsztelik mielőtt a többit beletennék. Tojást ütnek rá. Ha hosszú levet hagynak, rizst tesznek bele. (1,2,3,4)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+Diós-, mákos kalácsot. Kőtt rétest. (1,2,3,4)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+A 10-es évekig az idősek még templomba is elmentek gatyában és csizmában. A 30-as években már csak nyáron vették fel. Az utolsó emberek a 40-es években hordták. Van egy mondóka: Előjött már Simon-Judás, Jaj lesz neked pőregatyás! (1,2,3,4)
 ====b) Hány szélből készült?====
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+Pápára vitték szövetni. A 40-es évekig szakajtót, zsákot még szövettek. (1,2,3,4)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+Az 50-es években fordították egymás mellé az ágyakat. Most is egymás mellett vannak. (1,2,3,4)
 ==4. Család, közösség, világkép==

@@ 30. sor: / 30. sor: @@
 ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
 ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
 ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]?  Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
+Az ősi családok: Zámbó, Doktorics, Katona, Nagy, Magasi – ezeknek a családoknak a dülőkben volt tagja is. Régi család még: Gyenge, Győrffy, Buti, Dóczi. A Csepeli család 3-4 generációja is itt élt, de ők betelepültek voltak. (1,2,3,4)
 ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
+Más nemzetiségű betelepülés nem volt. Az 1945-ös földosztásnál sok cseléd letelepült a faluban. (1,2,3,4)
 ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
+-ben Esterházy gróf (aki református volt) Nagysármáson (volt Kolozs m.) falubeli református családoknak földet osztott. Nem volt nagyarányú az áttelepülés, és sokan vissza is jöttek közülük. Sok férfi ment ki Amerikába a század legelején. Ők dolgozni mentek el, legtöbbjük vissza is jött és utána földet vásárolt itthon. 1950-60-ig sok fiatal ment ki a faluból. (1,2,3,4)
 ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
 ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
+„A Kisalföld széle valahol itt van, de ez még nem tartozik oda.” (1,2,3,4)
 ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
 ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
+Kisacsádon 500 holdnál nagyobb birtoka volt a Vargyasoknak. Egy idő után bérlője volt, majd a cukorgyáré lett. Mátyusháza (uradalom) az Esterházy-családé volt. Vaszaron élt egyszer egy országgyűlési képviselő. A közelben sok major volt, ezek: Mátyusháza, Ihászi, Pálháza, Sóspuszta, Szél-mező, Kisacsád. (1,2,3,4)
 ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
 ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
+Gyakoribb volt a falun belüli házasság. Azt mondták, hogy „régen a föld házasodott”, ezért a módosan, ha nem találtak a falun belül vidékre mentek lányért. Különösen gyakori a házasság Alsó- és Felsőgörzsönnyel. Szalók és Csögle gazdag református faluk voltak, így innen szívesen hoztak lányt. A falu három vallású, kb. egyenlő számban lakják katolikusok, reformátusok és evangélikusok. A katolikusok főleg cselédek voltak. (1,2,3,4)
 ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===
 ====a) Vásárra: ====
+„Minél messzebbre nézünk, annál nagyobb volt a körzet.” A régi öregek még Szlavóniába, Böhönyére, Vukovárra is eljártak. Pápára jártak leggyakrabban. Itt minden héten kedden és pénteken állatfelhajtás volt. Az országos vásárok közül a Gyümölcsoltó-, Gyertyaszentelő- és Miklós napi vásár volt nevezetes. Eljártak Zalaegerszegre, Sümegre, Devecserbe, Szanyba, Marcaltőre. Ide főleg állatot hajtottak ill. vettek.
 ====b) Piacra: ====
+Pénteken és kedden volt piac Pápán. Ide tejhasznot, csirkét, tojsát, kövér libát, kacsát vittek az asszonyok.
 ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
+Görzsönyben két búcsú volt. Alsógörzsönyben Lajos napi, Felsőgörzsönyben utánavaló vasárnap. Takácsiban Péter-Pálkor, Mezőlakon szeptember 15. körül.
 ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
+Nem jártak „szentes búcsúkba”. A régi családok reformátusok. A katolikusság főleg a cselédséggel szaporodott el. (1,2,3,4)
 ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
+A faluból leggyakrabban Mátyusházára jártak napszámba, de a többi uradalomba is eljrátak. 18-20 aratóember is járt az uradalmakba. Kisacsád, Pálháza. (1,2,3,4)
 ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
+A faluba nem jöttek vidékről dolgozni, de az uradalmakban mindig voltak féléves summások. Zala megyei falukból, Mezőkövesd környékéről voltak nagyobb számban. A Győr melletti Nyúlról is voltak. (1,2,3,4)
 ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
+Bognár és kovács volt a faluban. Eladásra nem, de saját szükségletre „somport” (zsombor) majd minden ember kötött. Az idős férfiak ma is tudnak. (Győrffy Károly) (1,2,3,4)
 ====a) kocsikasokat====
@@ 98. sor: / 115. sor: @@
 ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
+A cserépedényeket Pápán vették a piacon. Valószínűleg tüskevári fazekasoktól. (1,2,3,4)
 ===1.16.===
 ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
+Akinek kellett valami az Pápán vette meg, ezért nem él mélyen a vádorárusok emlékezete. A Bakonyból jöttek faszerszám készítők. Ugodról meszesek. Köszörűsök. Drótos-tótok a Felvidékről. (1,2,3,4)
 ====b) Honnan jöttek? ====
@@ 112. sor: / 129. sor: @@
 ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
+A falunak sosem volt szőlője sem saját határban, sem más falu határában. A kertekben lugasok vannak. (1,2,3,4)
 ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
@@ 119. sor: / 136. sor: @@
 ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
+A Séd melletti homokbányánál kerültek elő csontok a 30-as években. Néhány éve régészek voltak kint a helyszínen. (1,2,3,4)
 ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
+Nincs fogadott ünnepe a falunak. (Református) (1,2,3,4)
 ==2. Termelés, munka ==

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
 |'''Adatfelvétel ideje: '''
+|Nagyacsád, 1992. július
 |-
 |'''Adatközlők:'''
-|(1.)
+|(1.) -
 |-
+|
@@ 13. sor: / 13. sor: @@
 |-
 |'''Gyűjtötte:'''
+|Kordé Tünde
 |-
 |'''Wiki feldolgozás:'''
+|Szabó Gabriella
 |-
 |'''A település a Wikipedián:'''