Mesteri - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 16., 07:30-n

2014-09-16T07:30:53Z

Szabó Gabriella: /* 4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)? */

2014-04-30T18:56:40Z

‎4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Szabó Gabriella: /* 2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? */

2014-04-30T18:56:03Z

‎2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

Szabó Gabriella: /* 4. Család, közösség, világkép */

2014-04-22T21:59:57Z

‎4. Család, közösség, világkép

Szabó Gabriella: /* 3. Ház és háztartás */

2014-04-22T21:53:05Z

‎3. Ház és háztartás

Szabó Gabriella: /* 2. Termelés, munka */

2014-04-22T21:47:32Z

‎2. Termelés, munka

Változtatások megtekintése

Szabó Gabriella: /* 1. Külső kapcsolatok, történeti tudat */

2014-04-22T21:40:31Z

‎1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

Szabó Gabriella, 2014. április 22., 21:35-n

2014-04-22T21:35:26Z

Szabó Gabriella: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- |'''Adatközlők:''' |(1.) |- | |(2.) |- |'''Gyű…”

2014-04-22T21:34:31Z

Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- |'''Adatközlők:''' |(1.) |- | |(2.) |- |'''Gyű…”

Új lap

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.)
|-
|
|(2.)
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====

====b) Piacra: ====

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====

====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====

====b) Használtak-e kettőt is?====

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===

===2.23. A fejőedény régi neve? ===

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====

====b) terelik jobbra ====

====c) és balra====

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====

====c) Hány főből állott a zenekar? ====

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====

====c) Hol szerezték be ezeket?====

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

[[Kategória:Települések]]

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 16., 07:30-kori változata
568. sor:		568. sor:
	[[Kategória:Vásárosmiske]]		[[Kategória:Vásárosmiske]]
	[[Kategória:Celldömölk]]		[[Kategória:Celldömölk]]
		+	[[Kategória:Alsósági zenészek]]
		+	[[Kategória:Gércei zenészek]]

←Régebbi változat		A lap 2014. április 30., 18:56-kori változata
551. sor:		551. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Egyházashetye]]
		+	[[Kategória:Borgáta]]
		+	[[Kategória:Kemenesképolna]]
		+	[[Kategória:Köcsk]]
		+	[[Kategória:Mersevát]]
		+	[[Kategória:Kemenesmagasi]]
		+	[[Kategória:Kemenessömjén]]
		+	[[Kategória:Alsóság]]
		+	[[Kategória:Izsákfa]]
		+	[[Kategória:Tokorcs]]
		+	[[Kategória:Nagysimonyi]]
		+	[[Kategória:Zalaszentgrót]]
		+	[[Kategória:Jánosháza]]
		+	[[Kategória:Ostffyasszonyfa]]
		+	[[Kategória:Sümeg]]
		+	[[Kategória:Vásárosmiske]]
		+	[[Kategória:Celldömölk]]

@@ 146. sor: / 146. sor: @@
 ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
-Túlnyomórészt géppel vetettek. A gazdák kölcsönadták egymásnak a vetőgépet. A 30-as évek végén már nem lehetett látni kézi vetést. (1,2,3)
 ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
+A 30-as évek végén már nem lehetett látni kézi vetést. (1,2,3)
 ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
+Túlnyomórészt géppel vetettek. A gazdák kölcsönadták egymásnak a vetőgépet.
 ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===

@@ 393. sor: / 393. sor: @@
 ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
+Farsangon tartották a legtöbb esküvőt.
 ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
+Böjtön nem tartottak. (1,2,3)
 ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
 ====a) 1910 körül: ====
+vasárnap (3)
 ====b) 1930 körül: ====
+szombat (1,2,3)
 ===4.3. ===
 ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
+A polgári esküvőre nem volt szokás elmenni. A templomi esküvő után a vendégek a lányos házhoz mentek, itt tartották a lakodalmat. Télen a szobában, jobb időben sátorban tartották. A vacsoráig ment a tánc, beszélgetés. A vacsora 7-8 óra körül volt. A lakodalom másnap hajnalig, reggelig tartott. (1,2,3)
 ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
@@ 416. sor: / 416. sor: @@
 ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
+Éttermekben. Ki hogy tudja lekötni a helyet, úgy alakul.
 ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
+A 70-es évek derekától nem tartják otthon a lakodalmat. (1,2,3)
 === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
 ====a) 1910 körül: ====
+A vendéghívó hívott a lakodalomba. Szalagos bottal járt. Általában nem családtag volt. Ez egyfajta tisztség volt, szinten hivatalos. Majdnem minden alkalommal ez az egy ember hívott. (3) A lakodalom előtt egy héttel hívott.
 ====b) 1930 körül: ====
+A menyasszony és a vőlegény hív személyesen vagy meghívóval. (1,2,3)
 ===4.6. ===
 ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
+Nem volt ilyen szokás. A menyasszony a vőlegény tányérját viszont gyakran ellopták, így kényszerítve rá őket, hogy egy tálból egyenek. (1,2,3)
 ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
@@ 441. sor: / 441. sor: @@
 ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
+Alsósági és gércei cigánybandák játszottak.
 ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
 ====c) Hány főből állott a zenekar? ====
+-5 ember volt egy bandában: hegedűs, kontrás, bőgős, klarinétos és cimbalmos.
 ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
@@ 454. sor: / 456. sor: @@
 ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
@@ 461. sor: / 473. sor: @@
 ====b) Meddig élt ez a szokás? ====
 ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
+A legények ünneplőben mentek, egy dudát vitt magával 2-3-4 legény járt együtt. A lányos és a legényes házhoz mentek. Szövege töredékes.
 ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
 ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
+-30 évtől fölfelé tekintik öreglegénynek az embert. Jelenleg 26 öreglegény és 4 öreglány van a faluban. (300-350 fős falu.) Régebben is nagyon sok volt. (1,2,3)
 ===4.11. X-el díszített tejesfazék===
 ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
+Volt ilyen tejesfazék. (1,2,3)
 ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
@@ 482. sor: / 503. sor: @@
 ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
+Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)
 =====a) Melyik napon, =====
 =====b) miért, =====
@@ 497. sor: / 518. sor: @@
 ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
 ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
 ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
+Szent Vendelt. (1,2,3)
 ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
+Elvisz a Kankus! Elvisz a fekete ember (kéményseprő)! (1,2,3)
 ===4.17. Diódobálás ===
 ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
+Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)
 ====b) Mikor, hol, miért? ====
@@ 518. sor: / 545. sor: @@
 ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
 [[Kategória:Települések]]

@@ 288. sor: / 288. sor: @@
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+A falu mindig a mai helyén volt. A határban volt egy Piripócs nevű tanya – ott két család élt. (1,2,3)
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+Sem borona, sem sövényházra nem emlékeznek. Sem pajta, sem pince nem épült így. Tömésből és kőből épültek a házak. (1,2,3)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+A füstöskonyhák padlását leszedték, újra deszkázták és mászókéményt építettek. A mászókémény a járószintről indult, a fal mellé rakták őket. A szabadkéményes házaknál ugyanígy járták el. Volt olyan, hogy a két szobát a padláson fekvőkéménnyel kötötték össze. Az ő életükben már nem épült szabadkémény. (1,2,3)
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+A tömésházaknál is volt keresztmestergerenda. (1,2,3)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
 ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+Már a századelőre megfogytak a cserépkályhák. E században már vaskályhával fűtötték a szobákat. (1,2,3)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+A kemence szája 50-70 cm magasan volt. A kemence belsejében szikratemető volt, ide húzták a parazsat kenyérsütéskor. Ha a kemence szája alacsonyabb volt, akkor elé lyukat vájtak. Patka nem volt a kemence előtt. (1,2,3)
 ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+A pajták téglalap alakúak voltak. Két fajtájuk volt. Az egyiket a ház folytatásaként építették magasabb tetővel. A másik keresztül volt a telken, különálló volt. Ezek kétajtósak voltak, át lehetett rajtuk menni szekérrel. A két vége tűzfalas volt, oldalait deszkából, lécből csinálták. Féltetővel az egyik oldalon pajtafia is volt. (1,2,3)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+Nem tudnak fazékkiszedő villáról. (1,2,3)
 ===3.12.===
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+A káposztát és a kerékrépát is leszelték. Régen a kerékrépát magában is rakták el, később már csak egy-egy sort a káposzta közé. A káposzta tetejére egész leveleket raktak. (1,2,3)
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+A 60-as évek legelejéig. (1,2,3)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+Mind a három fajta ismeretes a faluban. A legtöbben az a)-t használták. Azért volt ez jó, mert nem értek össze a kenyerek és nem penészesedtek meg. A c)-t  tartják a legrégibb fajtának. (1,2,3)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+Kétfülü vajköpülőt használtak. A tetejének az átmérője 17-18 cm lehetett. Kétrészes volt. Később az alja már cserépedényből volt. (1,2,3)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+Nem használták emberi táplálékul, illetve nem termeltek. (1,2,3)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+Nem készítettek belőlük emberi táplálékot. A hajdinamálét és a pogácsát már csak hírből hallotta. (1)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+Hármasan font hosszúkás kalácsot. Cserép kuglisütőkben sütöttek tésztákat. (1,2,3)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+A paradicsomot ma sem szereti mindenki. Ők egyikük sem. A paprikát megeszik régóta (amióta termelik). (1,2,3)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+Diós, mákos kalácsot, de a bejgli is már régóta megy. (1,2,3)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
 ====b) Hány szélből készült?====
@@ 362. sor: / 374. sor: @@
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+Volt a faluban takácsmester, az asszonyok csak fontak. (1,2,3)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+Az 50-es években még egymás végében voltak az ágyak. Ahol ágy van még, ott egymás mellett vannak. Az öregeknél is vannak már heverők. (1,2,3)
 ==4. Család, közösség, világkép==

@@ 35. sor: / 35. sor: @@
 ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
 ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
 ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]?  Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
+A legenda szerint a Mesteri, a Lőke és a Mike család a falu alapító családjai. Régi családok még: Karát, Horváth, Kiss, Kovács, Németh. (1,2,3)
 ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
+Semmiféle betelepülésről nem tudnak. (1,2,3)
 ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
 ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
+falu tarozott a TSZ-hez: Egyházashetye (központ), Borgáta, Kemeneskápolna, Köcsk és Mesteri. Vallásilag Vásárosmiskéhez tartoztak a falubeli katolikusok, Kemeneskápolnához az evangélikusok. (1,2,3)
 ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
+Kemenesalja. (1,2,3)
 ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
+A Kemenesaljához kb. 20 falu tartozik. A volt celli járás, a Marcal határ, Kemeneskápolna, Tokorcs, Egyházashetye, Köcsk, Mersevát, Kemenesmagasi, Kemenessömjén, Alsóság, Izsákfa, stb. A felsorolás nem teljes. (1,2,3)
 ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
+Egyházashetyén született Berzsenyi Dániel. (1,2,3)
 ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
 ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
+Régebben a faluból házasodtak gyakrabban. 1932-ben az uradalommal együtt 1200 lakosa volt a falunak. A II. világháború után, főleg a TSZ óta gyakori volt a házasság a következő falvakkal: Egyházashetye, Kemeneskápolna, Ostffyasszonyfa, Simonyi, Borgáta. (1,2,3)
 ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===
 ====a) Vásárra: ====
+Cellbe jártak leggyakrabban. Az 50-es évekig Vásárosmiskén is volt vásár, ide is eljártak. Zalaszentgrótra, Jánosházára, Sümegre inkább csak az állatkereskedők jártak.
 ====b) Piacra: ====
+Cellben minden csütörtökön volt hetipiac. Az asszonyok rendszeresen jártak. Majorságot (csirkét), tejhasznot, tojást, gyümölcsöt vittek.
 ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
+A faluban Szent Mihálykor van a búcsú. Köcskön 2 búcsú van, az egyik az itteni után egy héttel. Simonyiban és Tokorcson Szent Mártonkor, régen Simonyiban Szent Andráskor volt. Egyházashetyén Jézus Szíve búcsú, Vásárosmiskében van az év utolsó búcsúja Mindenszentekkor.
 ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
+Cell. A régi öregek Vasvárra is jártak, szekérrel vagy gyalog. (1,2,3)
 ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
+A falubeliek nem jártak távolabb dolgozni. Az uradalmakba mentek néha napszámosnak. (1,2,3)
 ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
+A faluba nem jöttek munkások, csak az uradalmakba. 3 major volt a határban. Az Erdődy-uradalomba még Baranyából is hoztak. Nagyon szórványos. Gércéről szekérrel vitték a napszámosokat. A helyeliek is voltak napszámosok az uradalomban. A cselédek jöttek-mentek. Sitkéről, Bottyáról (major) voltak cselédek. Aratóbandák jöttek Simonyiból. (1,2,3)
 ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
@@ 86. sor: / 94. sor: @@
 ====b) vesszőkosarakat====
+A parasztember maga számára faragott kasza-, kapanyelet, kötött zsombort, kosarat. Horváth Sándor eladásra is készített (meghalt). Bognár mindig volt a faluban. (1,2,3)
 ====c) szalmafonatú edényeket====
@@ 103. sor: / 111. sor: @@
 ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
@@ 108. sor: / 118. sor: @@
 ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
+Alsósági tyukász – ő is adott el cserepeket. Oláh cigányok, erdélyiek adtak el ruhát. Köszörűs, esernyőjavító járt, bádogoscigányok. 1931-ben a Cinca-patak partjára 32 cigánycsalád telepedett le. Ekkor vágták ki a patak menti nyárfákat. 3-4 évig itt dolgoztak a teknővájók, aztán továbbálltak. Edényt nagyon régen hoztak szekéren, nem házaltak vele, hanem egy helyen kirakodtak. (1,2,3)
 ====b) Honnan jöttek? ====
@@ 117. sor: / 127. sor: @@
 ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
+Az ittenieknek a Ságon vagy a vásárosmiskei határban van szőleje. A Ság egy része a Mesteri határhoz tartozik. A Ságon van szőleje cellieknek, izsákfaiaknak, kemeneskápolnaiaknak. (1,2,3)
 ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
 ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
+temetője van a falunak, mindbe temetkeznek. Alsómesterit és Felsőmesterit 1932-ben egyesítették. Kettő van a két falu között, a 3. Felsőmesteri végén, a 4. Intaházán (major).
 ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
 ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
+Szent Mihálykor van a falu búcsúja. Fogadott ünnepe nincs. (1,2,3)
 ==2. Termelés, munka ==

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
 |'''Adatfelvétel ideje: '''
+|Mesteri, 1991. december
 |-
 |'''Adatközlők:'''
-|(1.)
+|1.	Zseli Ferenc, 1919. Felsőmesteri
 |-
+|
-|(2.)
 |-
 |'''Gyűjtötte:'''
+|Kordé Tünde
 |-
 |'''Wiki feldolgozás:'''
+|Szabó Gabriella
 |-
 |'''A település a Wikipedián:'''