Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1990. november |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Bódi Józs…”

2014-05-02T21:20:01Z

Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1990. november |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Bódi Józs…”

Új lap

'''Adatlap'''

{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
|'''Adatfelvétel ideje: '''
|1990. november
|-
|'''Adatközlők:'''
|(1.) Bódi József, 1923.
|-
|
|(2.) Nagy István, 1922.
|-
|
|(3.) Kiss Lajos, 1918.
|-
|
|(4.) Harasztovics Ferenc, 1911.
|-
|
|(5.) Kovács József, 1933.
|-
|'''Gyűjtötte:'''
|Bedő Zoltánné
|-
|'''Wiki feldolgozás:'''
|Sáfár Anna
|-
|'''A település a Wikipedián:'''
|http://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%B3cs
|-
| '''weboldal:'''
|http://locs.hu/
|}

----
__NOTOC__
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
Valamikor Sajtoskál felé, kijjebb helyezkedett el a falu. Az 1800-as évek végén keletkezett a mostani település. (1,2,3,4)

===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
A település legrégibb családjai: Németh, Csikor, Börönyi, Őri. (1,2,3,4)

===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
Nem tudnak és nem is hallottak betelepülésről. (1,2,3,4)

===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
Kitelepülés nem volt, de sokan elmentek városba, Szombathelyre, Sopronba, Budapestre. (1,2,3,4)

===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
A közeli falvakat tartják leginkább hasonlónak falujukhoz. Alapvetően mezőgazdasági jellegük azonossága miatt. (1,2,3,4,5)

===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
Nem tudnak arról, hogy beletartoznak-e valamilye tájegységbe. A csepregi Török-dombot említik, mint jellegzetességet. Állítólag itt nagyon sok török elesett annak idején. (1,2,3)

===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
Nem tudnak közeli tájegységről. Azt mondják régen Sopron megyéhez tartoztak, a Répce volt a választóvonal. (1,2,3,4,5)

===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
A sajtoskáli sajtgyárt említik nevezetességéről. (1,2,3,4)

===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
A lócsiakra azt mondták: „Nemeslócs, de csak aratás után.” Mert aratás után voltak „nemesek”, ha eladták a gabonát és volt belőle pénzük. Voltak mondások is: „Hetye, Bő és Simaháza belefér egy tarisznyába.” „Lócs, Ság, Kál nem ér annyit, mint egy pipaszár.” (1,2,3,4,5)

===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
Igen, szoktak más falvakból házasodni, leggyakrabban Bőből. Ide jártak búcsúba és bálba is. Volt olyan, hogy katolikus evangélikussal nem házasodott, a valláskülönbség miatt. (1,2,3,4,5)

===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===

====a) Vásárra: ====
Sajtoskálra szoktak járni minden hónapban.

====b) Piacra: ====
Az 1930-40-es években Kőszegre jártak szerdán és pénteken. Szombathelyre kedden és pénteken, Csepregre csütörtökön.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
Több helyre is jártak. Bőbe, Imre napján. Simaságra Magdolna napján, Sajtoskálra Péter-Pálkor. (1,3,4,5)

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
n.a.
===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
Munkába elvétve jártak máshová, akkor is csak inkább cselédeskedni. (1,2,3,4,5)

===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
Munkára jönni Bőből szoktak napszámosnak, kb. 30 vagy 40 ember. (1,3,4,5)

===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
Eladásra nem készítettek semmit sem.

====a) kocsikasokat====

====b) vesszőkosarakat====

====c) szalmafonatú edényeket====

====d) szövőbordát ====

====e) favillát====

====f) fagereblyét====

====g) faboronát ====

====h) egyebet?====

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
Ami kellett, ahhoz a piacokon hozzájutottak. (1,2,3,4,5)

===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
Nem tudják hol készítették a cserépedényeket, amelyeket használtak. (1,2,3,4,5)

===1.16.===

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
Az alábbi vándorárusok járta a faluba: kosarasok Rábapatyról, szitások, edényfoltozók, „drótos tótok”, cigányok: köszörűsök. (1,2,3,4,5)

====b) Honnan jöttek? ====

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====

====d) Mit árultak? ====

===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
Szőlőjük nemigen volt. Igen ritkán valakinek, az is max. 200 öles. (1,2,3,4,5)

===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
n.a.

===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
Két temetőt ismernek az egyik a katolikus, a másik az evangélikus.

===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
Csontokat nem találtak nagyobb számban sehol. (1,3,4,5)

===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
Fogadott ünnepeik:
Búcsú szeptember 8-án Mária (a falu védőszentje), október 20. Szent Vendel (az állatok védőszentje). Valamikor e napon agy állatpusztulás volt. Szentségimádás ünnepén kitették a szentséget reggel 6-tól este 6-ig. Nem fogtak be és nem mehettek más községbe. (1,2,3,4,5)

==2. Termelés, munka ==
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
2-es, 3-as, sőt 4-es boronát is használtak. A 2-est inkább csak tehenek után, a 3-ast és 4-est ökrök és lovak után. Használtak még egyes faboronát is. (1,2,3,4,5)

===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
1934-35-ig inkább kézzel.
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
1936 után pedig inkább már a gépi vetés lett általánosabb. 11 és 13 csőrös gépeket használtak. (1,3,4,5)

===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
a) típusút aratáskor, b) típusút árpához, c) típusút pedig lucerna kaszáláshoz használták. (1,2,3,4)

===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
Igen, használtak ilyen kévekötőfát. (1,2,3,4,5)

===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
20 kéve = 1 kereszt
3-4 vagy 5-6 kereszt volt = 1 kepe, attól függően, hogy hogyan helyezkedett el a föld. (1,2,3,4,5)

===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
Ismerték a kepe szót. A termés mennyiségének meghatározásához nem használták. (2,3,4,5)

===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
A csép nyele 160 cm volt. (1,3,4,5)

===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===

Gépi cséplés esetén az volt a szokás, hogy ha az egyik gazdánál meg volt a cséplés, akkor másnak segítettek. Úgy nevezték, hogy: „kölcsöncséplés”. (1,2,3,4,5)

===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
1930 előtt nyárssal hordták, de kb. 1930-tól már eleváterrel. (1,2,3,4,5)

===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
A hajdina termelése az 1930-as évek végén szűnt meg teljesen. (1,2,3,4,5)

===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
A 30-as években már mindenki eke után vetette a burgonyát. (1,2,3,4,5)

===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
A szénaszárítás munkamenete: lekaszálták rendre, megforgatták, összehajtották (két oldalról középre, amit úgy neveztek, hogy „szénakalbász”, a szénakalbászt pedig baglába, vagy petrencébe rakták. A kicsi kazal volt a „baglas” a nagy a „petrence”. 1200 öles réten általában 15 petrence volt. (1,2,3,4,5)

===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
A nagyobb parasztok, ahol messzebb volt az istálló talicsával, a kisebb parasztok, ahol nem volt messze a pajta ott inkább villával hordták ki. (1,2,3,4,5)

===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===

====a) az iga felső fájának nevét: ====
igabéfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
járomszeg
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
igaszeg (1,3,4,5)

=== 2.15. ===

====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
Almozáshoz nem használták a fák leveleit. Mégpedig azért nem, mert féltek attól a hiedelemtől, hogy ha: „dögcsont került az alomba, akkor az illetőnek minden évben egy marhája megdöglik.” Viszont diófalevelet használtak, akkor ha marhatetű volt az állatokban. (1,2,3,4,5)

====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
n.a.
====c) Melyik évszakban?====
n.a.

=== 2.16. ===

====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
Igen, alkalmaztak „nyaklónak” hívták. Alkalmaztak még ezen kívül ún. hájfer-t. Ez tulajdonképpen egy fékezőszerkezet volt a két hátsó keréken. Ha ezt behúzták, lejtőn segített visszafogni a szekeret. (1,3,4,5)

====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
n.a.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
n.a.

===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
A szekér az volt, amit mezőgazdasági munkákra használtak, ló és tehén is húzhatta. A kocsit személyszállításra használták és csak ló húzhatta. (1,2,3,4,5)

===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
A szálastakarmányt szállító szekér 400-500 cm hosszú volt. A vendégoldalt ismerték, de nem alkalmazták. (1,3,4,5)

===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
Rudazókötelet használtak, hátul, elől pedig egy ún. rudazóláncot. (1,2,3,4,5)

===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2,3,4,5)

===2.21. ===

====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
n.a.
====b) Használtak-e kettőt is?====

Szekérkasból ún. félkasokat használtak, ebből kettő tett ki egyet. (1,2,3,4,5)

===2.22. Szokták-e a vonómarhátpaktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
Szokták patkoltatni a nyári évszakban, a külső körmöket. (1,2,3,4,5)

===2.23. A fejőedény régi neve? ===
A fejőedényt zséternek nevezték. (1,2,3,4,5)

===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===

====a) indítják====
n.a.
====b) terelik jobbra ====
jobbra: Hik!
====c) és balra====
balra: Hajsz!

A becce szót a borjúra szokták mondani. (1,2,3,4,5)
===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
A disznónak azt mondják: „Csú ne.” (1,2,3,4,5)

===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
A tyúknak azt mondták, hogy: „Ne pi, pi, ne.” (1,2,3,4,5)

===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
A kutyának azt mondják: „Szuki le!” (1,2,3,4,5)

===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
Még valamikor a 40-es években használtak tilótípusú törőt. (1,2,3,4,5)

===2.29.===

====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
Álló típusú rokkát használtak. (1,2,4,5)

====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
n.a.
==3. Ház és háztartás ==
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===

====a) Hogy hívták ezeket? ====
A falutól nem messze csak egy ház volt, amit kunyhónak neveztek, más házcsoportról nincs tudomásuk. (1,2,3,4,5)

====b) Miért volt így? ====
n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
n.a.
===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
Az utolsó tömésházat, ami a Harasztovicséké volt 1968-ban elvitték Szombathelyre a múzeumba. (1,2,3,4,5)

===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
Fal mellé vagy pedig a kemencébe építették. (1,2,3,4,5)

===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
A legrégebbi ilyen ház még ma is meg van: Fő út 36. (1,2,3,4,5)

===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?===
Sok ilyen ház volt elsősorban földfalu házaknál fordult elő. (1,2,3,4,5)

===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
A rakott sparheltek az 1800-as évek végén már általánosak voltak. (1,2,3,4,5)

===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
1945 óta már nem építenek egysoros házakat. (1,2,3,4,5)

===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
Volt ilyen ház, az utolsót a 60-as években bontották le, mert életveszélyes volt. (1,2,3,4,5)

===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
A konyhai kemence a 40-50 cm-es padkára épült. Az utolsót a 60-as években bontották le. (1,3,4,5)
Szokott még ő is ilyen padkán üldögélni. (2)

===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
Rajz. (1,2,3,4,5)

===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
Erre a célra a „kampós vas” szolgált. Használták még a „tepsiszedő vas” elnevezést is. „Kuruglának” azt nevezték, amivel a tüzet szedték ki. (1,2,3,4,5)

===3.12.===

====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
Törköly között répacsirét savanyítottak.

====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
Káposztát lereszelve káposztát hordóban savanyítottak, sót, babérlevelet és birsalmát tettek a káposzta rétegek közé, ún. szitában mérték azt, hogy mennyi a káposzta mennyisége. 1 szita = 151. (1,2,3,4,5)

===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
A TSZ megalakulása óta szűnt meg általánosan, vagyis az 50-es években. (1,2,3,4,5)

===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
A c) fajta kenyértartót használták. (1,2,3,4,5)

===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
Nem volt füle a vajköpülőnek (rajz). (1,2,3,4,5)

===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
Rajz. (1,2,3,4,5)

===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
Hajdinából nem ismerik, hanem kölesből készítettek a lisztből ún. kölesnudlit, amit sajttal fogyasztottak. A megkoptatott kölesből pedig a véres hurka töltelékébe raktak. (1,2,3,4,5)

===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
Volt hosszúkás és köralakú fonott kalács is, valamint sima köralakú is. Gyakran mazsolát tettek bele. (1,2,3,4,5)

===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
1 fő részére: 1 kanár zsír, 1-2 szem paradicsom, 10-12 paprika, 1 nagy fej hagyma. Kolbásszal, tojással és sonkával tálalták. Az 1920-as évektől már rendszeres. (1,2,3,4,5)

===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
1945 után már rendszeresen fogyasztanak nyersen is. (1,2,3,4,5)

===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
Patkó alakú cukros kiflit. Sós tánglit, lekváros, diós, mákos buktát, diós, mákos kalácsot, zserbót és fánkot. (1,2,3,4,5)

===3.22. ===

====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
Nemcsak ünnepnapkor, hanem kaszáláshoz is viseltek a férfiak gatyát a 30-as évekig. Kenderből vagy lenből készült, alsó szára rojtos volt. Fehér inget és fekete mellényt viseltek hozzá, valamint csizmát.
====b) Hány szélből készült?====
n.a.

===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
A II. világháború után már az egyberuha volt általános, már csak ünnepnapra vett fel egy-két öregasszony szoknyát. (1,2,3)

===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
Nem volt a faluban vászonszövés, hanem Sopronban volt köteles és vászonszövő, itteni vásznat használtak. (1,2,3,4,5)

===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
Nem volt kimondottan kötelező, de még ma is megszólják azt, aki nem visel kendőt. Mindez az asszonyokra vonatkozik. (1,2,3,4,5)

===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
Az idős emberek körében még ma is szokás, tehát az egész faluban ez az elterjedt, hiszen mindössze 4 fiatal lakik itt. (1,2,3,4,5)

==4. Család, közösség, világkép==
===4.1.===

====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
Májustól szeptemberig tartották a legtöbb esküvőt, farsangon pedig az eljegyzéseket.

====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
Nagyböjtön és Adventkor soha nem tartottak esküvőt. (1,2,3,4,5)

===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
Régen szombaton és mostanában is szombaton tartják az esküvőket. (1,2,3,4,5)

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.3. ===

====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
A menyasszony házánál tartották, ahol vacsorát szolgáltak fel. Másnap reggel reggeli is volt a vendégeknek. Ma inkább vendéglőkben van a lakodalom, Bükön. (1,2,3,4,5)

====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
A menyasszony házánál tartották, ahol vacsorát szolgáltak fel. Másnap reggel reggeli is volt a vendégeknek. Ma inkább vendéglőkben van a lakodalom, Bükön. (1,2,3,4,5)

====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
n.a.

=== 4.4. ===

====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
Ma vendéglőkben tartják a lakodalmakat, általában Bükön. (1,2,3,4,5)

====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
n.a.

=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
Régen vendéghívó járta a házakat, egy nádostort vitt magával, minek a végére nemzetiszínű szalag volt kötve. Megkérdezte van-e a háznak ura, van-e menyasszonya és van-e vőlegénye, mindez az első háznál történt. Ezután mondták: „nem kívánunk egyebet, mint 3 táncot, 3 pink bort, 3 kalinkót.” Ezután járta a házakat a vendéghívó az esküvő előtt 2 héttel. Ma a menyasszony és vőlegény hívja meg a rokonságot, kb. 1 hónappal előtte. (1,2,3,4,5)

====a) 1910 körül: ====

====b) 1930 körül: ====

===4.6. ===

====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
A vacsora megkezdése előtt üvegpoharat törtek, hogy akkor menjenek széjjel a fiatalok, amikor ez a pohár újra összeáll. (1,2,3,4,5)

====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
A vacsora megkezdése előtt.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====
n.a.

===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===

====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
A zene cigányzene volt. Csepregről és Nagyivánról hívtak zenészeket.

====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
Hegedűn, cimbalmon és nagybőgőn játszottak. (1,2,3,4,5)
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
Ez általában 3 tagú volt.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
n.a.

===4.8. Lucázás===

==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
Minden évben december 13-án volt ez a szokás.
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
A lányos házakhoz jártak, egy szalmacsutakot letette a földre, rátérdeltek és úgy kérdezték, szabad-e lucázni. (1,2,3,4,5)
„Luca, Luca kity-koty,
ikjok, ludjok jó ülősek legyenek,
a szomszédba át nem menjenek,
tojások annyi legyen, mint amennyi csillag van az égen,
pénzök annyi legyen, mint pelvakutyuba a pelva,
a lányok segge akkora legyen, mint a kemence szája,
a lányok csöcse akkora legyen, mint az aratóbugyogó korsó
szalonnájok akkora legyen, mint a mestergerendájok,
disznójok akkora legyen, mint a község bikája,
kalbászuk olyan hosszú legyen, mint a falu hossza,
fejszéjek, furójok úgy megállon a helibe, mint a szálfa a tövibe.”

===4.9. Regölés ===

====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
A regölés minden évben István napkor volt.
„Eljöttünk, eljöttünk Szent István szolgái
régi szokás szerint szabad megtartani.” (1,2,3,4,5)

====b) Meddig élt ez a szokás? ====
n.a.
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
n.a.
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
n.a.

===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
A falu lakossága ma 150 fő körül mozog, amiből pontosan 14 fő öreglegény. Tehát mintegy 10 %-át tesz az öreglegények száma. (1,2,3,4,5)

===4.11. X-el díszített tejesfazék===

====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
Nem ismeretes az ilyen díszítésű tejesfazék. (1,2,3,4,5)

====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
n.a.
====c) Hol szerezték be ezeket?====
n.a.

===4.12===

====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
Nem volt ilyen szokás a faluban. (1,2,3,4,5)

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====

=====a) Melyik napon, =====
=====b) miért, =====
=====c) kik végezték? =====
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====

===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
December 6-án a legények jártak a lányos házhoz, beöltözve Mikulásnak. Különböző ajándékokat vittek magukkal ahhoz a házhoz, ahova komolyabban udvaroltak. (1,2,3,4,5)

===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
A szereplők: 2 pásztor és a betlehemes, aki vitte a betlehemet. Valamint a 3 király. A következeket mondták:
„Fényes csillag fényeskedjék,
Jézus neve dícsértessék,
Szabad-e bevinni a betlehemet?” (1,2,3,4,5)

===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
Az állatok védőszentje általánosan Szent Vendel volt, mert ezen a napon nagy állatpusztulás volt valamikor. (1,2,3,4,5)

===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
Elvisz a krampusz! Elvisz a Mikulás! (1,2,3,4,5)

===4.17. Diódobálás ===

====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
A diódobálás nem volt szokásban. (1,2,3,4,5)

====b) Mikor, hol, miért? ====

====c) Írjuk le tömören a szokást?====

===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
A régiek fát vágó embert láttak a holdban. (1,2,3,4,5)

[[Kategória:Települések]]

←Régebbi változat		A lap 2014. szeptember 16., 07:00-kori változata
587. sor:		587. sor:

	[[Kategória:Települések]]		[[Kategória:Települések]]
		+	[[Kategória:Csepregi zenészek]]
		+	[[Kategória:Nagyiváni zenészek]]

Lócs - Laptörténet

Nagy Károly Zsolt, 2014. szeptember 16., 07:00-n

Sáfár Anna: Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' |1990. november |- |'''Adatközlők:''' |(1.) Bódi Józs…”