Nádasd - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 16., 07:42-n

2014-09-16T07:42:09Z

Szabó Gabriella: /* 4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)? */

2014-04-30T18:00:06Z

‎4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Szabó Gabriella: /* 4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)? */

2014-04-30T17:59:43Z

‎4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Szabó Gabriella: /* 2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? */

2014-04-30T17:58:33Z

‎2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

Szabó Gabriella: /* 1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: */

2014-04-30T17:57:07Z

‎1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Szabó Gabriella: /* 4. Család, közösség, világkép */

2014-04-27T23:15:28Z

‎4. Család, közösség, világkép

Szabó Gabriella: /* 3. Ház és háztartás */

2014-04-27T23:09:07Z

‎3. Ház és háztartás

Szabó Gabriella: /* 2. Termelés, munka */

2014-04-27T23:04:22Z

‎2. Termelés, munka

Változtatások megtekintése

Szabó Gabriella: /* 1. Külső kapcsolatok, történeti tudat */

2014-04-27T22:55:25Z

‎1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

Szabó Gabriella, 2014. április 27., 22:50-n

2014-04-27T22:50:42Z

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 16., 07:42-kori változata
569. sor:		569. sor:
	[[Kategória:Sümeg]]		[[Kategória:Sümeg]]
	[[Kategória:Velemér]]		[[Kategória:Velemér]]
		+	[[Kategória:Berki zenészek]]

@@ 564. sor: / 564. sor: @@
 [[Kategória:Vasvár]]
 [[Kategória:Búcsúszentlászló]]
-[[Kategória:Máriacell]
+[[Kategória:Máriacell]]
 [[Kategória:Szombathely]]
 [[Kategória:Tihany]]
 [[Kategória:Sümeg]]
 [[Kategória:Velemér]]

←Régebbi változat		A lap 2014. április 30., 17:59-kori változata
546. sor:		546. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Katafa]]
		+	[[Kategória:Nagymizdó]]
		+	[[Kategória:Sárkánydoroszló]]
		+	[[Kategória:Őrimagyarosd]]
		+	[[Kategória:Sál]]
		+	[[Kategória:Őriszentpéter]]
		+	[[Kategória:Velemér]]
		+	[[Kategória:Szalafő]]
		+	[[Kategória:Kondorfa]]
		+	[[Kategória:Ják]]
		+	[[Kategória:Nagyszombatfa]]
		+	[[Kategória:Halogy]]
		+	[[Kategória:Hegyháthodász]]
		+	[[Kategória:Körmend]]
		+	[[Kategória:Zalalövő]]
		+	[[Kategória:Csatár]]
		+	[[Kategória:Vasvár]]
		+	[[Kategória:Búcsúszentlászló]]
		+	[[Kategória:Máriacell]
		+	[[Kategória:Szombathely]]
		+	[[Kategória:Tihany]]
		+	[[Kategória:Sümeg]]
		+	[[Kategória:Velemér]]

@@ 152. sor: / 152. sor: @@
 ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
-A II. világháború előtt a jobbmóduaknak volt vetőgépje, kb. 20 %. (1,3,4,5)
 ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
 ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
+A II. világháború előtt a jobbmóduaknak volt vetőgépje, kb. 20 %. (1,3,4,5)
 ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

@@ 99. sor: / 99. sor: @@
 ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
-Kötöttek egy kosarat, amit silingonak hívtak. Mindenki tudta csinálni. Krumplit, füvet hordtak benne. Szecskát, pelvát is. (4,5) Seprűt, vágott fát, gabonát, gyümölcsöt, tejhasznot, tojást adtak el. (1,2,3)
-A piacon vásároltak. (1,2,3,4,5)
 ====a) kocsikasokat====
 ====b) vesszőkosarakat====
+Kötöttek egy kosarat, amit silingonak hívtak. Mindenki tudta csinálni. Krumplit, füvet hordtak benne.
 ====c) szalmafonatú edényeket====
@@ 117. sor: / 116. sor: @@
 ====h) egyebet?====
+Szecskát, pelvát is. (4,5) Seprűt, vágott fát, gabonát, gyümölcsöt, tejhasznot, tojást adtak el. (1,2,3)
 ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
 ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

@@ 405. sor: / 405. sor: @@
 ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
+Farsangban vagy szüret után.
 ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
+Csak amikor nem volt böjt. Böjtön nem muzsikáltak. (1,3,4,5)
 ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
 ====a) 1910 körül: ====
+vasárnap
 ====b) 1930 körül: ====
+szombaton (1,3,4,5)
 ===4.3. ===
 ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
 ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
@@ 428. sor: / 430. sor: @@
 ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
+-15 éve a kocsmában tartják, néha nyáron még tartanak otthon, szombaton. (1,3,4,5)
 ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
@@ 435. sor: / 437. sor: @@
 ====a) 1910 körül: ====
 ====b) 1930 körül: ====
+Most már postán küldik a meghívót. (1,3,4,5)
 ===4.6. ===
 ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
+Nem. (1,3,4,5)
 ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
@@ 453. sor: / 458. sor: @@
 ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
+Berki cigányok jöttek: hegedű, bőgő, cimbalom, sípos.
 ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
 ====c) Hány főből állott a zenekar? ====
+Volt, aki 6-7-et összehívott, még avval is tüntetett.
 ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
+Harmónika a zenekarban nincs. Itt nincs svábos zene. (1,3,4,5)
 ===4.8. Lucázás===
 ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
+Gyerekek jártak Lucázni december 13-án.
 ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
@@ 471. sor: / 485. sor: @@
 ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
+Regölés nincs. (1,2,3,4,5)
 ====b) Meddig élt ez a szokás? ====
@@ 480. sor: / 494. sor: @@
 ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
+-4 legény összesen 1800-2000 lélek. (1,3,4,5)
 ===4.11. X-el díszített tejesfazék===
 ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
+Igen
 ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
+-3 kereszt.
 ====c) Hol szerezték be ezeket?====
+Szombatfaiaktól, őrségiektől vették. Hozták vagy Körmenden vették, annyi gabonáért, amekkora az edény volt. (1,3,4,5)
 ===4.12===
 ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
+Nincs. (1,3,4,5)
 =====a) Melyik napon, =====
 =====b) miért, =====
@@ 509. sor: / 523. sor: @@
 ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
+Nincs. (1,3,4,5)
 ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
+-4 gyerek volt, nem tudják a nevüket. (1,3,4,5)
 ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
+Nem tudják. (1,3,4,5)
 ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
+Odavágtak. Volt egy zsákos ember avval ijesztgettek. (1,3,4,5)
 ===4.17. Diódobálás ===
 ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
+Nem volt szokás. (1,3,4,5)
 ====b) Mikor, hol, miért? ====
@@ 530. sor: / 544. sor: @@
 ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
+Nem láttak alakot. (1,3,4,5)
 [[Kategória:Települések]]

@@ 302. sor: / 302. sor: @@
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+Mindig itt volt a falu. (1,3,4,5)
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+Pitvarra nyílt. (1,3,4,5)
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+Földházakban is volt. (3,4,5)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+Már a háború előtt is volt, már a 30-as években volt 1-2. A zsuppos házzal kiment a divatból (a hosszú ház). Fokozatosan tűnt el. 1914-18 után építették a Buja utcát a szegény embereknek, itt építették az utolsó házakat zsuppal. Mindenki adott zsuppot a szegényeknek. (3)
 ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+Kályha volt. (1,3,4,5)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+Kb. 50 cm-re van a tüzelő szája. (1,2,3,4,5)
 ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+Egysoros a pajta: pajta, pajta fia, pelvakutyó vagy pelvaház. (1,3,4,5)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+Rongyot használtak. (1,3,4,5)
 ===3.12.===
@@ 339. sor: / 345. sor: @@
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+Gyalult káposztát savanyítottak, esetleg 1-2 fejet káposztának. (1,3,4,5)
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+A 60-as években. (1,2,3,4,5)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+Gerendára erősített, egyszerű tartó. (1,2,3,4,5)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+Használtak: egy fülüt. (1), két fülüt (3,4,5)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+b), f) típusú törők. (1,3,4,5)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+Hajdina gánica: a hajdina liszt le lett forrázva, aztán kanállal kirakták egy ruhára, aztán ha kihűlt késsel összevágták apróra, aztán vöröshagymás töpörtő zsírba megpirították. (4,5)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+A 20-as évektől paprika már volt, paradicsom korábban is. (1,3,4,5)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+Kelt kalács. (1,3,4,5)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
 ====b) Hány szélből készült?====
+„13 szélből van az én gatyám” – 13 csak a nótában van. Egy szár egy szélből. Ünnepélyes nem volt, csak az a nyári viselet. (1,3,4,5) 1913-ban rojtos gatya még volt. (1)
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+Takácsok szőttek. (1,3,4,5)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+Azt mondták flancol, aki hajadonfőtt járt. A hosszú hajjal, konttyal kiment a kendőviselet. (1,3,4,5)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+Egymás végiben volt. Egymás mellé 34-től, akkor már a modernség jele volt. (1,3,4,5)
 ==4. Család, közösség, világkép==

@@ 39. sor: / 39. sor: @@
 ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
 ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
+A falu melletti nádasokról kapta a nevét. Batthyány birtok volt. A Batthyány család áttért evangélikussá és aztán visszatért, aki nem tért vissza, a Fölszegi rész, az evangélikus maradt. (2,3,4,5)
 ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]?  Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
+Sipos, Csapó, Tóth, Pap, Szabó, Jóna. (3,4,5) A Hatz család Kőhalomról 1871-ben jött, a Martfranci és a Leilifranci is valahonnan németföldről jöttek, elmagyarosodtak. (3)
 ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
+Nem. (1,2,3,4,5)
 ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
 ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
+Ezek mind egyformák: Katafa, Mizdó, Sál. Sárkánydoroszló már más. Őrimagyarosd már az Őrség. (1,3,4,5)
 ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
 ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
+Őrség, Hegyhát. (1,2,3,4,5)
 ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
 ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
 ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
@@ 71. sor: / 84. sor: @@
 ====a) Vásárra: ====
+Körmend havonta. Zalalövő: január 10., április 1., augusztus. Nádasdon is volt álaltvásár március 2-án és szeptember 1-én.
 ====b) Piacra: ====
+Körmend hétfőn.
 ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
+Csatár, Vasvár Mária napkor. Búcsúszentlászló nyáron.
 ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
+Máriacel, Felsőcsatár. (1,3,4,5)
 ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
+% elment Somogyba báró Biderman birtokaira, az Esterházy herceg majorjaiba, Szombathely mellett a püspökség majorjaiba, Tihanyba a papságnak is voltak majorjai. Volt akir kapálástól répa szedésig, volt aki csak aratásra, cséplésre. (1,2,3,4,5)
 ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
+Kondorfáról jöttek, azok szegények voltak, hozták a kézicsépet és csépölték mérőszám a gabonát. (3,4,5)
 ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
 ====a) kocsikasokat====
@@ 107. sor: / 122. sor: @@
 ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
+Velemérről hozták a faluba, de a piacon is volt – Körmenden a magyarszombatfai gelencsérektől. (1,2,3,4,5)
 ===1.16.===
 ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
+Meszet sümegiek hoztak. Cserepet Velemérről. Szegény zsidók cipőfüzőt, harisnyagumit hoztak, csereberéltek. Olájok a majmot táncoltatták – a rostát verte és táncolt a majom. A drótosok Trencsénből jöttek: a verébre tud-e patkót csinálni? Vendek, tótok voltak az ablakosok – Antalbácsi a miapámnál szokott megaludni. Erdélyi faélcigányok hordták a batyut a hátukon. Bosnyákok voltak a Jancsik: buksza, kés, itt az olcsó Jancsi – bosnyáknak hívták. (1,2,3,4,5)
 ====b) Honnan jöttek? ====
@@ 121. sor: / 136. sor: @@
 ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
+A falu határában van a szőlő: Rigó hegy, Almásdi hegy, Cserhegy, Cseresznyés hegy, Várhegy, Háromhegy. (1,3,4,5)
 ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
 ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
+A régi temetőbe nem temetkezne csak az újba, 1974-ben kezdték az új temetőt. A templom helyén is temető volt. Ott ahol a kovácsműhely van, ott is temető volt. Több mint 100 éve már kovácsműhely volt ott, most pálinkafőzde.
 ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
+A sározógödörben találtak csontot, az öregek azt mondják, hogy török had árok volt. (1,3,4,5)
 ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
+Templombúcsú május 3-át követő vasárnap. (1,3,4,5)
 ==2. Termelés, munka ==

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
 |'''Adatfelvétel ideje: '''
+|Nadasd, 1987. július
 |-
 |'''Adatközlők:'''
-|(1.)
+| 1. Koch János, 1908. Nádasd, római katolikus, Nádasd, Kossuth L. u. 28.
 |-
+|
-|(2.)
 |-
 |'''Gyűjtötte:'''
+|Vajda Zsuzsa
 |-
 |'''Wiki feldolgozás:'''
+|Szabó Gabriella
 |-
 |'''A település a Wikipedián:'''