Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1986. február |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Sipos Kálm…”

2014-05-02T21:12:30Z

Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1986. február |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Sipos Kálm…”

Új lap

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1986. február
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Sipos Kálmán, 1919. augusztus 19. Egyházasszecsőd, római katolikus, Magyarszecsőd, Jókai u. 38.
|-
|
|(2.) Sipos Kálmánné Frank Mária, 1931. január 2. Magyarszecsőd, római katolikus, Magyarszecsőd, Jókai u. 38.
|-
|
|(3.) Horváth Géza, 1907. július 18. Magyarszecsőd, református, Magyarszecsőd, Jókai u. 23.
|-
|
|(4.) Dénes Kálmánné, 36 éve él a faluban, református, Magyarszecsőd, Jókai u. 35.
|-
|
|(5.) Bedi Antal, római katolikus, Magyarszecsőd, Fő u. 12.
|-
|
|(6.) Bedi Antalné, római katolikus, Magyarszecsőd, Fő u. 12.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
| Farkas Imre
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Sáfár Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarszecs%C5%91d
|-
| '''weboldal:'''
|http://www.magyarszecsod.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
700 éve egy István nevű német vitéz kapta meg a helységet. Szecsődire magyarosította a nevét, innen a név. Szecsőd = régi (1)
Római kori település volt. (2)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Dienesek Debrecenből. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Mindig magyarlakta volt. Csak cigányok a környékről. (1)
Németek költöztek be az 1800-as évek közepén. (2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
1800-as években zenész cigányok Körmendre. 1956-ban 4-5 család nyugatra. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Molnaszecsőd, Egyházashollós, Nemesrempehollós mezőgazdasági formájuk miatt. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem. (1,2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Őrség: Pankasz, Viszák, Velemér, Magyarszombatfa. Hegyhát: Döröske, Döbörhegy

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Nincs. Illetve Rátót. (1,2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Nem. (1,2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Környékbeli falvakból és Körmendről. Olyan hely nem volt, ahonnét nem lehetett. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Körmend, Vasvár, Rum, Zalaegerszeg

====b) Piacra: ====
n.a.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Vasvár

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Döröske, Hollós, Rádóc, Hídvég (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Grófhoz helybe, Tilalmasi erdőbe. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Rönökről, Döröskéről, Hollósról. (1,2)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
A kérdést nem tették fel.

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Körmenden és az Őrségben vették. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Cserepesek, teknővájó cigányok, drótos tótok.(1,2)

====b) Honnan jöttek? ====
Gödörháza, Velemér, Mikosszéplak.

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Zalabér, Nova de csak a grófoknak. (1,2)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Hat temető volt ebből négy működik. Külön nevük nem volt. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Nem voltak. (1,2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Használtak. (3,4)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
A kézi vetés általános.

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
A gépi vetés ritka, néhány ember használja. (3,4)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Csak villás kaszacsapót használtak. Mindenki ezt használta, régóta ismerik. (3,4)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Használtak. (3,4)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
20 kévét szoktak mindkettőből rakni. A vetéstől és a dülőtől függött hány keresztet raktak összekapcsolva. Keresztnek hívták és kepének. (3)
17 kévét búzából és rozsból. Kepének és keresztnek is hívták. (4)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Ismerik a keresztrakásokat, hívták kepének is. (3,4)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
160-170 cm hosszú. (3)
150 cm. (4)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
Állandó csapat járt a géppel, melyet bandának is hívtak. A géptulajdionos állította össze a munkásokat és ő fizette is őket. (3,4)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
Nyárssal hordták a szalmát. Ez volt az általános. Az adatközlők nem emlékeznek, mikor került a faluba. Nagyobb gazdaságokban így az uraságnál elevátorral hordták a szalmát. (3,4)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
Az 1940-es években. (3,4)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Az 1920-as évek után vált általánossá. (3)
Az 1940-es években kezdődöt. (4)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
Kaszálás, majd forgatás időtől függött általában egyszer, villával széjjelhintették, ha megszáradt gereblyével, villával összeszedték, boglyába összerakták, majd behordták. Nem használtak szénaszárító állványt. (3,4)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Ha a pajta az istálló mellett volt villával, ha messzebb volt szekéren, nagyobbméretű kosárban. (3)
Talicskával, villával. Borítót (hajdivánt) nem használtak. (4)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igavonó

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
igaszeg

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (3,4)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Használták, ha kevés volt a szalma. Csaritnak hívták.

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a

====c) Melyik évszakban?====
Főként télen. (3,4)

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Használták a 2. ábrán levőt. (3,4)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.

====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
Szekérnek nevezték a teherhordásra használt járművet, aminek az alján csak deszka volt és a tehénfogatot. A kocsi ritka volt a faluban. (3)
Kocsi: hintóféle
Szekér: Az alján csak deszka volt. A gazdaságban szénát, szalmát, trágyát hordtak vele. (4)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A hosszú szekér 3-3,5 m volt. A másik szállítási módot nem használták. (3,4)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől lánccal, hátul kötéllel. (3,4)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Erősen ívelt domború, nem volt minden szekéren. (3,4)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Rajz.

====b) Használtak-e kettőt is?====
n.a.

===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Szokták, ha elvásott a körme tavasszal. Ökröket és teheneket egyaránt szoktak patkolni. Nem mindenhol, csak ott, ahol szükség volt rá. (3,4)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséter. (3,4)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
na, ne

====b) terelik jobbra ====
hik, ne

====c) és balra====
nejde (3,4)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Poca ne, ne.
Poci ne.
Coca ne. (3,4)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Tyutyum ne, ne. (3,4)
Pi, pi, pi. (4)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A nevén szólítják. (3,4)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Tilótípusú törőt, törővályút, sulykot használtak. (3)
Tilótípusú törőt használtak, kevesen foglalkoztak a faluban kenderrel és lennel. (4)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát használtak. (3,4)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
Nem volt. A falu mindig ezen a helyen volt. (5)

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az 50-es években. (5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
A kéményt a fal mellé helyezték. Zárt kéményt az 1880-90-es évek óta építenek. (5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Kettő bejárata volt, külön a szobának, külön a konyhának. Az ajtók a tornácra nyílnak. (5,6)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Volt keresztmestergerendás ház, hossztengelyes. (5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Az 1800-as években. (5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
Kockaházak, tömbházak építése általános az 1950-es évektől. Egysoros házat az 1960-as évektől nem építenek. (5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Igen még ma is létezik. (Orbán János, Fő u. 2.) (5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
„C”: Normál magasságú padkára építették. (5)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Volt kiugró középrészes, L alakúó, leeresztett oldalfalu pajta is. (5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
„A”: Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. (6)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Igen, savanyítottak.

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
A káposztafejet egészben nem. (6)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A 60-as években. (5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Gömbölyű kenyértartót (véka). (6)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Igen, használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (5,6)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Áttört nyelűt használtak. III./16. ábra (5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Igen, készítettek. Neve: gánica, gombóc, málé. Vízben főzték és kanállal szaggatták ki. (6)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Fonott, köralakút és sima köralakút sütöttek. (6)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
70-es évektől készítettek lecsót. 2/3 rész paprika, 1/3 rész paradicsom, a többi ízlés szerint. Krumplit nem tettek bele. (6)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
50-es évektől fogyasztanak nyers paprikát, paradicsomot. (5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Mákos és diós beiglit sütöttek. (6)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Nem viseltek a férfiak ünnepre széles gatyát. (6)

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
40-es, 50-es években. (6)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Igen szoktak, megszűnt az 50-es években. (5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Régebben nem volt kötelező hordani, most is szokás. (5,6)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Szokás még napjainkban is. (5,6)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
A legtöbb esküvőt tavasszal, májusban tartották. (5,6)

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Húsvéti böjtidőben nem tartottak.

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül vasárnap.

====b) 1930 körül: ====
1960 körül szombat volt az esküvőtartás hagyományos napja. (5)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A lakodalmat mind a két fél házánál tartották.

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Az esküvőt vasárnap tartották, a lakodalom hétfő délig a menyasszony házánál, utána pedig kedd hajnalig a vőlegénynél.

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
A menyasszony rokonsága a menyasszony házánál, a vőlegényé a vőlegénynél. A közeli rokonság mindkét helyen. (5)

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
1980 körül kocsmában tartják a lakodalmat.

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
Ez kb. 1970-től szokás. (5)

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
1910 körül vendéghivogatók hívtak meg a lakodalomra.

====b) 1930 körül: ====
1980-as években már a jegyespár meghívók által. (5,6)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
A lakodalom során volt szándékos tányértörés.

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
A leves feltálálása előtt egy bolonc összetört egy tányér levest.

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.

====d)Meddig élt ez a szokás?====
Addig élt e szokás, amíg otthon tartották a lakodalmat. (5,6)

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A lakodalmon helybéli vagy környező falubeli cigányzenekar zenélt.

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Citera, hegedű, harmónika voltak a fő hangszerek.

====c) Hány főből állott a zenekar? ====
Általában 4 főből állt.

====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
A gombos és tangóharmónika a 60-asévekben jelentek meg. (5)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
A lucázás december 13-án volt.

==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Luca széket készítettek a gonosz elűzésére. (5)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Regölni nem szoktak. (5)

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
Igen voltak a faluban öreglegények és vannak is. Az összlakosságnak kb. 10 %-t adják. (5)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Ismerték a faluban az X-el jelölt tejesfazekat.

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a.

====c) Hol szerezték be ezeket?====
A szomszédos falu fazekasa készítette ezeket. (5)

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Csak a tűzgyújtás volt szokásban.

=====a) Melyik napon, =====
Nagyszombaton. =====b) miért, =====
Örömtüzek Jézus feltámadására.
=====c) kik végezték? =====
n.a.
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
Ma is él e szokás, a tűzgyűjtás a fiatalok feladata. (5)

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Decembern 6-án Mikulás járás, alakoskodás volt szokásban, és ma is él e szokás.
A gyermekek általában papírálarcot, kifordított bundát vettek magukra, kezükbe lánc volt, amivle csörgettek. (5)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A betlehemezést ismerik. Szereplői itt a 3 pásztor és a betlehemvivő volt. (5)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Az állatok védőszentjeit nem ismerik. (5)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
A kisgyerekeket a Mikulással szokták régen ijesztgetni. (5)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
A diódobálás nem volt szokás. (5)

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A holdban a régiek a szántó-vető, trágyát hordó embert látták. (5)

[[Kategória:Települések]]

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 16., 07:08-kori változata
541. sor:		541. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Magyarszecsődi zenészek]]
		+	[[Kategória:Helybéli zenészek]]

Magyarszecsőd - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 16., 07:08-n

Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1986. február |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Sipos Kálm…”