Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1989. július |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Kancsal Simo…”

2014-05-02T21:18:58Z

Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1989. július |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Kancsal Simo…”

Új lap

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1989. július
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Kancsal Simonné Bedő Margit, 1924. Római katolikus, Lendvadedes, Kossuth u.
|-
|
|(2.) Stifter Gergely, 1914. Római katolikus, Lendvadedes, Kossuth u.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Verestói Nárcisz
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Sáfár Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Lendvadedes
|-
| '''weboldal:'''
|
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
Kovács. Ivánics volt az első lakó, Lapat a második, majd Kovácsok is jöttek. (1,2)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem. (1,2)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Nem. (1,2)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
Gosztola, Csentevölgy, Völgyifalu, Rédics, Alsólendva. (1,2)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Göcsejhez tartozik. (1,2)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Göcsej: Nova fölött, Zalaegerszeg körül. Hetés: Gáborjánháza, Szíjártóháza, Zalaszombatfa, Bödeháza, Szentistvánlak (Jósec), Göntérháza, Hídvég, Bánuta. (1,2)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
Lovászi az ottani fúrásról. Szepetneken rokkát csináltak. Szenterzsébeten, Kerkaújfalun fazekasok. (1,2)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
Így csúfolták őket: „dedesiek dideregnek, vasfazékban melegednek”. „Dedes, Gosztola, Isten ostora.”
Van egy mondás: „Ne bocsi Dedesnek, tereld Gosztolának!” Ez onnan ered, hogy egyszer nagyon meleg volt, valakik borral itatták a lovakat. Azok berúgtak, erre, hogy legalább a bőrét tudják használni, elkezdték megnyúzni. A ló (vagy lovak) elkezdett futni, akkor mondták ezt, hogy ne hozzon a falujukra szégyent. (1,2)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Helyben házasodtak. (1,2)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Rédics március 26., november 19. Alsólendva, Tornyiszentmiklós, Nova, Lenti (december 6).

====b) Piacra: ====
Lentiben volt csütörtökön, vittek cseresznyét, bort, túrót, tejfölt.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Gosztola július Magdolna-nap, Rédics. Búcsúszentlászló Mária búcsú, augusztus első felében Fogoly Kiszabadító Boldogasszony búcsú. Szécsisziget május 8., szeptember.

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
Búcsúszentlászló (ott Szent László vizet fakasztott), Vasvár. Búcsúszentlászlón egyszer egy török basa megvakult, egy tudós ember odaküldte és visszanyerte szeme világát. (1,2)

===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Tolnába, Baranyába. (1,2)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Nem szoktak ide jönni dolgozni. (1,2)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Csak bordát, licsit vettek: ezeket Velemérben, Gödörházán, Magyarszombatfán csinálták. (1,2)

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Velemér, Gödörháza, Magyarszombatfa. (1,2)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Licsisek, cserépedény-árusok jöttek. (1,2)

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
A helybélieknek Tenkén volt és a környező hegyeken

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
. Ide jöttek Nemesnépről, Szentgyörgyvölgyről a gazdag kálomisták. (1,2)

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Egy van, amit ma is használnak. (1,2)

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
n.a.

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Áldozócsütörtök előtti csütörtök, elfagyott termés emlékére. A II. világháború óta nem tartják meg. (1,2)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
Igen. Vasborona 3-4 leveles, fa+vas borona 2 leveles. (1,2)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
Általános a kézi vetés. (1,2)

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
n.a.

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
Hajmókot használtak, de nem ismerik ilyen néven, takarítófának hívják. Régen bibajku volt a neve. Volt néhány villás is. (1,2)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Nem használtak. (1,2)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
21 kéve egy kereszt. A terméstől függött, hogy hány kereszt egy kepe, átlagosan 4-5. (1,2)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Meghatározatlan számú kereszt egy kepe. A termést keresztben mondták. (1,2)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
150 cm. (1,2)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
A gazda hívott munkásokat a rokonok, ismerősök közül. A rozsot kézzel, a búzát géppel csépelték. (1,2)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
2 hosszú rúdon vitték a kazalhoz, villával fölrakták. (1,2)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A II. világháború óta. (1,2)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
Kézzel szokták. A háború után vetették eke után, a TSZ óta nem. (1,2)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A rendet forgatták, az időtől függött, hogy hányszor, baglyákba rakták. (1,2)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
Szénásruha. (1,2)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====

====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====

====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
a) járomfa
b) nyakszeg
c) külü
d) befa
e) alfa (1)

a) vonó
b) igaszeg
c) külü
d) befa
e) alfa (2)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Tavasszal, mikor szalma elfogyott, sokan. (1)
Ősszel, ha kevés volt a szalma. (2)

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Szügyre erősítettet alkalmaztak. (1,2)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekeret tehén vagy ló húzta, a kocsit ló. (1,2)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
Hossziszekér volt, kinyújtva 4-4,6 méter. Vendégoldalt nem használtak. (1,2)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Elől lánc, hátul kötél. (1,2)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
Enyhén ívelt. (1,2)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
Olyant használtak, mint a 2. rajzon.

====b) Használtak-e kettőt is?====
Kettőt akkor illesztettek össze, mikor burgonyát, kukoricát vittek. (1,2)

===2.22. Szokták-e a vonómarhátpaktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Nem. (1,2)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
Zséjter. (1,2)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
a) Ne!

====b) terelik jobbra ====
Csáli!
====c) és balra====
Hokk! (1,2)
Ismer olyan szót, hogy kisböcce, de nem kapcsolta egyik indítószóhoz sem. (1)

===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
Cocacoca, cocanene. (1,2)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
Pipinene. (1,2)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
Nevén. (1,2)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Először vágó, utána tilu. (1,2)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Fekvő rokkát. (1,2)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.

==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====

====b) Miért volt így? ====

====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
Régen a környező dombon volt a település. A Sárirendi-hegyen is település volt. A mai falu helyén a Bükki-árok volt. A századforduló táján költözött le a falu. Az I. világháború idején még volt egy kerített ház az egyik hegyen. (1)
Azt mondja, hogy mindig itt volt a falu, de ő is tud róla, hogy régen a környező dombokon is volt település. (2)

===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Még van. Göncz Kálmán, Tüske Ferencné háza, Stifter Gergely házának egy része. (1,2)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Nem alakították át, lebontották a régi házakat. 1903-ban az ő házuk mászókéménnyel és rakott sparhelttel épült. (1)
A fal mellé tettek kéményt. 1920 körül még volt 5-6 füstöskonyhás ház a faluban. Kb. a század eleje óta építenek csak zárt kéményt. (2)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
Ahány szoba, annyi bejárat, a gangra nyíltak. (1,2)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Tömésfalú háznál látott keresztirányú födémdeszkákat, de keresztmestergerendáról nem tud. (1)
Csak keresztbe födémdeszkákat látott. (2)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
Nekik 1903-ban már rakott sparheltjük volt. Lehet, hogy az első volt a faluban. (1)
1918-20-tól általános. (2)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
40-es évektől (1), 15-20 éve (2) általános.

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Nem tudnak ilyenről. (1,2)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
50 cm (1), 70 cm (2) magas padkára.

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Téglalap alakú volt az általános. Részei: széna, szürü, gabona. (1,2)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
A fazékot séroklival szedték ki, csak szalonnakiszedő villa volt. (1,2)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Nem. (4,5)

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
n.a.

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A TSZ-esítés óta. (1,2)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
Az a) vagy polc. (1,2)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Van, aki igen, van, aki nem. (1)
Nem. (2)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Az f)-hez hasonlót látott, de általános a „tönkösütő” volt. (1)
Már nincs meg, nem tudják, milyen volt. (2)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Gánica: kölest megőzi, lisztet ad hozzá, kiszaggatja. Rá zsír, hagyma. (1)
Gánica csak krumpligánica és kukoricagánica volt. Vöröshagymás zsírral fogyasztották. (2)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Hőkőn sült perec. Fonott, hosszúkás és sima köralakú. (1)
Fonott köralakú kelt perec. (2)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
Eleinte sok paprika, sült hagyma, paradicsom, 40-es évektől paprika, paradicsom, kolbász, zsírban sült hús, rizs, krumpli. Mindig csináltak, amikorra emlékszik. (1)
1914-től biztos, hogy főznek. Több paprika, mint paradicsom, krumpli nincs benne. (2)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
1903-ban jött be Rédicsről a paprika. (1)
Régóta. (2)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Amoniás (szalakáris) sütemény, rétes. Az asztalra gombát, tönköt tettek, alá szerszámokat, szénát. (1)
Fánk, forgácsfánk, barátfüle, kalács (bejgli). (2)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Rédicsi dédapja még abban járt, 2-2 szél volt. (1)
Nagyapja korosztálya még abban járt, 4 szél volt. (2)

====b) Hány szélből készült?====

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
1930 körül már nem. (1)
1940-es években még abban jártak. (2)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
A II. világháború után szűnt meg. (1,2)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Az 1950-es évekig. (1,2)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
A két háború közt volt szokás, hogy párhuzamos a két ágy és köztük az asztal. (1)
Néhány helyen volt az, hogy egymás mellett a két ágy. (2)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Legtöbb: november, december, január, farsang.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Böjtkor nem volt szabad. (1,2)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===

====a) 1910 körül: ====
vasárnap

====b) 1930 körül: ====
szombat (1,2)

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
Otthon tartották. Egyidőben volt a két helyen, éjfélkor vitték át a menyasszonyt a vőlegényékhez.

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
Egyenrangú a két helyen, de a menyasszonyéknál volt a nászebéd. (1,2)
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
Mindkét helyen volt, de egymás után, éjfélkor mentek át. (2)

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Kb. 40-től a kultúrban tartják, egyszerre. (1,2)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===

====a) 1910 körül: ====
Kb. 10 nappal, két héttel előtte két vendéghívó elindult.
Az esküvő előtti csütörtökre be kellett fejezniük.

====b) 1930 körül: ====
Meghívó. (1,2)

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
A falujukban nem volt ilyen. A szomszéd Gosztolán volt valami olyan, hogy azért törték el tányérokat, hogy boldogok legyenek. (1,2)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====

====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====

====d)Meddig élt ez a szokás?====

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
4-5 cigány Belsősárdról vagy Zalabaksáról, vagy „parasztmuzsikusok”.

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hangszerek: hegedűs (kontrás), prímás, cimbalmos, bőgős.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
4-5 cigány.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
Harmonika csak 10-20 éve van. (1,2)

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Igen.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
Vágott fára az ajtón kívül ültek le. Tarisznyájuk volt, abba kaptak almát, diót, szárított gyümölcsöt. Az állatok növéséért volt. (1,2)

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
Nem szoktak. (1,2)

====b) Meddig élt ez a szokás? ====

====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====

====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
1 fő a 64 fős faluból. (1,2)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem emlékezett rá, hogy volt, de a padláson találtunk egyet. 3 kereszt van rajta. (1)
Nem ismerik. (2)

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
3 kereszt van rajta. (1)
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem. (1,2)

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
Nem volt semmi. (1,2)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
Lentiből jöttek legények egyszer, 1939-ben másra nem emlékszik. (1)
7 fő: de több szereplőt mondott: József, Mária, Napkeleti Bölcsek, pásztorok, 2 angyal. (2)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Szent Vendel a barmok patrónusa. (1,2)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Kéményseprő, róka. (1)
Ellop a Patkó Pista! (2)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
Nem. (1,2)

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===

Mikor kifli alakú Isten kalácsa. (1)
Jézus képe. (2)

[[Kategória:Települések]]

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 16., 06:52-kori változata
600. sor:		600. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Belsősárdi zenészek]]
		+	[[Kategória:Zalabaksai zenészek]]

Lendvadedes - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 16., 06:52-n

Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1989. július |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Kancsal Simo…”