Milejszeg - Laptörténet

Mészáros Csaba, 2015. szeptember 6., 16:14-n

2015-09-06T16:14:08Z

Szabó Gabriella: /* 4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)? */

2014-04-30T18:15:56Z

‎4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Szabó Gabriella: /* d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? */

2014-04-30T18:15:36Z

‎d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

Szabó Gabriella: /* b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? */

2014-04-30T18:15:21Z

‎b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

Szabó Gabriella: /* 2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? */

2014-04-30T18:14:51Z

‎2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

Szabó Gabriella: /* 1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: */

2014-04-30T18:14:05Z

‎1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Szabó Gabriella: /* 1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? */

2014-04-30T18:12:56Z

‎1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Szabó Gabriella: /* 4. Család, közösség, világkép */

2014-04-27T22:22:16Z

‎4. Család, közösség, világkép

Szabó Gabriella: /* 3. Ház és háztartás */

2014-04-27T22:16:12Z

‎3. Ház és háztartás

Szabó Gabriella: /* 2. Termelés, munka */

2014-04-27T22:11:10Z

‎2. Termelés, munka

@@ 71. sor: / 71. sor: @@
 ====a) Vásárra: ====
-Zalaegerszegre, Nevára, Nagylengyelbe
+Zalaegerszegre, Novára, Nagylengyelbe
 ====b) Piacra: ====
 Zalaegerszegre

←Régebbi változat		A lap 2014. április 30., 18:15-kori változata
483. sor:		483. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Pálfiszeget]]
		+	[[Kategória:Németfalu]]
		+	[[Kategória:Dobronhegy]]
		+	[[Kategória:Velemér]]
		+	[[Kategória:Magyarszombatfa]]
		+	[[Kategória:Őriszentpéter]]
		+	[[Kategória:Lenti]]
		+	[[Kategória:Kisrákos]]
		+	[[Kategória:Lovászi]]
		+	[[Kategória:Kerkabarabás]]
		+	[[Kategória:Kerkateskénd]]
		+	[[Kategória:Zalaegerszegre]]
		+	[[Kategória:Néva]]
		+	[[Kategória:Nagylengyel]]
		+	[[Kategória:Vasvár]]
		+	[[Kategória:Búcsúszentlászló]]
		+	[[Kategória:Csonkahegyháton]]
		+	[[Kategória:Pálfiszeg]]

@@ 408. sor: / 408. sor: @@
 ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
- Harmonika nem volt. (1,2,3,4)
+Harmonika nem volt. (1,2,3,4)
 ===4.8. Lucázás===

@@ 379. sor: / 379. sor: @@
 Ekkor már gyakori a kultúrházban tartott lakodalom, de még tartanak otthon is.
 ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
- Az 1970-es évek közepétől egyre többen nem otthon tartják. (1,2,3,4)
+Az 1970-es évek közepétől egyre többen nem otthon tartják. (1,2,3,4)
 === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

@@ 138. sor: / 138. sor: @@
 ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
 Kézzel vetettek, mindenki. (1,2,3,4)
 ====b) a gépi vetés:nincs.====
 ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

@@ 86. sor: / 86. sor: @@
 ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
-Készítettek, de csak saját használatra. (1,2,3,4)
 ====a) kocsikasokat====
@@ 104. sor: / 104. sor: @@
 ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
+Készítettek, de csak saját használatra. (1,2,3,4)
 ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

@@ 63. sor: / 63. sor: @@
 ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
+n.a.
 ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

@@ 355. sor: / 355. sor: @@
 ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
+Farsangkor tartották az esküvőket.
 ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
+böjtben nem. (1,2,3,4)
 ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
 ====a) 1910 körül: ====
+vasárnap
 ====b) 1930 körül: ====
+vasárnap, néha már szombaton is. (1,2,3,4)
 ===4.3. ===
 ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
+Megegyezés szerint, tartották mindkét félnél, aki jobb módban volt. (1,2,3,4)
 ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
@@ 378. sor: / 378. sor: @@
 ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
+Ekkor már gyakori a kultúrházban tartott lakodalom, de még tartanak otthon is.
 ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
+ Az 1970-es évek közepétől egyre többen nem otthon tartják. (1,2,3,4)
 === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
 ====a) 1910 körül: ====
+vőfények kedden, szerdán, csütörtökön az esküvő hetében
 ====b) 1930 körül: ====
+fiatal pár vagy meghívóval az esküvő előtt két héttel. (1,2,3,4)
 ===4.6. ===
 ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
+Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
 ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
@@ 405. sor: / 405. sor: @@
 ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
+Parasztzenészek, bőgővel, cimbalommal, hegedűvel.
 ====c) Hány főből állott a zenekar? ====
 ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
+ Harmonika nem volt. (1,2,3,4)
 ===4.8. Lucázás===
 ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
 ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
+A szöveget nem tudják elmondani. (1,2,3,4)
 ===4.9. Regölés ===
 ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
+Karácsony utáni napon, Istvánkor.
 ====b) Meddig élt ez a szokás? ====
 ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
+Más falubeli legények.
 ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
+A kötött szöveget nem tudják. (1,2,3,4)
 ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
+A lakosság kb. 1 %-a. (1,2,3,4)
 ===4.11. X-el díszített tejesfazék===
 ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
+Volt két X-es tejesfazék.
 ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
 ====c) Hol szerezték be ezeket?====
+származási helyét nem tudják. (1,2,3,4)
 ===4.12===
 ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
+Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
 =====a) Melyik napon, =====
 =====b) miért, =====
@@ 459. sor: / 460. sor: @@
 ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
+Csak a gyerekek megajándékozása volt szokásban. (1,2,3,4)
 ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
+Nem tudják a nevüket, a háború óta nem jártak. (1,2,3,4)
 ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
+Szent Vendelt. (1,2,3,4)
 ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
+Elvisz a róka. (1,2,3,4)
 ===4.17. Diódobálás ===
 ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
+Karácsony este mogyoróval pároztak.
 ====b) Mikor, hol, miért? ====
 ====c) Írjuk le tömören a szokást?====
+, a lányok egyik kezükbe egy, másikba két mogyorót fogtak, s aki eltalálta azt tartották párjának. (1,2,3,4)
 ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
+Fejszés embert. (1,2,3,4)
 [[Kategória:Települések]]

@@ 260. sor: / 260. sor: @@
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
+Egy különálló házcsoport volt Kőkút. A Székedi család és leszármazottai lakták.
 ====b) Miért volt így? ====
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+Úgy tudják, hogy a falu mindig itt volt. (1,2,3,4)
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+-be bontották le. (1,2,3,4)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+A fal mellé építettek zárt kéményt a 20-as évek végén kezdték átépíteni a füstös konyhákat, azóta csak zárt kéményt építenek. (1,2,3,4)
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+Általában pitvarba nyíltak, de néhány tömésháznál előfordult nyitott tornác, ahonnan előtér nyílott, amiből a lakás többi helyisége nyílt. (1,2,3,4)
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+Volt mestergerenda, földfalu házakon nem volt. (1,2,3,4)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+A rakott sparhelteket a füstöskonyhák átépítésekor a 20-as évek végén kezdték építeni. (1,2,3,4)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+A kontyolt tetejű házak általánossá válását nem tudják, a négyzetalapúakat 1945 után kezdték építeni. Tömbház nincs. (1,2,3,4)
 ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+Volt ilyen több is. (1,2,3,4)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+-70 cm magas padkára építették. (1,2,3,4)
 ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+Volt torkos pajta, L alakú és lecsapott végű is. (rajz) (1,2,3,4)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+Csípővassal fogták meg egyik fülét. (1,2,3,4)
 ===3.12.===
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+Egészben sem répát, sem káposztát nem savanyítottak. Törkölyt nem használtak. (1,2,3,4)
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+Az 1960-as években szűnt meg általánosan, de ma is sütnek több helyen. (1,2,3,4)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+A rajzon lévő a) és b) típusút használták. (1,2,3,4)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+Használtak dongás vajköpülőt, de már mutatni nem tudtak. (1,2,3,4)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+Áttört nyelűt használtak. (1,2,3,4)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+Hosszú, fonott perecet és gömbölyű egybekalácsot. (1,2,3,4)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+Lecsót 1945 óta készítenek. (1,2,3,4)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+Paradicsomot 1945 után kezdtek enni, paprikát nyersen már a 20-as években is ettek. (1,2,3,4)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+Kalácsot és rétest. (1,2,3,4)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+Viseltek.
 ====b) Hány szélből készült?====
+szélből. (1,2,3,4)
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+körül szűnt meg. (1,2,3,4)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+Nem szőttek az asszonyok. (1,2,3,4)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+Nem volt kötelező. (1,2,3,4)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+után kezdték, időseknél ma is szokásban van. (1,2,3,4)
 ==4. Család, közösség, világkép==

@@ 135. sor: / 135. sor: @@
 ==2. Termelés, munka ==
 ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
+Használtak két és háromlevelűt is. (1,2,3,4)
 ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
-====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
+====b) a gépi vetés:nincs.====
-−
-====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
 ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
+Villásat és hajmókosat használtak. (1,2,3,4)
 ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
+Használtak. (1,2,3,4)
 ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
+Búzából és rozsból 21 kévét raktak, árpából 17-et raktak keresztbe, 6-7-8 keresztet kepébe. (1,2,3,4)
 ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
+Kepe: 5-6-7 kereszt összerakva. Csak ezt a kifejezést használják. A termés mérésére nem használták, csak a keresztet. (1,2,3,4)
 ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
+m a csép nyele. (1,2,3,4)
 ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
+A cséplésnél a munkások kölcsönösen elmentek egymáshoz. Állandó csapat nem volt. (1,2,3,4)
 ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
+Villával hordták a szalmát a kazalba. Mindenki. (1,2,3,4)
 ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
+után már nem termeltek hajdinát. (1,2,3,4)
 ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
+után kezdtek eke után krumplit vetni. (1,2,3,4)
 ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
+A füvet kaszálás után elterítették, megforgatták, ágyatokba, majd petrencébe rakták. Szárító állványt nem ismerik. (1,2,3,4)
 ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
+Villával, kosárral és köcölével hordták a szénát. (1,2,3,4)
 ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
 ====a) az iga felső fájának nevét: ====
+vonófa
 ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
+rúdszög
 ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
+igaszegek (1,2,3,4)
 === 2.15. ===
 ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
+Ősszel használták a fák leveleit almozáshoz. (1,2,3,4)
 ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
 ====c) Melyik évszakban?====
+ősszel
 === 2.16. ===
 ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
+Használtak, csak 1932 után lett nyakló. (1,2,3,4)
 ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
@@ 205. sor: / 205. sor: @@
 ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
+Szekérnek nevezik az egyszerűbb kivitelű, terhet hordót, kocsinak a szebb, személyszállítót nevezik. (1,2,3,4)
 ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
+m, a hosszúszekér, vendégoldalat nem használtak. (1,2,3,4)
 ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
+Rudazó kötelet használtak, 7-8 m hosszú. (1,2,3,4)
 ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
+Enyhén ívelt, de gyakran használnak subert is. (1,2,3,4)Enyhén ívelt, de gyakran használnak subert is. (1,2,3,4)
 ===2.21. ===
 ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
+A szekérkas két oldala a szekér oldalához igazodott, eleje volt, valamint alja.
 ====b) Használtak-e kettőt is?====
+Kettőt használtak belőle. (1,2,3,4)
 ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
+Nyáron patkolták, az ökröket is. (1,2,3,4)
 ===2.23. A fejőedény régi neve? ===
+Zséter. (1,2,3,4)
 ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
 ====a) indítják====
+Ne!
 ====b) terelik jobbra ====
+Nejde hikk!
 ====c) és balra====
+Nejde hokk! (1,2,3,4)
 ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
+Cocám ne, ne. (1,2,3,4)
 ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
+Pittyém ne, ne. (1,2,3,4)
 ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
+Kutyám, le. (1,2,3,4)
 ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
+Vágó, törövályú, tiloló. (1,2,3,4)
 ===2.29.===
 ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
+Fekvő rokkát. (1,2,3,4)
 ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
 ==3. Ház és háztartás ==