Mezőlak - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 16., 07:33-n

2014-09-16T07:33:46Z

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 16., 07:32-n

2014-09-16T07:32:46Z

Szabó Gabriella: /* 4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)? */

2014-04-30T18:44:42Z

‎4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Szabó Gabriella: /* 2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? */

2014-04-30T18:44:09Z

‎2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

Szabó Gabriella: /* 4. Család, közösség, világkép */

2014-04-26T13:44:27Z

‎4. Család, közösség, világkép

Szabó Gabriella: /* 3. Ház és háztartás */

2014-04-26T13:38:40Z

‎3. Ház és háztartás

Szabó Gabriella: /* 2. Termelés, munka */

2014-04-26T13:33:20Z

‎2. Termelés, munka

Változtatások megtekintése

Szabó Gabriella: /* 1. Külső kapcsolatok, történeti tudat */

2014-04-26T13:26:39Z

‎1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

Szabó Gabriella, 2014. április 26., 13:21-n

2014-04-26T13:21:44Z

Szabó Gabriella: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- |'''Adatközlők:''' |(1.) |- | |(2.) |- |'''Gyű…”

2014-04-26T13:19:57Z

Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- |'''Adatközlők:''' |(1.) |- | |(2.) |- |'''Gyű…”

Új lap

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====

====b) Piacra: ====

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

===2.23. A fejőedény régi neve? ===

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====

====b) terelik jobbra ====

====c) és balra====

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 16., 07:33-kori változata
601. sor:		601. sor:
	[[Kategória:Pápai zenészek]]		[[Kategória:Pápai zenészek]]
	[[Kategória:Celli zenészek]]		[[Kategória:Celli zenészek]]
		+	[[Kategória:Helybéli zenészek]]

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 16., 07:32-kori változata
598. sor:		598. sor:
	[[Kategória:Ugod]]		[[Kategória:Ugod]]
	[[Kategória:Nagysimonyi]]		[[Kategória:Nagysimonyi]]
		+	[[Kategória:Mezőlaki zenészek]]
		+	[[Kategória:Pápai zenészek]]
		+	[[Kategória:Celli zenészek]]

←Régebbi változat		A lap 2014. április 30., 18:44-kori változata
564. sor:		564. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Mátyusháza]]
		+	[[Kategória:Mihályháza]]
		+	[[Kategória:Kemeneshőgyész]]
		+	[[Kategória:Magyargencs]]
		+	[[Kategória:Békés]]
		+	[[Kategória:Alsógörzsöny]]
		+	[[Kategória:Nyárád]]
		+	[[Kategória:Felsőgörzsöny]]
		+	[[Kategória:Nagyacsád]]
		+	[[Kategória:Nemesgörzsöny]]
		+	[[Kategória:Vinár]]
		+	[[Kategória:Külsővát]]
		+	[[Kategória:Csögle]]
		+	[[Kategória:Adorjánháza]]
		+	[[Kategória:Malomsok]]
		+	[[Kategória:Szany]]
		+	[[Kategória:Magyargencs]]
		+	[[Kategória:Borsosgyőr]]
		+	[[Kategória:Gyulafirátót]]
		+	[[Kategória:Lédec]]
		+	[[Kategória:Kóny]]
		+	[[Kategória:Magyari]]
		+	[[Kategória:Zalaegerszeg]]
		+	[[Kategória:Pápa]]
		+	[[Kategória:Körmend]]
		+	[[Kategória:Devecser]]
		+	[[Kategória:Celldömölk]]
		+	[[Kategória:Bécs]]
		+	[Kategória:Sopron]]
		+	[[Kategória:Mihályháza]]
		+	[[Kategória:Ostffyasszonyfa]]
		+	[[Kategória:Bakonybél]]
		+	[[Kategória:Ugod]]
		+	[[Kategória:Nagysimonyi]]

←Régebbi változat		A lap 2014. április 30., 18:44-kori változata
172. sor:		172. sor:

	===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===		===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
−	~~Inkább a kézi vetés ment még, 30 % vethetett kézzel. (1,3)~~
−	~~Felesben már géppel vetettek. (2)~~

−	~~====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====~~

−	~~====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====~~

		+	====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
		+	Inkább a kézi vetés ment még, 30 % vethetett kézzel. (1,3)
		+	====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
		+	Felesben már géppel vetettek. (2)

	===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===		===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

@@ 428. sor: / 428. sor: @@
 ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
 ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
+Böjtön nem tartottak. (1,2,3)
 ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
 ====a) 1910 körül: ====
+szombaton.
 ====b) 1930 körül: ====
+szombaton. (1,2,3)
 ===4.3. ===
 ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
 ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
@@ 451. sor: / 456. sor: @@
 ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
+Jobbára a kultúrházban tartották, de előfordult már ekkor is, hogy éttermekben. (1,2,3)
 ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
@@ 458. sor: / 463. sor: @@
 ====a) 1910 körül: ====
 ====b) 1930 körül: ====
+A menyasszony és a vőlegény hív személyesen, ill. meghívóval. (1,2,3)
 ===4.6. ===
 ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
 ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
@@ 476. sor: / 484. sor: @@
 ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
+Valamikor volt a faluban is banda. Ezek parasztzenészek voltak. De jobbára Pápáról, ritkábban Cellből hoztak cigányzenészeket.
 ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
 ====c) Hány főből állott a zenekar? ====
+-6-7 ember volt egy bandában, prímás, kontrás, bőgős, cimbalmos, ritkán sipos.
 ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
+Tangóharmónikás az 50-es évektől volt, de egyedül játszott. (1,2,3)
 ===4.8. Lucázás===
 ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
+Lucázáskor nem volt köszöntés. A legények Luca előtti éjjel szalmáztak, főként a lányos házaknál. (1,2,3)
 ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
@@ 494. sor: / 502. sor: @@
 ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
+Nem volt regölés. (1,2,3)
 ====b) Meddig élt ez a szokás? ====
@@ 503. sor: / 511. sor: @@
 ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
+-35 biztosan van. 1100 körül van a lélekszám. Régen kevesebb volt. 25-30 éves kortól számítják. (1,2,3)
 ===4.11. X-el díszített tejesfazék===
 ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
+Nem volt X a tejesfazekon. A nyakánál és az alján fehér csík volt. (1,2,3)
 ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
@@ 517. sor: / 525. sor: @@
 ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
+Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)
 =====a) Melyik napon, =====
 =====b) miért, =====
@@ 532. sor: / 540. sor: @@
 ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
+Semmilyen szokás nem volt. (1,2,3)
 ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
+Betlehemezés a 30-as évekig volt. „Kiskarácsony este”. Játszottak is, meg „hömbölögtek” a konyhában. A szereplők neveit nem tudják. (1,2,3)
 ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
+Nem volt védőszentje az állatoknak. (1,2,3)
 ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
+Gyün a Kankus! (1,2,3)
 ===4.17. Diódobálás ===
 ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
+Nem volt diódobálás. (1,2,3)
 ====b) Mikor, hol, miért? ====
@@ 553. sor: / 561. sor: @@
 ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
+Favágó embert. (1,2,3)
 [[Kategória:Települések]]

@@ 322. sor: / 322. sor: @@
 ==3. Ház és háztartás ==
 === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
+Ld. I/1 és I/8.
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
@@ 331. sor: / 331. sor: @@
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+Nem tudnak sem borona-, sem sövényházról. A sövényre mondják, hogy „homár volt ilyen”. Tömés és „föcskerakásos” ház volt régen a faluban. (1,2,3)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+A konyhát lepadlásozták, a mászókéményt a fal mellé rakták. „Ebben füstölték a húst”. Két ajtós volt a kémény, nóthel ajtónak mondták. Falba épített kémény is volt. (1,2,3)
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+Nyitott gádor volt a régi házaknál. A 20-as évektől téglaláb tartotta. A füstöskonyhás házaknál minden ajtó a gádorra nyílt. Később a konyha ajtó a gádorra, a szoba és a kamra a konyhára nyílt. (1,2,3)
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+Volt mestergerenda. A nagyméretű tömésházakban is. (1,2,3)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+A 20-as, 30-as években rakott sparhelteket (itt falis porheltnek mondják) már kidobálták javarészt. 1935-ben nagy tűz volt a faluban. Aki akkor leégett már nem rakatott újat, hanem csikósporheltet vett. (1,2,3)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
 ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+Cserépkályhával fűtötték a szobát. A konyháról tüzelték. Sütőt is tettek bele. „Bubosnak” mondták. (3) (1,2,3)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+A kemencét a konyha szintjétől építették, de a szája 60-70 cm magasan kezdődött. Az aljában a hamunak külön ajtaja volt. Nem volt előtte padka. (1,2,3)
 ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+A pajta az istálló folytatásaként épült. Különálló pajták is voltak a „szürü” (szérű) végében. Torkos pajtáról nem tudnak. (1,2,3)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
@@ 363. sor: / 368. sor: @@
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+Kerékrépát nem savanyítottak.
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+A káposztát leszelték, aztán eltiporták. A káposzta elrakást 4-5 asszony együtt végezte. A hordó peremét, szélét hagymával rakták körbe. (1,2,3)
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+Az 50-es években szűnt meg a házi sütése. (1,2,3)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+Az „a” és a „b” fajtát ismerik. A „b” csak „egyszintes” volt. (1,2,3)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+Volt dongás vajköpülő, de már nem minden háznál. Sok helyen üvegben köpültek. (1,2,3)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+Nem tudnak törőről. (1,2,3)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+Hajdinát nem termeltek. Mohart, kölest igen, másodvetésként, de csak az állatokkal etették fel. (1,2,3)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+Hármas fonású hosszú kalácsot. Említik a kuglit is, bár ez töltve volt. (Valószínűleg a formája miatt.) (1,2,3)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+A lecsó „mostani divat”. A 30-as évek előtt lecsót csak kevesen és keveset készített, mert nem termeltek sok paprikát. Az 50-es évektől télire is tesznek el üvegben. Ekkor a paprika, paradicsom aránya 2:1. Ha frissen készül, még ennél is kevesebb benne a paradicsom és vöröshagymát tesznek bele. (1,2,3)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+Diós-, mákos kalácsot. (1,2,3)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+A 40-es években már ritkaságszámba ment, de a 20-30-as években még „a fél falu abban járt”. Ekkor még a templomba is elmentek gatyában, de az új volt és rojtos volt az alja. (1,2,3)
 ====b) Hány szélből készült?====
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+A 20-as évekig (2), a 30-as évekig (1) az asszonyok szoknyában és rékliben jártak. Az öregasszonyok még később is. A századforduló és előtte született asszonyok még szoknyában és rékliben jártak. (1,2,3)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+Asszonyok nem szőttek. 7-8 takács is volt a faluban. (1,2,3)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+A 30-as években fordították egymás mellé az ágyakat. Azóta is van így. (1,2,3)
 ==4. Család, közösség, világkép==

@@ 35. sor: / 35. sor: @@
 ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
 ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
+Hagyomány nincs a falu keletkezéséről. (1,2,3)
 ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]?  Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
 ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
 ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
+Nem volt kitelepülés. (1,2,3)
 ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
 ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
 ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
+Rábaköz: Malomsok, Szany. (1)
 ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
 ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
 ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
@@ 67. sor: / 89. sor: @@
 ====a) Vásárra: ====
+Pápára jártak leggyakrabban. Állatvásárra elmentek Zalaegerszegre, Körmendre, Devecserbe, Celldömölkre. Pápán sok iparos volt, akik távolra is mentek: Bécsbe, Sopronba. Ők a faluban fogadtak fuvarosokat, akik elvitték őket.
 ====b) Piacra: ====
+Pápán kedden és pénteken volt piac, ide jártak az asszonyok. Tejet, baromfit rendszeresen hordtak, sőt még házakhoz is vittek.
 ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
+A következő falukba jártak leggyakrabban: Borsosgyőr (István király), Mihályháza (Pünkösd), Kemeneshőgyész (Úr nap), Békás (Kisasszony), Magyargencs (Pünkösd), Nyárád (István), Mátyusháza (major volt – Pünkösd másnapján).
 ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
+Nem jártak a faluból, reformátusok voltak. Említik, hogy főleg a cselédség volt katolikus. (1,2,3)
 ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
+Pápára a húsgyárba, szövőgyárba jártak, de csak nagyon kevesen. Főként napszámba jártak a grófi birtokokra, Szél-mezőre, Mátyusházára, Asszonyfára, Cigány-majorba. A majorok között „Lóri-vasút” volt, közel 200 km hosszú volt. Ezzel jártak a távolabbi majorokba. (1,2,3)
 ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
+A faluba nem jártak vidékről munkára. Az uradalmakban féléves summások voltak Mezőkövesdről, Somogy, Zala, Vas megyéből. 3-400-ra tehető a számuk. A szomszédos falvakból is jártak napszámosok az uradalmi földekre. (1,2,3)
 ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
 ====a) kocsikasokat====
@@ 103. sor: / 127. sor: @@
 ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
@@ 108. sor: / 136. sor: @@
 ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
 ====b) Honnan jöttek? ====
@@ 117. sor: / 153. sor: @@
 ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
 ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
@@ 122. sor: / 160. sor: @@
 ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
+Mátyusháza és Ihászi (mindkettő major) között volt egy régi templom a Bakonyér (patak) mellett. Arról a templomról azt tartották, hogy az úgy süllyedt el. Volt ott temető is. Most már „csak szinben tér el ott a föld, más nem látszik”. Valamikor félkörívben voltak ott fenyőfák. A református templom északi részénél is temetkezhettek nagyon régen. Ezek az Ihászi csata halottai lehettek. (2) (1,2,3)
 ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
 ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
+Nem volt fogadott ünnepe. (Említik, hogy 1935-ben a falu 60 %-a leégett.) (1,2,3)
 ==2. Termelés, munka ==

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
 |'''Adatfelvétel ideje: '''
+|Mezőlak, 1992. szeptember
 |-
 |'''Adatközlők:'''
-|(1.)
+|1. Sári Kálmán, 1918, Mezőlak
 |-
+|
-|(2.)
 |-
 |'''Gyűjtötte:'''
+|Kordé Tünde
 |-
 |'''Wiki feldolgozás:'''
+|Szabó Gabriella
 |-
 |'''A település a Wikipedián:'''